Tartalomjegyzék

Biokémia, Molekuláris- és Sejtbiológia II. (A-D) kollokvium tételsor

I. Bioenergetika és szénhidrát-anyagcsere

  1. Kapcsolt reakciók elve és jelentősége, csoportátviteli reakciók, magas csoportátviteli potenciállal rendelkező vegyületek, az ADP/ATP ciklus.
  2. A legfontosabb elektronátvivők és hidrogénátvivők redox ciklusai.
  3. Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése.
  4. A mitokondrium szerkezete, a mitokondriális légzési lánc, elektrontranszfer gátlószereinek támadáspontja.
  5. Az oxidatív foszforiláció kemiozmotikus elmélete, P/O hányados, akceptor kontroll, az oxidatív foszforiláció gátlószerei.
  6. A Szent-Györgyi-Krebs ciklus reakciólépései és energiatermelő képessége.
  7. A Szent-Györgyi-Krebs ciklus jelentősége az anyagcserében, szabályozása és feltöltése, citrátköri intermedierekből kiinduló reakcióutak.
  8. A piruvát-dehidrogenáz enzimkomplex működése és szabályozása, az oxidatív dekarboxiláció más példái.
  9. A glikolízis lépései.
  10. A glikolízis jelentősége, a glikolízis vörösvérsejtben, glikolitikus intermedierekből kiinduló reakcióutak, a glikolízis allosztérikus szabályozása.
  11. Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege, a glikolízis során keletkező redukáló ekvivalensek transzportja a mitokondriumba.
  12. A szénhidrátok emésztése és felszívódása, laktóz-intolerancia, glukóz-transzporterek.
  13. A fruktóz anyagcseréje, a fruktóz lipogén jellege, a fruktózanyagcsere zavarai.
  14. A galaktóz anyagcseréje és zavarai.
  15. A glukóz direkt oxidációja, a pentóz-foszfát ciklus. Glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz defektusa és annak következményei.
  16. A glukoneogenezis lépései, valamint helye a szervezetben, illetve a sejtben.
  17. A glikolízis és a glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
  18. A glikogén szintézise és lebontása, glikogén-tárolási betegségek.
  19. A glikogén-anyagcsere szabályozása májban és vázizomban.
  20. Szénhidrát-anyagcsere folyamatok a vércukorszint szabályozásában.
  21. A glukóz-6-foszfát és a glukóz-1-foszfát mint elágazási pontok a szénhidrát-anyagcserében.
  22. Tejsavas acidózishoz vezető folyamatok.

II. Lipid- és aminosav-anyagcsere

  1. Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa
  2. A VLDL szerepe, szintézisének helye, szerepe és sorsa
  3. A (telített, páros szénatomszámú) zsírsavak β-oxidációja, a zsírsavoxidáció szabályozása májban.
  4. Telítetlen, páratlan szénatomszámú vagy metilált zsírsavak oxidációjának mechanizmusa.
  5. A zsírsavszintézis kiindulási lépései, az acetil-KoA-karboxiláz tulajdonságai
  6. A zsírsav-szintáz által katalizált reakciók, 16 szénatomnál hosszabb és a telítetlen zsírsavak képződésének mechanizmusa.
  7. A zsírsavszintézis és zsírsavoxidáció koordinált szabályozása májban.
  8. Ketontestek szerepe, képződésük és felhasználásuk mechanizmusa.
  9. Hiperketonémiák kialakulásának mechanizmusai, következmények.
  10. A koleszterin szerkezete, szerepe, szintézise (szkvalénig) és a szintézis szabályozása.
  11. Az exogén és endogén koleszterin transzportja a szervezetben.
  12. A koleszterin felvételének módjai májsejtben és egyéb sejtekben.
  13. A HDL szerepe a koleszterin-anyagcserében és kapcsolata egyéb lipoproteinekkel
  14. A máj integráló szerepe a szervezet koleszterin-anyagcseréjében, a koleszterin-anyagcsere szabályozása.
  15. Epesavak szerkezete, szerepe, szintézise, enterohepatikus körforgás.
  16. A membrán lipidösszetétele és a membránlipidek szerkezete. Foszfatidsav származékok anyagcseréje.
  17. Triglicerid-lipázok és foszfolipázok.
  18. A fehérjék emésztése a tápcsatornában, az emésztésben résztvevő enzimek katalitikus aktivitása és aktiválódásának mechanizmusa, az aminosavak felszívódása.
  19. Az aminosavak intracelluláris lebontása, a transzaminázok és a glutamát-dehidrogenáz működése, a dezaminálás és a transz-dezaminálás fogalma.
  20. Az ammónia transzportja a vérben, a glutamin szerepe, szintézise és lebontása, az alanin szerepe, NH2-donor aminosavak.
  21. Az urea szintézise, az ornitin de novo szintézise, az ornitin ciklus működési zavarai.
  22. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak fogalma, a szénlánc sorsa, oxálacetáttá, α-ketoglutaráttá, illetve szukcinil-KoA-vá alakuló aminosavak lebontása.
  23. A glicin, szerin, cisztein és triptofán anyagcseréje.
  24. A fenilalanin és tirozin anyagcseréje, enzimopátiák.
  25. A táplálkozási szempontból nem esszenciális aminosavak és a kreatin bioszintézise.

III. Porfirin- és nukleotid-anyagcsere, biotranszformáció, integráció

  1. A porfirin-váz szerkezete, bioszintézise, ennek zavarai.
  2. A hem lebontása: epefestékek és származékaik a vérben, vizeletben és székletben.
  3. A purin nukleotidok de novo szintézise, a szintézis szabályozása.
  4. A pirimidin nukleotidok de novo szintézise, a szintézis szabályozása.
  5. A dezoxiribonukleotidok keletkezése, a szintézis szabályozása, a dezoxiribonukleozidok mentő reakciói.
  6. A timidilát szintézise. A gyógyszeres beavatkozás lehetőségei.
  7. A purin nukleotidok bontása. Mentő reakciók a purin-anyagcserében.
  8. A pirimidin nukleotidok bontása. Mentő reakciók a pirimidin-anyagcserében.
  9. Nukleotidok egymásba történő átalakulása, a purin-nukleotid ciklus és jelentősége.
  10. A nukleotid-anyagcserét érintő legfontosabb betegségek.
  11. A biotranszformáció fázisai.
  12. A mikroszomális elektrontranszfer lánc. A citokróm P450 enzimek.
  13. Az etanol metabolizmusa.
  14. Konjugációs reakciók, a bilirubin-konjugáció zavarai.
  15. Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései
  16. Mely enzimek és reakciók segítségével redukálódik a NADP a szervezetben, milyen reakciókhoz szükséges NADPH
  17. A zsírsejtek szerepe, anyagcseréjük szabályozása.
  18. A szénhidrát- és a triglicerid-anyagcsere kapcsolatai.
  19. A fólsav szerkezete, szerepe. C1-fragment donorok és akceptorok.
  20. Az S-adenozil-metionin szerepe és anyagcseréje.
  21. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében - UDP-glukóz.
  22. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében - piruvát.
  23. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében - acetil-KoA.
  24. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében - oxálacetát.

IV. Gyakorlat

  1. Malonát hatása a szukcinát-dehidrogenázra, az enzim aktivitásának mérése.
  2. Mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
  3. ADP, rotenon, malonát, atraktilozid, DNP, oligomicin, KCN hatása a mitokondriális oxigénfogyasztásra malát+glutamát, illetve szukcinát mint szubsztrát jelenlétében.
  4. Allosztérikusan szabályozó metabolitok hatása piruvát-kináz izoenzimekre.
  5. Epe hatása a lipáz enzimaktivitására
  6. Tripszin tisztítása affinitás kromatográfiával. A tripszin és a kimotripszin szubsztrátspecifitásának jellemzése.
  7. Szérum koleszterin- es trigliceridszintek meghatározása. Klinikai vonatkozások