Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


Tápcsatorna II.

Nyelés

A nyeléskor reflexesen gátlódik a légzés. A koordinációban részt vevő neuronok sérülésekor (pl. tumor) viszont ez a mechanizmus nem működik, a beteg nyelés közben táplálékot aspirálhat, ami ismétlődő tüdőgyulladást eredményez. Ez végül a beteg halálát okozza.

A nyelőcső felépítése

  • A felső 1/3-át a nyelőcsőnek harántcsíkolt izom, az alsót simaizom alkotja, középen átmeneti zóna található.
  • Felső sphincter: 2-4 cm hosszú, neurogén tónussal rendelkező harántcsíkolt izom, fiziológiai sphincter. Alatta az intrathoracalis nyomással egyezik meg az esophagus belnyomása.
  • Corpus: 20-22 cm hosszú tömlő
  • Alsó sphincter: miogén tónussal rendelkező anatómiai sphincter, a simaizmok megvastagodása alkotja.

A táplálék továbbítása perisztaltikus mozgással történik. A felső 1/3 harántcsíkolt izomnak szomatomotoros beidegzése van nAchR receptoron keresztül. Az alsó kétharmad hosszanti simaizmait postganglionaris vagus-rostok (mAchR) idegzik be, a nyelőcső ennek hatására megrövidül. A körkörös simaizmokhoz menő preganglionaris vagus-rostok gátló postganglionaris rostokkal idegzik be őket (NO, VIP), ennek hatására az izmok elernyednek. A gátlás megszűnése után simaizom eredetű inger hoz létre kontrakciót („Off” válasz / rebound kontrakció). A simaizmok válaszideje (latenciája) a nyelőcső különböző szakaszain eltér, ezért lefelé halad a kontrakciós gyűrű. Az alsó sphinctert is vagus-rostok idegzik be gátlóan, ez 2 másodperccel a gátlás megszűnése után után kontrachál. Egyébként tónusos aktivitása van, ezzel kivédi a refluxot.

Beidegzésének sérülésekor nem képes ellazulni, ekkor a táplálék összegyűlik a nyelőcsőben és nyelőcsőtágulatot okoz (adalasia). A primer (nyelés által kiváltott) perisztaltika 7s-ig tart. Ha a nyelőcsőben maradt táplálék, szekunder perisztaltika indul meg a nyelőcső falának mechanikai ingere hatására. Mindkettő vago-vagalis reflex.

A lenyelt falatot bennéknek vagy chymusnak nevezzük.

A gyomor

A gyomor részei a proximális és disztális gyomor, ezek funkciói jelentősen eltérnek.

Gyomormozgások a digesztív fázisban

A proximális gyomor (cardia, fundus, corpus felső 1/3-a) tároló funkciót lát el. Nyugalmi myogen tónusa van, amit a stabil nyugalmi membránpotenciál tart fenn. Falat érkezésekor a nyelőcső tágulásának hatására reflexesen csökken a tónusa, ezzel helyet biztosítva a tápláléknak (receptív relaxáció). A gyomortartalom gyűlésének hatására feszülni kezd a gyomorfal, ez is relaxációt vált ki (Adaptív relaxáció). Mindkettő vago-vagális reflex, VIP és NO mediátorral. Ezen reflexek révén a gyomor 50~1500 ml között a nyomás növekedése nélkül változtathatja a méretét. A proximális gyomor kiürítését a miogén tónus lassú helyreállása biztosítja, nincs fázisos kontrakció.

A distalis gyomor (corpus alsó 2/3-a, antrum, pylorus) funkciója az őrlés, tárolás és továbbítás. Perisztaltikus mozgása van, ami miogén (tehát nem idegi eredetű) hatásra jön létre. Ezt az ún. pacemaker sejtek hozzák létre, a Cajal-féle interstitialis sejtek. Az általuk keltett ritmus a BER (Bazális Elektromos Ritmus) vagy „Slow Wave”, frekvenciájuk kb. 3/perc. Az ingerület átterjed a simaizmokra és distalis irányba halad. A simaizomsejtek tulajdonságai distal felé haladva változik.

A proximális-disztális határon kicsi a potenciálingadozásuk, és alig jön létre kontrakció bennük. Distal felé nő a potenciálingadozás, és egyre nő a kontrakció amplitúdója, a potenciálingadozás önmagában is kiválthat kontrakciót. A létrejövő kontrakciós gyűrűk disztál felé haladnak. A kontrakció közeledtével a pylorushoz növekszik a nyomás, ez néhány ml vagy néhány mm3-es szemcsenagyságú chymust átjuttat a pyloruson. A kontrakció eléri a pylorust is, itt maximális erejű a kontrakció, ezért a pylorus bezár, így rajta a még tovább emelkedő nyomás sem képes további chymust átnyomni. A chymus nekipréselődik a pylorusnak, majd visszafordul a gyomorba (retropulsio). Eközben a chymusban nyíróerők ébrednek, ez őrli és aprózza a táplálékot.

A distalis gyomor mozgásának módosításában idegi és enterális reflexek játszhatnak szerepet. Vannak rövid- és hosszúpályás reflexek, ezek mind a BER aktivitását befolyásolják. Serkentő hatású a n. vagusból felszabaduló Ach, ami a depolarizáció (és így a kontrakció) hosszát növeli (mAchR, gátolható atropinnal). Gátló beidegzését is a vagusbol kapja VIP és NO-erg. Hormonális hatások hozzák az információt a distalisabb bélszakaszokból, amik termelését a bélfal ozmo- és kemoreceptorai serkentik. A gasztrin fokozza, a CCK gátolja a gyomor motilitását.

Hányás

A hányás egy védekező reflex, ami a mérgezett, fertőzött vagy túl sok tápláléktól védi a szervezetet. A hányásnak 3 szakaszát különböztetjük meg:

1. Bevezető szakasz

  • Cardiovascularis tünetek: sápadtság és szapora pulzus
  • Verejtékezés és bő sós nyál
  • Hányinger (nausea)

2. Öklendezés

  • Antiperisztaltika lép fel a vékonybél felső szakaszán.
  • A glottis zár, a belégzőizmok aktiválódnak, ennek hatására csökken az intrathoracalis nyomás. A hasizmok kontrachálnak, nyílik a cardia, így a nyomáskülönbség hatására a chymus a nyelőcsőbe kerül.

3. Expulsio

  • A hasizmok és a kilégzőizmok aktiválódnak

A hányást kiváltó receptorok:

  • a központi idegrendszerben elhelyezkedő kemoreceptorok, amik főként mérgeket érzékelnek.
  • a gyomor-bél rendszer és a hátsó garatfal mechanoreceptorai
  • peritoneális gyulladás
  • a kismedencei szervek vongálása (uterus-görcs, heretrauma, húgyhólyag, ureter)
  • labyrinthus (tengeribetegség)
  • erős érzelmi inger
  • Kellemetlen szag, látvány

A nyúltvelői központok:

  • Öklendezési központ: Aktivitása öklendezést vált ki expulsio nélkül
  • Hányási központ: Hányást vált ki öklendezés nélkül, kóros folyamatok hatására egyedül is aktiválódhat. Az ilyenkor létrejövő, öklendezés nélküli hányást centrális hányásnak nevezzük.

Vékonybél

A vékonybél hosszanti simaizmai cholinerg beidegzéssel rendelkezne, bazális aktivitásuk és réskapcsolataik nincsenek. A körkörös simaizmokat ellenben réskapcsolatok kapcsolják egymáshoz, itt is megtalálhatók a Cajal-féle sejtek, a kontrakciót BER okozza.

Mozgásformái:

  • Szegmentáló mozgás: feladata a keverés, továbbítással nem jár. Kontrakciós gyűrűk képződnek, amiket relaxált szakaszok váltanak fel.
  • Perisztaltika
  • Bélbolyhok kontrakciója

A szegmentáló mozgásban csak a körkörös simaizmok vesznek részt. A perisztaltikus mozgás során mindig a kontrakciótól aboralisan (distal felé) relaxált szakasz előz meg, ebben hosszanti és körkörös izmok koordináltan vesznek részt. Körkörös izmok kontrakciós gyűrűket hoznak létre, a hosszanti izmok az adott bélszakaszt megrövidítik enterális reflex hatására. A perisztaltikus mozgást a bélfal feszülése váltja ki. A szegmentáló és perisztaltikus mozgásban közös, hogy a chymus jelenlétének helyén jönnek létre, a körkörös simaizmok kontrakciós gyűrűket hoznak létre. A VIP hatására csökken a BER, a kontrakció létrejöttekor opiáterg neuronok gátolják a VIP-et felszabadító neuronokat (dezinhibició).

Interdigesztív mozgás

Táplálékfelvételi szünetben is lépnek fel mozgások (interdigesztív motilitás) 90-120 percenként. A gyomorból kezdődik, az egyre erősödő depolarizáció kontrakciót okoz. Ilyenkor azonan a pylorus teljesen nyitva van. Kb. 5 percig tartó kontrakció vonul végig a gyomortól az ileocecalis szájadékig 1,5 óra alatt. Ezt a jelenséget interdigesztív migráló myeloelektromos komplexnek hívjuk. Lefolyása alatt nő az ér motilinszintje. Lehetséges, hogy a bél pH növekedése, üres vékonybél vagy hipoglikémia váltja ki a motilin elválasztását. A motilin serkenti a distalis gyomor idegvégződéseit és a vékonybél simaizmait. A mozgás táplálékfelvétel hatására azonnal átvált digesztív mogásra.

Vastagbél

A vastagbél kezdeti szakaszán perisztaltika és antiperisztaltika is megfigyelhető, de a chymus innen nem jut vissza az ileumba. A második szakaszán lassú továbbítás történik perisztaltikus mozgással. A végső szakasz feladata a tárolás és ürítés.

A helyi idegelemek hiánya egy szakaszon az adott bélszakasz nem képes relaxálni, ezért az előtte való bélszakaszok kitágulnak és pang bennük a béltartalom (Hirschprung-betegség, megacolon congenitum) A gastrocolicus reflex étkezés után székletürítést eredményez. A gyomor mechanoreceptorai és a táplálék energiatartalma (kemoreceptorok) vastagbélkontrakciót váltanak ki.

A székletürítés a végbélen keresztül történik. Ennek nyílását két sphincter zárja, a belső simaizom, a külső harántcsíkolt. A belső sphincter miogén tónussal és szompatikus (alpha1) beidegzéssel rendelkezik. A külsö neurogén tónussal rendelkezik a sacralis segmentumokból. Székletürítést a végbél feszülése vált ki. Az afferens neuron intramurálisan átkapcsolódva VIP segítségével ellazítja a belső sphinctert. A külső sphincternek is megszűnik a neurogén tónusa. Mellkasi, hasi és gátizmok is kontrachálnak. Ez egy integrált reflexfolyamat, amiben a központi és enterális idegrendszer is részt vesz. Nagy szerepe van benne az agykérgi indításnak é a hypothalamusnak.


QR Code
QR Code Tápcsatorna II. (generated for current page)