A keringési rendszer élettana

Előadó: Dr. Várnai Péter

Funkciók:

Felépítés

Perifériás keringés (nagyvérkör); pumpája a bal kamra

Kisvérkör; pumpája a jobb kamra

Érszakaszok általános jellemzése

Szakasz Átmérő Falvastagság Rugalmas elemek Simaizom Szám Összfelület (cm2)
Aorta 25 mm 2mm +++ + 1 2,5
Artériák 4mm 1mm ++ ++ Emelkedő 25
Arteriolák 20 μm 2 μm + +++ Milliós 40
Kapilláris 5-7 μm 0,5 μm - - 1010 2500
Venulák 20 μm 1 μm + - 107 250
Vénák 5 mm 0,5 mm ++ + Csökkenő 80
Vv. cavae 30mm 1,5 mm ++ ++ 2 8
Kisvérkör +++

Vértérfogat (százalékos megoszlásban): aorta, artériák, arteriolák: 13 %, kapillárisok: 7 %, venulák, vénák, vv. cavae: 64 %, kisvérkör: 9 %, szív: 7 %

A keringési rendszer paraméterei

Q = átáramlás, ml/perc, l/perc dP=nyomáskülönbség, Hgmm, H2Ocm (hemodinamika)

Bonyolító tényezők:

Az áramlási sebesség és a keresztmetszet összefüggése:

A1=2 cm2 V1=5 cm/s

A2=10 cm2 Q= A×V V2=V1xA1/A2=1 cm/s

A kapillárisok hossza kb. 1 mm, az áramlási sebesség 0,3 mm/s → a kapillárisban a vér kb. 3s-t tölt el

Összefüggés az oldalnyomás és a sebesség között (Bernoulli törvénye) ábra!

A teljes nyomást a p_1 mutatja, ezt az áramlással szembe mutató kanüllel mérjük. P_2 az oldalnyomást méri, ez a csőrendszer minden pontján azonos. Az oldalnyomás (statikus nyomás) az áramlási sebességtől függően változik.

Pteljes=Pstatikus+Pdinamikus

Pstatikus=Pteljes−Pdinamikus

Pstatikus=Pteljes−1/2 * ρ * v2 A dinamikus nyomás a sebességgel együtt nő, tehát, ha az áramlási sebesség nő, az oldalnyomásnak csökkennie kell, hogy a teljes nyomás állandó maradjon.

Az áramlást meghatározó tényezők (Hagen-Poiseuille törvény)

Az Ohm-törvény ( U= I*R ) analógiájára p=Q*R Q=1/R*p . A csőhosszal az ellenállás egyenesen arányos, így állandó nyomáskülönbség mellett az átáramlás fordítottan arányos a csőhosszal. Az ellenállás a cső sugarának negyedik (!) hatványával fordítottan arányos, így azonos nyomás mellett egy kétszer akkora sugarú csövön tizenhatszor gyorsabban áramlik a folyadék. Az ellenállás egyenesen arányos a viszkozitással (η). A teljes Hagen-Poiseuille törvény: (1.KÉPLET) Látható, hogy az ellenállást legjobban meghatározó tényező a sugár.

A Hagen-poiseuille törvény átrendezésével: (2.KÉPLET)

Soros és párhuzamos kapcsolásSorosan kapcsolt érszakaszok eredője az ellenállások összege. A párhuzamos kapcsolásnál az eredő ellenállás, Reredő (3.KÉPLET)

Egy-egy érszakasz elzár(ód)ásakor (pl. vérnyomásmérés) a teljes perifériás ellenállás nő! p= I*R p= perctérfogat*TPR (TPR=teljes perifériás ellenállás)

Lamináris és turbulens áramlás

Egy érben az áramlás legtöbbször lamináris, azaz szabályos, örvények nélküli. A turbulens áramlás örvénylő, kevésbé rendezett, fenntartása több energiát igényel, hangjelenséggel jár. Arra, hogy egy adott érszakaszban milyen áramlás történik, a Reynolds-szám alapján következtethetünk. (4.KÉPLET)

Ennek jelentőségei:

Laplace törvény

A falban mérhető feszülés, a csőben mérhető nyomás és a cső sugarának összefüggése: (5.KÉPLET)

Tágulékonyság (disztenzibilitás), D

Az érrendszer nem merev falú cső, az erek tágulásra képesek. D egy százalékos érték, a kezdeti térfogat százalékos változását adja meg egységnyi nyomásváltozás hatására. (6.KÉPLET) A vénás rendszer disztenzibilitása kb. nyolcszorosa az artériás rendszerének. A befogadóképesség (compliance), C azt adja meg, hogy egységnyi nyomásváltozás hatására mekkora térfogatváltozás következik be. (7.KÉPLET)