Az egyetemi évek döntően befolyásolják az életed alakulását, ez alatt a 4-5-6-ki tudja mennyi év alatt kiforr a személyiséged, olyan képességekre tehetsz szert, amelyekre később nagy szükséged lehet. Az itt kötött kapcsolataid akár örökké tarthatnak: barátok, család, mentorok. Bár mindez közhelynek hangzik, tényleg így van – főleg, ha ezt a pár évet a Semmelweis Egyetem padsoraiban teljesíted. Ha valamilyen „SOTÉ-s” diploma van a kezedben – legyen az orvos, gyógytornász, vagy edző – valószínűleg az annak megfelelő területen, vagy ahhoz kapcsolódó munkakörben fogsz elhelyezkedni a későbbiekben. Egyetemünkre fokozottan igaz, hogy nemcsak szakmát, hanem hivatást is ad a diplomával. A szaktudásod és az azt jelző diplomád kiválónak számít Magyarországon, sőt, külföldön is elismerik a végzettséged. Ha azonban szeretnél kicsit többet tenni a felkészültségedért és sikerességedért, akkor érdemes tudatosan eltölteni ezeket az éveket, keresve önmagad fejlesztésének lehetőségeit. Állj meg itt egy pillanatra, és képzeld el a „tökéletes magadat” 15 év múlva! A SzuperTe azon kívül, hogy nagyszerűen tudja a medicinát, vagy a dietetikát, valószínűleg olyan képességekkel is rendelkezik, mint magabiztosság, sportos kinézet, 3 idegen nyelv tökéletes ismerete, közéletileg ismert és elismert, tudományosan megbecsült, vicces, nagyszerűen keres, boldog családja van és imádják a betegei, ügyfelei stb. Ezeknek a képességeknek a jelentős része már benned rejlik, más része pedig a célkitűzéseid között szerepel. Azért, hogy a tőled telhető legtöbbet kihozhasd magadból az egyetemi évek alatt, szükséges tudatosítanod a céljaidat (önismeret – 2.2. fejezet), és fontos ismerned a rád váró évek nyújtotta lehetőségeket. Ez utóbbihoz igyekszünk segítséget nyújtani ebben a fejezetben. Ehhez egy ÁOK-s leírást hívunk segítségül, és kiegészítjük azzal, hogy az ETK-n például milyen különbségek vannak. Ezek alapján minden karon és szakon fel tudod osztani a tanrendet ezek analógiájára.
Ez a két év a hozzászokásról, a kemény tanulásról, és a néha unalmas alapok elsajátításáról szól. Mintha továbbra is egy középiskolában ülnél, csak sokkal több minden: a tananyag mennyisége, az osztálytársaid száma, a tanárok száma, az órák száma, a tankönyvek száma, és a tanulásra fordítandó idő is. Ha azonban ezek az alapok biztosak, akkor később többszörösen megtérülnek az erőfeszítéseid. Plusz tevékenységként egy kis közéleti munka férhet bele, de ne felejtsd el, hogy egy diplomáért jöttél az egyetemre! Az első év a tanulás és a vizsgázás megtanulásáról szól elsősorban. Hozzá kell szoknod az egyetemi rendszerhez. Ebben az időszakban elsősorban tanulj, és próbáld felvenni a tempót! Nem ekkor kell maximális pluszpontot szerezned mindenből. A tanuláson kívül igyekezz kapcsolatokat építeni, nyitott lenni a csoportod, az évfolyamod, a szobatársaid felé! A kikapcsolódás, a sport és a pihenés legtöbbször segíti a hatékony tanulást. A második évet tartják a nagy vízválasztónak. „Aki megcsinálja, elvégzi az egyetemet.” Ez részben igaz, de nem kell misztifikálni ezt az évet sem (karonként változó, hogy melyik év a főellenség). Rendszeres tanulással és készüléssel megkönnyítheted a dolgodat. Ebben az évben elmélyítheted a tudásod, és olyan szemléletre tehetsz szert, amelyre szükséged lesz a későbbiek során. Ne felejtsd el, hogy már itt is vannak szigorlatok, és ezek eredménye befolyásolja a szigorlati átlagod, így akár a rezidens felvételid pontjait is!
Az ETK BSc képzése 8 félév, ezért ott az első három szemeszterben kell elsajátítani az egészségtudomány alapjait. A biológiai, az élettani, az anatómiai, stb. tárgyak az összes szakon kötelezőek, és az első évben ugyanazok is.
Íme a bizonyíték, hogy nem a 2. év a legnehezebb. Ez legalább olyan nehéz, azonban eddigre megtanultál tanulni, szelektálni, tömöríteni. A tananyag hatalmas, és ismét új nyelvezettel kell megküzdened. Eddig az egészségesről tanultál, most az eddig megszerzett tudásra kell ráépítened a kóros működéseket. Ha ebben az évben is komolyan veszed a tanulást, akkor olyan ismeretanyagot szerezhetsz, amiből megélhetsz a hátralevő évek során. Ekkor érdemes megtervezni a hátralévő 3-4 év programját is. Nem fogsz már meglepetésekkel szolgálni magadnak, nagyjából tudod, hogy szoktál teljesíteni az évfolyamátlaghoz képest, fel tudod mérni, melyik évben szeretnél külföldre menni, és hogy állsz a nyelvvizsgákkal. Sokan már ebben az évben elkezdik a TDK munkát valamely korábbi tantárgyból, ami szükséges is, ha már negyedévesen szeretnének részt venni a TDK konferencián. Ha klinikai tárgyból tervezel TDK-t, akkor azt is érdemes elkezdened, vagy legalább felkeresned a kiszemelt intézetet/témavezetőt és kikérned a tanácsát.
Az ETK-n a harmadik félévben kezdődik a specializáció. Ekkorra mindenki elsajátította az egészségtudomány alapjait és megkezdődik a szakok szerinti tantárgy specifikáció. A dietetikus szakirányon például bekerül a tantervbe az élelmiszertudomány, a gyógytornászoknál pedig a mozgásrendszerek. A harmadik félévtől kezdődnek a gyakorlati órák és az intézménylátogatási gyakorlatok is. Óraszámuk és gyakoriságuk természetesen szakonként változik, egy népegészségügyi ellenőr képzéséhez kevesebb klinikai gyakorlat szükséges, mint egy szülésznő, vagy mentőtiszt képzéséhez.
Ezek az évek az extrák teljesítésének évei. A tananyag teljes elsajátítása nagyjából lehetetlen, viszont ez nem is elvárás. Az eddigre kialakult egyszerűsítő, lényegkiszűrő képességed megkönnyíti a tanulást, és lényegesen több szabadidőd lehet, mint eddig. Ezekben az években többé-kevésbé megismerheted a hivatásod szakmáit, és valamilyen viszonyt kialakítasz velük. Érdemes elkezdened szűkíteni, hogy melyek azok a szakmák, amiket biztosan nem szeretnél majd művelni. A maradékon gondolkozz el, hogy el tudod-e képzelni magad évek múlva abban a szerepben, és még mit kell ezekhez a szakmákhoz teljesítened. Gőzerővel folyhat a TDK munka, a konferenciára járás és a rektori pályamunka készítés, vagy ha ez nem vonz, akkor járj be egy kórházba klinikai munkára. Ezekben az években érdemes Erasmus-szal vagy más módon külföldre látogatni, nyelvvizsgára felkészülni és később azt megszerezni. Ha vannak közéleti törekvéseid, akkor most éld ki őket!
Az ETK-n a konkrét szakmai és specializációs képzés a negyedik félévben kezdődik. A harmadik félévben már belekóstolhattunk konkrétumokba, a gyakorlati tárgyak is megkezdődtek, de a negyedik félévtől már csak az adott szak speciális ismereteit és gyakorlatát kell elsajátítani.
Elég zaklatott év, sokat kell teljesítened. Számtalan kurzus, egy-kéthetes gyakorlat tördeli a felkészülésedet a hat utolsó szigorlatra és az államvizsgára. Ekkor érdemes lekerekítened az eddigi tevékenységeidet: megszerezni a hiányzó nyelvvizsgát, vagy záróvizsgát; megírni a szakdolgozatot (a majdani szakterület témájából, vagy korábbi TDK eredményeket felhasználva). Sokan ekkor kezdenek el kórházakban dolgozgatni, ügyeletben segíteni. Ekkor kell kitűznöd a rezidens felvételid céljait: az eddigi pontjaid alapján mit lehet reálisan megpályázni, mit kell még teljesíteni, pontosan hová nyújtsd be a pályázatodat?
Az ETK 7. félévében, az utolsó év első félévében kell elkezdeni a szakdolgozati munkát. Ebben a szemeszterben már csak elvétve vannak tantermi órák. A nyolcadik, utolsó félévben már csak gyakorlati tárgyak vannak, ez a félév a hivatalos szakmai gyakorlati időszaka.
Ha esetleg mégis úgy alakul, hogy évet kell ismételned, akkor próbáld meg a lehető legtöbbet kihozni a szabad félévedből. Több területtel is foglalkozhatsz, ezzel a későbbiekben időt nyerhetsz:
Ha pedig közeledik a passzív félév vége, akkor adj bele mindent, hogy elsőre sikerüljön az elmaradt vizsga, és lendületből juss túl az akadályokon!
Készülj fel rá, hogy újra elölről kell kezdened! Rengeteg tanulnivalód lesz, több felelősséggel és kevesebb idővel. Ez embert próbáló, de ha igyekszel mindenkitől és mindenből tanulni, akkor hamar túllendülhetsz a nehezén, és akkor már csak a nyugdíjadig tartó, állandó tanulás vár rád.