A meghirdetett állásokra szinte mindig túljelentkezés van, így az szerezhet előnyt, aki képes jól bemutatkozni. A hatékony önéletrajz és kísérőlevél ezért fontos eszköz az álláskereső kezében. Rengeteg jelentkező küld részletes önéletrajzokat és hosszú kísérőleveleket a potenciális munkaadóknak. A felesleges mellébeszélés azonban csökkenti a pályázó esélyeit. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a munkaadók rengeteg jelentkező bemutatkozó anyagát kénytelenek elolvasni. Így érthető, ha berzenkednek a terjedelmes, aprólékos önéletrajzoktól és motivációs levelektől.
Mint minden más területen, az egészségügyben is önéletrajzzal kell megpályáznod az állásokat, és az önéletrajz súlya nem sokkal kisebb az egészségügyi állásinterjú/rezidensfelvételi során sem, mint bármely más állásinterjú esetében. Az önéletrajz - mint egy vizsgabeugró - az első szűrő szerepét tölti be az álláskeresési folyamat során, sok esetben be sem hívják szóbeli beszélgetésre azt, akinek az önéletrajza nem megfelelő. Ezért az a cél lebegjen a szemünk előtt önéletrajzunk elkészítésekor, hogy ne ejtsünk végzetes hibát. Ezen felül talán pozitív benyomást is szerezhetünk az önéletrajz tartalmával, formájával és stílusával, esetleg eddigi szakmai, tanulmányi eredményeink felkelthetik az interjúztató érdeklődését. További információkat adhat rólad a motivációs levél, illetve a publikációs listád – ha van ilyen.
Amikor az önéletrajzodat készíted, képzeld bele magad az állásajánló helyébe, ha munkaadó lennél, mit látnál szívesen a jelentkező önéletrajzában és mit nem. Mit éreznél már tolakodásnak és mi az, ami tényleg egy lényeges képességed vagy erősséged. Mint minden normális embernek, a munkáltatódnak is az a célja, hogy egy jó képességű, képzett, elviselhető/szerethető kollégát lásson a beosztottjai között, akire betegeket bízhat/projekteket old meg és akár barátként, emberként is elfogadható. Senki sem szeretne szélsőséges, merev vagy önállótlan emberekkel dolgozni.
Tényleges életrajza, pályafutása mindenkinek csak egy van. Születtél valahol és valamikor, és az elmúlt 10, 20 vagy 30 évben ezt és ezt tanultad, csináltad, mindeközben ilyen és olyan képességekre tettél szert. Ebből lehetne önéletrajzi regényt írni, vagy megfelelő átalakításokkal, kiemelésekkel célirányos önéletrajzot. A célirányos önéletrajz készítés az önéletrajz anyagod átszabása, a megpályázott állás szerint. Ha PhD ösztöndíjat vagy kutatói állás célzol meg, akkor TDK eredményeidet és az adott témában meglévő jártasságodat hangsúlyozod, ha viszont háziorvosi állást pályázol, akkor szakmai rátermettségedet, tapasztalatodat és az önálló munkára való képességedet érdemes előtérbe helyezni és nincs szükség az összes konferenciára, ahol társszerzőként szerepelsz egy poszteren. Minden állásnál érdemes utánajárnod, hogy mit vár el a munkáltató, mit tekintenek alapfeltételnek a munkavégzéshez. Gondold végig, hogy mely információk ténylegesen szükségesek rólad, hogy megkaphasd a munkát, és melyek azok, amelyek kihagyhatók, esetleg kihagyandók. Ezért azt tanácsoljuk, hogy készíts egy önéletrajz törzsanyagot, amiben minden apró részlet benne szerepel, ami rád igaz és önéletrajzban hasznos lehet. Minden állás megpályázása előtt, ebből az anyagból kiindulva készítsd el a leglényegretörőbb, célirányos önéletrajzodat. Ehhez kapcsolódik, hogy törekvésedet az önéletrajz dátuma is tükrözi. Benyújtott önéletrajz ne legyen egy hónapnál régebbi! A régi dátum azt sugallja, hogy a pályázó elkészítette valamikor ezer éve az önéletrajzát, és azóta hozzá sem nyúlt, nem törődik az egésszel.
Nyugodtan elfelejthetjük az ömlesztett, sorkizárt, esszészerűen megírt önéletrajzokat. Ezeket nehéz olvasni és elveszik benne a lényeg - a munkáltató rövid idő alatt szeretné megtudni a lényegi információkat rólad. Különösen igaz ez az egészségügyben, ahol mindenki rohan, és csak fárasztja ez az egész. Jól tagolt, kiemelésekkel segített önéletrajzra van szükségük, amiből rögtön kiderülnek számukra a lényegi információk. Csak abban az esetben próbálkozz az ömlesztett formával, ha kimondottan ilyent kérnek – pl. kézzel írt változatok esetében. Szerencsésebb formaválasztás az úgynevezett „amerikai típusú” vagy Europass formátumú önéletrajz. Az Europass egy kötöttebb és tömörebb forma, általában nagy létszámú jelentkezőnél szoktak kimondottan ilyent kérni, mert gyorsan lehet szakmai szempontok alapján szűrni a jelentkezőket. Kicsit több mozgásteret ad a készítőnek az amerikai típusú önéletrajz. Mivel ez utóbbi a leggyakrabban elvárt forma, ennek segítségével hívjuk fel a figyelmeteket egy-két lényeges pontra, de szempontjaink alkalmazhatóak más típusoknál is.
Az önéletrajz strukturáltan, írásban foglalja össze azt, hogy ki vagy és mennyiben felelsz meg az adott munkakör által támasztott követelményeknek. Az önéletrajz a pályázó karriertörténete. Gondosan összeállított, személyes „reklámanyag”, hiszen arra hivatott, hogy meggyőzze a munkaadót arról, Te felelsz meg legjobban a kiírásnak. Tartózkodj viszont a mellébeszéléstől, a szépítéstől és a valótlanságoktól, mert ha a munkáltatónak az a pont fontos, akkor úgyis kiderül, hogy nem tudsz angolul, ha meg nem fontos neki, akkor meg úgysem számít. Törekedj, hogy a lényeges információk kerüljenek bele az önéletrajzodba, és ne tompítsd el az értéküket beleerőltetett, nem releváns adatokkal. Mindig gondold végig, hogy életpályád mely részét kell domborítanod az adott cég vagy kórház esetében. Például, ha magánkórházba jelentkezel, akkor a szakmai sikereid és képesítéseid kapjanak hangsúlyt, ha a minisztériumba, akkor inkább eddigi közéleti tevékenységed stb. Úgy sáfárkodj, hogy az önéletrajz terjedelme 1,5 A4-es oldalnál ne legyen több!
A betűk se kicsik, se nagyok ne legyenek, kb. 11-12-es nagyságú az ideális. Használj hagyományos, könnyen olvasható betűtípusokat (pl. Times New Roman, Arial) és jó minőségű, sima, elegáns papírt a nyomtatáshoz! Fényképet érdemes küldeni, különösen, ha kérik. Mérete ne legyen túl nagy, de minősége kielégítő legyen. Nem kell profi fotós munkája, de azért legyen igényes (egyszerű háttér, nem igazolványkép, kb. félalakos, színes-nem színes, csak Te legyél rajta).
Az önéletrajz feltétlenül tartalmazza a következőket: A dokumentum megnevezése: önéletrajz (Curriculum Vitae) – nem szerencsés a CV, vagy a pályázó neve önmagában. Név, elérhetőség (cím, telefonszám, e-mail cím). Nem előnyös és nem vet jó fényt az önéletrajz gazdájára, ha céges e-mail címet használ, vagy nevetséges a cím (cuncimokus@…). Regisztráld magad bármelyik ingyenes e-mail szolgáltatónál (pl.: Gmail, Hotmail, Freemail, Yahoo), és a neved valamilyen formáját használd előtagnak. Személyes adatok: születési év, lakcím, értesítési cím, telefonszámok. Képzettség, tanulmányok felsorolása címszavakban, fordított időrendben. Az általános iskoládat csak akkor írd bele, ha valami nagyon speciális pluszt adott. Ne feledkezz meg a külföldi tanulmányaidról sem! A szakmai tapasztalatok fordított időrendi felsorolása, a pontos pozíciók és a cég/kórház nevének megjelölésével. Fontos hangsúlyozni, hogy mindenkinek vannak szakmai tapasztalatai. Akár TDK-ztál, vagy nyáron önkéntesen dolgoztál az adott szakterületen, vagy bejártál műtétekre, ha nagyon nincs más, akkor a nyári gyakorlataid, de valamit már biztosan dolgoztál. Ez azért fontos, mert ha van munkatapasztalatod, akkor nem a célba vett munkáltatónak kell téged betanítania a munkahelyi alapszabályokra, felelősségvállalásra stb. Pályakezdőknek ide kerüljön a szakdolgozat témája is. Speciális képzések, nem iskolarendszerű tanfolyamok (mentőtiszt, manuálterápia stb.) és képzések. Nyelvi készségek a nyelv és a szint megjelölésével. Egyéb: informatikai készség, vezetői engedély stb. Készségek, tulajdonságok, amelyek a személyiség fontos ismérvei, és lényegesek lehetnek a pozíció betöltésével kapcsolatban (nagy teherbírás, szívesen dolgozol csapatban, motiválhatóság stb., precizitás stb.). Szabadidős tevékenység: erről a pontról oszlanak meg legjobban a vélemények, ha írsz hobbit, akkor kétszer gondold át, hogy milyen képet ad rólad a hobbid. Keltezés (legyen egy hónapon belüli) és saját kezű aláírás
Természetesen sok más szempont is fontos lehet az önéletrajzod megírásnál, ezért hagyj rá időt, és alkalmanként nézd át újra és újra! Mutasd meg ismerőseidnek, keress mintákat és példákat mások önéletrajzára, hallgasd meg a kapott jó tanácsokat!
Reméljük, sikerült összefoglalónkban rövid rálátást adni az önéletrajz fontosságára és követelményrendszerére. További információkat és mintákat a KarrierIroda honlapján találsz, de kérdéseiddel fordulhatsz hozzánk az [email protected] címen is, igyekszünk segíteni.
Az önéletrajzod önmagában általában nem elég az álláspályázásodhoz. Csatolandó motivációs levél és publikációs lista, esetleg sokat nyomhat a latban egy-két ajánlólevél a szakterület ismert alakjaitól. Ha a diplomád, vagy más végzettséged fénymásolatára van szükség, akkor figyelj rá, hogy a másolat olvasható és jó minőségű legyen. Ne a díszdiplomádat másold le, hanem az egyértelmű információkat, olvashatóan tartalmazó hivatalos változatot!
Amikor egy pozícióra pályázol, önéletrajzod mellé gyakran kérik, hogy csatolj kísérőlevelet vagy motivációs levelet. A két fogalmat gyakran szinonimaként használják, noha lehetne különbséget találni a kettő között. Azonban azt javasoljuk, hogy minden esetben motivációs levelet írj, mert lényegibb információkat tartalmaz rólad. A továbbiakban is ezt tárgyaljuk. A motivációs levél rövid, hivatalos levél egy fontos kiegészítő eszköze az életút leírásának, amellyel a jelentkező szervezetre szabottá teheti pályázatát és összefoglalja az önéletrajzban csak vázlatosan leírt szakmai pályafutását. Ideális terjedelme maximum egy oldal. A motivációs levél világít rá a fontos dolgokra, melyek a megpályázott pozíció szempontjából hangsúlyosak lehetnek, mutat valamit a személyiségünkből, céljainkból, elért eredményünkből. Felkelti a figyelmet, és ösztönzi az olvasót az önéletrajz elolvasására, valamint annak részletesebb áttanulmányozására. Fontos, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy mivel tudsz hozzájárulni a kórház/cég jövőbeni sikereihez.
A kísérőlevél feltétlenül tartalmazza az alábbiakat:
A legtöbb munkáltató előnyként értékeli, ha a pályázó rendelkezik ajánlásokkal, azaz olyan, a szakmában elismert személyek által írt levéllel, amelyben a pályázót illetően nyilatkozik teljesítményéről, erősségeiről, és irányt mutat, miért alkalmas az adott munkakör elvégzésre. Az ajánlólevél célja, hogy a leendő munkaadó a pályázói „önbevalláson” kívül egy harmadik személytől is véleményt kérhessen, hogy alaposabb képet formálhasson a pályázóról. Olyan személy véleményére kíváncsi, aki korábban munkakapcsolatban volt veled, aki meg tudja ítélni teljesítményedet, erősségedet, esetleges gyengeségeidet.
Korábbi főnöködtől, esetleg a szakmában elismert személytől, akivel huzamosabban dolgoztál együtt. Olyasvalakitől kérj ajánlást, aki igazat állít rólad. Nem baj, ha nem vagy az összes készség és képesség birtokában, ami a munkához szükségeltetik. Senki sem tökéletes, nincs olyan munkavállaló, aki minden kívánalomnak teljesen megfelelne. Ugyanakkor nincs eszményi munkahely sem és ezt a munkáltató is tudja, sőt, egyre gyakrabban fordul elő, hogy valakit nem szívesen alkalmaznak, mert túlképzett az adott pozícióra, ami a későbbiekben feszültségekhez vezethet. Ha abba a hálátlan helyzetbe kerülsz, hogy a megkért személy szívesen ad neked ajánlást, de időhiányra hivatkozva megkér, hogy írd meg helyette, akkor a legbölcsebb, hogy igyekszel egy-két ajánlásmintát átolvasni, és annak alapján készíted el az anyagot.
Az ajánlólevélben szerepeljen, hogy
Amennyiben korábban tudományos folyóiratban publikáltál, akkor érdemes ezt is feltüntetni és a publikációs lista formájában a munkakeresési csomaghoz csatolni. Az átláthatóság kedvéért érdemes a publikációidat időrendi sorrendben feltüntetni a neved kiemelésével, és ha van, akkor a szerzett impakt faktor feltüntetésével. Ha egy oldalnál hosszabb a listád, akkor érdemes csak kivonatot készítened, a témához kapcsolódó és komoly munkák feltüntetésével. Ha viszont nincs publikációd, de a munkahelynek vannak kutatási területen törekvései, akkor érdemes pár konferencia előadást vagy posztert feltüntetni – különösen a nemzetközi, vagy idegen nyelvű konferenciák jelenthetnek húzóerőt –, hogy kiderüljön, jártas vagy kutatási témákban is.
Olvasd tovább!