• 2012. 10. 26.
• Előadó: Prof. Monos Emil

Az ember legnagyobbrészt állva él. A magasságkülönbségekből fakadó nyomásváltozásokra tolerancia az ortosztatikus tolerancia. Az érrendszer egy pontján a nyomás két részből tevődik össze: a dinamikus nyomásból (a vér áramlásából adódik, a szív generálja) és a hidrosztatikus nyomásból. A magasságkülönbségekből adódó különbségek a nyomást az aorta nyomásának duplájára is emelhetik vagy nulla közelébe csökkenthetik.

A végtagokon a vénákban billentyűk találhatóak, amik az áramlási sebesség csökkenésének hatására bezáródnak. Ilyenkor csökken a vénabillentyű zsebébe laminárisan visszaáramló vérmennyiség. A lamináris áram hatására kialakul egy nyírófeszültség. Ennek hatására az endothel növekedést, fehérvérsejt-migrációt és trombózist gátló anyagokat termel.

Turbulens áramlás hatására a nyírófeszültség csökken, ez a termelt anyagok megváltozásával jár és a vénafal károsodásához vezet.

A keringő vértérfogat 2/3-ada a vénás rendszerben tárolódik, míg az ellenállás itt a teljes rendszer ellenállásának csupán az ötvenede. Így a vénákat volumen-ereknek nevezzük. A vénák compliance-e sokkal nagyobb (24-szerese az artériás rendszernek, a disztenzibilitás 8-szoros.) A vénák a fiziológiás nyomástartományban igen kis elasztikus modulussal rendelkeznek, míg artériás nyomásokon igen nagy elasztikus modulust mérhetünk, ennek akkor van jelentősége, ha vénát használnak artéria pótlására. A vénás rendszerben is megfigyelhető pulzus. A vénás visszaáramlás a jobb pitvari nyomás és az átlagos szisztémás töltőnyomás függvénye. Minél nagyobb a jobb pitvari nyomás és minél kisebb a töltőnyomás, annál kisebb a vénás visszaáramlás a szívbe. A szív leállásakor beáll a „Dead pressure”, a halott nyomás, ez 7 Hgmm.

• A szív szívóhatása
• Thoracoabdominalis pumpa -

A vázizompumpákhoz hasonló. Belégzéskor nő az abdominalis nyomás, így fokozódik a kifolyás.

• Vázizom pumpák -

A vázizmok összehúzódásával a mély vénák összeszorulnak, így a bennük levő vér mennyisége lecsökken. Az izomzat elernyedésekor a felületes vénás rendszerből a vv. perforantes irányából befolyik a mély vénás rendszerbe, így ott csökken a nyomás.

• Vénákhoz futó szimpatikus hatás
• Vénák intrinsic nyomása

A vénaizomzat a nyomás növekedésének hatására összehúzódik, így a lumen nagyságát állandó értéken tartja. A luminális nyomás növelésére a simaizomsejtek depolarizálódnak, ez hozza létre a kontrakciót. Emberi vénákban nagyon jelentős ez a hatás.

A tartós ortosztázis (gravitációs nyomás) a myogen válasz erősödését, az ellenregulációs K+ csatornák aktivációját, a szimpatikus beidegzés sűrűsödését, az elágazási sajátosságok megváltozását és az endothel funkciójának megváltozását okozza.

• 2012. 10. 26.
• Előadó: Dr. Várnai Péter

A keringési rendszer feladata az anyagok szállítása. A kapillárisok epithelsejtjei felelősek a véráram és az interstitium közötti anyagcseréért. A mikrocirkuláció a keringési rendszer legkisebb erein történő keringés, fő funkciója az anyagkicserélődés biztosítása.

1. Arteriola (Végarteriola vagy terminális arteriola). 10-50 um átmérőjűek, falában folytonos simaizomréteg alkotja, ami szimpatikus beidegzéssel rendelkezik.
2. Metarteriolák. Az első 1/3-ában simaizmot tartalmazó erek, de nincs beidegzésük.
3. Prekapilláris sphincterek. Simaizomból állnak, a metarteriolák simaizmával együtt a kapillárisok vérellátását szabályozzák.
4. Kapillárisok. Átmérőjük ~4-10 um, simaizmot egyáltalán nem tartalmaznak. Falukat egyetlen endothelréteg és bazális membrán alkotja. Az endothelsejtek találkozásánál pórusok találhatóak. Hosszuk 0,5-1 mm, ezt a vörösvértestek kb. 1 másodperc alatt teszik meg. Számuk kb. 40 milliárd, összfelületük 5-7000 m2, ez egy focipályának megfelelő terület.
5. Posztkapilláris venulák; átmérőjük kisebb, mint 20 um.
6. Venulák

Anyagtranszport az érfalon keresztül a metarteriolákban, kapillárisokban és posztkapilláris venulákban figyelhető meg. Arteriovenosus shunt: az artériák és vénák közötti közvetlen kapcsolat. Nincs mindenhol, leginkább a bőrben találhatóak meg.