Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


Stockholm, Svédország

A 2009/2010-es tanév őszi szemeszterében volt szerencsém az Erasmus program keretében három hónapot eltölteni Svédország fővárosában a Karolinska Institute-on (az orvosi Nobel-díjról döntő egyetemen). A fogorvosi karon csak ketten voltunk Erasmusos diákok, mivel ez a program a tavaszi félévre van eredetileg meghirdetve, azonban sikerült elintézni, hogy mi ősszel mehessünk. A gólyatábor utolsó napján délelőtt el kellet jönnöm, hogy délután már repülhessek is Stockholmba. Miután leszállt a gép és sikerült a transzferbusszal bejutni a városba, a központi állomáson (T-Centralen) várt minket két diák, akik felvették a kollégiumi szobáink kulcsát és segítettek megkeresni a szállásunkat. Egyszemélyes, kb. 20 nm-es jól felszerelt szobát kaptunk saját fürdőszobával, főzésre egy közös konyha állt a rendelkezésünkre. A havi bérlete 3000 svéd korona (kb. 10 SEK = 1 €) volt. A kollégiumban nem igazán volt élet, legalábbis a mi szintünkön szinte semmi. Olyan, mint közösségi helység egyszerűen nem létezett, csak a konyhában volt egy kanapé és egy tv.

Stockholm lakossága az agglomerációval együtt kb. 2 millió fő, tehát ebből a szempontból nagyon hasonlít Budapestre. A közlekedése jó, metróval majdnem mindenhova el lehet jutni, ami hétköznap éjjel 1 óráig, péntek szombaton pedig egész éjjel jár. Számos buszjárat, valamint helyi vonat közlekedik. Konszolidált város, mindenki nagyon nyugodt (egy dudaszót se hallottam 3 hónap során), kedves és persze perfektül beszél angolul. Maga Stockholm szigeteken fekszik, kajakkal, kenuval szinte az egész bejárható, a víz rendkívül tiszta. Az öregvárosban (Gamla Stan), horgászokat figyelhetünk meg, ha a víz eléri a 15 fokot a város lakói már előszeretettel fürdenek benne.

Az oktatás nyelve természetesen svéd. Az elején látogattuk az előadásokat, amelyek közül párat a kettőnk kedvéért angolul tartottak, de ez különböző nehézségek miatt nem tartott sokáig, így a kint létünk főleg klinikai rotáció keretei közt zajlott. Nagyjából az egész hetünket az ottani fogászati klinikán töltöttük, ami egy hatalmas kórház komplexumon belül helyezkedik el. Természetesen a szállásunktól távolabbi campusba kellet járnunk. Olyan kiterjedt a kórház, hogy az orvosok rollerrel közlekednek a különböző részlegek között. Az oktatás rendszere és a klinika felépítése meglehetősen más, mint amihez szoktunk. Az egész klinika, ahol a hallgatók végzik a kezeléseket egy szinten helyezkedik el, azonbelül vannak a különböző részlegek, a legfőbbek: endodontia, protetika, kariológia, akut . Nincs megszabva, hogy ki, mikor, hol kell legyen, minden attól függ, hogy az adott gyakorlat idejében a hallgató hova foglal magának széket., az pedig attól, hogy a páciense milyen kezelést igényel. A szemlélet komplex, aki elkezd egy beteget addig nem engedheti el, amíg az összes szükséges kezelést (minden területen!) el nem végezte rajta, teljesen rehabilitálta. Van egy penzum, ami szerint az egyetem alatt x tömést, x gyökérkezelést (abból x moláris stb.), x hidat kell el készítenie a hallgatónak.

Minden adminisztráció a székfoglalástól, a státuszfelvételen és összes dokumentáción keresztül, egész a röntgenekig egy számítógépes rendszeren keresztül történik (melynek nyelve svéd, de hamar bele lehet jönni  ). Minden kezelő egység mellett található egy falikaros számítógép, mely megkönnyíti a munkát. Minden részleghez tartozik röntgenszoba, ahol önállóan van lehetőség felvételek készítésére. Mivel itthon nem nagyon van lehetőség ilyenre, ezért szinte még egyáltalán nem készítettünk felvételeket azelőtt, de ezt a problémánkat is nagyon hamar orvosolták, és volt lehetőségünk gyakorolni. A teljes bizalom meg volt irántunk, csupán egy MRSA tesztet kellet csinálni mielőtt betegekhez engedtek szinte bármilyen beavatkozást elvégezhettünk. Van lehetőség parodontológiai műtétek önálló, illetve implantológia beavatkozások bizonyos fázisainak (lebenyképzés, -zárás , felépítmény elkészítése) kivitelezésére. Ezekhez persze csak akkor elég a három hónap, ha már az elején ebbe az irányba orientálódik az ember. Volt még egy tárgyunk, amivel itthon nem nagyon lehet találkozni, ez a klinikai orális fiziológia. Valamelyest a gnatológiához tudnám hasonlítani, azonban teljesen gyakorlati, különböző arcfájdalmakkal foglalkozó tárgy, a legtöbb esetben az izületi panaszokkal érkező betegeknek készítenek harapásemelőket. A kezelés teljesen önállóan történik, de bizonyos munkafolyamatok után csak úgy lehet folytatni a kezelést, ha egy tanár aláírta, hogy a hallgató teljesítette az adott lépést (pl. munkahossz meghatározás, matrica felhelyezés stb.) A prevenció kiválóan érvényesül a gyakorlatban, rengeteg fluoridot használnak, 6 havonta kötelező szárnyasfelvételt készíteni a páciensekről. A gyökérkezelésnél törekednek az asepsisre (tökéletes izolálás, minden steril, bakteriológia teszt a csatornából stb.), gépitágítással történik a csatorna koronális kétharmadának megmunkálása, majd Ni-Ti fileokkal a maradéké. Kötelező tűskontroll, a tágítás után is.

Mi gyakorlatilag két évfolyamhoz tartoztunk. A klinikai fogászat az ötöd, a fogszabályzást és a gyerekfogászatot a negyed évesekkel csináltuk. Konkrét állandó csoportunk nem volt, így inkább több embert ismertünk meg felületesen, mint keveset jobban. Az elején kicsit nehéz volt, de a vége felé egyre több emberrel jóba lettünk, akik nagyon jó arcok voltak. Hívtak bulikba, egyik hétvégén páran szerveztek nekünk egy kis városnézést, körbe vittek kocsival, kis pikniket is készítettek nekünk. Az egyetem épületén belül található egy pub, ami péntek délután 3 kor kinyitott és a fogorvostan-hallgatók árulták a sört és az egyéb dolgokat. Különböző alkalmakkor bulikat is rendeztek ott. Meglehetősen mozgalmas a diákélet.

Az éjszakai élet meglehetősen különbözik az itthonitól. Először is 3,5% feletti alkoholtartalmú italt csak a Systembolaget-ben („alkoholbolt”) lehet kapni, ami hétköznap 6-ig, szombaton csak délelőtt, vasárnap pedig egyáltalán nincs nyitva. A pubok 1-ig vannak nyitva, a szórakozóhelyek 3-ig. Egy sör átlagosan 60 koronába kerül, a többi ital ennél csak drágább. Gyakorlatilag csak pénteken, és szombaton van élet, bár a szerdát a svédek „kisszombatnak” hívják, ebből én sokat nem tapasztaltam. Itthon Szent este nagyobb élet van, mint ott hétköznap. Ami nagyon fura és nem egyszer elvette a kedvünket, hogy a legtöbb helyen kórhatár van (akár 23-27 év…), illetve dresscode, facekontroll… tehát lényegében egy kidobó kedvétől függ, hogy beenged-e vagy sem. A legtöbb helyen 100 koronába kerül a belépés. Lehetőség van különböző hajóutak megtételére meglehetősen olcsón (cirka 200 korona kabinostul a két éjszaka), nekünk Helsinkibe és Rigába volt szerencsénk így utazni. Ezek az utak egy hétvégét vettek igénybe, péntek délután indultunk szombat délelőtt érkeztünk, délután pedig indulás vissza. A hajókon számos étterem, bár, szórakozóhely található, a társaság elég vegyes szokott lenni. A hajóutak közkedveltségének egyik oka, hogy Tax Free üzemel a fedélzeten, ahol az emberek hosszútávra be tudják szerezni az alkoholt, a dohányt és egyéb szükségleteiket meglehetősen kedvező áron. Mondanom sem kell, hogy ebből kifolyólag gyakorlatilag mindenki ittas volt a fedélzeten…

Válaszok a kedvenc kérdésekre: Nem, nincs olyan hideg, csak hosszabb a tél. Nem, sötét sincs annyira, novemberben kb. 8 és 3 óra között van fent a nap. Igen, sok a szőke. Nem, nem olyan magasak. Igen, szépek a lányok, nagyon. A fiúk is, gondolom. Nem, mi többet iszunk. Nem, nem tudok, jártunk egy svéd tanfolyamra ugyan, de csak a káromkodások maradtak meg bennünk.

Erasmus


Más nyelveken
Translations of this page: