Tartalomjegyzék
Szinapszisok
Előadó: Prof. Ligeti Erzsébet
Információ átadása a következő sejtre
Típusai
1. Elektromos
- Gyors, de kétirányú
2. Kémiai
- kb. 10x nagyobb a szinaptikus rés
- kb. 5x lassabb az ingerület átadása
- Irányított; meghatározott a forrás- és a célsejt (pre- és posztszinaptikus sejt)
- Kémiai transzmitterekkel működik
- gyakoribb
- Típusai:
Központi idegrendszerben:
- Axodendritikus
- Axosomatikus
- Axoaxonikus szinapszisok
Axon terminális jellemzői:
- Szinaptikus vezikulák
- Meghatározott zóna: aktív zóna
- Mitokondriumok
- Fehérjeszintézis nem jellemző
Neurotranszmitterek:
A szinaptikus vezikulákban tárolt anyagok, amelyek az ingerület hatására exocytosissal kiürül a szinaptikus résbe.
Klasszikus transzmitterek
- Mind kismolekulák; legtöbbjük aminosav vagy aminosav-származék
- Példák: glutamát (a szinapszisok 80%-a), glicin, GABA, acetil-kolin (Ach)
Aminok
- dopamin, adrenalin, noradrenalin, szerotonin
Egyebek (Nagyobb vezikulákban; elektrondenz; legtöbbször egy klasszikus transzmitterrel együtt egy szinapszisban)
- Peptidek, ATP, NO, lipidek
A neurotranszmitterek felszabadulása
Az akciós potenciálhullám depolarizálja az axonterminálist. A depolarizáció hatására kinyitnak a feszültségfüggő Ca2+ csatornák. A membrán Ca2+ permeabilitása megnő, a sejtbe Ca2+ ionok áramolnak be. Az aktív zónában hatalmas Ca2+ koncentráció jön létre. A megnövekedett intracelluláris Ca2+ koncentráció kiváltja az exocytosist. A „várakozó” vezikulák elengedik a cytoskeletont, az aktív zónába teli vezikulák kerülnek.
A szinapsis szerkezete
Az aktív zóna valójában egy hatalmas fehérjekomplex sejtkapcsoló struktúrákkal; a Ca2+ csatornák ebbe beágyava rögzítetten vannak. Ca2+ csatornák szerkezete: Felfedezett kötőhelyek a cytoskeletonnal és más fehérjékkel együttműködésre az intra- és extracelluláris oldalon is. A transzmitterleadás Ca2+-függése: Az extracelluláris Ca2+ koncentráció csökkenésére (100s az ábrán) a transzmitter leadása megszűnik (in vivo nem fordul elő).
A neurotranszmitter sorsa a szinaptikus résben
- A transzmitter a szinapszis másik oldalára diffundál, és ott a posztszinaptikus receptorra kötődik, így váltja ki a biológiai hatást.
- A neutotranszmitter lebomolhat, vagy visszavételre (reuptake) kerülhet a preszinaptikus sejtbe. Másodlagosan aktív transzporterek veszik fel a Na+, Cl-, K+, H+ koncentráció vagy a membránpotenciál segítségével.
Kokain hatásmechanizmusa: a szinapszisokban a visszavételt (reuptake) gátolja.
Központi szinapszisok
Serkentő szinapszisok: Legtöbbször axodendritikus, a dendrittüskéken; Neurotranszmittere legtöbbször a glutamát; A posztszinaptikus membránon kialakuló elektromos jel: excitatorikus posztszinaptikus potenciál (EPSP); a membránpotenciál csökkenése (depolarizáció), időtartama 5-több száz ms, amplitúdója 0,1 uV-3 mV.
Különbségek az akciós potenciálhullámtól:
- Változó amplitúdó
- Változó időtartam
- Nincs refrakter stádium; bármikor létrejöhet újabb
- Időbeli szummáció: egymás után érkező impulzusok összeadódnak. → A bejövő akciós potenciálhullámok frekvenciája határozza meg az EPSP amplitúdóját.
- Térbeli szummáció: két egymás melletti szinapszison egyszerre kialakult EPSP összeadódik.
Posztszinaptikus áram (EPSC): az elején befelé, aztán lassan kifelé
A glutamátreceptorok típusai:
- Ionotrop (ligandfüggő nem szelektív kationcsatorna, Na+ és K+-permeábilis): 5 azaonos (homopentamer) vagy különöző (heteropentamer) alegységből áll; egy vagy több kötőhellyel. Nyitásakor sok Na+ áramlik befelé, ez hozza létre a depolarizációt (EPSP), kevés K+ kiáramlik.
- metabotrop (G-fehérjéhez kapcsolt)
Gátló szinapszisok
- Jellegzetesen a szomán vagy a dendriten (nem a dendrittüskén) helyezkednek el
- Neurotranszmitterei: glicin és GABA
- A receptorok legtöbbször ionotrop Cl- csatornák.
- A posztszinaptikus membránon kialakuló elektromos jel: Inhibitoros posztszinaptikus potenciál (IPSP) Negatív, legtöbbször hiperpolarizál (De a Cl- permaeabilitás növekedése már önmagában gátol, mivel az esetleges serkentés hatására meginduló Na+ áramot követheti kompenzáló Cl- áram). Nagyon hasonló az EPSP-hez.
Az akciós potenciálhullám kialakulása
A dendriteken és a sejttesten levő szinapszisok jelei (EPSP és IPSP) kialakult jelek az axon kezdeti szakaszán (axondomb) szummálódnak. Ha az axondombon kialakult jel eléri a küszöbfeszültséget, a Na+ csatornák kinyitnak, elindul az új akciós potenciálhullám. → Egy szinapszis nem csinál akciós potenciálhullámot. Ha az axondombon tartósan fennáll a depolarizáció, az akciós potenciálhullám és a refrakter periódus lezajlása után újra akciós potenciálhullám következik. A szummált PSP amplitúdója arányos a kimenő akciós potenciálhullám frekvenciájával.
Szinaptikus plaszticitás
A szinapszis adaptációja; az információátvitel hatásfokának módosítása, axoaxonikus szinapszisok által a preszinaptikus Ca++ áramlás befolyásolásával.
- Preszinaptikus gátlás a Ca2+ csatornák gátlásával.
- Preszinaptikus aktiválás / facilitálás: több transzmitter szabadul fel.
- Poszttetanikus potenciáció (TK. Facilitáció): a nagyfrekvenciás ingerlés után a szinapszisban rövid ideig több transzmitter szabadul fel, mert a preszinaptikus sejtből nem ürül ki a Ca2+ elég gyorsan
- Hosszútávú potenciáció (Long term potentiation) Időtartam: percek, esetleg órák; nagyfrekvenciás inger hatására. Először a hippocampusban fedezték fel.
Mechanizmusa: A/K receptorok ligandfüggő csatornák. NMDA: Ligand- és potenciálfüggő csatorna. Nagyfrekvenciás ingerlés hatására az NMDA csatornák megnyílnak, ez Ca2+-ot is transzportál. Módosulása idézi elő az effektust.
- Hosszútávú depresszió (Long term depression).