Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


UC Davis tanulmányi ösztöndíj, Kalifornia, USA

Eddig talán kevésbé közismert, de annál nagyszerűbb lehetőség semmelweises hallgatóknak az évente meghirdetett amerikai tanulmányút: a University of California, Davis School of Medicine (UCD) három hónapra szóló ösztöndíja. Alapítója egy kivándorolt, majd Kalifornia fővárosában, Sacramentoban letelepedett magyar patológus, Dr. Hadfy László, akinek hagyatéka indította útjára a minden évben két orvostanhallgatót támogató magyar-amerikai programot.

Mit is takar pontosan ez a lehetőség? Az évente, ősszel meghirdetett pályázat egy ötöd- és egy hatodéves orvostanhallgató számára nyit utat Amerikába egy 12 hetes tanulmányi út formájában (rendszerint február végétől május végéig), amely három darab, egy hónapos választott kurzus elvégzését jelenti a kaliforniai Davis egyetem központi kórházában. A program vonzerejét növeli a jelentős támogatás: a fogadó intézmény fedezi a pályázók utazását, biztosítását, szállásköltségét és költőpénzét is.

Miről olvashatsz a továbbiakban? Egyrészt a korábbi évek pályázóinak beszámolóit gyűjtöttük össze Neked, amelyekből egy általános, színes képet kaphatsz a program mibenlétéről. Ha ezek után konkrét részletekre, tanácsokra is kíváncsi vagy az ösztöndíjjal a kapcsolatban, tovább olvasva részletes útmutatót találhatsz, amely végigvezet a program megpályázásától szinte a hazaútig. Persze mindez igazából csak Rajtad múlik!

Beszámolók

  • 2011-es beszámoló„Beleláthatsz egy a miénktől alapjaiban eltérő egészségügyi - és oktatási rendszer és állam működésébe, mindamellett persze átélheted itt is mindazt, amit általában a külföldi utak nyújtani tudnak…”
  • 2012-es beszámoló„Pont jó így: tanulni lehet rengeteget, de pihenni is jut; három hónap pont elég, sok is és kevés is, közben viszem haza a rengeteg újat, széles utak, nagy autók, nyitott-kedves mentalitás…”

Alapvető információk

Kinek szól az ösztöndíj? » A Semmelweis Egyetem minden magyar állampolgárságú, ötöd- vagy hatodéves orvostanhallgatójának.

Mire ad lehetőséget az ösztöndíj? » Egy 12 hetes gyakorlat elvégzésére az kaliforniai Davis School of Medicine orvoskarán. A tanulmányút alapvetően kórházi gyakorlatból, emellett pedig speciális kurzusokon és tanórákon való részvételből áll.

Mikorra szól az ösztöndíj? » Az adott év tavaszi félévének egy időszakára, általában február végétől május végéig. Ez ötödéven nem jár csúszással (csupán a vizsgaidőszak lesz rövidebb a visszaérkezéstől függően), hatodéven viszont a júliusi államvizsgára a szigorlati követelmények miatt nem ér vissza a pályázó, amennyiben egy év alatt végzi el a szigorló évet. A dátumokhoz kapcsolódó információkat lásd itt.

Milyen anyagi vonzata van az ösztöndíjnak? » A pályázat nyerteseinek úti- és szállásköltségét, biztosítását és ezen felül adott keretig költőpénzét is az amerikai ösztöndíjalap biztosítja.

Mikor és hol hirdetik meg az ösztöndíjat? » Rendszerint minden év őszi szemeszterének elején, általában szeptember közepe - október eleje között, a NEPTUN rendszeren keresztül.

Részletes útmutató az ösztöndíjhoz

Pályázás

Mint azt korábban említettük, az ösztöndíjat minden év őszén hirdeti meg a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága. Amennyiben előre tudod, hogy ezt az ösztöndíjat szeretnéd megpályázni, érdemes előre készülnöd rá, mert néha igen szűk határidőt adnak meg a szükséges papírok leadásáig.

A pályázás két lépésből, írásbeli jelentkezésből és szóbeli elbeszélgetésből áll.

» jelentkezés és leadandó papírok

A 2012-es NEPTUN üzenet az alábbi szükséges beadandó iratokat kéri:

  • angol nyelvű önéletrajz
  • angol nyelvű motivációs levél
  • angol nyelvű ajánlólevél két tanszékvezetőtől
  • útlevél másolata
  • magyar kreditigazolás (1-4. évekről)

Ezen kívül a pályázás alapföltétele a magas szintű angol nyelvismeret és a magyar állampolgárság. A fölsoroltak közül tehát tulajdonképpen mindegyiket beszerezheted előre – elsősorban az ajánlólevelek megszerzése lehet hosszadalmas, valamint a kreditigazolásra is várni kell a Dékáni Hivatalban, ezért erre a kettőre mindenképp fordíts kiemelt figyelmet.

» szóbeli elbeszélgetés

A pályázat leadása után kerül sor a szóbeli elbeszélgetésre. Számíts rá, hogy akár a leadási időpont másnapjára (!) is behívhatnak (így volt ez 2012-ben), tehát nincs nagy szünet a két időpont között. Az interjúra angol nyelven kerül sor. Egyrészt a nyelvtudás fölmérésének céljából, másrészt mert erre az alkalomra ide utazik Sacramentoból a program amerikai koordinátora, Dr. Michael Wilkes is.

A pályázati bizottság általában a következő tagokból áll: valamely egyetemi vezető (pl. a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságáról 1-2 fő), Dr. Wilkes a program amerikai oldaláról, valamint az ösztöndíjban tavaly részesült hallgatók.

Pár hasznos információ: A beszélgetés és a pályázat során is rengeteget nyom a latban a megjelenés és kommunikáció. Erre a pályázatra kifejezetten érvényes, hogy a döntés nem a szakmai eredményeken alapul – tehát akkor is eséllyel pályázhatod meg az ösztöndíjat, ha nem vettél még részt végtelen konferencián és nem hoztál el hatalmas díjakat mindenféle tudományos fórumról. Ugyanakkor az amerikaiak számára az itthoni szokásokkal szemben kiemelt szerepet kap a szociális és közéleti tevékenység, ezért az ilyen típusú korábbi munkáidat legalább annyira emeld ki, mint a tanulmányi eredményeid.

A beszélgetés meglepően baráti hangnemben zajlik, érdemes Neked is nyitottan és őszintén kommunikálnod a bizottsággal. A kezdeti alapkérdések után (miért adta be a pályázatot, mit vár ettől a lehetőségtől stb.) egészen váratlan kérdések is fölmerülhetnek (miért gondolja, hogy a magyar orvosok kiemelkedően vagy máshogy gondolkodnak, mint a környező országok doktorai? a többi jelentkezővel szemben miért tartaná saját magát a legalkalmasabbnak erre az ösztöndíjra?).

Ebből is látszik, hogy a beszélgetésre nem igazán lehet (és nem is érdemes) betanult szöveggel készülni; valamint tényleg sokkal inkább számít az angol nyelvtudás és az aktuális megjelenés, mint a korábbi eredmények.

Elnyerés után

Ezzel az ösztöndíjjal kapcsolatban minden meglepően gyors: a határidő utáni szinte egyből lezajlott interjút követően pár nappal már emailben értesítenek is az eredményről. „Gratulálunk, kiválasztották!” (természetesen kissé bővebben :)) Ez után kezdődik csak az igazi papírmunka.

Az elnyerést követően nem sokkal az amerikaiak fölveszik Veled a kapcsolatot, és elküldik az alap jelentkezési csomagot, amelyet szintén kitöltve, elektronikusan kell majd visszaküldened. (Kint szinte semmit nem intéznek papír alapon.) Innentől kezdve nagyjából a következő főbb feladatok állnak előtted:

  • vízumszerzés
  • jelentkezési csomag kitöltése, visszaküldése
  • tárgyválasztás (bár az előbbi része, kiemelt figyelmet érdemel)
  • utazási időpontok fixálása (repjegy)
  • készülődés az útra

» vízum

A vízum kissé zavaros kérdés ezzel az ösztöndíjjal kapcsolatban: a program koordinátorai egyértelműen B1-es kategóriájú vízum kiváltását javasolják a program adott idejére (ehhez küldenek majd egy levelet is hivatalos UCD kérvényként). Ugyanakkor a nagykövetségen többször is visszakérdeztek furcsa arckifejezéssel, hogy hallottam-e már a vízummentességi programról? – Ennek érdemes utánajárni, hogy éppen milyen szabályok alá tartozik a mentességi program. Jelenleg ez utóbbinak két buktatója lehet: egyrészt a vízummentességi program keretében egyhuzamban maximum 90 napot tartózkodhatsz az Egyesült Államokban; másrészt a leírás alapján tanulmányi célú látogatásra nem érvényes a mentesség.

A lényeg, hogy B1-es kategóriájú vízum kiváltásával biztosan nem lesz problémád (a nagykövetség is kiállítja gond nélkül, és az Államokba is beengednek :)).

A kiváltást mihamarabb érdemes elkezdened, mert időt vesz igénybe, és már az elején megadandó adatokkal is gondod lehet (a fogadó félre vonatkozóan fölmerülő kérdés esetén az amerikaiak készséggel válaszolnak, de ennek ellenére sem érdemes sokáig halogatni az ügyintézést). A vízum a repülőjegy ügyintézéséhez is kell a külföldieknek.

Az igénylést az Amerikai Nagykövetség honlapján kezdd, az ottani formanyomtatvány kitöltése és elküldése után egy arra jogosult bankfiókban (MKB bankfiók) kell befizetned az igénylés költségét (jelenleg körülbelül 36 ezer forint: vízumkezelési díj), végül ezután kérhetsz időpontot a nagykövetségre, ahol egy konzullal történő személyes elbeszélgetés tesz pontot a procedúra végére.

» jelentkezési csomag

A jelentkezési csomag (application packet) szintén számos részből áll, amelynek legtöbb része egyértelműen kitölthető:

  • áll egy tárgyjelentkezési lapból (section I.), amelyről később részletesebben írunk,
  • egy dékáni hivatal által kitöltött részből (section II.), ezt szintén érdemes mihamarabb elintézni a dékániban,
  • egy orvosi igazolásból, amely a szükséges oltásokról és egészségügyi alkalmassági vizsgálatról szól (háziorvosodnál elintézheted)
  • egy nyilatkozatból arról, hogy gyakorlat során megismert bizalmas adatokat nem adod tovább (confidentiality agreement)
  • egy HIPAA certification igazolásból, amely a betegjogi ismereteidről ad igazolást » ez egy online kitöltendő teszt, részletesen lásd alább
  • egy biztosítási kérelemből (a kórházi esetleges műhibából adódó gondok esetére)
  • és az útlevél scannelt képéből.

A HIPAA tesztet az egyetem honlapján töltheted ki: HIPAA online test – bár elvileg van hozzá egy leírás, amelyet átolvasva-megtanulva kitöltheted, sokunknak kvázi elsőre hasból sikerült, később pedig senki nem kéri számon, tehát erre nem feltétlenül szükséges időt pazarolnod. Megsúgjuk, hogy az orvosi igazolás miatt sem kell föltétlenül végtelen háziorvosi köröket rónod, elég egy aláírás és pecsét rá. Külön bonyolítja a dolgokat, hogy itthon némely esetben eltérő tuberculintesztet használnak, mint Amerikában, ezért az itthoni negatív leletet kint egyesek pozitívnak értékelhetik, amely megint csak megbonyolítja az ügyintézést.

» kurzusválasztás

Amint az összefoglalóban is elhangzott, a három hónapos ösztöndíj alatt három gyakorlat elvégzésére nyílik lehetőséged. Ez tulajdonképpen három tárgyat jelent, amelyet az ottani orvostanhallgatók harmad- és negyedév alatt végeznek el. A 2012-es program az alábbi választási lehetőségeket sorolta föl:

  • aneszteziológia
  • bőrgyógyászat
  • endokrinológia
  • fizikoterápia és rehabilitáció (Physical Medicine and Rehabilitation)
  • fül-orr-gégészet
  • infektológia
  • gasztroenterológia
  • gyermekgyógyászat
  • kardiológia
  • nefrológia
  • neurológia
  • patológia
  • pszichiátria
  • radiológia
  • sebészet
  • sürgősségi orvoslás (Emergency Medicine)

A lista azonban így sem kötött, külön kérésre például 2012-ben szülészet-nőgyógyászat gyakorlatot is engedélyeztek (és a három közül végül az volt a legizgalmasabb) - tehát ha olyan szakterületet választanál, amely nincs a listában, akkor érdemes rákérdezned, hogy megoldható-e az általad keresett tárgy.

Hogyan válassz kurzust?

  • Ötödéven alapvetően olyan tárgyakat érdemes fölvenned, amelyeket ötödév második félévében kötelezően el kell végezned (neurológia, gyermekgyógyászat, pszichiátria, sebészet stb.). Ezek közül természetesen hármat teljesítesz kint - azonban ezek részeként elvégezheted a kötelező óraszámot (az adott tárgyak kreditjeinek megfelelően) a többi tárgyból is: a sürgősségi orvoslás kurzus keretében letudható a kötelező 14×3 óra infektológia, traumatológia vagy akár pszichiátria. A lényeg, hogy az ösztöndíj miatt nem csúszol évet! A feltételek intézettől függőek: az igazságügyi gyakorlatot például a félév elején vagy végén tömbösítve is be lehetett pótolni; a szemészeten azt is megengedték, hogy kint levizsgázhasson az érintett hallgató, és elfogadták a vizsgajegyet és így tovább.

Tipp ötödéveseknek: ha már az évkezdés előtt biztos vagy benne, hogy külföldön töltenéd a tavaszi félév egy részét, érdemes megfontolnod, hogy az őszi (első) félévben végezd el az összes „egy féléves kötelező kistárgyat”, azaz amiket az évfolyamfelek cserélnek évközben (szemészet, urológia, aneszteziológia, oxiológia stb.). Így tavasszal kevesebb gondod lesz ezen tárgyak teljesítésével, igazolásával. Azon tárgyakról, amelyeket nem tudtál fölvenni kintre önálló kurzusként, de kötelezően el kell végezned, egyeztess a kinti szervezőkkel! Átjárással és kis szervezéssel minden igazolást el tudsz majd intézni, amelyre szükséged lesz a hazaérkezés után.

  • Hatodéven alapvetően három elengedhetetlen dologra kell figyelned:
    1. tudd igazolni az elvégzett gyakorlati időt az érintett tárgyaidból (tehát sebészetből 9 hét, szülészetből 5 stb.)
    2. ezek a gyakorlatok ne fedjék egymást (egyszerre nem lehetsz két gyakorlaton, ezt a dékáni nem fogadja el)
    3. az évközi kötelező kis kurzusokat (onkológia, geriátria stb.) pedig a kiutazás előtt mindenképpen végezd el

Kiegészítés a fentiekhez: természetesen nem csak teljes gyakorlatokat tölthetsz itthon vagy kint, tehát semmi akadálya annak, hogy kint elvégezz például 4 hét szülészetet, majd az utolsót itthon.

Tipp hatodéveseknek: ha egy év alatt csinálod a szigorló évet, akkor tulajdonképpen megszakítás nélkül gyakorlaton vagy. Bár utólag egyértelmű, elsőre mégis fölhívnánk a figyelmed: olyan tárgyat válassz, amelyet az ösztöndíj ideje alatt itthon éppen teljesítenél - különben kicsúszol az időből, és még tovább csúszik az államvizsgád (az augusztusi államvizsga feltétele, hogy az adott év júniusáig minden szigorlatod és aláírásod meglegyen, valamint megvédd a szakdolgozatodat, és ezt az indexben rögzítve leadd a dékáni hivatalnak - mivel május végén érsz vissza, amikor nincs hivatalos gyakorlati időszak, ezért már csak jelentős csúszással fejezheted be az éved, és könnyen meglehet, hogy november előtt nem tudsz majd államvizsgázni).

A fentieken túl azonban alapvetően Te döntesz. Megsúgjuk, a rendszer rugalmasabb, mint elsőre gondolnád - az amerikai koordinátorok ugyanis nagyon segítőkészek az igazolások kiállításában, így akár egy-egy tárgy ötödéven, vagy egy-két hét hatodéven nem jelenthet problémát. ;) A részletekről kérdezd a korábbi években kint járt hallgatókat.

Ha előre tudod, hogy egy adott tárgyat szívesen végeznél el külföldön, hatodéven érdemes már egyből ez alapján összeállítanod az éves turnusbeosztásodat.

A kurzusválasztás és az egyetemi határidők, időpontok összefüggéseit lásd itt.

A külföldi szervezők általában azt kérik, hogy a három helyett akár 4-5 tárgyat is jelölj meg - ez azért segítség nekik, mert a kurzusaidat a kinti hallgatók beosztásához igazítják. Adódhat olyan helyzet, hogy az adott időszakban például éppen nem indul egy általad megjelölt kurzus, ezért ha egy-egy ilyen tárgy kiesik, egy másikat tesznek a helyére. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyeznünk, hogy a szervezők hajlamosak az általuk legkönnyebben elintézhető alternatíva szerint dolgozni - ezért bizonytalan visszajelzés esetén („nem sikerült megoldani”) nyugodtan nyomatékosítsd a kérésed, amennyiben fontos számodra, hogy az adott kurzusokra járj (pl. „nem tudok lediplomázni itthon, ha nem végezhetem el az alábbi kurzusokat” - természetesen nem érdemes ilyen keményen nyitni, de adott esetben sokat nyomhat a latban).

» utazási időpontok fixálása

Az első adminisztrációs vihar elülése után a következő fontos kérdés az indulási-érkezési időpontok kiválasztása. A kurzusok kezdési-végződési időpontját határozottan az amerikaiak mondják meg, tehát a tanulmányi szempontból kötött részeken nem igazán lesz mozgástered. (Ismételve a korábbiakat: ez azért van így, mert a külföldi hallgatókkal együtt jársz majd gyakorlatra, és az ő turnusbeosztásukhoz igazítják a Te időpontjaidat is.)

Ezeken kívül azonban igen segítőkészek: akár korábban érkeznél, akár később indulnál, a kérésed figyelembe veszik a repjegy vásárlásakor (amelyet ők vesznek meg, és küldik el Neked elektronikus formában). Ez azt jelenti, hogy bár erre az időszakra a szállást, étkezést és egyéb költségeket Neked kell megoldanod, a repjegyet rugalmasan kérheted. Például 2012-ben a következőképpen utaztunk: egy héttel a megadott időpont előttre kértük a jegyet, úgy, hogy az odaúton megálltunk New Yorkban, ott eltöltöttünk 5 napot, és csak ezután repültünk át Sacramentoba; visszafelé pedig külön érkeztünk, egyikünk Sacramentoból, másikunk Los Angelesből, más-más időpontban. Tehát valóban látszik, hogy a repülőjeggyel nagy mozgástered, mozgásteretek lesz, ezért nyugodtan tervezz be plusz időt utazásra, világlátásra, ha az anyagiak és az otthoni tanulmányok engedik!

Az utazás és az egyetemi határidők, időpontok összefüggéseit lásd itt.

» készülődés az útra

Végül közeledni kezd az indulás napja. Pár tipp a bőröndök megtöltéséhez (gyorsan összegyűlik az a 20-23 kiló…):

  • ruhák:

Február végén-március elején még egészen hideg van Kaliforniában is, ezért legalább egy könnyű kabátot, pulóvert és hosszúnadrágot mindenképpen hozz magaddal. A három hónap végére viszont elképesztően meleg lesz, ezért könnyű nyári ruhát is csomagolj. A pulcsit kétszer is kiemelnénk: itt ugyanis sem a lakásokban, sem a kórházban nem fűtenek (sőt, a légkondicionálók…), ezért ha fázós vagy, mindenképp csomagolj magadnak párat: a kórházba valamilyen szolidabb, sötét, nem kapucnisat, otthonra nyilván tetszőlegeset. Kórházi viselet nagyjából kétféle van:

  1. a fekvőbeteg-ellátásban a következők: zöld ruhát kapsz a kórházban, amennyi csak kell; köpenyt nem érdemes hozni (!), ugyanis kint a hallgatók szigorúan csak derékig érő köpenyben járnak, a hosszabb köpeny (mint az itthoni) az orvosok privilégiuma - ezért köpenyt leginkább a helyiektől érdemes kölcsönkérni, ha nem akarsz venni magadnak (amit aztán itthon nem igazán lehet majd használni…); furcsa szokás, hogy a kórházban nem igazán váltanak cipőt, hanem abban vannak, amiben bejönnek az utcáról - itthoni szokás szerint mi vittünk váltócipőt.
  2. járóbeteg-rendelésen elvárt az elegáns öltözet: hosszúnadrág (szigorúan nem farmer, hanem valamilyen szövet- vagy öltönynadrág - de nem kell öltönyben járni), ing, nyakkendő, elegáns cipő; az itthoni „fehér ruhát” kint nem ismerik, ilyet egyáltalán nem kell hoznod.
  • kórházi kellékek:

Bár a programleírásban rengeteg apróság szerepel (reflexkalapácstól kezdve esetleg otoszkópig), tulajdonképpen egy fonendoszkópon kívül, és az előbb említett ruhákon kívül másra nemigen lesz szükséged, illetve kapsz mindent a kórházban. Természetesen papír/jegyzetfüzet és toll jó, ha van nálad, mert az első napokban rengeteg információ zúdul majd Rád (ezt akár okostelefonba is írhatod, ha az jobban kézre esik).

  • pénz:

A pályázat anyagi oldala igen kedvező: említettük már több helyen, hogy utazást, szállást, biztosítást, költőpénzt áll a pályázati alap. Számszerűsítve ez 5000 dollár/fő keretet jelent minden évben. Ebből az alapból a szervezők levonják a biztosítás és a repülőjegy költségeit, amelyeket ők intéznek Neked, tehát nem lesz dolgod velük (néhány papír aláírásán kívül), majd a maradék összeget kézbe kapod - ez 2012-ben 3000 dollár összeget jelentett (a repjegy közel 1000 dollár, és a különböző biztosítások ugyanennyi - sajnos az áremelkedések miatt évről-évre kevesebbet kapsz kézhez).

Ebből az összegből gazdálkodhatsz, az egyetlen fontos tétel, amelyet mindenképp fizetned kell belőle az a szállásköltség, amely havi 450-650 dollár között mozog, erről írunk még bővebben később. Ezen felül, a maradék 1500-1100 dollárt teljesen Te magad osztod be (az amerikaiak nagyjából 15 dollár/nap étkezési hozzájárulás alapon számolják el ezt az összeget). A tapasztalatok szerint valóban kijössz napi 10-15 dollárból az étkezést tekintve, értelemszerűen minél jobban utánajársz (otthon készített ételek, olcsóbb boltok), annál többet spórolhatsz mindenen.

Innentől tehát minden rajtad múlik: alapvetően teljesen helytálló, hogy minden nagyobb extra kiadás nélkül az ösztöndíj valóban fedezi az összes költségedet - ez önmagában igen jó dolog. így mindenki a maga tárcájához mérheti az ezen felüli kiadásokat: városnézést, utazásokat, ajándékvásárlást. Később ezekről is írunk, egyelőre a „mennyi pénzt vigyek?” kérdésre három válaszunk van:

  1. rosszabb anyagi helyzet esetén, ahogy említettük, az ösztöndíj szinte mindent fedez, ezért elviekben nem létfeltétel, hogy nagyobb összeget hozz magaddal;
  2. kisebb kirándulásokra, túrákra, egy-egy távolabbi város meglátogatására a 2012-es tapasztalatok alapján plusz 500 dollár elég (nagyjából 120 ezer forint);
  3. ha az anyagiak nem jelentenek gondot, és szeretnéd kihasználni ezt a három hónapot (amiben benne van egy korábbi érkezés, későbbi hazaindulás, sok utazás, városnézés és minden velejáró költség), akkor olyan 1500-2000 dollárból már valóban kényelmesen kijössz szinte mindennel.

Mindehhez annyi kiegészítést érdemes hozzátenni, hogy a helyiek tényleg meglepően segítőkészek és kedvesek, ezért sok utazást, túrát megoldhatsz olcsóbban (2012-ben például többször vittek el minket hallgatók szinte ingyen - minimális benzinköltségért - San Franciscoba, vagy egy-egy bortúrára, ahova alapból is mentek volna, és volt még náluk hely; valamint a szervezők is szerveztek nekünk programot, és végig nagy gondot fordítottak arra, hogy a hivatalos gyakorlat keretein kívül is jól érezzük magunkat).

  • ami még hasznos lehet:
    • esernyő, esőkabát
    • a bőrönd mellé legalább egy kisebb táska, amit kórházba és vásárláshoz tudsz magaddal vinni
    • papírt találsz bőven a kórházban, de ha szeretnéd az ott szerzett tudásodat rendszerezni, pár füzet jól jöhet
    • ahogy melegszik az idő, a tűző napra érdemes naptejet hozni, mert szelesebb tájakon észrevétlenül rákvörösre éghetsz
    • ha úgy gondolod, kisebb ajándékkal is érdemes készülni a szervezőknek, a végén jól jöhet (ezt egyébként ők egyáltalán nem várják, csupán kedvesség)

Pályázat és időbeli vonzatai

Ez a rész az itthoni tanulmányi vonatkozások, határidők miatt komolyabb figyelmet érdemel.

» ötödév

Ekkor viszonylag egyszerűbb dolgod van, a lényegi részeket nagyrészt már érintettük:

  • ötödévesként nem csúszol évet az ösztöndíj miatt,
  • azonban májusban minél később érkezel haza, annál kevesebb időd marad a nyári vizsgaidőszakból – ezt érdemes figyelembe venned a gyakorlat lejárta utánra tervezett kirándulásokkal kapcsolatban
  • ha időt és vizsgát szeretnél spórolni, érdemes megfontolnod, hogy több tárgyat vegyél föl az első (őszi) félévre, így kevesebbet kell majd behoznod a ösztöndíj alatti hiányzásokból.

» hatodév

Itt valamennyivel több szempontot kell figyelembe venned, ezek a követezők:

  • hatodéves turnusbeosztásod összeállítása
  • szakdolgozat
  • államvizsga
  • PhD fölvételi időpontja

Ha korábban tervezel már a pályázattal, akkor a hatodév összeállításakor érdemes már úgy fölvenned a gyakorlataidat, hogy a turnus azon része essen az ösztöndíj idejére, amely szakterületet szívesen kipróbálnád kint.

Az egyik legfontosabb szempont lehet, hogy hatodévesként az államvizsgád mindenképpen augusztusra csúszik, ha egy év alatt végzed a szigorló évet. Azért, mert az index végső leadási határideje általában május eleje (2012-ben május 11.), míg a gyakorlat rendszerint május második felében végződik - a hazaérkezés után viszont Neked még le kell tenned a megmaradt szigorlataid. Ezt tehát mindenképpen számold bele a terveidbe. Fontos ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy emiatt (tehát az augusztusi államvizsga miatt) sem a PhD, sem a rezidensképzés fölvételébe ez nem zavar bele (illetve mindkettő megoldható úgy, hogy ne csússz). Természetesen ha két év alatt végzed a hatodévet, akkor elviekben el tudod osztani úgy a gyakorlataidat, hogy ne csússz az államvizsgával.

A hatodéves turnusaidat tekintve a már említettekre kell figyelned: az adott gyakorlati idő legyen meg (illetve legyen igazolásod az elvégzéséről - még akkor is, ha nem jártad le mindet ;)), ne fedje egymást két gyakorlat, és a kötelező kiskurzusokat még itthon, az utazás előtt végezd el, mert azokat nem lehet utólag pótolni. Szintén írtuk, hogy a papírmunka (az igazolások) kiállításában nagyon rugalmasak a kintiek, ezért az ő oldalukkal nagy eséllyel nem lesz probléma - arra figyelj főleg, hogy itthon se gabalyodj bele a dolgokba közben.

A következő fontos szempont, hogy mind a júniusi, mind az augusztusi államvizsga feltétele a szakdolgozat április 1-ig történő leadása. Tehát ahhoz, hogy augusztusban államvizsgázhass, az út előtt le kell adnod és meg kell védened a szakdolgozatodat! Ezt szintén kalkuláld bele az éves tervedbe.

Végül esetleg fontos lehet, hogy az út végéhez igen közel esik a PhD jelentkezés leadási határideje. (2012-ben példaként a gyakorlat időpontja május 18., a PhD jelentkezési határidő május 25. volt.) Ha PhD képzésbe jelentkeznél, hatodévesként két megoldás is rendelkezésedre állhat: természetesen ha az ösztöndíj programja a PhD határidő előtt véget ér, akkor hazajöhetsz; ha viszont nem (vagy még maradnál kint utána), akkor el kell intézned, hogy valaki más leadja helyetted a papírokat (a szóbeli elbeszélgetés utána jóval később történik, arról már nem késel le). (Kiegészítés, hogy a PhD fölvételi határideje független az államvizsgád időpontjától - függetlenül attól, hogy júniusban, augusztusban, vagy novemberben államvizsgázol, a PhD fölvételi minden esetben egy időpontban, május-júniusban van.)


Más nyelveken
Translations of this page: