Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


Elektrokardiográfia

Előadó: Dr. Czirják Gábor

Az EKG jel létrejötte

Az emberi test térfogati vezető. A test belsejében nagy sejttömeg (szív) szinkronizált elektromos aktivitás olyan elektromos jelet generál, amit a testfelszínen elvezethetünk. Az EKG a munkaizomzat működését jelzi közvetlenül, mert ez a nagy tömegű, az ingerképző és -vezető rendszer kevés sejtből áll. A munkaizomzat fizikai teljesítményére sem következtethetünk az elektromos jelből.

A harántcsíkolt izomzat és a corticalis neuronok is generálnak jeleket:

  • EMG (Elektromiográf): a harántcsíkolt izomrostok jeleit visgálja. Elég nagy jelet produkál a harántcsíkolt izomzat, ezért EKG-t fekve, nyugalmi helyzetben végzünk.
  • EEG a corticalis neuronok jelét vizsgálja (mikrovoltos nagyságrend)

Az extracelluláris elvezetés:

Az extracelluláris elvezetések között létrejövő jelet a depolarizációkor létrejövő extracelluláris töltéseloszlásváltozás hozza létre. A szív akciós potenciálhullámának hullámhossza sokkal hosszabb, mint maga a sejt (az egész sejt depolarizálódik), a 3. lépésben ezért nem mérünk jelet.

4A: A repolarizáció ugyanabban az irányban terjed, mint a depolarizáció. Ekkor ellentétes jelet kapunk. Azonban nem ez a helyzet a szívben, hanem

4B: a repolarizáció ellentétes irányban terjed, így a repolarizáció ugyanolyan irányú jelet produkál, mint a depolarizáció.

A szívben a depolarizáció kifelé terjed (subencocardial › subepicardial). A szív külső (subepicardialis) sejtjeinek platófázisa rövidebb, így itt hamarabb következik be a repolarizáció. (A depolarizáció nem terjed, csak a sejtek kívülről befelé haladva sorban repolarizálódnak.)

Dipólusvektor / Integrálvektor

Egyetlen rost elektromos aktivitása egy dipólusvektorral közelíthető. Ezeket az elemi dipólusvektorokat összeadhatjuk a vektorösszegzés szabályai szerint. Az integrálvektor függ az egyszerre aktiválódott izomrostok számától és elhelyezkedésétől, valamin a de/repolarizáció terjedési irányától. Mivel a vektor tulajdonságaihoz nem tartozik hozzá a kezdőpont (Minden, azonos irányú és nagyságú vektor egyenértékű), az elektrokardiográfia során az integrálvektor kezdőpontját rögzítettnek vehetjük és a végpont mozgását figyelhetjük. Először az integrálvektor (végpontjának) mozgásának frontális vetületét nézzük.

A depolarizáció terjedési iránya a frontális síkban:

  1. Pitvari depolarizáció, SA› AV
  2. Septum, balról jobbra
  3. Septum, csúcs felé
  4. Kamraizomzat
  5. Bal kamra posterobasalis része

A pitvari depolarizáció előtt minden sejt hiperpolarizált, így nem kapunk potenciálkülönbséget. Utána minden pitvari sejt depolarizált, így különbséget megint nem kapunk, így az integrálvektor csúcsa az origból indul és oda tér vissza. (Ugyanez igaz minden fázis elejére és végére.) A pitvari repolarizációt azért nem látjuk, mert a hatalmas kamrai depolarizációs jel elnyomja. A hurkok körüljárási iránya egyénenként változhat.

A kamrai repolarizáció hurka azért sokkal kisebb, mint a depolarizációé, mert itt ez egy nem szinkronizált folyamat.

Az Einthoven-háromszög

Az Einthoven-háromszögben két elektród között mérhető jelet megkaphatjuk úgy, hogy az integrálvektort merőlegesen vetítjük a két elektródot összekötő egyenesre. Az izoelektromos vonal állandó feszültségű jelet jelent.

A regisztrátum

A papírfutási sebesség legtöbb esetben 25mm/s, így a papíron a „kis kocka” oldalhossza 0,04s, a „nagy kockáé” 0,2. A készülék előállít egy kalibráló jelet (a dián a regisztrátum végén), ez 1mV amplitúdójú.

A normális elektrokardiogram

  • RR távolság: két R-csúcs távolsága. A szívfrekvencia állapítható meg belőle. Egészségesben is ingadozik a légzés során, ez a légzési aritmia. A tüdőben mechanoszenzitív receptorok vannak, amelyek a n. vagus afferens rostjain át az agytörzsön keresztül szabályozzák a szívfrekvenciát. Szívfrekvenciát ezért több RR távolság átlagából számolunk.
  • Szakaszok és intervallumok; a szakasz izoelektromos szakaszt jelent (0 potenciálút), az intervallum egy szakaszt és egy hullámot együtt jelent.
  1. ST szakasz: izoelektromos, max. 1-2 kis kocka hosszú.
  2. PQ intervallum: P hullám + PQ szakasz; az AV csomó átvezetési sebességét adja meg. 0,12-0,2 s
  3. QRS komplex: 0,06-0,1s; 0,5-2 mV. Ez a kamrai depolarizáció időtartama. Tawara-szár blokkjakor a komplex időtartama megnő (mert a blokkolt szár által normálisan ellátott területhez csak a myocardium útján juthat el az AP.), vagy több csúcsa lesz.
  4. QT intervallum: Q eleje › T vége. 0,36-0,4s. A kamrai depolarizáció, platófázis és repolarizáció hosszát adja meg. A túl hosszú QT intervallum végzetes szívritmuszavarra való hajlamra utalhat.

A szív elektromos főtengelye

A szív elektromos főtengelyét a QRS időtartam alatt az integrálvektor átlaga adja meg. Először két elvezetésben kiszámoljuk közelítéssel ezt az átlagot (R-Q-S), majd az Einthoven-háromszögben felvesszük a kapott értékeket. A vektorok végpontjaira merőlegest állítunk, majd a kezdőpontból induló merőlegesek metszéspontját összekötjük a végpontokból kiindulókéval. A szív elektromos főtengelye összefügg az anatómiai tengellyel. -30° és 110° között változhat normálisan, egyébként kóros jobb/bal deviációról beszélünk.

Unipoláris elvezetések

Az unipoláris elvezetésekhez (VR, VL, VF) szükség van egy referencia elektródra, amit a három végtagelektród egy-egy nagy, egyenlő ellenállással való összekötésével kapunk. A Goldberger-féle elvezetéseknél nem ezt használják, hanem az aktuálisan mért elektródot mindig kihagyják ebből, így egy erősített (augmented) jelet kapunk (aVR, aVL, aVF). A Goldberger-elvezetések a bipoláris elvezetésekkel együtt a hexaaxiális rendszert adják meg. Figyelni kell, mert az aVR jel polaritása ellentétes, mint a többié.

Az izoelektromos QRS módszer a tengelyállás meghatározásához. 1. Az R-Q-S érték melyik elvezetésben a legkisebb? 2. Az erre merőleges elvezetésben az R hullám polaritása alapján merre van a tengelyállás?

Wilson-féle elvezetések

Unipoláris elvezetések, tehát referenciaelektród szükséges a méréshez. Az elektródok a transzverzális síkon helyezkednek el (V1-6). Legfőbb előnyük, hogy nagyon közel vannak a szívhez. Az egyes elektródok a hozzájuk legközelebb elhelyezkedő területet érzékelik a legjobban (Nem elhanyagolható a szív különböző területeitől mért távolságok különsége), így a lokális kórfolyamatok vizsgálata könnyebb. A V1 elvezetésben az R hullám negatív, P lehet bifázisos. V5 és V6 már eléggé hasonlít a végtagi elvezetésre.

Szívciklus és EKG

Általánosan az EKG megelőzi a szívciklust, mivel az elektromos tevékenység okozza a kontrakciót.

A normál szinuszritmus kritériumai

  • Reguláris (szabályos ritmus)
  • Frekvencia: 60-100/min
  • Minden QRS előtt egy P hullám
  • P hullám a II. elvezetésben pozitív, aVR-ben negatív. Mérete OK (<3×3 mm)
  • PQ időtartam 0,12-0,2 s, QRS időtartam 0,6-0,1 s

Más nyelveken
Oldal fordításai:
QR Code
QR Code Elektrokardiográfia (generated for current page)