Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


A vese működése, kiválasztás

  • 2012. 11. 09.
  • Előadó: Prof. Enyedi Péter

Vese → ureter → húgyhólyag → urethra → külvilág

A vese funkciói

  • Metabolitok, anyagcseretermékek eltávolítása
  • Só- és vízháztartás fenntartása
  • Elektrolitok egyensúly
  • Sav/bázis egyensúly metabolikus oldala
  • Hormontermelés: Renin (nem hormon, de angiotenzin termelését szabályozza), Eritropoietin, Kalcitriol
  • Glukoneogenezis

Anatómiai vonatkozások

Rostos tok; kéregállomány; 1-1,5 millió glomerulus+Bowmann-tok; Ureter, erek…

A glomerulus + Malpighi-testek + Bowmann-tok + elvezetőcső együttest nephronnak nevezzük. Kétféle nephron létezik. Afferens és efferens arteriolák! Az efferens arteriola újra kapillárisokra oszlik. A kortikális nephronok a kéregben elágazva sűrű és gazdag érellátást biztosítanak a kéregben. A juxtamedulláris nephronok efferens arteriolái az elvezetőcsöveket követve futnak (vasa recta). A glomerulusokban ultrafiltrátum keletkezik. A glomerulusnak az egyes anyagokra nézve azok méretével arányos a permeabilitása. A tubulusokban visszaszívás, illetve – a kortikális tubulusokban – további szekréció lehetséges.

Vese általános paraméterei

A vesék tömege 300-400 g, de a vesék a perctérfogat 20-25%-át kapják, ezzel fajlagosan nagyob mennyiségű vért kap, mint az agy vagy a szív. Ez a vérátáramlás (Renal Blood Flow, 1200-1300 ml/perc) a filtrációhoz szükséges. (Renal Plasma Flow, 600-700 ml/perc) Percenként (GFR, Glomerule Filtration Rate) 120 ml filtrátum keletkezik.

A vesefunkciós paraméterek meghatározása:

Qartériás be=Qvénás ki+Qvizelet

UX*V=(PX(a)-PX(v))*RPF

  • Vizelettel nem ürülő anyagok esetén PX(a)=PX(v) megegyezik, így a vizeletben nulla a koncentrációja.
  • Filtrálódó és szekretálódó anyagok esetén csak PX(v) lesz 0, így az eredeti képlet átrendezésével juthatunk az UX*V/PX(a)=RPF=CX összefüggéshez. (Ilyen anyag pl. a PAH, illetve néhány antibiotikum.) A C betű a clearance jele.
  • Csak filtrálódó anyagok (pl. a kis molekulatömegű inulin) esetén, amikor nincs szekréció és reabszorpció, a UX*V=[F]X*GFR

PX(a)=[F]X képlet lesz igaz. UX*V/Px=GFR=Cx

A PAH teljesen kiürül a vesében, ezért RPF=CPAH Az RBF a hematokrittal korrigált RPF-érték, RBF=RPF/(1−Ht).

A kreatinin állandóan keletkezik és a vesében ürül. Viselkedésében nagyon hasonló az inulinéhoz, ezért a GFR-re következtethetünk az ürülésének üteméből. Egy bizonyos testtömegnél viszonylag állandó mennyiségű kreatinin keletkezik, így nagyon egyszerű számítással következtethetünk a GFR-re.

Keringés

A vesének sorba kapcsolt erei vannak. Afferens arteriola → glomerlus → efferens arteriols → kapilláris → véna. Az afferens és efferens arteriolák mint rezisztenciaerek vesznak részt a keringésben, ezeken a szakaszokon van jelentős vérnyomásesés. A glomerulusokban sokkal nagyobb a nyomás, mint a kapillárisokban általában, ~50 Hgmm.

Ugyanakkor a második rezisztenciaerek miatt a vesék kapillárisrendszerben a legkisebb a nyomás, ~15 Hgmm, ez biztosítja a visszaszíváshoz szükséges Starling-erőket. A keringés szabályozásának biztosítania kell, hogy:

  • A glomerulusok kapillárisaiban ne emelkedjen túl magasra a nyomás.

Megnövekedett artériás középnyomás esetén az afferens arteriolák kontrahálnak (autoreguláció)

  • Egyenlő vérátáramlást a ~1,5 millió nefron számára.
  • A Na+ konzerválását Na+ hiány esetén

Na+ hiány esetén csökken a tubulusan a reninszekréció. A renin a macula densán keresztül a granuláris sejteket angiotenzin termelésére készteti, ami az afferens és efferens arteriolák konstrikcióját okozza. Ez a hatás a plazma angiotenzin- koncentrációját növeli, ezért az egész szervezetben és így az összes nefronra hatással van.

Az ANP (Atrial Natriuretic Peptide) az afferens arteriolák dilatációját kiváltva serkenti a víz- és nátriumürítést.

  • (Nagyon nagy) vészhelyzetben a vese perctérfogata csökkenhessen, hogy a létfontosságú szervek megfelelő mennyiségű vérhez jussanak.

Nagyfokú szimpatikus izgalom hatására vagy vérnyomásesés hatására a granuláris sejtek a renin → angiotenzin útvonalon keresztül késztetik az arteriolákat konstrikcióra.

A juxtaglomeruláris apparátus

A disztális tubulus kezdete hozzáfekszik ahhoz a glomerulushoz, ahonnan kiindult. A macula densa a juxtaglomeruláris apparátus része. A NaCl konentrácit érzékeli, ennek emelkedésekor kontrahál az afferens arteriola, csökken a GFR. Ezzel a filtrátum tubulusban töltött ideje szabályzódik, így szabályzódik a filtrátum NaCl tartalma. Egy juxtaglomeruláris apparátus ezen szabályozása csak az adott nephronra van hatással. A simaizomsejtek gap junctionnal kapcsolódnak a granuláris sejtekhez.

Az arteriolák konstrikciójának következményei

  • Az afferens arteriolák konstrikciója az aferens arteriolákon nagy nyomásesést hoz létre. Így a glomeruélusokban alacsonyabb lesz a nyomás, ez kisebb mennyiségű filtrátum képződéséhez vezet.
  • Az efferens arteriolák konstrikciójának hatására emelkedik a glomerulusok nyomása, így nő a filtrátum mennyisége.

Más nyelveken
Oldal fordításai:
QR Code
QR Code A vese működése, kiválasztás (generated for current page)