2.4. A tanulás is tanulható
A tanulás a Semmelweis Egyetemen talán még más egyetemekhez képest is központibb szerepű. Az elsajátítandó tananyag hatalmas, bőségesen telítve idegen szakkifejezésekkel. A középiskolában kiválóan működő tanulási stratégiák itt bizony sokszor kevésnek bizonyulnak. Ha valaki azt szokta meg, hogy mindent szinte szóról szóra vissza tud mondani, ekkora mennyiségű tananyagnál szinte lehetetlenre vállalkozik. A tetemes mennyiségű tananyag jelentős része viszont „lényeg”, az eredményes tanuláshoz ezért feltétlenül szükséges az időbeosztás és a rendszerezés képessége.
A tanulás tervezése
Az egyetemi élet szabadsága magában hordozza azt a kísértést, hogy a szorgalmi időszakban lazulhatsz, és elég a vizsgaidőszakban megpörgetned a tanulást. Ez a feltételezés egyetemünk első évfolyamaiban egyáltalán nem állja meg a helyét, leginkább a folyamatos évközi munkával előkészített, jól beosztott vizsgaidőszak az, ami sikerre vezet. Különböző stratégiát igényel az évközi folyamatos tanulás, az évközi számonkérésekre való felkészülés, és a vizsgára való tanulás, ahol jelentős mennyiségű anyagot kell egyszerre áttekintened. Mindhárom esetben sokat segít, ha az előtted álló tananyagra egy hetekre, napokra lebontott tervet készítesz. Az évközi munkában a rendszeres számonkérések segítenek ebben, a vizsgára készülésnél viszont a saját magad által kitűzött ütemtervvel kell elszámolnod. Amikor az előtted álló anyagot egyben látod, gyakran elrettentőnek tűnik – ez lehet a halogatás egyik fő kiváltó oka. Ha nem is tudod, hogyan kezdj hozzá, fennáll a veszélye, hogy nem is kezdesz hozzá, értékes napokat veszítve ezzel. Amit tehetsz, hogy már e legelején felosztod kisebb, átláthatóbb anyagrészekre. (Ezt a módszert annak okán, hogy a szalámit szeletelve esszük, szalámi-taktikának is nevezik.) Amikor tervet készítesz, akkor hagyj a végére tartalékidőt, akár egész napokat, amelyekre kezdetben nem tervezel semmit. Ha pihenőnapokat tervezel, vagy előre tudott más elfoglaltságod van, azt is kalkuláld be. A tanulás folyamatában rendszeresen aktualizáld a tervet. Ha nem pontosan tartod a tervet, nem baj (a gyakorlatban legtöbbször ez a helyzet) – a terv van érted, és nem fordítva! Viszont ha nagyon nagy eltérés van a megvalósult és a tervezett között, az figyelmeztető jel, hogy vagy a tanulás módszerén, vagy a kitűzött időn változtatnod kell.
Tanulóhely választás
Kulcsfontosságú, hogy olyan helyet válassz a tanulásra, ahol megfelelően tudsz összpontosítani. Ebben nagy egyéni különbségek vannak: akadnak, akiknek otthon megy könnyebben, s van, aki a könyvtári tanulásra esküszik. Érdemes kitapasztalnod, hogy számodra melyik a leginkább megfelelő. A tanulóhely legyen csendes, nyugodt, és csak a tanuláshoz szükséges tárgyak legyenek ilyenkor szem előtt. Érdemes tudnod, hogy abban a környezetben, ahol valamit megtanulsz, könnyebben megy a felidézés. Ha azt szeretnéd, hogy a vizsgahelyzetben is jobban fogjon az agyad, segíthet, ha néha váltogatod a tanulóhelyeket. Csábító lehetőség a közös tanulás, ennek az anyag megértésénél, az ismétléseknél fontos szerepe lehet. Az egyéni tanulást viszont nem pótolja, sőt, társaságban nehezebb összpontosítani a tanulásra.
Napi tanulási idő
Általában van egy olyan maximális idő, amit egy nap eredményesen lehet tanulással tölteni. Ez egyénenként változó, és a tanulási rutin megszerzésével is egyre többre leszel képes. Amikor pedig már nem fog az agyad, és legfeljebb csak üveges szemekkel bámulnád a könyvet, inkább állj fel az asztaltól. Lefeküdhetsz, elmehetsz futni, akár szórakozni is bátran, lelkiismeret-furdalás nélkül. Ez az egyik legnehezebb: megtalálni az egyensúlyt a tanulásra fordított idő, a szabadidő, magánélet és egyéb feladataid között. Figyelem: a tanulás az élet része, s nem igaz, hogy „az élet a tanuláson kívüli idő”. A saját regenerációdra minden esetben érdemes időt szánnod, ez később a tanulás eredményességében megtérül. Egy ülésben maximálisan körülbelül másfél óráig vagyunk képesek koncentrálni. Ezt követően érdemes legalább húsz perces szüneteket tartanod, amikor valami egészen másfajta tevékenységet végzel. Ilyenkor lehet mozogni, sétálni, enni, elvégezni a házimunkát. A szellemi munka, vagy a nyelvhasználatot igénylő tevékenységek (internet, email, újságolvasás, de még a TV-nézés is ide tartozik) ritkán pihentetőek, mert hasonló jellegű figyelmet igényelnek, mint a tanulás.
Memorizálás
A tananyag memorizálása sok időt és koncentrációt igényel. A hatalmas mennyiség megszelídítéséhez jó szolgálatot tesz a redukciós módszer. Ennek lényege, hogy a tananyagot egyre rövidebb, tömörebb egységekké alakítod, s később ezeket memorizálod. Az anyag első, vagy második olvasásával egy időben aláhúzhatod a lényeget, majd ezt követően az aláhúzott részből készíthetsz kidolgozott tételeket. A saját kidolgozású tételek előnye, hogy amíg összeállítod őket, közben aktívan tanulod az anyagot. Minden tételnél érdemes külön kiírni az öt-hat legfontosabb kulcsszót, majd ezeket átfutni többször is. Ha ezeket fel tudod idézni, utána könnyebben eszedbe jut a tétel többi része is. Vannak olyan elemek (a képletek, idegen szavak tipikusan ilyenek), amelyek esetében nem segít a rendszerezés, ezeket bizony egy az egyben vissza kell tudnod mondani. Itt készíthetsz szótárt, vagy a képletekhez kétoldalas kártyákat, amelyek segítségével, mintegy önmagadat kikérdezve ellenőrizheted a tudásodat. Ha valami új fogalmat tanulsz, segíthet, ha elképzelsz vele kapcsolatban egy történetet. („Egyszer egy kis triptofán üldögélt egy almafán, arra jött egy arginin, nem volt nála margarin.” ) A tapasztalat azt mutatja, hogy a megjegyzést segítő kiváló módszerek mellett is olyan méretű a tananyag, hogy ritkán lehetsz biztos abban, hogy mindent tudsz. Hogy mindent hangosan visszamondj, arra még ritkábban nyílik lehetőség. Bízz hát magadban és tanulási módszereidben, figyeld a visszajelzéseket, és a visszajelzések alapján légy nyitott a változtatásra!
Tanulási módszerekkel, problémákkal kapcsolatban a KarrierKözpont által szervezett Tanulás Segítő Klubokon (TSK) és fogadóórákon kaphatsz további segítséget.