Alapkérdések

A vizsga előtt minden hallgatónak öt kérdésre kell válaszolnia. Csak a sikeres válaszadás után vizsgázhat.

Bakteriológiai kérdések

1. Sorolja fel a mikroorganizmusokat! Baktériumok, gombák, állati egysejtűek a protozoonok, extracellulárisan élettelen vírusok.

2. Milyen méretűek a baktériumok? Mikrométerben adható meg, ált. 0,5-20 mikron nagyságú sejtek. A gömb alakúaké 0,5- 2 qm, míg a pálcika alakúaké tágabb határok között változhat. A pertusssis baktérium kicsi, 0,2-0,4 qm széles és 0,7-1,5 qm hosszú. A coli baktérium 2-3 qm, hosszú, míg a visszatérő láz okozója (Borrelia recurrentis) elérheti a 40 qm hosszúságot is. 3. Milyen alakúak a baktériumok? 3 féle lehet: • Gömb alakú (coccusok): ha osztódás után teljesen különállnak: micrococcus, ha a két sejt együtt marad: diplococcus, a láncképzők: streptococcus, nagyobb sejtcsoportban előforduló: staphylococcus, a tér két irányában hasadó coccus négxenként marad együtt: tetragenus, ha 8anként: sarcina • Pálcika alakú: bacillus: mérete és alakja igen változatos, leggyakrabban egyesével fordulnak elő, de itt is vannak páros alakok vagy láncszerű elhelyezkedésűek: diplo vagy streptobacillus. • Spirális alakú: hajlott, csavar alakú sejtek, legegyszerűbb típusa a vibrio, negyed vagy fél ccsavaralakot képez. A spirillum sejtjei teljes vagy több csavarmenettel jellemezhetők. A spirocheták igen hosszú csavarulatúak.

4. Sorolja fel a baktériumok nélkülözhetetlen sejtalkotóit! • Nélkülözhetetlen sejtalkotók: Sejtfal, külső réteg (membrán) belső réteg( peptidoglikán) sejtfal és plazmamembrán között periplazmatikus tér, belső membrán ( citoplazma) specifikus proteineket tartalma: permeázokat: diffúziót segítik elő, aktív transzportot katalizálják, citoplazma, sejtmag (maganyag) • Járulékos sejtalkotók: baktériumok tokja, ha speciális eszközökkel mutatható ki akkor mikrokapszula, lemosható nyák, sejt közötti anyagként is jelentkezhet. A tok antigénként szerepel. Baktérium csillói, kémiailag fehérjék, a flagelinnek nevezett fehérje polimerjei. Bazális test segítségével kötődnek. Monotrich: egyik pólusán egyetlen csilló van, több csilló: lofotrich, mindkét póluson egy-egy van (amfitrich), mindkét póluson több: lofo-amfitrich. Egész sejtet egyenletesen beborítja: peritrich. Fimbriák: felüelti antigének, tapadóképességet biztosítják. Endospórák: kicsíráznak ( germiáció) így a túlélést szolgálják, jell tulajdonsága a rezisztencia 5. Milyen funkciói vannak a sejtfalnak? Biztosítja a baktérium alakját, ellenáll a citoplazmában lévő több atmoszférás nyomásnak, átengedi a 10.000molekulasúly alatti vegyületeket. Baktérium osztódásában is szerepe van. Utána behatol a sejtbe, szeptumot képez, elválasztja a két leánysejtet egymsától. Sajtá szintézisében is szerepe van, biz. Rétegei antigénként, ill. egyes baktériumoknál endotoxinként szerepelnek. 6. Hogyan épül fel a baktériumnak a sejtfala? Gram festés szerint pozítivan és negativan festődő csoportban. Mindkét csopotban két fő rétegből áll: külső és belső membrán. • Külső: pozitív mikróbáknál: vékony, egyszerű porózus réteg. Negatívak külső rétege valódi membrán. Sejtfal 80%-át adja. Kémiailag. Lipopoliszacharida-lipoprotein-foszfolipid. • Belső réteg: gram pozitívnál rétegesen helyezkedik el. Negatívnál egy réteget alkot és a sejtfal tömegének 10-20 %át adja. Mindkét csoportban ún. peptidoglikán vagy mukopeptidváz. 7. Sorolja fel a citoplazmamembrán funkcióit. • Szelektív permeabilitás és oldott anyagok transzportja. Specifikus proteineket ún. permeázokat tartalmaz, melyek vagy a diffúziót segítik vagy az aktív transzportot katalizálják. • Elektrontranszport és az oxidatív foszforiláció a sejtmembránban történik. A citokrómok és a légzési lánc más enzimjei a sejtmembránban lokalizálódnak. • Hidrolitikus exoenzimek kiválasztása. • Bioszintetikus funkciói: hordozó lipidek vézik a sejtfal alegységeinek összeszerelését. Sejtfalbioszintézis és foszfolipid szintézis enzimjei, a proteinkomplex ami a DNS replikációjáért felelős.

8. Miért mondjuk a baktériumokra, hogy prokarióták? Mivel nincsen membránnal körülvett sejtmagjuk, és nincs nukleolusok sem. A maganyag ált. két szabálytalan pálcikaalakú képlet. A baktériumok genetikai állományét képezi. Egyetlen kétfonalas DNS. Önmagába visszatérő, zárt rendszer. Kiterítve egykör kontúrját mutatja. A maganyag haploid kromoszómának felel meg. 9. Sorolja fel a baktériumok járulékos sejtalkotóit! Baktériumok toja, csillói, a fimbriák, endospórák. 10. Hogyan befolyásolja a baktérium tevékenységét a tok? Védi a baktériumot a fagocitózistól és ezzel a kórokozóképességét növeli. Elvesztése a virulencia elvesztésével jár. A tok antigénként szerepel. 11. Miben játszanak szerepet a fimbriák? Más sejtekhez való tapadóképességet biztosítják. Közönséges fimbriák: kötődnek a vörösvértestekhez és a hámsejtekhez is. Adhéziós fimbriák: fontos patológiai faktorok. Specifikus receptorokhoz kötődnek. Többségük hemagglutináló. Szexfimbriák: konjugáció során az idegen nukleinsav bevezetése a tengelycsatornán keresztül. 12. Kémiailag milyen anyagból állnak a csillók? Fehérjék. A flagelinnek nevezett fehérje polimerjei. 13. Mi biztosítja a baktérium spórának a rezisztenciáját? Az alacsony víztartalom, a sporiláció alatt képződött dihidro-pikolinsav adja. 14. Sorolja fel a baktériumok szaporodásának szakaszait! Inkubációs vagy lag fázis Exponencális vagy log fázis Állandósult vagy stacioner fázis Hanyatló vagy deklinációs fázis 15. Sorolja fel a baktériumok tenyésztéséhez szükséges feltételeket! Kell hozzá: Táptalaj, környezeti faktor, 16. Milyen szaporodási fázisban tartjuk a tenyészetünket nyílt tenyésztési rendszer esetén? Ha folyamatos szaporodásuakt akarjuk biztosítani. Logaritmusos szaporodási fázis. 17. Milyen táplálkozási típusokba sorolhatók a baktériumok? Határozza meg a fogalmakat! Autotróf: a legigénytelenebb, anyagcsereszükségletüket szervetlen anyagokból is képesek biztosítani, nitrogénforrásként elegendő számukra a légkör nitrogén, , vagy anorganikus sók, szénforrásként pedig a levegő széndioxidja. Energiájuk fotoszintézissel nyerik (fotoautotrófok) , kemoszintézissel (kemoautotrófok) Heterotróf: csak szerves vegyületekből képesek a szükséges szénvegyületeiket felépíteni. Nitrogénforrás tekintetében kevésbé igényesek. Egyesek hasznosítani tudják a szervetlen ammóniumvegyületeket, másoknak már aminosavakra is szükségük van. Egyes fajok ezen belül még akcesszórikus anyagokat is igényelnek. Paratróf: nem tenyészthetők mesterséges táptalajokon. Többnyire csak élő sejtben szaporodnak, mivel csak anyagcseréjük hiányos. 18. Hogyan nyerik a baktériumok az energiájukat? Biológiai oxidációval nyerik. Energianyerés két típusa: Erjesztés (fermentáció): oxidatív-reduktív folyamat. Az energiát eredményező H leadása, ill. felvétele szerves anyagokhoz van kötve. A H donor il. Akceptor ugyanannak a szerves anyagnak az intermedier terméke. Rossz hatásfokú az energianyerés a baktérium számára. Légzés (respiráció): a végső H-akceptor a légköri oxigén a végtermék széndioxid és víz. Gazdaságosabb ez a folyamat a baktérium számára, mert nagymennyiségű energia szabadul fel. A hidrogén és az elekronok átvitelét donorról akceporra a nikotinamid-adenin-dinukleotid nevű koenzim végzi. 19. Milyen szerepet játszanak az extracelluláris enzimek a baktériumok életében. A környezetben előforduló nagymolekulájú tápanyagokat, amelyeket a baktériumok eredeti formájukban nem tudnának felhasználni lebontják. Ilyenek pl a fehérjéket elbontó proteináz, zselatint folyósító zselatináz, a fibrinolizin, a sztreptodonornáz a nukleinsavakat hasítja. A hialuronidáz a kötőszövet hialuronsav alapanyagát bontját, a koaguláz enzim a véralvadást gyorsítja meg. Kollagenáz a kötőszövetekben lévő rostok hasítására képes. Lecitináz a lipideket hasító enzim. 20. Határozza meg az alfa- és a béta hemolízis fogalmát! Alfa: a telepeket zöldes udvar övezi, a vörösvértestek és a hemoglobin részleges redukciója következtében. Béta: a vörösvértestek tejesen feloldódnak, a hemoglobin színtelen anyaggá esik szét. A baktériumtelepeket átlátható udvar veszi körül. 21. Mit értünk rezisztencia fogalmán? Baktériumoknak azt a tulajdonságát értjük rajta, mellyel a különböző károsító hatásokkal szemben ellenállnak és megőrzik életképességüket. Fontos feladat, hogy a beteg szervezetéből kikerült kórokozókat elpusztítsuk és ezzel további fertőzések esetleg járványok kialakulását megakadályozzuk. Ipari bakteriológiában ennek ellenkezője érvényesül, amikor a rezisztencia ismeretében éppen a hasznos tevékenységet végző baktériumokat akarjuk megvédeni a környezet ártalmaitól. 22. Határozza meg a fertőtlenítés és a sterilizálás fogalmát! Fertőtlenítés. Baktériumok elpusztítását értjük alatta. Célja a fertőzés terjedésének megakadályozása. Szűkebb értelemben a szervezetből kikerült baktériumok, vírusok, gombák, protozonook elpusztítását értjük. Orvosi gyakorlatban az összes mikroorganizmus megsemmisítése a cél, melyet sterilezésnek nevezünk. 23. Mit jelentenek az alábbi fogalmak: bakterosztatikus, baktericid hatás? A mikrobákat károsító hatás fajtája. A bakteriosztatkus hatás nem pusztítja el a mikroorganizmusokat, csak szaporodásukat gátolja. A hatás megszünte után újraindul a szaporodás. Hosszantartó behatásuk vezet a mikróbák elpusztításához. Baktericid hatás a mikroorganizmusok elpusztulását jelenti. Időegység alatt a mikroorganizmusok azonos hányada pusztul el. Számuk tehát mértani számsor szerint csökken. 24. Mire ad felvilágosítást a fenolkoefficiens? Kémiai fertőtlenítőszerek hatáserősségéről ad felvilágosítást. Ez az érték azt fejezi ki, hogy egy adott fertőtlenítőszer hatása hányszor erősebb vagy gyengébb a fenolénál. 25. Mi a különbség az antiszeptikumok és a dezinficiensek hatása között? Kémiai fertőtlenítés, a fertőtlenítés azon módja, amikor a baktériumokat vegyi anyagok segítségével igyekszünk elpusztítani. Enyhébbek antiszeptumok és hatásuk szerint bakterisztatikus. Dezicifienseknek jelölik azokat a fertőtlenítőszereket, melyek hatása optimális koncentrációban baktericid. Elsősorban a bőrm nyálkahártyák, váladékok, műszerek, eszközök, helyiségek fertőtlenítésére alkalmasak. 26. Milyen úton károsítják a fertőtlenitőszerek a baktériumoka? • Oxidatív úton • A sejthártya átárhatóságának megváltoztatása vagy roncsolása útján • A baktériumfehérjék kicsapódása által • A baktériumenzimek vagy enzimrendzserek blokkolásával • A baktériumsejtet teljesen szétroncsolhatják 27. Határozza meg a következő fogalmakat:

1. szelektív toxicitás: az analin festékek a szervezeten belül nem minden sejthez kötődnek egyformán
2. parazitotrópia: egyes vegyületekhez a kórokozóknak van, de a szöveteknek nincs affinitása
3. organotrópia: parazitotrópai ellentéte, amely a vegyületeknek a szervezet szöveti sejtjeihez való nagyobb affinitását jelenti.

27. Hogyan hatnak a szulfonamidok a baktériumokra? Minden olyan mikróbára hatnak, amelyek maguk szintetizálják a folsav szükségletüket. A szulfonamidok bakteriosztatikus tulajdonságúak. Elsősorban a Gram pozitív baktériumfajok szaporodását gátolják, de hatnak néhány gram negatív baktériumcsoportra is. 28. Mit tud a fluorokinolokról? Naladixsav fluorozott származékai. Gátolják a baktériumok DNS-giráz enzimjének működését, melynek következtében a kettős DNS spirál nem tud kialakulni és a sejtben elhelyezkedni. Hatásuk baktericid, kiterjed számos mikroorganizmusra, valamint intracelluláris kórokozókra, de nem hatásos az anaerobokra. Húgyúti fertőzések esetén alkalmazzák. 29. Mi a különbség az antibiotikumok és a kemoterapeutikumok között? Technikai: az előbbit fermentációval az utóbbit kémiai szintézissel állítják elő. 30. Min alapszik a penicillin hatásmechanizmusa? A sejtfal szintézisét gátolja, merev sejtfal hiányában a mikróbák a plazma ozmózisnyomása miatt szétesnek. Hatása baktericid. A staphylococcus törzsek kb. 90%-a vele szemben rezisztenssé vált. Nem toxikus, mellékhatása az allergia. 31. Min alapszik a szteptomicin hatásmechanizmusa? Kiegészíti a penicillin spektrumát, hatékony a tbc terápiában is. A fehérjeszintézist zavarják, a riboszóma helytelenül olvassa le az RNS információit. Igy a baktérium elpusztul. Hatása baktericid, mellékhatása: halláskárosodás, allergiás jelenségek, vesekárosodás. 32. Mi jellemző a makroloid antibiotikumokra? Strerptomyces fajok tenyészeteiből előállított anyagok. Kis koncentrációban bakteriosztatikus, nagyobb koncentrációban baktericid hatásúak. Riboszomális szinten gátolják a fehérjeszintézist. Mellékhatás: gasztrointesztinális és átmeneti májfunkciós zavarok jelentkezhetnek. 33. Mit ért a genotípus és fenotípus fogalmán? Genotípus: valamely élőlény genetikai állománya, ill. az abban kódolt genetikai információk összessége. Fenotípus: az összes megnyilvánuló sajátosság. 34. Milyen tényezők hozzák létre a modifikációt? Megváltozott környezeti tényezők. 36. Mi a különbség a mutáció és a rekombináció között? 37. Sorolja fel a rekombináció módjait! Transzformáció, konjugáció, transzdukció, speciális transzdukció, általános generalizált transzdukció, lizogén konverzió 38. Mi jellemzi a szaprofita mikrobákat? Sem állati, sem emberi betegséget nem okoznak. Amelyek élő szervezetben nem találják meg életfeltételeiket és abban szaporodni nem tudnak: obligát szaprofiták. Optimális életfeltételeiket csak az élő szervezetben találják meg, de szervezeten kívül is képesek hosszabb ideig életben maradni: a fakultatív szaprofiták. 39. Mit nevezünk patogenitásnak? A mikroorganizmus betegségokozó képességét értjük rajta. A mikroorganizmus és a gazdaszervezet viszonyát fejezi ki. Egy adott mikrorganizmus patogenitásáról csak meghatározott gazdaszervezet viszonyában beszélhetünk, attól függetlenül sohasem. Spektruma nem egyforma szélességű. Emberpatogén, ill. emlősökre egyformán patogének. 40. Mit ért a szimbiózis, a mutualizmus és a kommenzalizmus fogalmán? A mikroba és a magasabb rendű élő szervezet egymásrautaltsága a szimbiózis. Az életfeltételek megtalálása a szervezetben nem csak a kórokozók sajátsága. A gazdaszervezet és mikroorganizmusok közötti reláció az egyik vagy mindkét fél számára lehet hasznos, esetleg közömbös. A mutualizmus esetében az együttélés mindkettő számára kedvező pl. a bélben élő coli baktérium, mely a táplálékigényét megtalálja és ugyanakkor a B és K vitaminokat termeli a szervezet számára. Kommenzalizmus az az állapot, amikor a mikroba életfolyamatai az egyik fél számára előnyösek, a másik számára közömbösek. Helyhez kötött, tehát csak a normális előfordulási helyükön viselkednek így, a szervezet más részében súlyos betegségeket okozhatnak. 41. Mi a virulencia? A patogén genus vagy species egyes mutánsai patogenitásának fokozatai között mutatkozó különbséget jelzi 42. Mit ért a passzálás és attenuálás fogalmán? A virulencia a fogékony emberekben vagy állatokban sorozatos oltásokkal (passzálás) fokozható. A beteg szervezetéből izolált baktérium virulenciája sorozatos átoltással vagy rezisztens, immunis állatokon történő passzálással csökkenthető. Megfelelő körülmények között a kórokozók virulenciája a kívánt mértékre csökkenthető, sőt olyan avirulens törzsek is nyerhetők, amelyek kórokozó képességüket elvesztették, de immunogenitásukat magtartották. Ezt az eljárást attenuálásnak nevezzük. 43. Sorolja fel a virulencia tényezőit! Nem toxikus: antifagociter felületi molekulák. Extracelluláris enzimek. Toxikus tényezők. exotoxinok, endotoxinok 44. Sorolja fel az exotoxinok jellemzőit! • A tenyészet szűrletében megtalálhatók • Fehérjetermészetűek • Hőlabilisak • Jó antigének, velük szemben semlegesítő hatású, ún. antitoxinok termelődnek. • Formaldehid hatására elvesztik toxicitásukat és immunogén toxoiddá alakulnak • Inkubációs idő után hatnak • Mérgező hatásuk ált. annyira fajlagos, hogy az elváltozások alapján a toxin azonosítható • Az inkubációs idő alatt irreverzibilisen kötődnek a sejtekhez és a kötődés után az antitoxin sok ezerszeres mennyisége sem tudja közömbösíteni a toxint. • Igen toxikusak, már a nyers toxinok is a laboratóriumi állatokra 0,001 mles mennyiségben halálosak.

45. Sorolja fel az endotoxinok jellemzőit! • A tenyészet szürletébe csak a széteső baktériumokból jutnak • Óriási makromolekulák, lipid természetűek • Hőstabilak • Ellenállnak a proteolítikus hatású emésztőnedvekkel szemben • Toxoiddá nem alakíthatók • Antigénhatásuk kisfokú, csak antibakteriális ellenanyag termelődik ellenük • Inkubációs idő nélkül hatnak • Farmakológiai hatásuk nem specifikus • Kevésbé mérgezőek, mint az exotoxinok 46. Mikor beszélünk fertőzésről? Ha a kórokozó bejutott a szervezetbe, ott megtelepedve elszaporodott és vele kölcsönhatásba lépett. Ha a kölcsönhatás elmarad, a kórokozó egyszerűen kiürül, fertőzés nem következett be. Ha a fertőzést klinikai tünetek nem kísérik, és csak utolagos vizsgáaltok alapján következtetünk fertőző betegség lezajlására, lappangó vagy latens fertőzésről beszélünk. 47. Fertőzést követően mikor alakul ki betegség? • Ha a microba behatolt a szervezetbe (penetráció) • Ott elszaporodott (invázió) • És toxinok termelésével és kiválasztásával előidézi a betegség tünetet (toxicitás) 48. Melyek a fertőzés forrásai? • A beteg emberből • Beteg állatból • Az egészséges, ún. kórokozóürítő(kórokozógazda) emberből, állatból • Kórokozókat tartalmazó környezetből ( víz, levegő, talaj, élelmiszerek, használati tárgyak stb. ) 49. Hol hatolnak be a mikrobák a szervezetbe? / a fertőzést kapui / leptospirák az ép bőrön, a tetanusz kórokozója a bőr sérülésein át, a légzőszerveket megbetegítők szájon át jutnak a szervezetbe.a baktériumok egy része viszont csak akkor tud megtelepedni, ha a megfelelő behatolási kapun át jutott be. 50. Melyek a fertőzés terjedési módjai? A közvetítés történhet: • Direkt úton: közvetlen érintkezéssel, kontaktussal • Indirekt úton: kórokozóval, ill. az azt tartalmazó váladékkal szennyezett tárgyak útján • Vektorok: rovarok, tetvek, bolhák, kullancsok, szúnyogok stb. csípésével. • Traszplacentáris( intrauterin): a terhes anya fertőzése átterjed a magzatra. 51. Határozza meg az alábbi fogalmakat: -a bakterémia, toxémia, szeptikémia, piémia, ha a betegség általánossá válik, a korokozók betörnek a nyirok és véráramba. Virémia: ha a kórokozó ágens vírus, ha toxin: toxémia szeptikémia: ha ezeket a folyamatokat a szerveezt védekező apparátusa nem tudja megállítani. Piemia: ha az ilyen folyamatot gennykeltő baktériumok okozzák. 52. Határozza meg az alábbi fogalmakat:

    látens fertőzés, lokális fertőzés, vegyes fertőzés, recidíva, nosocomialis és oppurtunista

látens fertőzés: ha egy fertőzést klinikai tünetek nem kisérik, és csak utólagos szerológiai vizsgálatokból következtethetünk a fertőző betegség lezajlására. Lokális fertőzés: a kórokozó a behatolás helyén marad, onnan nem terjed tovább és csak ott okoz tüneteket. Vegyes: melyeket egyidejűleg kettő vagy több mikroorganizmus okoz. Recidíva: a gyógyulófélben lévő szervezetben újra jelentkeznek a tünetek. Nozokomiális fertőzés: azok az infekciók, melyeket a beteg a kórházban szerez. Nagy részükre jellemző hogy specifikusak, tehát csak a kórházban fordulnak elő és multikauzálisak: több tényező együttes hatására jönnek létre, melynek csak az egyike kórokozó.

53. Határozza meg a betegség lefolyásának fázisait!

54. Mit nevezünk antigénnek? Azok az anyagok, amelyek a fejlett és ép immunrendszerrel bíró szervezetben specifikus immunválaszt indítanak el, melynek eredményeként specifikus ellenanyagok, ill. immunociták képződnek és ezekkel in vitro és in vivo kötődni képesek. 55. Sorolja fel a mikrobiális antigéneket! Baktériumok tok és sejtfalantigénjei Felületi és szomatikus antigének Baktériumok csillói, tokanyaga, exotoxinjai, enzimjei Vírus antigének 56. Mit nevezünk ellenanyagnak? Az antigén hatására termelődő, és a vérsavóban ill. más testnedvekben található specifikus fehérjék, immunglobulinok. Reakcióba lépnek a termelődésüket kiváltó antigénnel. 57. Sorolja fel az immunglobulin osztályainak jellemzőit!

58. Hogyan differenciálódnak a „B”-limfociták? 59. Hogyan differenciálódnak a „T”- limfociták? 60. Sorolja fel az immunválasztás szakaszait! 61. Hogyan változik az ellenanyagszint primer és szekunder stimulus hatására? Primernél fokozatosan növekszik a maximumot 15-20 nap alatt éri el. Ezután fokozatos csökkenéssel 80-100 nap alatt eltűnik. Szekundernél gyorsan, latencia nélkül, ugrásszerűen megemelkedik, nagyobb maximumot ér el, hosszabb ideig perzisztál mint primer válasz esetén. 62. Mit nevezünk anamnesztikus reakciónak? Gyors ellenanyagszint emelkedés, melynek gyakorlati jelentősége ismételt fertőzéskor a természetes immunitásban, a védőoltásoknál az emlékeztető oltásokban van. 63. Milyen lehet a celluláris immunválasz effektor funkiója? 64. Mit nevezünk fagocitózisnak? Szilárd anyagok bekebelezése. Hatékonységa függ a kórokozóktól, annak virulenciájától, a behatolás helyétől és egyéb tényezők jelenlététől. Szükség van komplementerre és opszoninra .Polimorf magvú leukociták és makrofágok vesznek részt. 65. Sorolja fel a komplementrendszer jellemzőit! 66. Hogyan osztályozzuk a szervezet immunitását? 66. Mit értünk aktív és passzív immunitáson? 67. Mit nevezünk allergiának? 68. Hogyan lehet megelőzni a szérumbetegségeket? 69. Mit nevezünk szerológiai reakciónak? 70. Mi a különbség az allergiás bőrpróbák és a fogékonysági próbák között?

Virológiai kérdések

68. Definiálja a vírusokat! Ma ismert legkisebb mikroorganizmusok. Nagyságuk 20-350 nanométer. Legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy önálló anyagcsererendszerrel nem rendelkeznek, kizárólag élő sejteken belül szaporodnak, annak anyagcsererendszereit veszik igénybe. A sejtekbe jutva azok anyagcserefolyamatait úgy változtatják meg, hogy a bonyolult biokémiai folyamatok újabb vírusrészecskék létrehozását eredményezik. Tehát obligát intracelluláris paraziták. Élettelen táptalajokon nem tenyészthetők, csak fogékony élő sejtekben. 69. Milyen megjelenési formái vannak a vírusoknak? • A sejtből kijutott részecske a virion: meghatározott fizikai és kémiai szerkezettel rendelkezik, fertőzőképes, nem szaporodó, infektív genetikus információ • Szaporodó forma a vegetatív vírus, a fertőzött gazdaszervezet sejtjeiben jelenlévő, azzal komplexet képező változat. 70. Mely tulajdonságok alapján különíthetők el a vírusok a többi mikroorganizmustól? • A virion csak egyféle nukleinsavat tartalmaz • A virion szaporodásának a nukleinsavában foglalt genetikus információ képezi az alapját • A virion nem képes növekedésre ls kettéosztódással történő szaporodásra • A vírusok ne mrendelkeznek olyan enzimmel, amely a táplálék potenciális energiáját olyan nagyenergiájú kötésekké alakítaná át, melyek a biológiai szintézishez szükségesek • Miután abszolút sejtparaziták, gazdasejtjeik riboszomáit veszik igénybe szaporodásukhoz 71. Ismertesse a virion szerkezetét! Hasonló nagyságú szerkezeti és kémiai egységekből épül fel. Ezek fehérjemolekulák, melyek a központi elhelyezkedésű nukleinsavmagot körülvevő fehérjeburkot, a kapszidot alkotják. A kapszid különböző számú kapszomerből áll. Egyes vírusoknál nukleokapszidot külön külső burok, a peplon veheti körül. A kapszid csőszerű képződmény, szabályos szerkezetű kristály. Külső rétegének felépítésétől függően különböztetjük meg a vírusok két alapvető szerkezeti formáját: a helikális ill. a kubikális virionokat. 72. Ismertesse a vírusok kémiai összetételét! A vírusok alapvetően nukleinsavakból és fehérjékből épülnek fel. A burkos vírusok ezenkívül még lipideket és szénhidrátokat is tartalmaznak. 73. Melyik négy tulajdonság alapján definiálhatjuk a víruscsaládokat? • Nukleinsav kémiai természete • Nukleokapszid szimmetriatípusa • A burok jelenléte vagy hiánya • Helikális vírusoknál a nukleokapszid átmérője, kubikálisoknál pedig a kapszomerek száma 74. Határozza meg a viriod és prion fogalmát! A vírusoknál sokkal kisebb és egyszerűbb szerkezetű kórokozók. Nem tartalmaznak fehérjét, csak nukleinsavat. A DNS genomnak nincs virionfázisa, mégis szaporodó és fertőzőképes. A lassú vírusfertőzések kórokozóiból nem siekrült nukleinsavat kimutatni. Ezeket az ágenseket prionoknak nevezzük. Extrém ellenállóképességgel rendelkeznek csak a fehérjebont enzimek tudják fertőzőképességét megszüntetni. 75. Mit nevezünk produktív infekciónak? 76. Sorolja fel a vírusszaporodás folyamatának szakaszait! Adszorpció Penetráció és dekapszidálódás Eklipszis fázisa Maturáció vagy érési szakasz Kiszabadulás szakasza 77. Határozza meg a vírusinterferencia és a vírusexaltáció fogalmát! A kölcsönhatásnak az a formája, amikor az egyik vírus bejutása a sejtbe megakadályozza ugyanennek a sejtnek egy másik vírussal történő felülfertőződését. Előfordulhat: ugyanazon vírus különböző változatainál, ugyanazon vírus élő és inaktivált formái esetében Valamint különböző vírusfajták között. Kialakulásának módjai: ha két vírusnak hasonlóak a sejtfelszíni receptorai, ha egymás kötődését akadályozzák, ha az adszorpciót a receptor elbontásával teszik hatástalanná. Vírusexaltáció: az előző ellentéte. A közel egyidejű fertőzésben résztvevő vírusok közül az egyik a másiknak vagy mindkettő egymásnak kedvezőbb feltételeket teremt a sejtbe való bejutásra és szaporodásra. 78. Határozza meg a komplementáció és az interdepedencia fogalmát! Komplementáció: ha az egyik vírus által kódolt fehérjék (enzimek) elősegítik egy másik vírus szaporodását. Ebben az esetben nem a géneket, hanem a kész fehérjetermékeket adja át az egyik virion a másiknak. A másik vírus e segítség nélkül szaporodásra képtelen lenne. Defektív vírusok is szert tehetnek hiányzó fehérjéikre és szaporodni kezdhetnek. Komplementáció létrejöhet inaktivált virulens és élő virulens vírusok között is. Komplementációval magyarázható bizonyos vírusok egyoldalú vagy kölcsönös függő viszonya az ún. interdependencia jelensége is. 79. Határozza meg a látens, a perzisztált, a tolerált és a lassú vírusfertőzések fogalmát! Perzisztrált vírusfertőzés: olyan vírusok okozzák, melyek a betegség lezajlása után évekig a szervezetben maradnak, kimutathatók, de észlelhető tüneteket nem okoznak. Más vírusok az akut betegség lezajlása után látens formában maradnak a zservezetben, tehát nem mutathatók ki, csak recidivák idején. Tolerált fertőzés: ha a vírus kimutatható, de vírusneutralizáció ellenanyagot nem termel ellene a szervezet, mert az immuntolerancia állapotában van az adott vírussal való kongenitális vagy neonatalis találkozás következtében. Lassú: nagyon hosszú lappangási idő után kezdődik és igen lassan fejlődik ki a betegség. 80. Mit nevezünk interferonnak? A vírussal fertőzött sejtben keletkező fehérjeszerű anyag, amelynek hatására a sejtek elveszítik a vírusokkal szembeni fogékonyságukat és ezáltal védetté válnak. A vírusfertőzés után néhány órával már megjelenik a sejtekben jóval az ellenanyagok előtt, így a szervezet első védekező mechanizmusát jelenti a vírussal szemben. 81. Mik azok az interferogének? Interferonképzést kiváltó anyagok. 82. Mikor beszélünk szövetkultúráról?

Mikológia

83. Hasonlítsa össze a sarjadó és a fonalas gombákat, morfológiai szempont alapján! 84. Hasonlítsa össze a gombasejt felépítését a baktériumokéval! A gombák a prokarióta baktériumoknál magasabbb rendű szervezetek. Eukarióták. Sejtszerkezeti jelemvonásukban hasonlóságok fedezhetők fel. Áll: sejtfal, citoplazmamembrán, citoplazma, sejtmag. 85. Miben hasonlít és miben különbözik a gombasejt sejtfalának felépítés

    a  baktériumokétól? 

Gombasejté: rostos szerkezetű, amelyek a növények cellulózból felépülő sejtfalával ellentétben, elsősorban kitinből áll, amihez a sarjadzó gombák nagy részénél hemicellulóz kapcsolódik. 86. Ismertesse a gombák táplálkozását (szén és nitrogénforrás, oxigéntenzió, hőmérséklet, pH ). C és N forrásként nagyobb részük csak organikus anyagokat képes felhasználni. Cforrásjént leginkább monoszacharidokat hasznosít, de alkoholokat, aminosavakat, lipideket is. Nforrásként aminosavakat. Oxigéntenzió: a gomba speciesek legtöbbje aerob, de vannak köztük fakultatív anaerob fajok is, pl. az élesztőgombák. PH: ált. kissé savanyú közeget kedvelik. Növekedésükhöz optimális 5,5-7,2 pH. Hőmérséklet: mezofil a legtöbb, optimális tenyésztési hőmérséklet 26-37 C. 87. A gombák toxikus és atoxikus virulenciafaktorai. 88. A gombák milyen specifikus és aspecifikus védekezést indítnak el a szervezetben? 89. Csoportosítsa a mikózisokat patogenezisük szerint! Dermatomikózisok: a bőr és bőrfüggelékek betegségei. A fertőzést krónikus gyulladás és allergia is kisérheti. A fertőzés terjedhet emberre, geofil, állatról emberre zoofil, emberről emberre antropofil. Szisztémás mikózisok: belső szervek gombás megbetegedései. A fertőzést többnyire a talajban szapofrita életmódot folytató gombáknak a levegőbe kerülő spórái okozzák. Az inhalációval szervezetbe jutó spórák elsősorban a tüdőben hoznak léte kórképet. Előfordulhatnak még a kp i idegrendszerben, emberről emberre nem terjednek. 90. Ismertesse a gombák szaporodását! Aszexuális vagy szexuális úton keletkező spórákkal szaporodnak. Ivartalan spóraképződés és ivaros szaporodás, rendszerint váltakozva következik be. Az ivartalan spóraképzéssel szaporodó alak, a gomba imperfekt alakja. A gombaszálon belül a spórák összefoglaló neve: tallospóra. Ez leeht kalmidospóra vagy artrospóra. Fonalon kívül keletkező spórák: konidionspórák. A sarjadzógombák ivartalan szaporító képlete a blasztospóra. Ivaros szaporodása: lényege, hogy két különböző gombaegyed haploid sejtjei vagy a sejteken keletkező szaporítósejtek egyesülése után, olyan haploid sejt jön létre, amelyben redukciós osztódással haploid spórák fejlődnek. Kialakul zigospóra, aszkospóra. 91. Milyen módszerek ismeretesek a gombák laboratóriumi diagnosztizálására? Mikroszkópos: mintájuk natív és festett készítmény Állatpatogenitási próba Immunológiai módszerek: latex agglutináció, agargel percipitáció, immunfluoreszencia, elektroforézis, Elisa. 92. Ismertesse a gombás betegségek terápiáját! Antibiotikumok károsíthatják a gombasejt membránját, gátolhatják a sejtorganellumok felépítését vagy a sejt anyagcseréjét. A sejtmembránt károsítják az imidazolszármazékok és a polien antibiotikumok. A nisztin alkalmazható lokálisan a nyálkahártyák sarjadzó gombás fertőzésére. A pimaricin dermatofitonok sarjadzó és fonalas gombák elleni antibiotikum. A dimorf gombás szisztémás mikózisok gyógyszere: amfotericin B, toxikus mellékhatása van. Fluortartalmú azolok terápiás indexe jó.A legtöbb orálisan adható antibiotikumot nagy körültekintéssel, óvatosan kell alkalmazni, a toxikus hatások figyelembevételével.

Parazitológiai kérdések

93. Az élősködés fogalma és formái. Hertwig Richards: ha a különböző fajok egyénei szorosabb kölcsönösségi viszonyba lépnek egymással, úgy ennek oka az a haszon, melyet vagy egyoldalúan az egyik faj húz a másikból, vagy amelyben mind a kettő kölcsönösen részesíti egymást. Az első eset az élősködés, a másik a szimbiózis. Ökológiai jelenség melynek lényege: a táplálékszerzés és egyúttal a fajfenntartás biztosítására, állandósítására való ösztönös törekvés. Valódi parazitizmus: a gazdaszervezet mindig károsodik Filogenetikus. Ha a parazita az egyetlen meghatározott gazdához már hosszabb időn keresztül adaptálódott és ezáltal abban fejődését véghez tudja vinni. Ökológiai: ha a parazita és gazdája közötti kapcsoalt ökológiai tényezők függvénye. Hiperparazitizmus: ha a parazitát egy időben egy másik parazita is meglepi. 94. Határozza meg a következő fogalmakat: gazdaszervezet, stenoxen, euryxen, polyxen parazita! Gazdaszervezet: az a szervezet amelyben vagy amelyen az élősködő tartózkodik. Kétféle van: végső és köztigazda. Stenoxen: egyetlen gazdában tud kifeljődni, más gazdára nem vihető át. Euryxen: különböző rendbe és osztályba tartozó gazdákban élősködnek. Polyxen: fejlődéséhez több gazdára van szüksége 95. Határozza meg a követező fogalmakat: hyperparazitizmus, permanens-, periodikus-, temporer

    parazita, fakultatív parazita. 

1. ha a parazitát egyidőben egy másik parazita is meglepi 2. permanens: állandóan jelen van. 3. periodikus: váltakozva részben szabadon élők, részben a gazdaszervezetben élősködnek. 4. alkalomszerűen, rövidebb-hosszabb ideig tartózkodik csak a gazdaszervezeten. 96. A paraziták gazdaszervezetbe hatolásának módjai! Emésztőcsatornán át Ép bőrön keresztül aktívan, ennek sajátos módja a retroinfekció hematogén úton transzplacentáris fertőzés

97. Ismertesse a paraziták gazdaszervezetet károsító általános és lokális hatását! Közvetlen kártétel: • táplálékelvonás • mechanikus ártalom • toxikus hatás Közvetett kártételek: • kóros szövetszaporodás • gyulladásos elváltozások • szervezet ellenállóképességének csökkentése

98. Milyen specifikus és aspecifikus védekezéssel reagál a szervezet a parazitás fertőzésekre? 99. Parazitás fertőzést követően a betegség milyen formái alakulhatnak ki?

   (akut, krónikus, primer és secunder latencia )

100. A protozoonok szaporodása ( trophozoita, metacystikus és praecystikus alak ) és terjedési

      alakjai. 

101. A helmintek szaporodása és terjedési alakjai (közvetlen és közvetett szaporodás) 102. Határozza meg a következő fogalmakat:

      miracidium, cercaria, ovipár, ovovivipar, vivipar, rhabditiform, filariform.

103. Mikor beszélünk parazitás infekcióról? Ha az élősködők fertőzőképes stádiumot elért fertőzési alakja a megfelelő behatolási kapun bejutva a rá jellemző életciklust folytatja. 104. Mi a különbség a vektor és rezervoár között? 105. Parazitás fertőzés esetén mit nevezünk biológiai lappangási időnek?