A gyógyszerek hatásmechanizmusával foglalkozik.A gyógyszerek nagy része valamilyen makromolekuláris támadásponttal bír.

Makromolekuláris támadáspontok:

1. Receptorok: ioncsatorna (n-ACh-R—kurare—serkentő, GABA_A—gátló); metabotróp receptor(G-fehérje kapcsolt[G_s-β_1,2,3; G_i-α₂ és M_2,4; G_q-α₁ és M_1,3,5]; Tirozin kináz receptor) Magi receptor ( szteroid hormon receptor, pajzsmirigy hormon receptor).
2. Feszültség függő ioncsatorna: ff.Na⁺ csatorna-Tetrodotoxin(TTX),helyi érzéstelenítők,antiarrithmiás szerek,antiepilepticum; _LCa₊₊ csatorna-Verapamil; _{ATP senz.}K⁺ csatorna-orális antidiabetikumok, sulfanilureák
3. Membránban lévő iontranszporterek: (Na⁺/K⁺ ATPáz-digoxin)
4. Membránban lévő transzporter fehérjék: ( NA visszavevők-antidepresszánsok)
5. Enzimek: (ACh-kolin észteráz bénítók, MAO inhibitorok)
6. Struktúrfehérjék (mikrotubulusok, nukleotid/nukleozid analógok)

Ahogy az anyag plazma cc.-ja emelkedik, úgy kötődik egyre több a támadásponthoz és eléri a legnagyobb kötési valószínűséget a B_max.-ot.Azonban ezt az első görbéről nem tudjuk leolvasni.Ezért az első görbét deriválni kell.Ekkor megkapjuk a második görbét,amely egy sigmoid görbe, amelyet két paraméter ír le.

• B_max.
• K_d, amely 50%-os telődésnél megadja a disszociációs állandót.(Itt a legmeredekebb a közepén ezért ezt az értéket könnyen meg tudjuk határozni.)

Ahogy az anyag plazma cc.-ja emelkedik, úgy kötődik egyre több a támadásponthoz és eléri a legnagyobb kötési valószínűséget, és így tud egyre erősebb hatást kifejteni.Azonban itt is az a baj, mint az előző esetben.Ahhoz hogy a görbét pontosan le tudjam olvasni deriválnom kell.Az E_max./50-et tudom könnyen meghatározni, hiszen itt a legmeredekebb a közepén ezért ezt tudom mérni.Ha ezt a cc. tengelyre vetítem, akkor megmutatja nekem az EC₅₀-et. Ezt felhasználva -lgEC₅₀-et=potency. Potency,mennyire potens a mi anyagunk,mennyit kell beadni,hogy hasson.Azonban minden élettani rendszer hatássokszorozóval működik.Vagyis, ahhoz, hogy mi az EC₅₀-et elérjük nem kell 50% anyagot beadni. EC₅₀ kisebb,vagy egyenlő K_d.

Spear receptor: tartalék receptor, mindig van a rendszerben.Ha a receptorhoz kötődik egy anyag(L, azaz ligand), akkor megváltozik a konformációja.Ha nem kötődik a R.-hoz semmi, akkor is van a valamennyi aktív forma, a R.-nak van konstitutív aktivitása.Ha hozzákötődik egy L. a R.-hoz, akkor az az anyag a Gaus-görbét úgy tolja el, hogy a lehető legtöbb R. aktív formába kerüljön.Minden egyes R. esetében meghatároznak, egy anyagot, ami az ő full agonistája.Ez általában egy endogén anyag,ez aktiválja a legtutibb konformációba a R.-t.Beszélünk még parciális agonistákról is, ezek is aktiválják a R.-t, de nem a legtutibb állapotot hozzák létre.Vagyis ők soha nem érik el az E_max.-ot.

Efficacy:aktiváló képesség vagy intrinsic aktivitás,a L. aktiváló képessége a R.-on.Tiszta antagonista, ez még az eredeti konformációt sem fogja semennyire sem aktiválni, vagyis efficacy=0.Ez igazából nem létezik, mert egy L. vagy picit parciális agonista vagy inverz agonista, de soha nem tiszta antagonista. Inverz agonista:ez a L. ha kötődik a R.-hoz még az alapaktivitást is csökkenti. A különböző hatékonyságú vegyületek annál jobban elválnak egymástól,minél kevesebb a mögöttük lévő hatásfokozó R.

Tiszta kompetitív antagonizmus jellemzője a párhuzamos jobbra tolódás.A tiszta kompetitív antagonizmus azt jelenti, hogy kizárják egymás kötődését.Valamilyen fix cc.-jú antagonista mellett az agonista görbéje jobbra tolódik,eléri az E_max.-ot, mert előbb-utóbb leszorítja az agonista az antagonistát.

A nem kompetitív antagonizmus jellemzője a görbe lefele tolódása.Hiszen a nem kompetitív antagonizmus azt jelenti, hogy az antagonista hozzá kötődik a R.-hoz és nem disszociál le onnan, tehát a R. nem hozzáférhető az agonista számára.Ezért hiába emeljük az agonista cc.-ját, soha nem fogja elérni a maximális hatást, ha jelen van nem kompetitív antagonista is.

Elkészítünk egy esetszám görbét,és ha már az összes ember reagált, akkor az alapján fel tudunk építeni egy dózishatás görbét is. ED₅₀:Az a mennyiség, ahol a vizsgált egyedek 50%-a pozitív választ adott. Gyógyszereknek van azonban egy olyan rossz tulajdonsága is, hogy bizonyos dózisnál már toxicusak majd később letálisak.TD₅₀:Az a mennyiség, ahol a vizsgált egyedek 50%-a toxicus károsodást szenvedett. Akkor vagyunk szerencsés helyzetben ha a két görbe minél távolabb van egymástól, ez a penicillin.Szerencsétlen az, ha a görbék egymásba érnek, ilyenek a szívglikozidok digoxin,mániakezelés gyógyszerei lítium. TI=TD₅₀ és az ED₅₀ hányadosa. TI(terápiás index):Hányszor nagyobb a toxicus dózis a terápiás dózisnál.Ha a TI nagy, akkor az nagyon jó.Ha a TI kicsi, akkor nagyon kell vigyázni a gyógyszerhasználat esetén.

Tolerancia: az ismételt adagolások során az EC₅₀ érték emelkedik.Ez azért alakul így, mert a szervezet gyorsabban eliminálja az anyagot, vagyis a cc.-ja gyorsabban csökken.Másik ok, hogy a R. deszenzitizálódik a többszöri találkozások hatására.

Azzal foglalkozik, hogy az anyagok hogyan mozognak a szervezetben.Hogyan jutnak be?Hogyan vándorolnak ide-oda a szervezetben?Hogyan ürülnek ki a szervezetből?Mindig plazma cc.-t mér.

A szervezetünk tele van barrierrel,amelyen az anyagnak át kell jutnia.Milyen módon tudnak átjutni az anyagok?

• 1.)Diffúzió: lipides diffúzió:Könnyen átjut, az ami kicsi és lipid oldékony.Ami ionizált nem tud átjutni.Az előnye, hogy nagy felületet jelent és nem telíthető.

vizes diffúzió:az Aquaporinok a karbamid méretéig engednek át anyagokat.

• 2.)Karrier mechanizmus: passzív-transzport:vér-agy gáton csak az aminosavak mennek át.

multidrog rezisztencia protein:az ég világon mindent kipumpál aktív-transzport

• 3.)Endocitózis-exocitózis:
• 4.)Struktúra elkerülése:Például az erek kisebb-nagyobb pólusain ki tud lépni az anyag az extracelluláris térbe. Nincs ilyen kiskapu a vér-agy gát, a vér-retina gát, a vér-here gát, és a vér-placenta gát esetében.Ezért az agyba, csak a lipofil gyógyszerek jutnak be.Azt is fontos figyelembe venni, hogy a diabeteses terhes csak inzulint, a trombózis hajlamos terhes csak heparint kaphat, mert ezek nem jutnak át a placentán.

Milyen az egyes anyagok plazma cc.-jának időbeni lefolyása?

• Intravénásan beadott anyag:bármennyit be lehet adni, gyors, nehéz vénát szúrni
• Intramuscularisan beadott anyag:könnyű beadni, sokat be lehet adni, fáj
• Subcutan beadott anyag:könnyű beadni, de nem lehet nagy mennyiségű anyagot
• Per os beadott anyag:könnyű beadni,

AUC_x és az AUC_i.v. hányados megadja a hozzáférhetőséget.

Eloszlás, azt jelenti, hogy az anyag különböző térfogatokban tud eloszlani.

Eloszlási térfogat(Volume of distribution) V_d=M(beadott anyag)/C(cc.)

• Ha 20l az eloszlási térfogat, akkor az anyag az extracelluláris térfogatban oszlik el
• Ha nagyon-nagy az eloszlási térfogat, akkor az az anyag valamilyen fajta raktározódását jelenti. Pl:a lipofil anyagok raktározódnak a zsírokban

ΔM(kiürített mennyiség)/ Δt(adott idő)=Cl(clearance) ⇒ ΔM = cc. X Cl X Δt ⇒ M = Cl X cc.X t Ez általában igaz kivéve, ha telítődnek az enzimek ΔM = cc.⁰ X Cl X Δt⇒Ez a 0.rendű kinetika.Ilyen az Etanol,és az antiepileptikumok Fenitoil.Ezek az anyagok nagy dózisnál 0.rendű kinetikát mutatnak.Ez azt jelenti, hogy a cc. idő függvény lineáris.

cc.X t:ez nem más mint a cc. idő függvény integráltja vagyis AUC ⇒ M = Cl X AUC

Cl = cc._kezdeti X e^{-( Cl/v )X t}

Felezési idő:meg lehet határozni, egy olyan idő intervallumot, amikor az adott anyag értéke a felére csökken.

T_1/2 = V/Cl X ln2

Öt féléletidő szabály:

Ha van egy anyag, amit nagyon régóta adtál a betegnek, akkor az öt féléletidő szabályt alkalmazzuk. Ha fenntartó dózisban elkezdünk adagolni egy gyógyszert, mindegy milyen sűrűn adod és mennyit adsz, a steady state öt féléletidő után áll be. Pl: ha van egy 3 órás féléletidőm akkor 15 óra után beáll a steady state. Probléma akkor lép fel, ha van egy olyan anyagom, mint az amiodaron, aminek 135 nap a féléletideje ⇒ 5×135 nap, tehát 675 nap után áll be a steady state. Ezért úgy alakítjuk ki a kezelést, hogy az első alkalommal beadunk egy feltöltődózist (D_t), és utána folyamatosan csak fenntartó dózist adunk.

D_t=c_i X v^t

D_f=cc._{study state} X Cl X Δt