A vese működése, kiválasztás

• 2012. 11. 09.
• Előadó: Prof. Enyedi Péter

Vese → ureter → húgyhólyag → urethra → külvilág

• Metabolitok, anyagcseretermékek eltávolítása
• Só- és vízháztartás fenntartása
• Elektrolitok egyensúly
• Sav/bázis egyensúly metabolikus oldala
• Hormontermelés: Renin (nem hormon, de angiotenzin termelését szabályozza), Eritropoietin, Kalcitriol
• Glukoneogenezis

Rostos tok; kéregállomány; 1-1,5 millió glomerulus+Bowmann-tok; Ureter, erek…

A glomerulus + Malpighi-testek + Bowmann-tok + elvezetőcső együttest nephronnak nevezzük. Kétféle nephron létezik. Afferens és efferens arteriolák! Az efferens arteriola újra kapillárisokra oszlik. A kortikális nephronok a kéregben elágazva sűrű és gazdag érellátást biztosítanak a kéregben. A juxtamedulláris nephronok efferens arteriolái az elvezetőcsöveket követve futnak (vasa recta). A glomerulusokban ultrafiltrátum keletkezik. A glomerulusnak az egyes anyagokra nézve azok méretével arányos a permeabilitása. A tubulusokban visszaszívás, illetve – a kortikális tubulusokban – további szekréció lehetséges.

A vesék tömege 300-400 g, de a vesék a perctérfogat 20-25%-át kapják, ezzel fajlagosan nagyob mennyiségű vért kap, mint az agy vagy a szív. Ez a vérátáramlás (Renal Blood Flow, 1200-1300 ml/perc) a filtrációhoz szükséges. (Renal Plasma Flow, 600-700 ml/perc) Percenként (GFR, Glomerule Filtration Rate) 120 ml filtrátum keletkezik.

A vesefunkciós paraméterek meghatározása:

Q_{artériás be}=Q_{vénás ki}+Q_vizelet

U_X*V=(P_X(a)-P_X(v))*RPF

• Vizelettel nem ürülő anyagok esetén P_X(a)=P_X(v) megegyezik, így a vizeletben nulla a koncentrációja.
• Filtrálódó és szekretálódó anyagok esetén csak P_X(v) lesz 0, így az eredeti képlet átrendezésével juthatunk az U_X*V/P_X(a)=RPF=C_X összefüggéshez. (Ilyen anyag pl. a PAH, illetve néhány antibiotikum.) A C betű a clearance jele.
• Csak filtrálódó anyagok (pl. a kis molekulatömegű inulin) esetén, amikor nincs szekréció és reabszorpció, a U_X*V=[F]_X*GFR

P_X(a)=[F]_X képlet lesz igaz. U_X*V/P_x=GFR=C_x

A PAH teljesen kiürül a vesében, ezért RPF=C_PAH Az RBF a hematokrittal korrigált RPF-érték, RBF=RPF/(1−Ht).

A kreatinin állandóan keletkezik és a vesében ürül. Viselkedésében nagyon hasonló az inulinéhoz, ezért a GFR-re következtethetünk az ürülésének üteméből. Egy bizonyos testtömegnél viszonylag állandó mennyiségű kreatinin keletkezik, így nagyon egyszerű számítással következtethetünk a GFR-re.

A vesének sorba kapcsolt erei vannak. Afferens arteriola → glomerlus → efferens arteriols → kapilláris → véna. Az afferens és efferens arteriolák mint rezisztenciaerek vesznak részt a keringésben, ezeken a szakaszokon van jelentős vérnyomásesés. A glomerulusokban sokkal nagyobb a nyomás, mint a kapillárisokban általában, ~50 Hgmm.

Ugyanakkor a második rezisztenciaerek miatt a vesék kapillárisrendszerben a legkisebb a nyomás, ~15 Hgmm, ez biztosítja a visszaszíváshoz szükséges Starling-erőket. A keringés szabályozásának biztosítania kell, hogy:

• A glomerulusok kapillárisaiban ne emelkedjen túl magasra a nyomás.

Megnövekedett artériás középnyomás esetén az afferens arteriolák kontrahálnak (autoreguláció)

• Egyenlő vérátáramlást a ~1,5 millió nefron számára.
• A Na⁺ konzerválását Na⁺ hiány esetén

Na⁺ hiány esetén csökken a tubulusan a reninszekréció. A renin a macula densán keresztül a granuláris sejteket angiotenzin termelésére készteti, ami az afferens és efferens arteriolák konstrikcióját okozza. Ez a hatás a plazma angiotenzin- koncentrációját növeli, ezért az egész szervezetben és így az összes nefronra hatással van.

Az ANP (Atrial Natriuretic Peptide) az afferens arteriolák dilatációját kiváltva serkenti a víz- és nátriumürítést.

• (Nagyon nagy) vészhelyzetben a vese perctérfogata csökkenhessen, hogy a létfontosságú szervek megfelelő mennyiségű vérhez jussanak.

Nagyfokú szimpatikus izgalom hatására vagy vérnyomásesés hatására a granuláris sejtek a renin → angiotenzin útvonalon keresztül késztetik az arteriolákat konstrikcióra.

A disztális tubulus kezdete hozzáfekszik ahhoz a glomerulushoz, ahonnan kiindult. A macula densa a juxtaglomeruláris apparátus része. A NaCl konentrácit érzékeli, ennek emelkedésekor kontrahál az afferens arteriola, csökken a GFR. Ezzel a filtrátum tubulusban töltött ideje szabályzódik, így szabályzódik a filtrátum NaCl tartalma. Egy juxtaglomeruláris apparátus ezen szabályozása csak az adott nephronra van hatással. A simaizomsejtek gap junctionnal kapcsolódnak a granuláris sejtekhez.

• Az afferens arteriolák konstrikciója az aferens arteriolákon nagy nyomásesést hoz létre. Így a glomeruélusokban alacsonyabb lesz a nyomás, ez kisebb mennyiségű filtrátum képződéséhez vezet.
• Az efferens arteriolák konstrikciójának hatására emelkedik a glomerulusok nyomása, így nő a filtrátum mennyisége.