Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa

• Zsírsavak (ZSS) oxidációja → energia → ATP szintézis (szerep a metabolizmusban)
• trigliceridek (TG): az energiaraktározás leggazdaságosabb módja
• CH lánc hidrofób (ezen a kettős kötés változtat! cisz → megtörik a lánc)
• linolsav (ω-6) és linolénsav (ω-3) → esszenciálisak, mert a 9. C-atomtól disztálisan van a kettős kötés

glicerin + ZSS-ak = acil gliceridek attól függően, hogy a glicerinnek hány OH-csoportja észteresített:

1. monoacil-gliceridek = monogliceridek
2. diacil-gliceridek = digliceridek
3. triacil-gliceridek = trigliceridek

• a glicerin primer vagy szekunder C-atomon lévő OH-csoportja észteresített
  • 1-monoacil-glicerid
  • 2-monoacil-glicerid
• a zsírok felszívódása során a bélhámsejtekben keletkeznek
• lipidek intermedier metabolizmusa során is keletkeznek

• 1,2- és 1,3-digliceridek
• lipid anyagcsere intermedierjei
• hormon-neurotranszmitter hatásának közvetítése

• legnagyobb jelentőség → ZSS raktározás és szállítás ilyen formában
• szintézis, raktározás, mobilizálás: zsírszövet - adipocyták
• energiaraktározés hatékonysága:
  • a ZSS-ak erősen redukált molekulák
  • emellett hidrofóbok
• neutrálisak
• a a glicerin 1. és 3. C-atomján más ZSS van → optikailag aktív (királis) → a 2. C-atom a kiralitáscentrum
• L-konfiguráció
• a zsírsavak befolyásolják a zsírok olvadáspontját (fajonként-azon belül földrajzi helyzettel-változik a telített/telítetlen arány.)
  • kettős kötés: cisz-konfiguráció → megtörik a lánc → kevesebb London-féle kh. a környező apol. ZSS oldalláncokkal

• felnőtt: napi 50-150 g zsír (ennek 90%-a triglicerid, a többi koleszterin, koleszterin észterek, foszfolipidek, ZSS-ak)
• zsírok enzimatikus bontása:
• szájüregben kis mértékben (nyelv mirigyei → lipáz)
• gyomor: a szájüregben termelt lipáz itt is aktív a savas közeg ellenére is. lassú hidrolízis (lipidcseppek → nehezen hozzáférhetőek, kis felület)
• az előző problémát az epesavak oldják meg.
  • májban szintetizálódnak
  • epehólyagban raktározódnak
  • epével a duodenumba választódnak ki
  • detergens hatás → lipidcseppekkel és a bélcsat. vizes közegével is kh. → a lipideket emulgeálják.
  • bélperisztaltika is segíti az emulgeálást.
• vékonybél: itt történik a lipidek tényleges emésztése
  • enzimek a pancreasból ürülnek a duodenumba - hormonhatásra
  • jejunumba, duodenumba zsírtartalmú táplálék+fehérjék
    • → kolecisztokinin szekréció → epehólyag kontrakció+pancreas enzim szekréció
    • → szekretin → a pancreasból bikarbonátban gazdag nedv ürül

• enzim: hasnyálmirigy-lipáz
  • a glicerin 1. és 3. C-atomján lévő észterkötéseket hidrolizálja → ZSS és 2-monoacil-glicerol keletkezik
• működését a kolipáz segíti
  • kis molekulatömegű fehérje
  • pancreasban keletkezik
  • funkciója: a lipázt a lipid és a vizes fázis határán rögzíti
• lipáz mellett kevésbé specifikus észterázok is ürülnek a pancreasból
  • koleszterin észterek hidrolízise
• foszfolipáz A₂ is ürül a vékonybélbe
  • a tripszin aktiválja
  • a foszfolipidek 2. C-atomjáról szedi le a ZSS-at → lizofoszfolipid keletk. → további észterázok lehasítják a másik ZSS-at → glicerofoszfokolin → széklettel távozik (vagy további hidrolízis után felszívódik)

• az emésztés eredményeképp a jejunumban 2-monoglicerid, ZSS-ak, koleszterin
• epesavakkal micellákat alkotnak
• micellák a bélhámsejtekhez → abszorbeálódnak
• a bélhámsejtekben újra trigliceridek szintetizálódnak a digliceridekből és a ZSS-akból, koleszterin-észterek és foszfolipidek is keletkeznek.
• bélhámsejtekben lipoprotein: naszcens kilomikron keletkezik, amit
  • foszfolipidek
  • trigliceridek
  • koleszterin-észterek
  • apo B-48 apoprotein alkotnak
  • a bélhámsejteket a nyirokrenszeren keresztül hagyja el
  • feladata: a lipidek elszállítása a bélhámsejtektől a májba és egyéb szervekbe (kivétel a 12C-atomnál kisebb ZSS-ak → ezek közvetlen a vérpályába szívódnak föl.)

• normális körülmények között a székletben nincs zsír.
• steatorrhoea= a székletben nagy mennyiségű zsír jelenik meg. → az emésztésben/felszívódásban zavar van.
• létrejöhet: máj, apahólyag, epeutak betegsége, pancreas, bélhámsejtek elváltozása következtében

• A lipidek a plazma vizes közegében nem oldódnak, ezért szállításuk a különböző szervek között bonyolultabb feladat, mint a glukózé, ami vízoldékony molekula lévén oldott állapotban van a keringésben.
• A szervezet részben a táplálékkal jut lipidekhez, részben a bioszintézis biztosítja megfelelő mennyiségű zsír jelenlétét.
• A táplálékkal elfogyasztott lipideknek a vékonybélből el kell jutni azokhoz a szervekhez, amelyek zsírok oxidálásával tudnak energiát termelni, illetve a májhoz, ami az anyagcsere központi szerve.
• A szabad zsírsavakkal ellentétben - amik albuminhoz kötve szállítódnak a vérben - bonyolultabb a trigliceridek, a koleszterin és a koleszterin-észterek szállítása. Ezeket komplex struktúrák, lipoproteinek szállítják.

• A lipoproteinek általános jellemzője, hogy bennük a hidrofób lipidek egy hidrofil burokba csomagolva és ezáltal a plazma vizes közegétől elválasztva találhatók.
• A burok részben fehérjékből áll, amelyet apoproteineknek nevezünk, továbbá foszfolipidekből, amelyek poláros csoportjaikkal a vizes közeg, apoláros csoportjaikkal pedig a lipoprotein belseje felé irányulnak.
• Ebben a burokban tud helyet foglalni a koleszterin, 3-OH-csoportjával a foszfolipidek poláros feje felé fordulva; az apoláros lipidek, a trigliceridek és a koleszterin-észterek, amelyekkel kölcsönhatásba lépnek a burokban elhelyezkedő foszfolipidek apoláros csoportjai.
• Ez a szerkezeti adottság minden lipoproteinre jellemző.
• A különböző lipoproteinekben eltérő a lipid- és a fehérjetartalom, és ennek következtében a denzitásuk is különböző (minél magasabb a fehérjetartalom, annál nagyobb a denzitás).
• A denzitás alapján történt meg a lipoproteinek megkülönböztetése, amely szerint az alábbi lipoproteinek ismeretesek:
  • kilomikron
  • VLDL
  • IDL
  • LDL
  • HDL
• Az apoproteinek szerepe a lipoproteinek működésében összetett.
  • egyrészt a lipoproteinek szerkezetének alkotásában veszik ki részüket (=a lipidek oldatban tartásában vesznek részt.)
  • számos apoprotein emellett mintegy „megjelöli” a lipoproteineket, így a máj- és az egyéb sejteken található receptorok felismerik a lipoproteineket, endocitózissal felveszik azokat és ezáltal a keringésből eliminálják.
  • Az apoproteinek egy része a lipoproteinek metabolizmusában meghatározó enzimek, fehérjék működését is aktiválhatja/gátolhatja.

• A táplálékkal elfogyasztott zsírokat szállítja el a bélből.
• A legnagyobb méretű és százalékos összetételében a legnagyobb lipidtartalmú (98-99%) ⇒ a legkisebb denzitású lipoprotein.
• A benne található lipidek legnagyobb része triglicerid.
• A bélhámsejtekben keletkezik a béllumenből abszorbeálódott és a sejtekben reszintetizálódott trigliceridekből és koleszterinből.
• Ezek a PL-ekkel együtt a SER-ben micellákat alkotnak, majd kiegészülnek azokkal az apoproteinekkel, amelyek szintén a bélhámsejtekben szintetizálódnak (apo B-48, A-I, A-IV) → létrejön az ún. naszcens kilomikron.
• A naszcens kilomikron a sejteket a nyirokkapillárisok felé hagyja el, a nyirokereken, majd a ductus thoracicuson keresztül jut a véráramba.
• Itt további apoproteinekkel kiegészülve válik érett kilomikronná. (Apo C-I, C-II, E)

• A zsírszövetben, a szívben, a harántcsíkolt izomban és a laktáló emlőben a kapillárisok tartalmaznak egy extracelluláris enzimet, a lipoprotein-lipázt, amely a kilomikron által szállított triglicerideket zsírsavra és glicerinre bontja.
• A sejtfelszíni GAG-molekulákhoz kötődik és onnan heparinnal szabadítható fel. Az enzim kofaktora a C-II apoprotein, amely aktiváló hatású.
• A glicerin a keringéssel a májba kerül, a zsírsavakat pedig a szervek felveszik.
  • Az izomban a zsírsavak eloxidálódnak és az izomműködés energiafedezetét biztosítják.
  • A zsírszövetben trigliceridekké szintetizálódva raktározódnak.
• A kilomikron, ami ily módon trigliceridtartalmának jelentős részét elveszítete, kisebb méretű és nagyobb denzitású részecskévé alakul: kilomikron maradvány (rennant)
• ezt az apo-E-nek köszönhetően a májsejtek felismerik és endocitózissal felveszik a keringésből.
• Az anyagcsere állapotától függően a trigliceridek itt lebomlanak és energiát szolgáltatnak vagy ketontestekké alakulnak.
• Ha a táplálék nagy mennyiségben, feleslegben tartalmaz zsírsavakat, akkor a májban azonnal újraszintetizálódik a triglicerid, és VLDL formájában a zsírszövethez szállítódik.