Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


A laktációs szaktanácsadó működését meghatározó etikai szempontok és a gyakorlatban való alkalmazásuk

Rózsa Ibolya

I. Bevezetés a bioetikába - alapfogalmak, meghatározások, alapelvek

Az etika görög eredetű szó (éthosz), erkölcsöt, erkölcstant jelent.

Az erkölcs (morál) a jó és rossz emberi magatartásnak a társadalom által elfogadott megítélése. A mos (akarat) latin szóból ered. „Az etika a filozófiának az az ága, amely az ész természetes fényében az erkölcsi jelenség végső alapjait kutatva azt igyekszik megállapítani, hogy az emberi cselekvés, illetve az emberi személy milyen belső és külső tényezők alapján válik jóvá vagy rosszá, értékessé vagy értéktelenné.” (Turay, 2000)

A bioetika az élővilág etikai kérdéseivel foglalkozó interdiszciplinális tudomány, melynek két fő ága közül az egyik az egészségügy etikai kérdéseit vizsgálja. A bioetika az általános moralitáson alapul: egy adott közösség által elfogadott magatartási normákon, melyeket a józan ész és a tradíci­ók határoznak meg. A bioetika feladata annak meghatározása, hogy hol húzódnak az orvostudomá­nyon belül a szakmai és etika kérdéskörök határai.

Az orvosi etika kiindulópontjának Hippokrátesz Esküjét tekintik. Legfőbb elvei a segítés elve („Salus aegroti suprema lex esto” - „A beteg üdve a legfőbb törvény”) és a nem ártás (nil nocere) elve.

Az emberi jogok alapja az emberi méltóság elismerése. „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van.” (ENSZ, 1948)

A bioetika orvosi alapelvei, melyet a gyógyító munka során minden erkölcsi dilemma esetén figye­lembe kell venni:

A „Ne árts!” elve - a tradícionális orvoslás legfőbb etikai elve. Elterjedtebb formájában így használatos: primum nil nocere – elsősorban ne árts!

A mindennapi gyakorlatban azonban betarthatatlannak bizonyul. Az orvos arra törekszik, hogy kevesebbet ártson a betegnek, mint amennyit használ. Minden beavatkozás során előny-kockázat mérlegelése szükséges. A döntés a páciensé: mivel ő viseli a beavatkozás minden következményét, kizárólag ő döntheti el, mekkora kockázatot vállal egy adott várható haszonért cserébe. Az orvostól elvárható, hogy gondosan járjon el a kezelés kiválasztásában és a terápia megvalósítását illetően, valamint megfelelően informálja páciensét az előnyökről és kockázatokról, valamint a kezeléstől várható eredményről. Így a legkisebbre csökkenthetőek a beavatkozásokkal együtt járó veszélyek. Magától értetődik, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, ha az orvos a szakma szabályait betartja, és nyomon követi a tudomány fejlődésével együtt járó változásokat, tudását naprakészen tartja.

„A 'Ne árts!' elve ma három fontos elemet tartalmaz:

  1. Az orvosnak mindig a beteg javát, jóllétét kell a legfontosabbnak tartania.
  2. Mindig kellő gondossággal kell eljárnia azért, hogy a beavatkozással kapcsolatos veszélyeket a lehetséges legalacsonyabb szintre szorítsa le.
  3. A beavatkozás előnyeit és hátrányait egyformán mérlegelnie kell, és csak kedvező arány esetén szabad elvégeznie. Az hogy mi számít kedvező aránynak, csak a cselekvőképes beteg döntheti el.” (Berényi dr., Stefanov dr., 2002)

Ha két rossz közül kell választanunk, nem tudjuk a „Ne árts!” elvét alkalmazni, a morális dilemma feloldásához más elvet is figyelembe kell vennünk.

Egy injekció beadása például átmeneti kellemetlenséggel jár a páciens számára, de beláthatjuk, hogy az injekció hatására történő állapotjavulás vagy gyógyulás magasabb rendű, mint ha a fájda­lomra való tekintettel nem történne meg a gyógykezelés, és a páciens rosszabb állapotba kerülne vagy meghalna. A laktáció területéről vett példával élve hasonló a helyzet, ha egy tályog felnyitása válik szükségessé az emlőben. Ez a beavatkozás fájdalommal jár, és hosszú a gyógyulási folyamat. Azonban sokkal rosszabb lenne a betegség kimenete, ha erre a műtétre nem kerülne sor.

A jótékonyság elve – lényege, hogy a rosszat előzzük meg, vagy ha fennáll, akkor szüntes­sük meg, és tegyünk jót! A jótékonyság elve egyben a hasznosság elve is: minden cselekedet következményeit előzetesen fel kell mérni, és azt a lehetőséget kell kiválasztani, amelyik a több hasznot és kevesebb kárt eredményezi majd.

Például a tápszer alkalmazása károsnak minősül ugyan, azonban a gyermek éheztetése még na­gyobb veszélyt jelent. Ezért a tápszeres pótlást szükséges alternatívaként és átmeneti megoldásként lehet kezelni, ha nem áll rendelkezésre elegendő anyatej vagy női tej. Ezután következik a kiváltó ok kivizsgálása és megszüntetése, vagyis a laktációs szaktanácsadó segít abban, hogy növekedjen az anyatej mennyisége, illetve szükség esetén női tejhez jusson a kisbaba.

Az autonómia tiszteletben tartásának elve – az autonómia görög eredetű szó, az ön és a törvény szavak összetételéből keletkezett. Öntörvényűséget, önállóságot jelent, de olyan jelentése is ismert, mint az önrendelkezés, akaratszabadság, szabadságjog, magánélet. „Azt az embert nevezzük autonómnak, aki fizikai és pszichés korlátok nélkül, külső és belső kényszertől mentesen, szabadon képes a cselekvési alternatívák között mérlegelni és a döntésének megfelelően cselekedni.” (Berényi dr., Stefanov dr., 2002)

Valaminek a tiszteletben tartása is az autonómia alapelvből származik. Az egészségügyi dolgozónak tisztelettel kell fordulnia a páciens felé, és tiszteletben kell tartania annak autonómiáját. A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy a megfelelő információk birtokában képes a beteg döntést hozni a számá­ra felajánlott kezelési lehetőségeket illetően, akár el is utasíthatja a beavatkozást, s ezt a döntést a gyógyítónak el kell fogadnia.

Ha a páciens nem egyezik bele a számára egészségügyi előnyöket rejtő beavatkozásba, akkor az autonómia alapelve a bioetika másik alapelvével, a jótékonyság alapelvével kerül szembe. A hip­pokratészi hagyományok a beteg érdekét helyezték előtérbe ilyen esetben, ma már az autonómia tisztelete erősebb. Előfordul ugyanis, hogy az orvosi érdek nem feltétlenül a legdöntőbb a beteg érdekeinek sorában.

A laktációs szaktanácsadóknak is morális dilemmát okozhat, hogy megfeleljenek az önrendelkezés tiszteletben tartását biztosító szempontoknak.

A támogatásra szorulók segítése – személyiségi jogaik és szabad akaratuk tiszteletben tartása mellett – az IBCLC-ket néha nehéz döntési helyzetbe hozhatja a páciens és az IBCLC-t alkalmazó szervezet érdekei között. Ilyen eset lehet például, amikor ugyan a laktációs szaktanácsadó felfedezi, hogy a csecsemőnek le van nőve a nyelve, azonban a kórházi szabályzat nem teszi számára lehető­vé, hogy erről a szülőket is tájékoztassa. Ekkor az IBCLC morális döntésre kényszerül, amelyben választania kell az alkalmazója által felállított szabályok és a szülők önrendelkezéshez és tájékozta­táshoz való joga között, akadályozva vagy lehetővé téve, hogy a szülők megvitassák a kialakult helyzetet az orvossal. Az önrendelkezés elvének megértése és alkalmazása segíti a laktációs szak­tanácsadót a páciensek méltóságának biztosításában és az irántuk kötelező tisztelet gyakorlásában.

Az igazságosság elve – arra keresi a választ, hogy hogyan lehet igazságosan elosztani a társadalomban fellelhető előnyöket és hátrányokat. Az egészségügyben ez általában a drága kezeléseket, gyógyszereket, nagy értékű gyógyító berendezések által folytatott kezelésekhez való hozzáférést jelenti, de ide sorolhatjuk a magánrendelésen való részvétel lehetőségét is vagy az laktációs szaktanácsadás igénybevételének jogát.

Az igazságosság elvéhez kapcsolódó etikai dilemmák leggyakrabban politikai színhelyen jelentkez­nek, ezeknek a megoldása ugyanis már túlmutat az egyén megoldási képességén, hiszen a társadal­mi igazságtalanságok szerteágazóak, és többszintű beavatkozást tesznek szükségessé.

Példaként említhetjük az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexét (röviden Kódex vagy WHO Kódex). A Kódex elismeri a szoptatás és anyatejes táplálás egészség meghatározó szerepét és a minőségi életre gyakorolt hatását. Célja, hogy megakadályozza, hogy üzleti érdekek befolyásolják a csecsemőtáplálással kapcsolatos szakmai döntéseket és az anyákhoz eljuttatott információkat.

A segítő és páciens közötti viszony alapelve – ezen alapelv legfontosabb tartóoszlopa a páciens és a segítő között kialakuló bizalom. A bizalomhoz elengedhetetlenül szükséges megbízhatóság és hűség alkotja azt a szilárd alapot, amelyre a páciens és, esetünkben, az IBCLC laktációs szaktanácsadó közötti tartós kapcsolat felépülhet. Az alapelv részeként a kapcsolatot tovább erősíti az ígéretek mindenkori betartásának gyakorlata, az igazmondás és a lojalitás. A páciens szemszögéből vizsgált igazmondás, a magánélethez való jog és a diszk­réció az önrendelkezési jogról szóló értekezés szerves része, de ezzel együtt a segítő-páciens viszony lényeges etikai meghatározásában is fontos szerepet játszik.

„Minden egészségügyi dolgozónak kötelezettségei vannak önmaga, a családja és a kollégái irányá­ban. Egy IBCLC számára a hűség fenntartása nem mindig egyszerű. A különböző kötelezettségek közötti osztódás gyakori, morális probléma, amelyek megfelelő kezelése a legtöbb laktációs szak­tanácsadó számára folyamatos kihívás.” (Weiss, 2006)

Ezek az alapelvek magukba foglalják az erkölcsi gondolkodás főbb jellegzetességeit, és egyszerűsí­tik az etikai ismereteket, ugyanakkor az erkölcsi mérlegeléshez csak elnagyolt segítséget nyújtanak.

II. Ki a laktációs szaktanácsadó

A laktációs szaktanácsadó (IBCLC) olyan specialista, aki a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges igényeit szem előtt tartva megelőzi, felismeri, illetve segít megoldani a szoptatással kap­csolatos problémákat. Az IBCLC nem helyettesíti a védőnőt, csecsemős nővért vagy a gyermek­orvost, sokkal inkább együtt dolgozik velük, munkájával kiegészíti az ő munkájukat. A világ számos országában találunk szoptatási tanácsadókat az egészségügyben: kórházakban, klinikákon és magán-praxisban egyaránt. Eredeti végzettségüket tekintve orvosokat, nővéreket, védőnőket, szülésznőket, pszichológusokat, egészségnevelőket, szociális munkásokat és egyéb segítő-foglalko­zásúakat találunk köztük. Nyugaton az egészségügyi intézmények szívesen alkalmazzák az IBCLC diplomával rendelkező szoptatási szakembereket, így ők előnyt élveznek azokkal szemben, akik mögött nem áll a tekintélyes vizsgabizottság ajánlása.

Az IBCLC laktációs szaktanácsadó az egészségügyi ellátórendszer fontos tagja. Akár egészségügyi intézmény foglalkoztatja, akár magánpraxisban dolgozik, elsődleges feladata a hozzá forduló anyák segítése. A laktációs szaktanácsadó őszinte, becsületes, korrekt, empatikus, szakmailag elhivatott. Tiszteletben tartja a család döntési jogát, ugyanakkor bizonyítékokon alapuló információval látja el őket, hogy jól informált döntést tudjanak hozni. Mindig szem előtt tartja a csecsemő érdekeit. A higiénés előírásokat betartja, látogatásairól, telefonos segítségnyújtásairól pontos feljegyzést készít. A tanácsadásról korrekt tájékoztatást ad az anya és / vagy a csecsemő orvosának és / vagy védőnőjének. Tetteiért felelősséget vállal, bizalmasan kezeli a tudomására jutott információkat. A családokkal jó kapcsolatot ápol, csakúgy, mint a kollégákkal. Tiszteletben tartja a szellemi tulajdon­jogot.

Mindenkor betartja a az IBLCE Etikai Kódexében foglaltakat, valamint az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe előírásait és határozatait. A Kódex hatálya alá eső termékeket gyártó cégektől nem fogad el juttatást.

Tartózkodik az érdekellentétbe keveredéstől, és még a látszatát is igyekszik elkerülni. (Rózsa, 2010)

Egy viszonylag fiatal szakmáról beszélhetünk: az első laktációs szaktanácsadók 1985-ben tettek sikeres nemzetközi vizsgát. Hivatásgyakorlásuk etikai alapelveit az IBCLC Laktációs Szaktanácsa­dók Etikai Kódexe, tevékenységüket az IBCLC Laktációs Szaktanácsadók Tevékenységi Szabály­zata, szakmai kompetenciájukat, felelősségi körüket pedig az IBCLC Laktációs Szaktanácsadók Klinikai Kompetenciái című dokumentumok határozzák meg. Részlet az Etikai Kódexből: „Az IBCLC-k oly módon kötelesek tevékenységüket végezni, hogy azzal megőrizzék a köz bizalmát a kompetenciájukba tartozó tevékenységek gyakorlását illetően, szakmá­juk hírnevét és elismertségét növeljék, klienseik érdekeit pedig mindig szem előtt tartsák és megvéd­jék.” (IBLCE, 2004)

Sokan azt gondolják, hogy a szoptatási szaktanácsadói feladat kimerül az anyák lelki támogatásában és az anyatej lefejésében való hathatós közreműködésben. Pedig az IBCLC laktációs szaktanácsa­dók feladata rendkívül széleskörű, tudása vetekszik az egyéb egészségügyi szakterületek képviselői­nek tudásával, felelősségteljes megelőző, gyógyító és tanácsadói munkát végeznek.

A vizsga törzsanyagában (Exam Blueprint) meghatározottak szerint a laktációs szaktanácsadó a következőkben felsorolt területeken rendelkezik kimagasló tudással és nagy gyakorlati tapasztalat­tal:

  • Anyai és csecsemő ANATÓMIA – pl. a mell és a bimbó szerkezete és fejlődése; az emlő vér - és nyirokellátása, mirigyszövete; a csecsemő szájüregi anatómiája és reflexei; anatómiai variációk
  • Anyai és csecsemő normál ÉLETTAN és ENDOKRINOLÓGIA – pl. hormonok; laktogenezis; a tejtermelés endokrin / autokrin szabályozása; indukált laktáció; fertilitás; csecsemőkori máj-, hasnyálmirigy- és veseműködés; metabolikus folyamatok; kiegészítő táplálás hatása; emésztés és az emésztőrendszer; vizelet- és székletürítési jellemzők
  • Anyai és csecsemő normál TÁPLÁLKOZÁS és BIOKÉMIA – pl. az anyatej összetétele és alkotóelemeinek szintézise; az anyatej alkotóelemei, funkciójuk és a gyermekekre kifejtett hatásuk; más tejjel és egyéb készítményekkel való összehasonlítás; evési mintázatok és a bevi­tel időbeli változásai; különböző anyai táplálkozási formák; tradicionális és rituális étkezési szokások; szilárd táplálék bevezetése
  • Anyai és csecsemő IMMUNOLÓGIA és FERTŐZŐ BETEGSÉGEK – pl. antitestek és más immunfaktorok; keresztfertőzések; baktériumok és vírusok a tejben; étel érzékenységek és allergiák; hosszú távú védő faktorok
  • Anyai és csecsemő PATOLÓGIA – pl. akut/krónikus helyi és szisztémás betegségek és eltéré­sek; mell és bimbó problémák, patológiájuk; az endokrin rendszer patológiája; anya/gyermek fizikai és neurológiai fogyatékosságai; veleszületett rendellenességek; orális patológia; ideg­rendszeri értetlenség; elégtelen súlyfejlődés; hiperbilirubinémia és hipoglikémia
  • Anyai és csecsemő FARMAKOLÓGIA és TOXIKOLÓGIA – pl. környezeti szennyező anya­gok; anyai gyógyszer, gyógyhatású készítmény, drog használat, és hatásuk a tej összetételére, a laktációra és a szoptatott csecsemőre; tejserkentők és tejtermelés gátlók; a vajúdás alatt hasz­nált gyógyszerek hatása; fogamzásgátlók; alternatív gyógymódok
  • PSZICHOLÓGIA, SZOCIOLÓGIA és ANTROPOLÓGIA – pl. tanácsadási készségek és felnőtt pedagógiai módszerek; gyász, szülés utáni depresszió és pszichózis; a szociokulturális, életmódbeli és munkakörülményeket érintő tényezők hatása a szoptatásra; anya-csecsemő közötti kapcsolat; az anyai szerep felvétele; a szülői gondoskodás készségei; alvási szokások, mintázatok; kulturális szokások és hiedelmek; család; támogató rendszerek; családon belüli erőszak; speciális figyelmet igénylő anyák, mint például serdülők, bevándorlók
  • NÖVEKEDÉSI PARAMÉTEREK és A FEJLŐDÉS SZAKASZAI, MÉRFÖLDKÖVEI – pl. magzati és koraszülött növekedés; szoptatott és mesterségesen táplált babák növekedési gör­béi; a normál és a megkésett fizikai, szellemi és pszichés fejlődésre utaló jelek felismerése; szopási szokások a 12. hónapig és utána; elválasztódás
  • KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE – pl. a kutatási eredményekről beszámoló szakirodalmak, a laktációs szaktanácsadók számára íródott oktatási anyagok, és a releváns népszerűsítő irodalom kritikus olvasásához, a bemutatott eredmények kritikus értelmezéséhez szükséges ismeretek és készségek; táblázatok és grafikonok értelmezése; adatgyűjtések és fel­mérések
  • ETIKAI és JOGI KÉRDÉSEK – pl. az IBLCE Etikai Kódexe; ILCA irányelvek; a meghatáro­zott kompetenciahatárokon belül végzett tevékenység; továbbküldés és szakmaközi együtt­működések, kapcsolatok; szakmai titoktartás; orvosi, jogi felelősség; az egészségügyi doku­mentáció elkészítésének szabályai; hiteles feljegyzések írása; informált beleegyezés; tettleges­ség; anyai/csecsemő elhanyagolás és bántalmazás; érdekellentét; segédeszközök kölcsönzésé­nek és eladásának etikai vonatkozásai
  • SZOPTATÁSI SEGÉDESZKÖZÖK és TECHNOLÓGIA – pl. a szoptatási segédeszközök és felszerelések felismerése, indikációjuk ismerete és a megfelelő használatra vonatkozó gyakor­lati tanácsadási képesség; a lefejt anyatej kezelése és tárolása, beleértve az anyatejgyűjtési protokollokat
  • GYAKORLATI ISMERETEK – pl. szoptatási technikák ismerete, beleértve a pozicionálást, a megfelelő mellre csatlakozás és a megfelelő tejáramlás megítélését; szoptatás-menedzsment; normál szopási mintázatok; fejés
  • KÖZEGÉSZSÉGÜGY – pl. a szoptatás népszerűsítése és a tömegtájékoztatás; alacsony szop­tatási rátával bíró csoportok körében végzett munka; klinikai gyakorlati protokollok megalko­tása és alkalmazása; nemzetközi ajánlások és dokumentumok; WHO Kódex; Bababarát Kórhá­zak; prevalencia, kutatási célú felmérések és adatgyűjtések (IBLCE, 2011)

Az IBCLC laktációs szaktanácsadóknak a sikeres vizsgatételtől számított 5 évenként újraminősíté­sért (recertifikáció) kell folyamodniuk. Ez minden ötödik évben bizonyos számú továbbképzési pont megszerzését és igazolását jelenti vagy ennek hiányában újabb vizsgatételt; minden tizedik évben pedig kötelezően újra vizsgázni kell.

III. A pontszerzés etikai dilemmái

A 2011. évben érvényes újraminősítési feltételek szerint összesen legalább 75 továbbképzési pontot (CERP - Countinuing Education Recognition Point) kell összegyűjteni, amelyből legalább 50 pontot laktáció specifikus (L-CERP - Lactation), legalább 5 pontot etikai (E-CERP - Ethics) ismereteket átadó előadásokon való részvétellel lehet megszerezni. A hiányzó pontokat (R-CERP - Related) a szakmához kapcsolódó, a vizsga törzsanyagában szereplő témákban hallgatott előadások során lehet összegyűjteni. Kizárólag azok a konferenciák, előadások számíthatók ide, amelyek szakemberekhez szólnak és az IBCLC szakma színvonalának megfelelnek. Nem tartoznak ide olyan továbbképzések, tanfolyamok, amelyeknek semmi közük sincs a szoptatáshoz, a szoptatástámogatáshoz, illetve nem szerepelnek a témáik az IBCLC vizsga törzsanyagában. Nem lehet tehát elszámolni számítógép­kezelői tanfolyamot, vállalkozás menedzselési tanfolyamot, mozgásterápiát tanító képzést, alterna­tív gyógyítási tanfolyamokat vagy az egészségügy egy adott területére fókuszáló képzést (pl. mag­zati ultrahangvizsgálat).

Pontszerzésre alkalmas ugyanakkor minden szakmába vágó konferencia, tanfolyam és képzés, pontosan strukturált szakmai megbeszélés kollégákkal (pl. kutatási eredmények feldolgozása, meg­vitatása céljából), egyéni oktatási modulokon és távoktatási rendszereken (e-learning, webinarium) keresztül történő továbbképzés, szakmai írások publikálása (ideértve a kutatásokat is), témába vágó szakdolgozat, doktori disszertáció megírása, szakembereknek szóló előadás megtartása, valamint nagyszerű lehetőség, ha az IBCLC vizsgához írunk tesztkérdéseket vagy küldünk be fotót (kapcso­lódó kérdéssel együtt).

Óránként 1 egész, negyedóránként 0,25 pontot érnek az előadások. A szakemberek részére tartott szakmai előadásokért dupla pont jár. Ha tehát az IBCLC olyan előadást tart, amelyért a többieknek 1,25 CERP jár, akkor ő maga ennek a kétszeresét, 2,5 pontot számolhat el érte. Ugyanazért az elő­adásért csak egyszer számolhat el pontot akkor is, ha azt többször is megtartotta.

Példa: Anyai gyógyszerszedés a szoptatás alatt címmel tart egy órás előadást egy kórház dolgozói részére. Ezért 2×1 pontot fog igényelni a recertifikáció során. Ha ugyanezt az előadást a következő év során megtartja még három másik intézményben, akkor is csak egyszer számolhatja el a pontot. Amennyiben viszont érdemben változtat a prezentációján, mert újabb kutatási eredmények birtoká­ba jutott és ezeket beépíti az előadásába, akkor ismét elszámolhat pontot az újabb előadásért.

Nem jár pont azonban a laikusoknak tartott előadásokért: várandós felkészítésért, szoptatós csopor­tért vagy az anyatej világnapi rendezvényeken való beszédért.

Csecsemő vagy felnőtt újraélesztési tanfolyamért (CPR) egy ötéves periódusban egyszer lehet elszámolni pontot a tanfolyamon való részvételi óraszámnak megfelelően, de maximum 6 R-CERP jár érte.

Akkor a legbiztosabb, hogy megkapjuk a pontokat, ha olyan programon veszünk részt, amelyet az IBLCE vizsgabizottság előzetesen jóváhagyott és pontszerzőnek (CERP provider) minősített. Minden egyéb konferencia és képzés esetében külön igénylést kell benyújtania az újraminősítést kérő laktációs szaktanácsadónak, amelyet a recertifikációs eljárás során ingyen tehet meg.

A csecsemőtáplálás témájában járatos szakemberek, elsősorban orvosok és védőnők számára rende­zett továbbképzések és konferenciák leggyakoribb szponzorai a tápszer- és bébiételgyártó cégek. Nem véletlen. Anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy az általuk gyártott termékeket az egészségügyi dolgozók széles körben ismerjék és ajánlani tudják a családoknak. Ezek a továbbképzések általában pontszerzőek, és az orvos/védőnő-IBCLC laktációs szaktanácsadók morális dilemmáját okozza, hogy vajon az IBCLC újraminősítési eljárásban ezek az órák elszámolhatók-e? Általánosságban elmondhatjuk, hogy nem.

Vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan zajlik egy ilyen konferencia!

A regisztráció során alá kell írni egy jelenléti ívet, s gyakran már a belépésnél megkapjuk a részvé­telről szóló igazolást, amelyen a magyar akkreditáció során elismert pontérték is szerepel. Ez az igazolás akkor is a résztvevő kezében lesz, ha a konferenciáról annak vége előtt távozik. Ez tehát nem igazolja a valósan ott töltött órák számát, így az IBCLC újraminősítési eljárás során nem számít hiteles igazolásnak. Ha a programot nem támogatta kódexsértő cég, akkor a laktációs szaktanácsadó a valóságosan ott töltött időt elszámolhatja.

Példa: egy 9-15 óráig tartó rendezvény a következő bontásban zajlik:

  • 9-10:30-ig egymást folyamatosan követő előadások
  • 10:30-11-ig szünet
  • 11-12:30-ig egymást folyamatosan követő előadások
  • 12:30-13 szünet
  • 13-14:30 egymást folyamatosan követő előadások
  • 14:30-15 záróteszt

Ez azt jelenti, hogy bár 9-15 óráig tartott a rendezvény, ebből az előadások ideje valójában csak 4 és fél óra volt összesen. A szüneteket és a zárótesztre fordított időt nem lehet pontszerzőként értékelni. Ha a laktációs szaktanácsadó az összes előadást végighallgatta, akkor 4,5 CERP jár érte. Az előadá­sok jellegéből adódóan tudja ezt L, E és R pontokra bontani.

Ha a második szünetben elment, akkor csak az első két blokkban hallgatott előadásokért jár pont: összesen 3 CERP.

Ha 11:45-kor távozott, akkor az első blokkban 1,5 CERP, a másodikban pedig 0,75 CERP, összesen 2,25 CERP számítható.

Ha ebből egy húsz perces előadást ő maga tartott, akkor az érte járó 0,25 pontot még egyszer meg­kapja. Így összesen 2,5 CERP jár neki.

Az IBCLC laktációs szaktanácsadóktól elvárható, hogy becsületesen jelezzék a konferencia prog­ramját igazoló lapon, hogy melyik előadáson vettek részt, és a valóságnak megfelelő órákra kérje­nek pontot az újraminősítési eljárás során.

Szponzorált program esetén a részvételi díjat részben vagy egészben a támogatók állják. Az IBCLC laktációs szaktanácsadó nem fogadhat el semmiféle juttatást kódexsértő cégtől, így ő ezt a kedvez­ményt nem veheti igénybe. Amennyiben mégis megteszi, úgy megsérti az IBCLC Laktációs Szak­tanácsadók Etika Kódexében foglaltakat, amely fegyelmi eljárást von maga után. Ez már önmagá­ban is komoly etikai dilemma a magyarországi kreditpontszerzésben érdekelt egészségügyi dolgozó számára, ha közben IBCLC végzettséggel is rendelkezik.

A konferencia során szponzorációs ajándékcsomagot kapnak a résztvevők, valamint a szünetben állófogadásra is sor kerül. A felszolgált ételek és italok szintén a szponzoroknak köszönhetőek. Ezért az IBCLC jobban teszi, ha ezeket nem fogadja el!

További kérdéseket vet fel az előadók részrehajlásának lehetősége, illetve az előadások témájának hitelessége. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy a program anyagi fedezetét biztosító cég terméké­ről negatív információk hangozzanak el. Valószínűbb, hogy az előadásában szereplő információkat az előadó megszűri, a pontos tényközléstől tartózkodik, ha az rossz fényben tüntetné fel a gyártót vagy termékét. Az érdekellentét miatt ezek az előadások nem tekinthetők szakmailag egyértelműen hitelesnek és IBCLC mércével mérve pontszerzőnek.

Ez alól kivételt képeznek azok az előadások, amelyeket ugyanezeken a konferenciákon IBCLC laktációs szaktanácsadók tartanak. Az ő előadásukért járó pontérték beszámítható az újraminősíté­sért való kérelembe, de csak akkor, ha csatoljuk az előadó nyilatkozatát arról, hogy előadását nem befolyásolták tápszergyártó (cumigyártó stb.) cégek, ő maga nem kapott semmiféle juttatást érte kódexsértő cégtől.

Itt kell megemlítenem az előadó IBCLC dilemmáját. Amikor felkérik egy előadás megtartására, akkor szembesül azzal a ténnyel, hogy egy vagy több olyan cég támogatja a rendezvényt, amely megsérti az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Nemzetközi Kódexét. Két lehetőség áll előtte:

  1. Nem tesz eleget a felkérésnek.
  2. Elvállalja az előadást.

Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani! Ez egy komoly morális dilemma, amely­nek gyakran nincs feloldása.

Ha nem vállalja el az előadást, akkor nem kapcsolódik a neve egy tápszergyártók által szponzorált eseményhez, és a tisztesség látszatát is meg tudja őrizni. Azonban nem is tudja átadni tudását és a hiteles információkat azoknak a szakembereknek, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

Ha elvállalja az előadást, biztosítania kell a hallgatóságát arról, hogy előadását nem befolyásolta kódexsértő cég, és nem kapott sem anyagi, sem természetbeni juttatást az előadás megírásáért, meg­tartásáért. Erről írásos nyilatkozatot is alá kell írnia. Prezentációja után nem fogadhat el ajándékot, ételt, italt. A laktációs szaktanácsadók általában még az előadás közben fogyasztott vizet is saját maguknak viszik, és a szünetben fogyasztott szendvicset is megvásárolják.

A tanácsadás néhány etikai kérdése

Az anyák életüknek egy nagyon meghatározó, rendkívül sérülékeny időszakában kerülnek kapcso­latba a szoptatási segítségnyújtásban gyakorlott szakemberrel. Ez a kapcsolat mind fizikai, mind pedig érzelmi intimitást rejt magában. Az IBCLC laktációs szaktanácsadó képes arra, hogy felis­merje a tanácsadáshoz kapcsolódó etikai dilemmákat és meghozza az adott helyzetben szükséges etikai döntéseket.

Az első helyszín, ahol a szaktanácsadó kapcsolatba kerül az anyával és csecsemőjével, a szülés helyszíne. A szülés utáni első órában általában készen áll az újszülött arra, hogy miután felkúszott az anyai emlőhöz, elkezdjen szopni. Az anya nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, a segítő ügyes közreműködésén, kommunikációján múlik, hogy fogja magát érezni a segítségnyújtási szituációban. A jó segítő arra törekszik, hogy minimális beavatkozással segíthessen. Megtanítja, rávezeti az anyát arra, hogy ő maga találja meg a számára legmegfelelőbb testhelyzetet a szoptatáshoz és mellre tudja helyezni kisbabáját. Sok édesanya panaszkodik utólag arra, hogy a kórházban kérdés nélkül meg­fogták a mellét, kisbabáját pedig rányomták a mellére. Az IBCLC laktációs szaktanácsadó ilyet soha nem tesz! Ha nem sikerül beavatkozásmentesen (hands-off) segítenie, akkor szóban és írásban is engedélyt kér ahhoz, hogy megérinthesse az anyát és a csecsemőt. Kórházi körülmények között általában elég, ha az anya szóban hozzájárul a vizsgálathoz, magánrendelőben és a család otthoná­ban azonban az anya aláír egy beleegyező nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat a tanácsadónál marad.

A gyermekágyas osztályon többször is segíteni kell az édesanyáknak. Még ha egy gyakorlott, több­gyermekes anyáról van is szó, akkor is fontos, hogy valaki megnézze, hogy megy a szoptatás, és lehetőséget adjon arra, hogy az anya kérdéseket tegyen föl. A megfelelő kommunikáció ebben az esetben is elengedhetetlen. A jó segítő nem ad direkt módon tanácsot. Információt oszt meg, és abban segíti az anyát, hogy ő maga hozhassa meg a számára és kisbabája számára legjobb döntést. Ez a döntés nem feltétlenül egyezik a laktációs szaktanácsadó szerint helyes megoldással, azonban tiszteletben kell tartani az anya döntési jogát. Itt lép életbe az autonómia tiszteletben tartásának elve.

Ez természetesen nemcsak a kórházi tanácsadásra érvényes szabály, hanem a tanácsadás bármely helyszínén alkalmazandó.

Dilemma elé állítja az IBCLC laktációs szaktanácsadót, ha az anya kihívja őt az otthonába, azonban a látogatást szeretné titokban tartani az orvos vagy a védőnő előtt. A szaktanácsadó nem szeretné cserbenhagyni az anyát, szeretne segíteni neki, ugyanakkor az Etikai Kódexben foglaltak szerint köteles írásban tájékoztatni az anya és/vagy a csecsemő egészségügyi ellátóját (az orvost és/vagy a védőnőt) a tanácsadásról. A tanácsadás megkezdése előtt köteles a kliens beleegyezését kérnie, hogy a szakmai véleményét megoszthassa a kliens orvosával vagy más egészségügyi ellátójával (IBLCE, 2004).

Ilyen esetben jól teszi, ha megbeszéli az anyával, hogy mennyire fontos az őt segítők együttműkö­dése, valamint fontos azt is tudatni, hogy az IBCLC laktációs szaktanácsadó nem illegális tevékeny­séget folytat, amit titkolni kellene, az anyának pedig jogában áll több szakvéleményt is kikérni. Ezután általában az anya aláírja a hozzájárulást. Ha mégsem, akkor az IBCLC nem vállalhatja el az esetet.

Példa: a laktációs szaktanácsadó azt tapasztalja, hogy a csecsemő nagyon rossz állapotban van, éhezik és a kiszáradás határán áll. Kötelessége az orvost és a védőnőt értesíteni. Azonban az anya nem írta alá a nyilatkozatot, nem adta beleegyezését. A szaktanácsadó úgy megy el, hogy tehetetlen, és nem tudja, mi lesz a kisbabával. Nem lehet biztos benne, hogy a szülők komolyan veszik a veszélyt és a szaktanácsadó javaslata alapján kórházba viszik a csecsemőt. Ebben az esetben a felelősség nemcsak a szülőket, de a segítőt is terheli. Ez egy újabb morális dilemmát eredményez: mi a magasabb rendű szempont? A szülők akarata vagy a csecsemő életének megmentése? Termé­szetesen az utóbbi, és a laktációs szaktanácsadó MINDENKÉPPEN köteles a veszélyről értesíteni az egészségügyi ellátókat! Ezt a problémát azonban úgy lehet a legegyszerűbben megelőzni, ha az anyával aláíratja a beleegyező nyilatkozatot a tanácsadás megkezdése előtt.

Segédeszközök árusítása

Részlet az IBCLC LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓK KLINIKAI KOMPETENCIÁI című dokumen­tumból:

Az IBCLC laktációs szaktanácsadó köteles megfelelő, kompetens szolgáltatást nyújtani az anyák­nak, családoknak ezért a laktációt érintő minden részletre kiterjedően végezi el az anya, a gyermek és a táplálás vizsgálatát, ami a következőket foglalja magába:

Segédeszközök és technikák alkalmazása

  • kritikusan elemzi a különböző szoptatási technikák és segédeszközök indikációit és kontraindi­kációit, hogy valóban segítik-e vagy inkább veszélyeztetik a szoptatást, ide értve az alternatív táplálási módokat is
  • kritikusan elemzi és bemutatja a használatát azoknak az eszközöknek, amelyek a szoptatást elősegítik, szem előtt tartva, hogy létezhetnek olyan segédeszközök, amelyeket megfelelő bizonyítékok híján is úgy reklámoznak, hogy a szoptatást segítik, és közben a szoptatás fenn­tartását veszélyeztethetik
  • kritikusan elemzi, hogy egyes technikák és eszközök miként és milyen helyzetben lehetnek hasznosak a szoptatás megkezdésében vagy fenntartásában
  • bizonyítékokon alapuló információkkal szolgál az anya részére a segédeszközök használatát illetően (IBLCE, 2010)

Felvetődik a kérdés, hogy hogyan tud megfelelni a fent idézett alapvetéseknek egy laktációs szak­tanácsadó, ha anyagi érdeke fűződik szoptatási segédeszközök, mellápoló krémek, galaktogógumok árusításához?

Vajon gyakrabban fogja-e ajánlani az általa forgalmazott tejserkentőket, szoptatásbarát pótlási esz­közöket a hozzá forduló édesanyáknak, mint az valóban indokolt lenne? Inkább a saját boltjában kapható krémet javasolja sebes bimbóra vagy a helyes mellre tételre helyezi a hangsúlyt?

Vajon hiteles tud-e maradni?

Ha a laktációs szaktanácsadó szeretne tisztességesnek is látszani, akkor a saját klienseinek nem ajánlja a boltját, nem ajánlja a nála kapható termékeket, igénybe vehető szolgáltatásokat direkt módon.

Példa: a laktációs szaktanácsadó egy koraszülött kisbaba édesanyjának segít, s szükségesnek ítéli, hogy egy hatékony, elektromos mellszívót használjon az anya, míg a csecsemő az intenzív osztályon van és nem tud szopni. A tanácsadónak mellszívó kölcsönző és árusító boltja van. Akkor cselekszik etikusan, ha általános, jól használható információt ad át kliensének a mellszívók használatát illetően, de nem ajánlja fel, hogy nála is bérelhet vagy vásárolhat az anya ilyen eszközt. Ha azonban az anya épp az ő boltjára talál rá keresés közben, akkor természetesen nem jelent etikai problémát, hogy ő elégítse ki ezt az igényt is.

A szellemi tulajdon tiszteletéről

„Az IBCLC laktációs szaktanácsadó köteles nyomon követni, elismerni és tiszteletben tartani a szellemi termékek tulajdonjogát, amelybe beletartoznak – de azt ki nem merítik – a szerzői jogok (írott anyagokra, fényképekre, diákra és más illusztrációkra vonatkozók), védjegyek, szolgáltatások és szabadalmak.” (IBLCE, 2004.)

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A laktációs szaktanácsadó feladatai közé tartozik a szakirodalom olvasása, a friss kutatási eredmé­nyek megismerése, előadások, prezentációk elkészítése. A kutatási eredmények absztraktja ingyen hozzáférhető internetes adatbázisokban. A teljes szövegért azonban általában fizetni kell. A laktáci­ós szaktanácsadó tiszteli a kutatók munkáját, és nem akar tisztességtelen módon hozzájutni ezekhez a cikkekhez. Azt megteheti, hogy elkéri a szerzőktől a számára fontos cikket, és írásos beleegyezé­süket követően prezentációkészítéshez felhasználja azt. Arra is van lehetőség, hogy egy cikket, amihez ő már hozzájutott (vagy azért, mert fizetett érte vagy azért, mert a szerzők ingyen a rendel­kezésére bocsátották), kiscsoportos konzultáción kollégákkal közösen feldolgozzanak a szakmai tudás fejlődése érdekében. A birtokába jutott cikket azonban nem adhatja át másnak szabad felhasz­nálásra.

Nem másolja le a szakkönyveket sem magának, sem másnak a részére. Nem használja föl a mások által készített fotókat, videókat a készítő beleegyezése nélkül. Nem használja föl kollégája szakmai anyagait (prezentációit, jegyzeteit, cikkeit, honlapján található tartalmakat) sajátjaként. Mindig a forrás pontos megnevezésével idéz mások műveiből.

A szellemi tulajdon védelméről a Polgári törvénykönyv rendelkezik.

A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok

86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.

(2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg.

(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.

(4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.

87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

(2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. (PTK)

IBCLC Laktációs Szaktanácsadók Etikai Kódexe

Preambulum

A laktációs szaktanácsadói szakmának és az ellátottak körének egyaránt érdeke, hogy az IBCLC-k egy elfogadott Etikai Kódex szerint lássák el feladatukat. Az Etikai Kódex az, ami tartalmazza a laktációs szaktanácsadó hatáskörét és magatartási szabályait, azt az iránymutatást, ami alapján a laktációs szaktanácsadó a munkáját végzi. Jelen etikai alapelvek a hivatás útmutatóját képezik és körvonalazzák a laktációs szaktanácsadó elhivatottságát és kötelességeit saját magával, klienseivel, kollégáival, a társadalommal és az egész szakmával szemben. A vizsgarendszer létrehozásával és érvényesítésével, valamint az általa megszabott követelmények­nek eleget tevő jelöltek számára a nemzetközi bizonyítvány kiadásával az IBLCE vizsgabizottság célja, hogy segítséget nyújtson az társadalom egésze számára az egészség, a biztonság és jóllét biz­tosításához. Az IBLCE vizsgabizottság elfogadta ezt az Etikai Kódexet, ami minden IBCLC-re nézve kötelező érvényű.

A hivatásgyakorlás etikai alapelvei

Az IBCLC-k oly módon kötelesek tevékenységüket végezni, hogy annak során klienseik érdekeit mindig szem előtt tartsák és megvédjék, megőrizzék a köz bizalmát a kompetenciájukba tartozó tevékenységek gyakorlását illetően, és szakmájuk hírnevét és elismertségét növeljék.

Az IBCLC személyesen felel tevékenységéért, és saját szakmai felelősségének gyakorlása mellett:

Olyan objektív szakmai ellátást nyújt, amely megfelel az egyén speciális szükségleteinek és értékei­nek.

Kerüli a faji, hitbeli, vallási, nemi, szexuális orientáltság, kor és nemzeti hovatartozás szerinti meg­különböztetést.

A szakma iránti elhivatottságának lelkiismerete szerint teljes mértékben eleget tesz.

Életvitelében őszinte, becsületes és korrekt.

Az érdekellentétet, összeférhetetlenséget jelentő helyzeteket kerüli, miközben a laktációs szakta­nácsadói szakma célkitűzéseit megvalósítja, integritását fenntartja.

Bizalmasan kezeli az információkat.

Tevékenysége tudományos alapelveken, kurrens kutatási eredményeken és információkon alapul.

Felelősséget vállal tevékenységéért, elfogadja saját személyes felelősségét a tevékenységén belül.

Tudatában van a képzettségének megfelelő kompetenciahatárainak, és ezen belül hozza meg szak­mai döntéseit. Ez az alapelv magába foglalja azt is, hogy adott esetben szakmai konzultációt vesz igénybe, illetve megfelelő szakemberhez irányítja kliensét.

A nyilvánosságot és a kollégákat tényeken alapuló információk felhasználásával tájékoztatja szol­gáltatásairól. Az IBCLC nem hirdetheti magát valótlan vagy félrevezető információkat tartalmazó módon.

Megfelelő információt nyújt ahhoz, hogy kliensei képesek legyenek saját, ún. informált döntésüket meghozni.

Oly módon nyújt információt a megfelelő termékekről, hogy az se valótlan, se félrevezető ne le­gyen.

Nevének használatát csak abban az esetben engedélyezi, hogy igazolja a laktációs szaktanácsadói szolgáltatást, amennyiben valóban ő maga végezte a szolgáltatást.

A szakmai képesítéseinek, minősítéseinek megfelelő címeket pontosan és megfelelő módon hasz­nálja, az IBCLC megjelölést csak akkor használja, amennyiben az aktuálisan érvényes, azt az IBLCE vizsgabizottság hivatalosan jóváhagyta, illetve ha megfelel minden követelménynek ami az első vagy a meghosszabbított minősítés elnyeréséhez szükségesek. Fegyelmi eljárást von maga után, amennyiben az IBCLC az IBLCE vizsgabizottság követelményeinek megsértésében másoknak segít, illetve amennyiben egy másik személyt az IBCLC cím jogosulatlan használatához segít hozzá.

Jelenti a megfelelő személynek vagy hatóságnak, ha azt észleli, hogy kollégái egészsége és bizton­sága veszélynek van kitéve, mivel ezen körülmények a tevékenység és az ellátás színvonalát veszé­lyeztethetik.

Visszautasít mindenféle, klienseitől származó ajándékot vagy egyéb szívességet, ami úgy értékelhe­tő, hogy ennek révén a kliens megkülönböztetett figyelmet vagy más előnyt remél.

Nyilvánosságra hoz minden anyagi vagy más természetű érdekellentétet, összeférhetetlenséget, me­lyek a tevékenységével kapcsolatos releváns termékeket vagy szolgáltatásokat biztosító szerveze­tekkel kapcsolatosan merülnek fel. Biztosítja ily módon azt, hogy szakmai döntéshozatalát nem befolyásolja semmiféle anyagi érdek.

Megalapozott információkat közöl, és az ellentmondásos információkat személyes előítéletektől mentesen értelmezi; elismerve, hogy különböző nézetek lehetnek jelen legitim módon ugyanazon kérdés tekintetében.

Önként visszavonul szakmai tevékenységétől, amennyiben kóros szerhasználóvá válik (szenvedély­betegség); a bíróság mentálisan alkalmatlannak ítélte; vagy fizikai, érzelmi, illetve mentális alkal­matlansága oly módon befolyásolja tevékenységét, hogy az klienseinek kárára válhat.

Az anya beleegyezését kéri, amennyiben az anya és/vagy gyermeke(i) fényképét, hangfelvételét, videofelvételét oktatási vagy szakmai célokra szeretné felhasználni.

Fegyelmi eljárás alá vonható: amennyiben az adott ország törvényeinek értelmében bűntettet hajt végre, amely bűncselekménynek vagy vétségnek minősül, melynek alapvető oka a tisztességtelen­ség, és ami a laktációs szaktanácsadói tevékenységgel is összefüggésbe hozható; amennyiben egy állam, tartomány/megye vagy más helyi hatóságok fegyelmi eljárást indítottak ellene, és legalább az eljárás egyik alapja ugyanaz vagy lényegét tekintve azonos ezekkel az alapelvekkel; amennyiben jogsértést vagy jogellenes cselekedetet követ el, ami közvetlenül kapcsolatba hozható a szakmai tevékenységével, és amelyet a megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróság, engedélyezési hivatal vagy valamely állami szervezet mondott ki, vagy amennyiben megsérti az IBLCE vizsgabizottságnak a szabálysértés ideje alatt hatályban lévő Etikai Kódexében megfogalmazott alapelveit.

Elfogadja azon kötelezettségét, hogy az ezen Etikai Kódexben megfogalmazottak megtartásával védje a közösséget és a szakma becsületét, valamint hogy a Kódex vélhető megszegését megfelelő módon jelentse az IBLCE vizsgabizottság számára.

A tanácsadás megkezdése előtt köteles a kliens beleegyezését kérnie, hogy a szakmai véleményét megoszthassa a kliens orvosával vagy más egészségügyi ellátójával.

Az IBCLC-k kötelesek betartani az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzet­közi Kódexének előírásait és határozatait, amelyek az egészségügyi dolgozókra vonatkoznak.

Köteles nyomon követni, elismerni és tiszteletben tartani a szellemi termékek tulajdonjogát, amely­be beletartoznak – de azt ki nem merítik - a szerzői jogok (írott anyagokra, fényképekre, diákra és más illusztrációkra vonatkozók), védjegyek, szolgáltatások és szabadalmak.

(©IBLCE - Elfogadva 2004. December 1-jén)

Irodalomjegyzék

  1. Berényi Tamás, dr., Stefanov Kinga, dr.: Kritikus állapotú betegek autonómiájának, valamint az élethez és emberi méltósághoz való jogának érvényesítése az intenzív terápiás osztályokon, Gyógyszerrel az Egészségért Alapítvány, Budapest, 2002. http://www.gyogyszeralap.hu/?cikk1 (2011.10.28.)
  2. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/201 (2011.10.28.)
  3. Exam Blueprint - IBLCE Candidate Information Guide, 2011.
  4. IBCLC Laktációs Szaktanácsadók Etikai Kódexe, IBLCE, 2004.
  5. IBCLC Laktációs Szaktanácsadók Klinikai Kompetenciái, IBLCE, 2010.
  6. Rózsa Ibolya, IBCLC: Hivatásetika, hallgatói jegyzet, Semmelweis Egyetem, 2010.
  7. Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs, Alapvetõ etika Aquinói Tamás nyomán, Katolikus Teológiai Kézikönyvek 31., Agapé kiadó, Szeged: 2000. http://mek.oszk.hu/08700/08783/html/etika.htm (2011.10.27.)
  8. Joy Noel-Weiss, RN, IBCLC, MScN, Gregory J. Walters, PhD: Ethics and Lactation Consultants: Developing Knowledge, Skills and Tools, J Hum Lact May 2006 vol. 22 no. 2 203-212
  9. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2011.X.1 hatályos állapota: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV (2011.10.29.)

QR Code
QR Code A laktációs szaktanácsadó működését meghatározó etikai szempontok és a gyakorlatban való alkalmazásuk (generated for current page)