Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


Farmakodinámia

A gyógyszerek hatásmechanizmusával foglalkozik.A gyógyszerek nagy része valamilyen makromolekuláris támadásponttal bír.

Makromolekuláris támadáspontok:

  1. Receptorok: ioncsatorna (n-ACh-R—kurare—serkentő, GABAA—gátló); metabotróp receptor(G-fehérje kapcsolt[Gs1,2,3; Gi2 és M2,4; Gq1 és M1,3,5]; Tirozin kináz receptor) Magi receptor ( szteroid hormon receptor, pajzsmirigy hormon receptor).
  2. Feszültség függő ioncsatorna: ff.Na+ csatorna-Tetrodotoxin(TTX),helyi érzéstelenítők,antiarrithmiás szerek,antiepilepticum; LCa++ csatorna-Verapamil; ATP senz.K+ csatorna-orális antidiabetikumok, sulfanilureák
  3. Membránban lévő iontranszporterek: (Na+/K+ ATPáz-digoxin)
  4. Membránban lévő transzporter fehérjék: ( NA visszavevők-antidepresszánsok)
  5. Enzimek: (ACh-kolin észteráz bénítók, MAO inhibitorok)
  6. Struktúrfehérjék (mikrotubulusok, nukleotid/nukleozid analógok)

Hogyan fejtik ki hatásukat a gyógyszerek?

A gyógyszer kössön a támadásponthoz

Ahogy az anyag plazma cc.-ja emelkedik, úgy kötődik egyre több a támadásponthoz és eléri a legnagyobb kötési valószínűséget a Bmax.-ot.Azonban ezt az első görbéről nem tudjuk leolvasni.Ezért az első görbét deriválni kell.Ekkor megkapjuk a második görbét,amely egy sigmoid görbe, amelyet két paraméter ír le.

  • Bmax.
  • Kd, amely 50%-os telődésnél megadja a disszociációs állandót.(Itt a legmeredekebb a közepén ezért ezt az értéket könnyen meg tudjuk határozni.)

A gyógyszer csináljon valamit azzal, amihez hozzákötött

Ahogy az anyag plazma cc.-ja emelkedik, úgy kötődik egyre több a támadásponthoz és eléri a legnagyobb kötési valószínűséget, és így tud egyre erősebb hatást kifejteni.Azonban itt is az a baj, mint az előző esetben.Ahhoz hogy a görbét pontosan le tudjam olvasni deriválnom kell.Az Emax./50-et tudom könnyen meghatározni, hiszen itt a legmeredekebb a közepén ezért ezt tudom mérni.Ha ezt a cc. tengelyre vetítem, akkor megmutatja nekem az EC50-et. Ezt felhasználva -lgEC50-et=potency. Potency,mennyire potens a mi anyagunk,mennyit kell beadni,hogy hasson.Azonban minden élettani rendszer hatássokszorozóval működik.Vagyis, ahhoz, hogy mi az EC50-et elérjük nem kell 50% anyagot beadni. EC50 kisebb,vagy egyenlő Kd.

Spear receptor: tartalék receptor, mindig van a rendszerben.Ha a receptorhoz kötődik egy anyag(L, azaz ligand), akkor megváltozik a konformációja.Ha nem kötődik a R.-hoz semmi, akkor is van a valamennyi aktív forma, a R.-nak van konstitutív aktivitása.Ha hozzákötődik egy L. a R.-hoz, akkor az az anyag a Gaus-görbét úgy tolja el, hogy a lehető legtöbb R. aktív formába kerüljön.Minden egyes R. esetében meghatároznak, egy anyagot, ami az ő full agonistája.Ez általában egy endogén anyag,ez aktiválja a legtutibb konformációba a R.-t.Beszélünk még parciális agonistákról is, ezek is aktiválják a R.-t, de nem a legtutibb állapotot hozzák létre.Vagyis ők soha nem érik el az Emax.-ot.

Efficacy:aktiváló képesség vagy intrinsic aktivitás,a L. aktiváló képessége a R.-on.Tiszta antagonista, ez még az eredeti konformációt sem fogja semennyire sem aktiválni, vagyis efficacy=0.Ez igazából nem létezik, mert egy L. vagy picit parciális agonista vagy inverz agonista, de soha nem tiszta antagonista. Inverz agonista:ez a L. ha kötődik a R.-hoz még az alapaktivitást is csökkenti. A különböző hatékonyságú vegyületek annál jobban elválnak egymástól,minél kevesebb a mögöttük lévő hatásfokozó R.

Hogyan vizsgáljuk az antagonistákat?

Tiszta kompetitív antagonizmus jellemzője a párhuzamos jobbra tolódás.A tiszta kompetitív antagonizmus azt jelenti, hogy kizárják egymás kötődését.Valamilyen fix cc.-jú antagonista mellett az agonista görbéje jobbra tolódik,eléri az Emax.-ot, mert előbb-utóbb leszorítja az agonista az antagonistát.

A nem kompetitív antagonizmus jellemzője a görbe lefele tolódása.Hiszen a nem kompetitív antagonizmus azt jelenti, hogy az antagonista hozzá kötődik a R.-hoz és nem disszociál le onnan, tehát a R. nem hozzáférhető az agonista számára.Ezért hiába emeljük az agonista cc.-ját, soha nem fogja elérni a maximális hatást, ha jelen van nem kompetitív antagonista is.

Ezt hogyan vetítjük betegek vizsgálatára

Elkészítünk egy esetszám görbét,és ha már az összes ember reagált, akkor az alapján fel tudunk építeni egy dózishatás görbét is. ED50:Az a mennyiség, ahol a vizsgált egyedek 50%-a pozitív választ adott. Gyógyszereknek van azonban egy olyan rossz tulajdonsága is, hogy bizonyos dózisnál már toxicusak majd később letálisak.TD50:Az a mennyiség, ahol a vizsgált egyedek 50%-a toxicus károsodást szenvedett. Akkor vagyunk szerencsés helyzetben ha a két görbe minél távolabb van egymástól, ez a penicillin.Szerencsétlen az, ha a görbék egymásba érnek, ilyenek a szívglikozidok digoxin,mániakezelés gyógyszerei lítium. TI=TD50 és az ED50 hányadosa. TI(terápiás index):Hányszor nagyobb a toxicus dózis a terápiás dózisnál.Ha a TI nagy, akkor az nagyon jó.Ha a TI kicsi, akkor nagyon kell vigyázni a gyógyszerhasználat esetén.

Tolerancia: az ismételt adagolások során az EC50 érték emelkedik.Ez azért alakul így, mert a szervezet gyorsabban eliminálja az anyagot, vagyis a cc.-ja gyorsabban csökken.Másik ok, hogy a R. deszenzitizálódik a többszöri találkozások hatására.

Farmakokinetika

Azzal foglalkozik, hogy az anyagok hogyan mozognak a szervezetben.Hogyan jutnak be?Hogyan vándorolnak ide-oda a szervezetben?Hogyan ürülnek ki a szervezetből?Mindig plazma cc.-t mér.

A szervezetünk tele van barrierrel,amelyen az anyagnak át kell jutnia.Milyen módon tudnak átjutni az anyagok?

  • 1.)Diffúzió: lipides diffúzió:Könnyen átjut, az ami kicsi és lipid oldékony.Ami ionizált nem tud átjutni.Az előnye, hogy nagy felületet jelent és nem telíthető.

vizes diffúzió:az Aquaporinok a karbamid méretéig engednek át anyagokat.

  • 2.)Karrier mechanizmus: passzív-transzport:vér-agy gáton csak az aminosavak mennek át.

multidrog rezisztencia protein:az ég világon mindent kipumpál aktív-transzport

  • 3.)Endocitózis-exocitózis:
  • 4.)Struktúra elkerülése:Például az erek kisebb-nagyobb pólusain ki tud lépni az anyag az extracelluláris térbe. Nincs ilyen kiskapu a vér-agy gát, a vér-retina gát, a vér-here gát, és a vér-placenta gát esetében.Ezért az agyba, csak a lipofil gyógyszerek jutnak be.Azt is fontos figyelembe venni, hogy a diabeteses terhes csak inzulint, a trombózis hajlamos terhes csak heparint kaphat, mert ezek nem jutnak át a placentán.

Milyen az egyes anyagok plazma cc.-jának időbeni lefolyása?

  • Intravénásan beadott anyag:bármennyit be lehet adni, gyors, nehéz vénát szúrni
  • Intramuscularisan beadott anyag:könnyű beadni, sokat be lehet adni, fáj
  • Subcutan beadott anyag:könnyű beadni, de nem lehet nagy mennyiségű anyagot
  • Per os beadott anyag:könnyű beadni,

AUCx és az AUCi.v. hányados megadja a hozzáférhetőséget.

Eloszlás, azt jelenti, hogy az anyag különböző térfogatokban tud eloszlani.

Eloszlási térfogat(Volume of distribution) Vd=M(beadott anyag)/C(cc.)

  • Ha 20l az eloszlási térfogat, akkor az anyag az extracelluláris térfogatban oszlik el
  • Ha nagyon-nagy az eloszlási térfogat, akkor az az anyag valamilyen fajta raktározódását jelenti. Pl:a lipofil anyagok raktározódnak a zsírokban

ΔM(kiürített mennyiség)/ Δt(adott idő)=Cl(clearance) ⇒ ΔM = cc. X Cl X Δt ⇒ M = Cl X cc.X t Ez általában igaz kivéve, ha telítődnek az enzimek ΔM = cc.0 X Cl X Δt⇒Ez a 0.rendű kinetika.Ilyen az Etanol,és az antiepileptikumok Fenitoil.Ezek az anyagok nagy dózisnál 0.rendű kinetikát mutatnak.Ez azt jelenti, hogy a cc. idő függvény lineáris.

cc.X t:ez nem más mint a cc. idő függvény integráltja vagyis AUCM = Cl X AUC

Cl = cc.kezdeti X e-( Cl/v )X t

Felezési idő:meg lehet határozni, egy olyan idő intervallumot, amikor az adott anyag értéke a felére csökken.

T1/2 = V/Cl X ln2

Öt féléletidő szabály:

Ha van egy anyag, amit nagyon régóta adtál a betegnek, akkor az öt féléletidő szabályt alkalmazzuk. Ha fenntartó dózisban elkezdünk adagolni egy gyógyszert, mindegy milyen sűrűn adod és mennyit adsz, a steady state öt féléletidő után áll be. Pl: ha van egy 3 órás féléletidőm akkor 15 óra után beáll a steady state. Probléma akkor lép fel, ha van egy olyan anyagom, mint az amiodaron, aminek 135 nap a féléletideje ⇒ 5×135 nap, tehát 675 nap után áll be a steady state. Ezért úgy alakítjuk ki a kezelést, hogy az első alkalommal beadunk egy feltöltődózist (Dt), és utána folyamatosan csak fenntartó dózist adunk.

Dt=ci X vt

Df=cc.study state X Cl X Δt


QR Code
QR Code Farmakodinámia (generated for current page)