SotePedia ekk:laktacios_szaktanacsado_vizsgara_felkeszito_szakiranyu_tovabbkepzesi_szak:tamop_je ...

A centrális oxitocin és gyakorlati jelentősége

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

A laktációs szaktanácsadó működését meghatározó etikai szempontok és a gyakorlatban ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1377008254		aktuális
Sor 258:		Sor 258:

	A szakmai képesítéseinek, minősítéseinek megfelelő címeket pontosan és megfelelő módon használja, az IBCLC megjelölést csak akkor használja, amennyiben az aktuálisan érvényes, azt az IBLCE vizsgabizottság hivatalosan jóváhagyta, illetve ha megfelel minden követelménynek ami az első vagy a meghosszabbított minősítés elnyeréséhez szükségesek. Fegyelmi eljárást von maga után, amennyiben az IBCLC az IBLCE vizsgabizottság követelményeinek megsértésében másoknak segít, illetve amennyiben egy másik személyt az IBCLC cím jogosulatlan használatához segít hozzá.		A szakmai képesítéseinek, minősítéseinek megfelelő címeket pontosan és megfelelő módon használja, az IBCLC megjelölést csak akkor használja, amennyiben az aktuálisan érvényes, azt az IBLCE vizsgabizottság hivatalosan jóváhagyta, illetve ha megfelel minden követelménynek ami az első vagy a meghosszabbított minősítés elnyeréséhez szükségesek. Fegyelmi eljárást von maga után, amennyiben az IBCLC az IBLCE vizsgabizottság követelményeinek megsértésében másoknak segít, illetve amennyiben egy másik személyt az IBCLC cím jogosulatlan használatához segít hozzá.
		+
	Jelenti a megfelelő személynek vagy hatóságnak, ha azt észleli, hogy kollégái egészsége és biztonsága veszélynek van kitéve, mivel ezen körülmények a tevékenység és az ellátás színvonalát veszélyeztethetik.		Jelenti a megfelelő személynek vagy hatóságnak, ha azt észleli, hogy kollégái egészsége és biztonsága veszélynek van kitéve, mivel ezen körülmények a tevékenység és az ellátás színvonalát veszélyeztethetik.

Sor 267:		Sor 268:

	Önként visszavonul szakmai tevékenységétől, amennyiben kóros szerhasználóvá válik (szenvedélybetegség); a bíróság mentálisan alkalmatlannak ítélte; vagy fizikai, érzelmi, illetve mentális alkalmatlansága oly módon befolyásolja tevékenységét, hogy az klienseinek kárára válhat.		Önként visszavonul szakmai tevékenységétől, amennyiben kóros szerhasználóvá válik (szenvedélybetegség); a bíróság mentálisan alkalmatlannak ítélte; vagy fizikai, érzelmi, illetve mentális alkalmatlansága oly módon befolyásolja tevékenységét, hogy az klienseinek kárára válhat.
		+
	Az anya beleegyezését kéri, amennyiben az anya és/vagy gyermeke(i) fényképét, hangfelvételét, videofelvételét oktatási vagy szakmai célokra szeretné felhasználni.		Az anya beleegyezését kéri, amennyiben az anya és/vagy gyermeke(i) fényképét, hangfelvételét, videofelvételét oktatási vagy szakmai célokra szeretné felhasználni.

	Fegyelmi eljárás alá vonható: amennyiben az adott ország törvényeinek értelmében bűntettet hajt végre, amely bűncselekménynek vagy vétségnek minősül, melynek alapvető oka a tisztességtelenség, és ami a laktációs szaktanácsadói tevékenységgel is összefüggésbe hozható; amennyiben egy állam, tartomány/megye vagy más helyi hatóságok fegyelmi eljárást indítottak ellene, és legalább az eljárás egyik alapja ugyanaz vagy lényegét tekintve azonos ezekkel az alapelvekkel; amennyiben jogsértést vagy jogellenes cselekedetet követ el, ami közvetlenül kapcsolatba hozható a szakmai tevékenységével, és amelyet a megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróság, engedélyezési hivatal vagy valamely állami szervezet mondott ki, vagy amennyiben megsérti az IBLCE vizsgabizottságnak a szabálysértés ideje alatt hatályban lévő Etikai Kódexében megfogalmazott alapelveit.		Fegyelmi eljárás alá vonható: amennyiben az adott ország törvényeinek értelmében bűntettet hajt végre, amely bűncselekménynek vagy vétségnek minősül, melynek alapvető oka a tisztességtelenség, és ami a laktációs szaktanácsadói tevékenységgel is összefüggésbe hozható; amennyiben egy állam, tartomány/megye vagy más helyi hatóságok fegyelmi eljárást indítottak ellene, és legalább az eljárás egyik alapja ugyanaz vagy lényegét tekintve azonos ezekkel az alapelvekkel; amennyiben jogsértést vagy jogellenes cselekedetet követ el, ami közvetlenül kapcsolatba hozható a szakmai tevékenységével, és amelyet a megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróság, engedélyezési hivatal vagy valamely állami szervezet mondott ki, vagy amennyiben megsérti az IBLCE vizsgabizottságnak a szabálysértés ideje alatt hatályban lévő Etikai Kódexében megfogalmazott alapelveit.
		+
	Elfogadja azon kötelezettségét, hogy az ezen Etikai Kódexben megfogalmazottak megtartásával védje a közösséget és a szakma becsületét, valamint hogy a Kódex vélhető megszegését megfelelő módon jelentse az IBLCE vizsgabizottság számára.		Elfogadja azon kötelezettségét, hogy az ezen Etikai Kódexben megfogalmazottak megtartásával védje a közösséget és a szakma becsületét, valamint hogy a Kódex vélhető megszegését megfelelő módon jelentse az IBLCE vizsgabizottság számára.

A laktációs tanácsadás sajátosságai

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A laktációs tanácsadás sajátosságai ======

	+	//Schneiderné Diószegi Eszter//
	+
	+	===== Tanácsadás és javaslattétel kontra információmegosztás és támogatás =====
	+
	+	A hagyományos egészségügyi képzés arra készíti fel a szakembert, hogy a jelentkező problémákra gyors és hathatós megoldást tudjon kínálni. A klasszikus helyzetben a segítőre (pl. orvos, nővér, védőnő) több irányból is nehezedik a felelősség. Egyrészt teljes egészében átveszi a problémáért érzett felelősséget, így az ő feladatává válik a probléma megoldása. Ezáltal a kliens végrehajtó szerepbe kerül, az ő feladata mindössze a segítő által adott utasítások kivitelezése. Ez a felállás megnehezíti azt, hogy a kliens szempontjai bekerülhessenek a megoldás megtervezésébe, vagyis másrészről maga a megoldás és a hozzá vezető út is a segítő felelősségévé válik. Ez burkoltan azon a feltételezésen alapul, hogy az egyes problémáknak létezik EGY jó megoldása, amelyet a segítő birtokol.
	+
	+	Ehhez képest a laktációs tanácsadás kicsit eltérő célokat fogalmaz meg. A kliens itt az anya-csecsemő diád. Fontos, hogy az egyes problémák mögött (pl. kevés a tej, cumizavar, mellgyulladás, éjszakai ébredések) meglássuk a konkrét szereplőket és az ő speciális helyzetüket.
	+
	+	A sikeres szoptatás három összetevője: elhatározás, információ, támogatás. A laktációs szaktanácsadó helyes információkat tud közvetíteni, és támogatni tudja az anyát, de nem felelős az anya elhatározásáért.
	+
	+	A problémamegoldó megközelítés az utasításokra és a tanácsadásra, javaslattételre épül. Ilyenkor a felelősség nagyrészt a tanácsadóé. Ha az anya sikerrel alkalmazza a tanácsot, akkor is a tanácsadónak tulajdoníthatja a kreditet, és saját magát inkompetensnek érezheti. Ha nem válik be a tanács, vagy az anya nem tudja azt alkalmazni, akkor elveszítheti bizalmát a tanácsadóban, és többé nem fog hozzá segítségért fordulni //(La Leche League, 2003/a)//. Bár időnként a tanácsadás, javaslattétel is szerepet kaphat (pl. ha egy mellgyulladás vagy egy gyarapodásban elmaradó kisbaba esetén javasoljuk orvos felkeresését), a laktációs segítségnyújtásban az információmegosztásé a fő szerep, ami lehetővé teszi, hogy az anya informált döntést tudjon hozni. Az információmegosztás jelentősége, hogy az anyát hatalmazzuk föl a döntés meghozatalára a megfelelő információk birtokában.
	+
	+	Ha az anya hozhatja meg a döntést, akkor kompetensnek érezheti magát saját helyzetében. Nagyon fontos azt megerősítenünk, hogy saját helyzetének és csecsemőjének legjobb ismerője az anya.
	+
	+	Előfordulhat, hogy az anya nincs fölkészülve rá, hogy felelősen döntsön, szeretné, ha ezt a tanácsadó tenné meg helyette. Frissen szülővé válva olykor riasztó lehet a felelősség egy másik életért, főképp, hogy nagyon nagy a nyomás az anyákon, hogy mindent jól, sőt, tökéletesen csináljanak. Ilyen szituációban is fontos, hogy az anya megélje, hogy a felelősség az övé, de döntésében nincs magára hagyva, védett környezetben van, a tanácsadó támogatja és elfogadja.
	+
	+	Ahhoz, hogy az anya kompetenciáját támogatni tudjuk, kísérhessük őt a megoldás felé vezető úton, lényeges, hogy az adott anya-kisbaba páros és helyzet összetevői megjelenhessenek a tanácsadás folyamán.
	+
	+	Konkrét példát véve alapul, tételezzük föl, hogy egy anya azért kér segítséget, mert két hónapos kisbabája nyugtalanná vált a mellen, szopás közben tépkedi, rángatja a mellet, majd sírni kezd. A kikérdezés során arra a következtetésre jutunk, hogy a kisbaba cumizavaros lett a nyugtatócumitól, amit használnak. Ha a tanácsadási, javaslattételi megközelítést alkalmaznánk, akkor egyszerűen azt javasolnánk az anyának, hogy hagyja el a nyugtatócumit, tegye gyakrabban mellre a kisbabát, és meg fog oldódni a probléma. De ha nem vesszük figyelembe a háttérben ható tényezőket, az anya motivációit, akkor az anya nagy valószínűséggel nem fog tudni eleget tenni az utasításnak. A tanácsadó könnyen az anya noncompliance (nem együttműködő) viselkedésének tudhatja be a kudarcot, és nem gondol arra, hogy az anya eredeti problémáját nem címezte meg. Sokféle motiváció húzódhat meg annak hátterében, hogy egy édesanya cumit ad a kisbabájának.
	+
	+	Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
	+
	+	* Hasfájós a kisbaba, a cumizással meg tudott nyugodni a hasfájásnak gondolt időszakokban.
	+	* A kisbaba túl sokat gyarapodott, az anya azt a tanácsot kapta, hogy húzza ki az időt két etetés (szoptatás) között. Mivel nem szerette volna sírni hagyni a kisbabáját, cumit adott neki.
	+	* A kisbabának sérve van, az anyának a lelkére kötötték, hogy semmiképp nem sírhat.
	+	* Az anya melle kisebesedett, a komfortszopás pótlására adott cumit a kisbabának.
	+	* Az anya azt az információt kapta, hogy ha nem ad cumit a kisbabának, akkor az ujját fogja szopni, és a cumit mégiscsak könnyebb elvenni tőle, mint az ujját.
	+	* A kórházban ajánlották a cumihasználatot, mert azt mondták, hogy a kisbabának „különösen nagy a szopásigénye”.
	+	* A koraszülött-osztályon kapta a kisbaba a cumit, amikor az inkubátorban, az anyától elszeparálva feküdt, és hazatérve is folytatták a használatát.
	+	* A kisbaba elaltatásához használja a cumit az anya, mert azt mondták neki, hogy nagyon káros, ha a csecsemő rászokik a mellen való elalvásra.
	+
	+	Beláthatjuk, hogy ez a sokféle, az anya részéről a háttérben ható aggodalom, szorongás, téves információ mind-mind különböző megközelítést igényelhet. Lényeges, hogy a felszíni problémán kívül az anya szempontjai is bekerüljenek a tanácsadási helyzetbe, mert csak így tudjuk azokat hatékonyan kezelni.
	+
	+	===== Hogyan hozhatók be az anya szempontjai a tanácsadási helyzetbe? =====
	+
	+	Különböző technikák segíthetnek abban, hogy az anya szempontjait minél inkább megismerjük.
	+
	+	A laktációs segítségnyújtás során az egyik legfontosabb az anamnézisfelvétel, a részletes kikérdezés. Általában amikor az anya beszámol a problémájáról, kezd kialakulni a fejünkben egy kép a lehetséges okokról. Lényeges azonban, hogy ne „ugorjunk rá” a feltételezett okra, mert nagyon sok minden más is lehet a háttérben, ami elsőre rejtve maradt (pl. a tünetek utalhatnak cumizavarra, de kiderülhet, hogy a kisbaba emellett refluxos is, ez is akadályozhatja őt a hatékony szopásban).
	+
	+	A gyakorlattal mindenkinek kialakul egyfajta kérdezési stratégiája: mik a legfontosabb kérdések, miket érdemes föltenni. Egy előre megírt anamnézises kérdéssor jó vezérfonalat nyújthat. Ez a kérdéssor idővel folyton bővül, változik a gyakorlat és a személyiség tükrében. Fontos lehet az anya szóhasználata, problémaleírása, ez is információt szolgáltathat az anya szempontjairól.
	+
	+	A háttér feltérképezése teszi lehetővé, hogy célzott információval tudjunk szolgálni, vagyis rendkívül fontos, hogy mielőtt bármi konkrétumot mondanánk, kérdezzünk! A segítőben esetleg aggodalom ébredhet, hogy az anya segítség helyett elsőre további kérdéseket kap, de valójában az anyának is jó és fontos tapasztalás, hogy valaki nemcsak a problémáját látja, hanem az egész történetre kíváncsi.
	+
	+	Az anyával folytatott beszélgetés során érdemes az értő/aktív figyelem technikáját alkalmazni. Az aktív figyelem egy gyakorlással elsajátítható kommunikációs készség, melynek lényege, hogy a hallgató önmagát a háttérbe helyezi, ezzel lehetővé teszi, hogy a beszélő szempontjai és érzései kibontakozhassanak //(La Leche League, 2003/a)//. Fontos elemei az empatikus, elfogadó megközelítés, a fókuszálás és a visszatükrözés //(ILCA, 2007)//.
	+
	+	Az empatikus megközelítés azt jelenti, hogy az anya helyzetét, érzéseit megértjük és elfogadjuk. Sokszor a tanácsadási helyzetben megélt elfogadás segíti az anyát abban, hogy a gyermekét és gyermekének szükségleteit is el tudja fogadni. Hosszú távon nem lehet válaszkészen és igény szerint gondozni egy kisbabát, ha az anya a saját igényeivel nincs tisztában, azokat nem tudja felismerni. Az elfogadás nem azt jelenti, hogy az anya megoldásával, szemléletével teljesen azonosulunk, azt mindenáron helyeseljük, hanem azt, hogy elfogadjuk, hogy az anya az adott helyzetben, ismeretekkel, előtörténettel egy adott megoldási kísérlettel állt elő, és semmiképpen nem ítélkezünk fölötte. Az elfogadás talaján jöhet létre a változtatás is.
	+
	+	A fókuszálás a lényeges tartalmak, a történet lényeges pontjainak kiemelése. Ez lehet adat, gyakorlat, érzés, szóhasználat, amiről úgy ítéljük meg, hogy érdemes jobban belemenni.
	+
	+	A visszatükrözés során a szavak tartalmát és a mögöttes érzéseket, az anya által elmondottakat fogalmazzuk újra. Ezzel visszajelezzük az anyának, hogy halljuk és értjük, amit mond, ami bátoríthatja őt érzéseinek további megosztására. A visszatükrözés segíthet az anyának felismerni a saját érzéseit, és a visszajelzésből következtethetünk arra, hogy jól értettük-e a problémát.
	+
	+	===== A felnőtt tanulás jellegzetességeinek jelentősége a laktációs segítségnyújtás során =====
	+
	+	A felnőtt tanulás három szinten megy végbe, ezek a verbális, a vizuális és a cselekvéses szint //(ILCA, 2007)// Mindhárom szint jelentőséget nyerhet a laktációs segítségnyújtás során.
	+
	+	Például ha az anya a hozzátáplálás menete iránt érdeklődik, akkor a verbális szinten tudunk információt nyújtani számára. Amikor a helyes mellre tételt, a lehetséges szoptatási pozíciókat demonstráljuk például egy szoptatásra felkészítő csoportban, akkor a vizuális szintet célozzuk meg. A legfontosabb és leghatékonyabb azonban a cselekvéses tanulás, amikor mindhárom szint egyszerre hat, mint például ha egy édesanyának segítünk a mellre helyezésben, a hatékony fejésben vagy az újszülött pohárból itatásában. Épp ezért a laktációs szaktanácsadónak fontos szem előtt tartania, hogy ne ő végezze el a szükséges műveleteket az édesanya helyett (pl. mellre teszi a kisbabát, „megfeji” az anya mellét), hanem az anyát segítse abban, hogy ő lehessen a cselekvő fél. Ideális esetben az anya a tanulási folyamat aktív részese, ez teszi lehetővé, hogy felelősséget tudjon vállalni a problémamegoldásban.
	+
	+	===== Kommunikációs technikák a laktációs segítségnyújtás során =====
	+
	+	Bizonyos kommunikációs technikák elősegíthetik az anya és a tanácsadó közötti bizalomteli légkör kialakulását, az információk befogadását //(La Leche League, 2003/b)//.
	+
	+	Az anya által elmondottak pozitív megfogalmazása fontos megerősítő jelzés az anya számára. Ha kiemeljük és megerősítjük az anya jelenlegi gyakorlatában a pozitív elemeket, azzal segíthetjük az anya kompetenciaérzésének és önbizalmának megalapozását. A szoptatási problémák sokszor az anya önértékelését is aláássák, így nagy jelentősége lehet annak, hogy a pozitívumok kiemelése által önmagát, mint „jó anyát” láthassa (pl. //„valóban sok erőfeszítést tett azért, hogy szoptatni tudja a kisbabáját, és ezek nagyon fontosak is voltak a tejtermelés fennmaradása szempontjából”// vagy //„jó, hogy ilyen érzékenyen próbál ráhangolódni a kisbabája szükségleteire”//).
	+
	+	Ebbe a körbe tartozik az is, hogy az ítélkezést lehetőleg kerüljük. Az olyan szavak és kifejezések használata, mint „nem jó”, „kell”, „nem szabad” (pl. //„nem szabad megvárni, amíg a kisbaba már sírni kezd, hogy mellre kerülhessen”//) egyenlőtlen viszonyt teremtenek az anya és a segítő között, ezzel gátolják az anya kompetenciaérzetének kialakulását, a bizalom és elfogadás megalapozódását. Lehetőség szerint ne az anya jelenlegi gyakorlatának érvényességét tagadjuk, hanem pozitívan fogalmazzuk meg a további lehetőségeket (pl. ahelyett, hogy //„túl kevésszer teszi mellre a kisbabát”// inkább //„meg lehet próbálni többször is megkínálni a kisbabát, amikor még csak cuppog, keresgél, de nem sír”//).
	+
	+	Az anyák sokfelől szerezhetnek be információkat, sokfelé tájékozódhatnak (pl. rokonok, egészségügyi személyzet, könyvek, internet). Természetesen ezek között az információk között lehetnek a szoptatás szempontjából nem helytállóak is. Fontos, hogy nagyon szenzitíven korrigáljuk a téves információt, különösen ha az az édesanya számára fontos személytől, pl. a saját édesanyjától vagy egy barátnőjétől származik (pl. //„Régebben valóban úgy hitték, hogy…, de ma már tudjuk, hogy ez nem egészen így van.”//)
	+
	+	Általában érdemes nyílt végű kérdéseket föltenni (pl. //„Együtt alszanak?”// helyett //„Hol szokott aludni a baba?”//). A zárt végű kérdés egyfajta „helyes megoldást” sugallhat, aminek az anya igyekezhet megfelelni (pl. //„Igény szerint szoptat?”//). A nyílt végű kérdés személyesebb és részletesebb választ hívhat elő.
	+
	+	Lényeges, hogy a megfogalmazás az anya számára érthető legyen. Például a fenti esetben nem biztos, hogy az anya is ugyanazt érti igény szerinti szoptatáson, mint mi. Hívebb képet kaphatunk az anya szoptatási gyakorlatáról, ha pl. azt kérdezzük, hogy //„Hányszor kerül mellre a kisbabája 24 óra alatt?”//. A kérdéses pontokat visszatükrözés segítségével tisztázhatjuk (pl. //„Amiatt aggódik, hogy…?”// vagy //„Úgy érzi, hogy…?”//)
	+
	+	A tejtermelés és a szoptatás, szopás élettani háttérmechanizmusainak ismertetése, elmagyarázása sokat segíthet az édesanyának abban, hogy megértse a működés lényegét és korrigálni tudja jelenlegi gyakorlatát. Az anyák ebben az időszakban általában nagyon sok, egymásnak ellentmondó tanácsot, javaslatot kapnak, ami sokszor összezavarja őket. A részletes magyarázat és az utasítás elkerülése segíthet abban, hogy a laktációs szaktanácsadó ne csak egy legyen a rengeteg, kért és kéretlen tanácsadó tengerében. Természetesen a magyarázat során lehetőleg kerüljük az idegen szavakat, orvosi szakkifejezéseket, mert ezek is a paternalista, egyenlőtlen szemléletet tükrözhetik, azt sugallhatják, hogy a megoldás egyedül a segítő kezében van. Ugyanígy kerülendő az is, hogy egyszerre túl sok információt öntsünk az anyára. Így is sok minden újdonság hangozhat el, de a túl sok információból az anya nem tud szelektálni, ráadásul azt a képzetet kelthetjük, hogy a problémája megoldása valami nagyon bonyolult és nehézkes dolog. Inkább a visszajelzés és az után-követés során módosíthatunk az információkon, megoldási lehetőségeken annak fényében, hogy mi az, amit az anya magától nagyon távol állónak érez, vagy mi az, ami nem vált be a számára.
	+
	+	Itt el is érkeztünk az összefoglaláshoz, vagyis hogy a beszélgetés végén még egyszer emeljük ki a lényeges pontokat (személyes találkozás esetén lehetőleg írásban is!), kérjük az anya visszajelzését a hallottakkal kapcsolatban (pl. mit tart megvalósíthatónak).
	+
	+	A szavak tartalma mindössze az üzenet 7%-áért felel, a maradékért a hanghordozás és a testbeszéd //(ILCA, 2007)//! Fontos az elfogadó testtartás és mimika, a gyakori szemkontaktus, a megfelelő helyen alkalmazott érintés. Mielőtt a babát vagy az anya mellét megérintenénk, kérjünk engedélyt!
	+
	+	A testbeszéd értelmezése az anya szavainak értelmezésében is segít (pl. szavakban minden rendben van, de a non-verbális csatorna mást mond).
	+
	+	===== Az anya kompetenciaérzésének elősegítése =====
	+
	+	A laktációs segítségnyújtás során a segítő egyik legfontosabb célja az anya önbizalmának megtámogatása, kompetenciaérzetének előmozdítása.
	+
	+	A frissen édesanyává lett nő egyik legelemibb szorongása, hogy vajon életben tudja-e tartani a kisbabáját, vajon jó, tápláló anya tud-e lenni (Stern, é.n.). Ez a lelkiállapot egyben adaptív is, hiszen lehetővé teszi, hogy az anya figyelni tudjon a lehetséges veszélyekre, ki tudja küszöbölni azokat. Ha az anya a problémákat sikeresen tudja megoldani, akkor önmagát kompetens és hatékony anyának tudja látni.
	+
	+	Fontos, hogy a laktációs szaktanácsadó elősegítse, és ne aláássa ennek az érzésnek a formálódását. Mindig érdemes szem előtt tartani, hogy az anya a legjobb ismerője a saját kisbabájának és helyzetének. Az elfogadás lehetővé teszi, hogy megértsük és komolyan vegyük az anya szempontjait, érzéseit és aggodalmait, ezáltal olyan üzenetet közvetítsünk az anya felé, hogy a probléma megoldásának keresésében egyenrangú partnerként tekintünk rá. A segítségnyújtás során kifejezésre juttathatjuk, hogy az anyát a saját döntésének meghozatalában támogatjuk, a saját útján kísérjük. A saját döntés természetesen nem azt jelenti, hogy az anya egyedül marad ebben a folyamatban, a tanácsadó feladata közben a támogató légkör és a szükséges információk biztosítása.
	+
	+	A problémák, nehézségek néha elfedik az anya elől a meglévő pozitív mozzanatokat. Nagyszerűen lehet építeni arra, ha ezeket kiemeljük, az anya számára nyilvánvalóvá tesszük. Például egy, az átlagnál nyugtalanabb, sírósabb kisbaba esetén, hogy milyen remekül és kitartóan kommunikálja a szükségleteit. A múltbeli pozitív élmények felidézése, az erősségek kiemelése segítheti az anyát abban, hogy önmagát, mint kitartó és kompetens problémamegoldót láthassa (pl. //„Nem lehetett könnyű kitartani a szoptatás mellett a támogató környezet hiányában!”// vagy //„Minden elismerésem, hogy az első babájának hónapokig fejt, hogy anyatejet kaphasson, nem mindenki lett volna képes ezt végigcsinálni!”//)
	+
	+	Ha a cselekvési tervet az édesanya tevőleges részvételével, az ő véleményének, szándékainak figyelembevételével alakítjuk ki, akkor az anya is a magáénak tudja érezni a megoldás módját.
	+
	+	Az után-követés fontos visszajelzés a közös munka eredményességéről. Az elfogadó légkör lehetővé teszi az anya számára, hogy akár a pozitív, akár a negatív változásokról őszintén beszámoljon. A probléma függvényében változhat a következő kapcsolatfelvétel ideje – vannak szorosabb és lazább után-követést igénylő esetek.
	+
	+	A tanácsadónak ajánlatos tisztában lennie kompetenciájának és tudásának határaival, ennek függvényében küldheti tovább az édesanyát vagy konzultálhat kollégáival.
	+
	+	===== A saját élmény szerepe a laktációs tanácsadói helyzetben =====
	+
	+	A laktációs szaktanácsadó speciális populációval, kisgyerekes édesanyákkal dolgozik. Legyen a tanácsadó akár férfi, akár nő, saját élete egy szakaszában találkozott vagy találkozni fog ezzel a helyzettel: mert ő is megszületett és szophatott vagy épp nem szopott, mert ő maga vágyik már egy kisbabára, mert ő vagy a felesége szült és szoptatott, mert a családban vagy a baráti körben is születtek kisbabák, és mindezek az élményeket és tapasztalatokat színezik az érzelmi viszonyulások. A saját élmény lényeges összetevője a tanácsadási helyzetnek, hiszen a tanácsadó saját élményeivel, vélekedéseivel, szemléletével lép be a helyzetbe, de nagy különbség, hogy ezeket mennyire hagyja hatni, mennyire engedi, hogy elfedjék az aktuális kliens szükségleteit.
	+
	+	Mivel a születéssel, szüléssel, szoptatással kapcsolatos tapasztalatok érzelmileg igen terheltek lehetnek, és sokszor nem is teljesen tudatosak, a tanácsadóban is keletkezhetnek ezzel kapcsolatban kielégületlen szükségletek. A szupervíziós lehetőség, esetmegbeszélés, de akárcsak a kollégákkal való kötetlen összejövetel alkalmas lehet ezeknek a szükségleteknek a megjelenítésére //(Pető, 1998)//, de ha a klienssel való kapcsolatban jelennek meg, az megakadályozhatja a hatékony segítségnyújtást. Ha a tanácsadó nincs tisztában a saját kulturális hátterének és személyes tapasztalatainak hatásával, akkor ezeket használhatja a tanácsadás során a bizonyítékokon alapuló segítségnyújtás helyett (//Szucs et al, 2009)//.
	+
	+	A probléma sokszor abból fakad, hogy nincs, aki a segítőnek segítsen, és így könnyen a kliens, az anya csúszik bele ebbe a szerepbe. Például akár ha a saját élmény narratív földolgozásának szükségletét tekintjük. Az anyák általában sokszor és szívesen mesélik el saját várandósságuk, szülésük, szoptatásuk történetét anyatársaiknak, hiszen az elmesélés során és a visszajelzések hatására sikerülhet értelmezni, érzelmileg feldolgozni a történetet. Azonban a laktációs tanácsadó az anyával való kapcsolatában nem mint egy másik édesanya, hanem mint segítő kell, hogy megjelenjen. Vagyis nem helyénvaló az anya tapasztalataira rezonálva a saját élményeket elkezdeni felidézni (pl. //„Én is abban a kórházban szültem, csak kicsit előbb, akkor úgy volt, hogy…”//).
	+
	+	Előfordulhat, hogy a tanácsadó önigazolást, saját anyai kompetenciájának és énerejének megerősítését keresi a segítő kapcsolatban (pl. //„Igen, nekem is nagyon sebes volt és fájt a mellbimbóm, de aztán csak szoptattam tovább, és…”// vagy //„Hát, az én kisbabám is tízszer is fölkelt éjszaka, de hát mindig megszoptattam.”// vagy //„Az a legjobb, ha együtt alszanak, mi is mindig így csináltuk.”//) A saját gyakorlatra való hivatkozás legtöbbször nem segíti előre az édesanyát.
	+
	+	A tanácsadói helyzet kielégíthet reparatív szükségleteket is a tanácsadóban. Gyakori, hogy a segítő saját gyermekeinek vagy saját gyermekei közül az elsőknek a születésénél, szoptatásánál még nem volt birtokában mindannak az információnak és tudásnak, amivel ma rendelkezik. Lehet, hogy úgy érzi, kezdetben nem ment minden úgy, ahogy ma, ennek a tudásnak a birtokában csinálná. Bűntudata lehet vagy legalábbis sajnálhatja mindazt az át nem élt élményt, ami az első gyerek(ek)kel nem adatott meg a számára. Ilyenkor megeshet, hogy a kliensen keresztül próbálja meg kijavítani ezt az élményt, hogy akkor legalább annak a kisbabának juthasson ki a szopás lehetősége. A segítőnek fontosabbá válhat ezáltal a kimenetel, mint az anyának (pl. //„Én is cumisüvegből pótoltam, mert nem hittem el, hogy elég a tejem, és aztán el is apadt.”// vagy //„Ha cumit ad, összezavarhatja a kisbabát, én is így jártam!”//).
	+
	+	Lényeges, hogy csak azokkal az érzésekkel dolgozzunk, amiket az anya hoz be a helyzetbe. Lehet, hogy bennünk rárímelnek valamilyen korábbi eseményre vagy érzésre, de fontos figyelemmel kísérnünk, hogy az adott érzés bennünk vagy a kliensben keletkezett-e. (Például egy szüléstörténet kapcsán a segítő dühössé válhat, hogy az anyát és kisbabáját minden különösebb orvosi indok nélkül elkülönítették egymástól, szoptatási nehézségeket idézve elő ezzel. De nem biztos, hogy az anya is úgy érzi, hogy őt sérelem érte, lehet, hogy természetesnek veszi a kórházban történteket, mert ott úgyis az a gyakorlat.). Ebben sokat segít, ha egyfajta kettős tudattal monitorozzuk a segítő helyzetben a saját szükségleteket és érzéseket.
	+
	+	A saját érzések felismerését elősegíti a szakmai önismeret és a motivációs háttér ismerete. Vagyis, ha tisztába jövünk azzal, hogy mi vitt minket erre a pályára, miért szeretnénk segíteni. Segít, ha megfogalmazzuk az elérendő célt: vajon ez a saját sikerem vagy az anya megelégedése?
	+
	+	Ha a segítő a saját érdekében segít (//ez az ún. helfer-szindróma, Fekete, 1991//), jellemző lehet egyfajta omnipotencia érzése: //„mindenkin tudnék segíteni, ha hagyná”//. Ezzel párhuzamosan düh, rejtett agresszió jelentkezhet azon kliensek felé, akik nem kérnek segítséget vagy nem élnek a segítséggel. A segítő ilyenkor azzal az előfeltevéssel élhet, hogy az anya elhatározása is az ő felelőssége, „meg kell győznie” az anyát arról, hogy szoptatni akarjon.
	+
	+	Persze mindenki azért dolgozik a laktációs szakmában, mert mélységesen meg van győződve az anyatej és a szoptatás fontosságáról. Enélkül a mély elköteleződés nélkül nem is sikerülhetne hitelesen képviselni a szoptatás ügyét. Épp ezért érzelmileg nagyon megterhelő lehet, ha olyan anyával kerülünk segítő kapcsolatba, aki másképp vélekedik alapvető dolgokról ezen a területen, mint mi (pl. nem veszi föl a kisbabát, nehogy elkényeztesse, el szeretné választani az egy éven aluli gyermekét stb.). Ilyenkor is lényeges szem előtt tartanunk, hogy az anya, és nem a segítő számára ideális megoldást kell megtalálni! Egyáltalán nem kell egyetértenünk az anya megoldásával, de el kell fogadnunk, hogy az adott helyzetben az ő számára ez volt a legmegfelelőbb. Sokszor az anya is aggódik a kritika, ítélet miatt, ez a kérdésfeltevéséből is kitűnhet (pl. //„Tudom, hogy nem igazán illene itt az elválasztásról kérdeznem, de…”//). Az ilyen anyák kifejezetten megkönnyebbülnek, amikor nem találnak elutasításra vagy nem kapnak kritikát. És ahogy arról már korábban szó volt, az elfogadás talaján könnyebb az információk átadása is, és nem ritkán változás érhető el.
	+
	+	Előfordul, hogy az anya konkrétan rákérdez a tanácsadó saját élményére (hány gyereke van, mennyi ideig szoptak, együtt aludtak-e stb.) Természetesen ez nem titok, és nem szükséges kitérni a válasz elől, de érdemes helyén kezelni, és hangsúlyozni, hogy ez egy út a saját személyes életünkben, de ezen kívül még rengeteg lehetőség van. Ritkán, bizonyos alkalmakkor segíthet a saját érzések behozatala (pl. //„Ezek természetes érzések, olykor még a tanácsadó is aggódik, hogy az ő gyereke aztán biztosan sosem fogja elválasztani magát!”//), ha ezzel fokozottan tudjuk kifejezni az empátiánkat és azt, hogy az anya nincsen egyedül az adott érzéssel, de itt is lényeges, hogy csak az érzés jelenjék meg, a gyakorlat, mint hivatkozási alap, ne.
	+
	+	===== Irodalomjegyzék =====
	+
	+	- Fekete S.: Segítő foglalkozásúak kockázatai: helfer-szindróma és burnout-jelenség, Psychiatria Hungarica 1991/1.
	+	- International Lactation Consultant Association (ILCA): The Core Curriculum for Lactation Consultant Practice, Jones and Bartlett, 2007
	+	- La Leche League International: The Breastfeeding Answer Book, La Leche League International, 2003/a
	+	- La Leche League International: Leader’s Handbook, La Leche League, 2003/b
	+	- Pető Cs: És ki segít a segítőnek? IN: Család, Gyermek, Ifjúság 7. 1998/3
	+	- Stern, D.: Anya születik, Animula, évszám nélkül
	+	- Szucs KA - Miracle DJ,- Rosenman MB. Breastfeeding knowledge, attitudes, and practices among providers in a medical home. Breastfeeding Medicine 2009;4:31-42

A rendszerszemléletű családkonzultáció és a segítő beszélgetés lehetőségei a ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1376220986		aktuális
Sor 87:		Sor 87:
	A frissen szült anyák, különösen az első gyermek szülése kapcsán, gyakran aggasztónak, szorongatónak érzik a megváltozott állapot visszafordíthatatlanságát: a most született babáról egy darabig az élet minden percében gondoskodni kell, a gyermek még hosszú évekig önállótlan marad és a szülőkre támaszkodik, a vele való kapcsolat a gyermekkoron túl is eltörölhetetlenül megmarad. Ebben a helyzetben ezért alapvető kérdés mind a szoptatás sikerességével, mind pedig az anya, a baba és a család hosszú távú egészségével kapcsolatban, hogy vannak-e olyan támogató rendszerek, melyek kellő mértékben tehermentesítik az anyát testileg és lelkileg is //(ld. Sallay, megjelenés alatt)//.		A frissen szült anyák, különösen az első gyermek szülése kapcsán, gyakran aggasztónak, szorongatónak érzik a megváltozott állapot visszafordíthatatlanságát: a most született babáról egy darabig az élet minden percében gondoskodni kell, a gyermek még hosszú évekig önállótlan marad és a szülőkre támaszkodik, a vele való kapcsolat a gyermekkoron túl is eltörölhetetlenül megmarad. Ebben a helyzetben ezért alapvető kérdés mind a szoptatás sikerességével, mind pedig az anya, a baba és a család hosszú távú egészségével kapcsolatban, hogy vannak-e olyan támogató rendszerek, melyek kellő mértékben tehermentesítik az anyát testileg és lelkileg is //(ld. Sallay, megjelenés alatt)//.

-	A férj-apa szerepe az egyik lényeges pont. Tudjuk, hogy az apai és anyai viselkedések szabályozásában hasonló idegi-hormonális rendszerek vesznek részt, az anyák és apák sokszor hasonlóan reagálnak a gyermek jelzéseire, sőt az apákon olykor ún. couvade-szindróma figyelhető meg, azaz az anya várandósságával egy időben, az apában pszichés eredetű testi és lelki tünetek együttese jelenik meg (például étvágytalanság, hátfájás, szorongás vagy akár a pocakjuk megnövekedése; //Wynne-Edwards, 2001; Brennan, Ayers, Ahmed és Marshall-Lucette, 2007)//.	+	A férj-apa szerepe az egyik lényeges pont. Tudjuk, hogy az apai és anyai viselkedések szabályozásában hasonló idegi-hormonális rendszerek vesznek részt, az anyák és apák sokszor hasonlóan reagálnak a gyermek jelzéseire, sőt az apákon olykor ún. //couvade-szindróma// figyelhető meg, azaz az anya várandósságával egy időben, az apában pszichés eredetű testi és lelki tünetek együttese jelenik meg (például étvágytalanság, hátfájás, szorongás vagy akár a pocakjuk megnövekedése; //Wynne-Edwards, 2001; Brennan, Ayers, Ahmed és Marshall-Lucette, 2007)//.

	Az apai viselkedést és az apa-gyermek kapcsolatot továbbá nemcsak a baba megjelenése és viselkedése befolyásolja, hanem annak módja is, ahogy anya és csecsemője viszonyulnak egymáshoz, pl. az, hogy milyen intenzív a kommunikáció az anya és az újszülött között //(Feldman és Eidelman, 2007)//. Ez a rendszerfolyamatok cirkularitásának is egy jó példája: az anya viselkedését és anyai gondoskodásának intenzitását ugyanakkor jelentősen befolyásolja a számára elérhető társas támogatás. Az anyai és apai gondoskodás alakulása tehát csak a családi rendszer és a tágabb társas környezet összefüggéseiben érthető meg //(Hrdy, 2001)//.		Az apai viselkedést és az apa-gyermek kapcsolatot továbbá nemcsak a baba megjelenése és viselkedése befolyásolja, hanem annak módja is, ahogy anya és csecsemője viszonyulnak egymáshoz, pl. az, hogy milyen intenzív a kommunikáció az anya és az újszülött között //(Feldman és Eidelman, 2007)//. Ez a rendszerfolyamatok cirkularitásának is egy jó példája: az anya viselkedését és anyai gondoskodásának intenzitását ugyanakkor jelentősen befolyásolja a számára elérhető társas támogatás. Az anyai és apai gondoskodás alakulása tehát csak a családi rendszer és a tágabb társas környezet összefüggéseiben érthető meg //(Hrdy, 2001)//.

A szerzőkről

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A szerzőkről ======

	+	===== Csóka Szilvia =====
	+
	+	Zoológus, korábban az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében tanulmányozta az anya-gyermek kapcsolatot, később pedig a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében a felnőtt kötődés alvásélettani vonatkozásait kutatta doktori munkája során.
	+
	+	===== Dr. Ittzés András =====
	+
	+	Matematikus, mentálhigiénés szakember, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen 1999-ben szerzett doktori (PhD) fokozatot. A Budapesti Corvinus Egyetemen matematikai és statisztikai, a Semmelweis Egyetemen elsősorban kutatásmódszertani tárgyakat tanít. Mindkét helyen egyetemi docens. Egyebek mellett a Klinikai Biostatisztikai Társaság és a Magyar Statisztikai Társaság tagja.
	+
	+	===== Dr. Kovács Judit =====
	+
	+	A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Gyermekgyógyászati Intézetének gyermekgyógyásza, neonatológus szakorvosként több évtizede dolgozik a szülészeti újszülött-osztályon és részben a Neonatális Intenzív Centrumban. Egyetemi oktatóként részt vesz a hallgatók és szakorvosjelöltek képzésében. Anyatejes táplálás, szoptatás témakörben rendszeresen tart előadásokat. A „Szoptatásért” Magyar Egyesület alapító tagjai közé tartozik és tagja a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságnak. Munkahelyén a szoptatás támogatásának elkötelezett híve, része volt abban, hogy a Debreceni Egyetem Szülészeti Klinikája két alkalommal elnyerte a Bababarát Kórház címet.
	+
	+	===== Dr. Kun Judit Gabriella =====
	+
	+	Orvos, LLL szoptatási tanácsadó, laktációs szaktanácsadó (IBCLC). A „Szoptatásért” Magyar Egyesület alelnöke, oktatásszervezője és tanfolyamainak oktatója. A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság tagja. A Semmelweis Egyetem és A Szoptatásért Magyar Egyesület együttműködésével létrejött Laktációs szaktanácsadói vizsgára felkészítő posztgraduális képzés oktatója.
	+
	+	===== Dr. Martinovichné Debulay Bianca =====
	+
	+	Csecsemő és kisgyermek gondozó, nevelő, LLL szoptatási tanácsadó, laktációs szaktanácsadó (IBCLC). A La Leche Liga Magyarország Egyesület elnöke. A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság tagja. A Semmelweis Egyetem és A „Szoptatásért” Magyar Egyesület együttműködésével létrejött Laktációs szaktanácsadói vizsgára felkészítő posztgraduális képzés oktatója.
	+
	+	===== Dr. Martos Tamás =====
	+
	+	Pszichológus, pszichodráma vezető, a pszichológiai tudományok doktora (PhD), a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének docense. A Magyar Családterápiás Egyesület és a Magyar Pszichológiai Társaság tagja.
	+
	+	===== Rózsa Ibolya =====
	+
	+	LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC laktációs szaktanácsadó. A La Leche Liga Magyarország Egyesület alelnöke, La Leche League International szakmai összekötője, A „Szoptatásért” Magyar Egyesület vezetőségi tagja, tanfolyamainak oktatója, a Laktációs Szaktanácsadók Magyarországi Csoportjának vezetője. A Semmelweis Egyetem és A „Szoptatásért” Magyar Egyesület együttműködésével létrejött Laktációs szaktanácsadói vizsgára felkészítő posztgraduális képzés oktatója.
	+
	+	===== Sallay Viola =====
	+
	+	Pszichológus, családterapeuta, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársa. A Magyar Családterápiás Egyesület és a Magyar Pszichológiai Társaság tagja.
	+
	+	===== Schneiderné Diószegi Eszter =====
	+
	+	Pszichológus, La Leche Liga tanácsadó, IBCLC laktációs szaktanácsadó. A La Leche Liga Magyarország alelnöke, a La Leche Liga tanácsadók képzésének hazai koordinátora. A Szoptatásért Magyar Egyesület tagja és tanfolyamainak oktatója. A Semmelweis Egyetem és A Szoptatásért Magyar Egyesület kooperációjában létrejött Laktációs Szaktanácsadói Vizsgára Felkészítő posztgraduális képzés oktatója.
	+
	+	===== Dr. Török Szabolcs =====
	+
	+	Orvos, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, mentálhigiénés szakember, IBCLC nemzetközi vizsgával rendelkező laktációs szaktanácsadó, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense, doktori (PhD) fokozatát 2006-ban szerezte meg. A 2010 szeptemberében elindított Laktációs Szaktanácsadó Vizsgára Felkészítő Szakirányú Továbbképzési Szak szakfelelőse. Az Academy of Breastfeeding Medicine első magyarországi tagja.
	+
	+	===== Dr. Várady Erzsébet =====
	+
	+	Gyermekgyógyász, neonatológus, IBCLC nemzetközi vizsgával rendelkező laktációs szaktanácsadó, a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság tagja, a Semmelweis Egyetem és A Szoptatásért Magyar Egyesület együttműködésével létrejött Laktációs szaktanácsadói vizsgára felkészítő posztgraduális képzés szakmai vezetője és oktatója.
	+
	+	===== Dr. Varga Katalin =====
	+
	+	Varga Katalin Pszichológus, a pszichológiai tudományok doktora (PhD), habilitált egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara Pszichológiai Intézetének oktatója, az Affektív Pszichológia Tanszék vezetője. A Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak alapítója és felelős szakmai vezetője.
	+
	+	===== W. Ungváry Renáta =====
	+
	+	La Leche Liga szoptatási tanácsadó 2001 óta, laktációs szaktanácsadó (IBCLC) 2003 óta. A „Szoptatásért” Magyar Egyesület elnöke és tanfolyamainak oktatója. A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság tagja. A Semmelweis Egyetem és A Szoptatásért Magyar Egyesület együttműködésével létrejött Laktációs szaktanácsadói vizsgára felkészítő posztgraduális képzés oktatója. Számos szoptatással, csecsemőtáplálással kapcsolatos kiadvány, könyv szerzője. Újságíró, szerkesztő.

A szoptatás szociokulturális vonatkozásai

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1377440463		aktuális
Sor 164:		Sor 164:
	A nemzetközi összehasonlításban nagyon jónak tűnő magyar adatok elemzésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az adatgyűjtést a védőnők kezdik meg az anya-csecsemő páros kórházból való hazatérése után. Az első életnapokban adott tápszer, cukros víz, ami elterjedt gyakorlatnak számít, nagyon gyakran nem szerepel a zárójelentésben (ott az elvárt állapotot tüntetik fel: kizárólag szopó újszülött, jól laktáló emlők stb.), és mivel a 24 órás rooming-in sem elterjedt gyakorlat, sem a védőnő, sem az anya nem rendelkezik erről a korai időszakról, az éjszaka adott kiegészítésről pontos információkkal. Sok olyan csecsemő, aki kizárólag szoptatottként szerepel a statisztikában, valójában legfeljebb csak az ötödik, hatodik életnaptól volna kizárólag szoptatottnak tekinthető. Torzítja a képet az is, hogy sok védőnő érezheti úgy, hogy munkájának hatékonyságát a szoptatási mutatók alapján is megítélik, ezért a valóságosnál ideálisabb számok kerülnek a statisztikába. Az adatok az anya közlésén alapulnak, aki sokszor a vélt elvárásokhoz igazodik, például ha tudja, hogy védőnője kizárólagos szoptatást javasolt az első félévben, akkor hajlamos lehet arra, hogy a kiegészítő ételeket, tápszert ne említse meg az adatszolgáltatáskor. Magyar adatokat a szoptatásról az Országos Szakmódszertani Központ honlapján találhatunk: www.oszmk.hu		A nemzetközi összehasonlításban nagyon jónak tűnő magyar adatok elemzésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az adatgyűjtést a védőnők kezdik meg az anya-csecsemő páros kórházból való hazatérése után. Az első életnapokban adott tápszer, cukros víz, ami elterjedt gyakorlatnak számít, nagyon gyakran nem szerepel a zárójelentésben (ott az elvárt állapotot tüntetik fel: kizárólag szopó újszülött, jól laktáló emlők stb.), és mivel a 24 órás rooming-in sem elterjedt gyakorlat, sem a védőnő, sem az anya nem rendelkezik erről a korai időszakról, az éjszaka adott kiegészítésről pontos információkkal. Sok olyan csecsemő, aki kizárólag szoptatottként szerepel a statisztikában, valójában legfeljebb csak az ötödik, hatodik életnaptól volna kizárólag szoptatottnak tekinthető. Torzítja a képet az is, hogy sok védőnő érezheti úgy, hogy munkájának hatékonyságát a szoptatási mutatók alapján is megítélik, ezért a valóságosnál ideálisabb számok kerülnek a statisztikába. Az adatok az anya közlésén alapulnak, aki sokszor a vélt elvárásokhoz igazodik, például ha tudja, hogy védőnője kizárólagos szoptatást javasolt az első félévben, akkor hajlamos lehet arra, hogy a kiegészítő ételeket, tápszert ne említse meg az adatszolgáltatáskor. Magyar adatokat a szoptatásról az Országos Szakmódszertani Központ honlapján találhatunk: www.oszmk.hu

-	<WRAP column 30%>	+	<WRAP column 40%>
	__Magyarország 2009:__		__Magyarország 2009:__
	* kizárólagos szoptatás 4 hós korig 57,5%		* kizárólagos szoptatás 4 hós korig 57,5%
Sor 228:		Sor 228:
	* kizárólagos 6 hósan 12,3%		* kizárólagos 6 hósan 12,3%
	* kizárólagos 9 hósan 0,7%		* kizárólagos 9 hósan 0,7%
		+
		+	</WRAP>
		+	<WRAP column 40%>

	__Svájc 2005-6:__		__Svájc 2005-6:__

A tejszintézis molekuláris biológiája

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1376233318		aktuális
Sor 57:		Sor 57:
	- Paracelluláris útvonal plazma alkotóelemek és fehérvérsejtek számára		- Paracelluláris útvonal plazma alkotóelemek és fehérvérsejtek számára

-	{{ :ekk:laktacios_szaktanacsado_vizsgara_felkeszito_szakiranyu_tovabbkepzesi_szak:tamop_jegyzet:transzport.jpg \| 2. ábra}}	+	{{ :ekk:laktacios_szaktanacsado_vizsgara_felkeszito_szakiranyu_tovabbkepzesi_szak:tamop_jegyzet:transzport.jpg \|2. ábra}}

	==== 1. Exocitózis ====		==== 1. Exocitózis ====

Az emlő anatómiája – újabb ismeretek a laktáló emlő ultrahangos vizsgálatai alapján

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1376074230		aktuális
Sor 24:		Sor 24:
	A 32-40. héten az anyai hormonok hatására differenciálódás következik be a parenchymában, aminek következtében kis, bunkószerű végződések jönnek létre a tejcsatornákon, amik kolosztrumot tartalmaznak. Ezt végkamra stádiumnak hívják //(Lawrence, 2011)//.		A 32-40. héten az anyai hormonok hatására differenciálódás következik be a parenchymában, aminek következtében kis, bunkószerű végződések jönnek létre a tejcsatornákon, amik kolosztrumot tartalmaznak. Ezt végkamra stádiumnak hívják //(Lawrence, 2011)//.

-	==== Újszülött-kori és pubertás előtti fejlődés ====	+	==== Újszülöttkori és pubertás előtti fejlődés ====

	Közvetlenül a születés után az újszülött emlője duzzadt lehet, sőt kevés kolosztrumot is ki lehet préselni belőle (ez “boszorkánytejként” ismert). Ez a jelenség teljesen általános mind a fiú mind a leány újszülöttek körében, és azoknak a laktációt elősegítő hormonoknak köszönhető, amelyek az anya emlőjét is előkészítik a tejtermelésre. 4 hetes korra az emlőmirigy általában visszafejlődik, és a csecsemő prolaktin kiválasztása is csökken.		Közvetlenül a születés után az újszülött emlője duzzadt lehet, sőt kevés kolosztrumot is ki lehet préselni belőle (ez “boszorkánytejként” ismert). Ez a jelenség teljesen általános mind a fiú mind a leány újszülöttek körében, és azoknak a laktációt elősegítő hormonoknak köszönhető, amelyek az anya emlőjét is előkészítik a tejtermelésre. 4 hetes korra az emlőmirigy általában visszafejlődik, és a csecsemő prolaktin kiválasztása is csökken.

-	Az újszülött-kori szekretoros aktivitás megszűnése után az emlőmirigy inaktív egészen röviddel a pubertás fellépése előtti időkig, amikor a hormonok ismét megindítják a növekedést. Ezalatt az idő alatt az emlőmirigy növekedése csak a gyermek hossznövekedésével tart lépést //(Lawrence, 2011)//.	+	Az újszülöttkori szekretoros aktivitás megszűnése után az emlőmirigy inaktív egészen röviddel a pubertás fellépése előtti időkig, amikor a hormonok ismét megindítják a növekedést. Ezalatt az idő alatt az emlőmirigy növekedése csak a gyermek hossznövekedésével tart lépést //(Lawrence, 2011)//.

	==== Az emlő fejlődése a pubertás alatt ====		==== Az emlő fejlődése a pubertás alatt ====

Előszó és ajánlás

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Előszó és ajánlás ======

	+	Örömmel bocsátom útjára, és adom ajánló szavaimat a most megjelenő „Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához” című, az Új Széchenyi Terv keretében Európai Uniós támogatással fejlesztett friss tananyagunkhoz, mely a Semmelweis Egyetem legfiatalabb karán – az Egészségügyi Közszolgálati Karon – elindított legújabb képzésünk, a ’Laktációs Szaktanácsadó’ szakirányú továbbképzés törzsanyagának fejlesztéséhez járul hozzá. A jelen tanagyagban közreadott tanulmányok mindegyike, a képzés egy-egy megjelölt tantárgyához kapcsolódva, annak kötelező tananyagát képezi. Ezt karunk legfelső grémiumának, az Egészségügyi Közszolgálati Kar Kari Tanácsának akkreditációs döntése is megerősíti. A kifejlesztett tananyag – a szabad internetes hozzáférhetőség biztosítása révén – a más képzőhelyeken indított hasonló képzések számára is hozzáférhetővé válik majd, így a hazai társegyetemek is beépíthetik képzéseik törzsanyagába.
	+
	+	Az egészséges életkezdet a jelenlegi népegészségügyi programoknak hangsúlyos pontja. A szoptatás, a bensőséges anya-gyermek kapcsolat lelki egészség szempontjából is kiemelt fontosságú. A laktációs szaktanácsadói szakképzés hazai bevezetésében egyetemünk Mentálhigiéné Intézete azért is vállalt örömmel úttörő szerepet, mert primer prevenciós szemléletével, a lelki egészséget is szem előtt tartó célkitűzéseivel az jól illeszkedik Intézetünk, az Egészségügyi Közszolgálati Kar, és joggal mondhatjuk az egész Semmelweis Egyetem prevenciót szem előtt tartó törekvéseihez. E prevenciós szemléletmódot erősítendő indult el többek között 2012 februárjában a minden egyetemi hallgató számára kötelezővé tett prevenciós kurzus (e-learning rendszerben) egyetemünkön.
	+
	+	A laktációs szaktanácsadó olyan specialista, aki a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges igényeit szem előtt tartva megelőzi, felismeri, illetve segít megoldani a problémákat, és feladatköre kiterjed a gyermekvárás, csecsemőgondozás és családgondozás területére is. A külföldön már több évtizedes múltra visszatekintő laktációs szaktanácsadói szakma képviselőinek speciális helyzeteket is megoldani képes tudására, jól érzékelhetően, fokozódó igény mutatkozik hazánkban is. Jó példa erre, hogy 2009 óta összesen 17 kórház nyerte el „Bababarát Kórház” címet. A cím elnyeréséhez vezető lépések egyik központi eleme, hogy biztosítsák az édesanya számára mindazt a gyakorlati segítséget és információt, ami a sikeres szoptatáshoz szükséges. A Bababarát Kórházak hazai számának fentebb bemutatott emelkedése a közelmúltban jól jelzi az egészségügyi intézmények fokozódó igényét is az ezen készségekkel és képzettségekkel bíró egészségügyi szakdolgozók iránt, akik az ehhez kapcsolódó feladatokat magas szinten ellátni képesek.
	+
	+	A tananyag egyes fejezetei önállóan is felhasználhatók egy-egy téma elmélyültebb megismerésére, de a tananyag egésze is izgalmas olvasmány lehet nemcsak a laktációs szaktanácsadói végzettség megszerzésére törekvőknek, de minden, a téma iránt érdeklődő egészségügyi szakdolgozó számára is. Az ismeretek elsajátításának ellenőrzésére, korszerű oktatástechnikai elemként, önellenőrző tesztkérdések találhatók, melyek akár a fejezet elolvasása előtt – felmérendő a témával kapcsolatos előzetes ismereteket –, akár az adott fejezet áttanulmányozása után – megvizsgálandó a fejezetben foglalt legfontosabb ismeretek elsajátításának mértékét – megoldhatók, segítendő a hatékony, problémaközpontú és gyakorlati orientáltságú tanulási folyamatot.
	+
	+	Kívánom, hogy a most közreadott tanagyagok által, az erre hivatott szakemberek humán laktációval kapcsolatos korszerű ismereteinek növekedése révén, növekedhessen hazánkban az anyatejjel táplált, mind teljesebb testi-lelki egészségben felnövekedő csecsemők és kisgyermekek száma.
	+
	+	Dr. Török Péter\\
	+	Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet\\
	+	intézetigazgató

Igény szerinti szoptatás

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Igény szerinti szoptatás ======

	+	//Schneiderné Diószegi Eszter//
	+
	+	===== Mi az igény szerinti szoptatás? =====
	+
	+	Az igény szerinti szoptatás fogalma tulajdonképpen azt takarja, hogy a szoptatások ideje és időtartama a kisbaba szükségleteihez igazodik, nem valamiféle külső meghatározottsághoz. Vagyis a kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy öt perce vagy öt órája szopott-e utoljára, és addig maradhat mellen, amíg ő szeretné. A gyermek minden szopásigényét a mellen élheti ki.
	+
	+	Az igény szerinti szoptatás mellett megkerülhetetlen másik fogalom a kizárólagos szoptatásé. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő nem kap cumit, cumisüveget, más szopni valót a mellen kívül, nem adnak neki vizet, teát. Az első hat hónapban az igény szerinti és a kizárólagos szoptatás többnyire, de nem feltétlenül, együtt jár. Elképzelhető ugyanis, hogy a kisbaba valamiféle rendszerben, időre szopik, bár nem kap mellette cumit, cumisüveget, vizet, teát, vagyis a kizárólagosság érvényesül, de az igény szerintiség nem. A tejtermelődés szabályozó mechanizmusai miatt, amikről majd a későbbiekben ejtenék szót, ez csak ritkán működik.
	+
	+	Az is előfordulhat, hogy egy édesanya nem képes kizárólagosan szoptatni gyermekét, valamilyen anatómiai vagy hormonális okból nem tud elegendő tejet termelni. De a pótlás módját úgy választja meg, hogy szonda vagy SNS (Szoptanít) segítségével a mellen pótol, és a babája minden jelzésére reagál, mellre teszi a csemetét. Ez esetben az igény szerintiség akkor is megvalósulhat, ha a kizárólagosság nem.
	+
	+	Az igény szerinti szoptatás ellentéte, amikor a kisbaba szopását különböző meghatározók szerint korlátozzák. Például csak bizonyos időközönként (akár két-, három-vagy négyóránként) kerülhet mellre, vagy arra instruálják az anyát, hogy egy bizonyos idő után (pl. 15 vagy 20 perc) vegye le a mellről az újszülöttet akkor is, ha ő még tovább szopna, vagy egy szoptatást szigorúan egy mellre korlátozzon. Mivel a kisbaba élettani szükségletei ennél többnyire gyakoribb és/vagy hosszabb szoptatásokat feltételeznek, a csecsemő két szoptatás között nyűgös, elégedetlen lehet, ami egyéb beavatkozásokat igényel, például cumihasználatot, víz vagy tea adását. Ezzel a kizárólagosság is sérül, és az elégtelen tejtermelés mellett további szoptatási problémák is felmerülhetnek. Még ha úgy is hangzik el, hogy a csecsemő mellre kerül, amikor jelez, ÉS már eltelt két, három vagy négy óra, ez nem fedi az igény szerintiség fogalmát.
	+
	+	Nagyon gyakori, hogy a szoptatás rengeteg funkciója közül csak a táplálást, az éhség csillapítását emelik ki. Ebben az értelemben az igény szerinti szoptatást úgy tekintik, mint hogy a csecsemő mindig mellre kerül, amikor éhes. Vagyis az édesanyának mérlegelnie kellene, hogy mi miatt jelezhet a kisbaba, és csak az éhség az, ami indokolja a mellre tételt. Természetesen a gyakorlatban valójában nagyon nehéz lenne elválasztani egymástól a csecsemő éhség miatti jelzéseit azoktól a jelzésektől, amikor a szopásigénye más okból merül föl, és erre a különbségtételre nincs is igazán szükség. Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a szopás rengeteg szükséglet kielégítésére szolgál, nem csak az éhség csillapítására, és a mellre tétel valójában inkább az első választandó megoldás a felmerülő szükségletekre. Ráadásul már önmagában azt is nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy mikor éhes tényleg a kisbaba, hiszen az anyatej nagyon könnyen emészthető és gyorsan kiürül a gyomorból.
	+	Amikor az édesanya azon igyekszik, hogy csak akkor tegye mellre kisbabáját, amikor tényleg éhes, a kisbaba sokszor hasfájósnak minősül. Hiszen sokszor nyűgösködik, amikor nem kerül mellre, és ilyenkor úgy tűnik, semmi nem segít rajta (mert a mellre tétellel nem próbálkoznak). Gyakori, hogy ha a csecsemő többször kerülhet mellre, akkor a korábbi „értelmetlen”, hasfájásnak gondolt sírások megszűnnek.
	+
	+	Sajnos az az általánosan elterjedt tévhit, hogy „az igazi anya” már nagyon korai életkortól értelmezni tudja a kisbabája sírását, és meg tudja állapítani, hogy mikor éhes a gyermeke. Sok anyukának okoz állandó fejtörést és lelkiismeret-furdalást, hogy nem képes különbséget tenni a sírások között. Valójában a kisbaba jelzéseinek értelmezése hosszasan, a kapcsolat folyamán alakul, és a gyakorlatban nincs is szükség arra, hogy az anya hamar megkülönböztesse az éhséget az egyéb szükségletektől, hiszen egyrészt ezek nem is válnak el ilyen élesen a kezdetekben, másrészt a mellre tétel, a szoptatás sok különböző problémára nyújt megoldást, mint azt a későbbiekben is látni fogjuk.
	+
	+	===== Hogyan jelez a kisbaba? =====
	+
	+	Megkülönböztetünk ún. korai és késői éhségjeleket. Az elnevezés persze félrevezető, inkább a szopásigény jelzéséről van szó, nem feltétlenül csak az éhségéről.
	+
	+	Újszülött-korban a korai éhségjelek közé tartozik a cuppogás, tátogás, nyelv nyújtogatása, ajkak nyalogatása, fej forgatása, a kéz szájhoz vitele, az ujjak és az öklöcske szopogatása //(Mohrbacher, 2010)//. Ilyenkor már érdemes reagálni a kisbaba jelzéseire és mellre tenni őt. Ha ez nem történik meg, akkor lehet, hogy az újszülött visszaalszik, és így az anya elmulaszt egy fontos alkalmat a kisbaba megszoptatására.
	+	Az is előfordulhat, hogy ha nem érkezik válasz, akkor a kisbaba egyre felfokozottabb állapotba kerül, egyre nyugtalanabbá válik, végül már sírással jelzi a szükségletét. Vannak olyan kisbabák, akik ilyenkor már nehezen nyugtathatók meg, először le kell őket csillapítani ahhoz, hogy egyáltalán mellre lehessen tenni. Ráadásul a kisbaba a sírással sok energiát is veszthet, így nem biztos, hogy kellő hatékonysággal tud szopni. A sírás már késői éhségjel, és szigorúan véve nem tekinthető igény szerinti szoptatásnak az sem, ha a kisbaba csak akkor kerülhet mellre minden alkalommal, amikor már nagyon sír.
	+
	+	Persze temperamentumtól függően vannak csecsemők, akiknél több, és vannak, akiknél kevesebb idő telik el az első jelektől számítva addig, amíg a már sírással jeleznek.
	+
	+	Ha a kisbaba sokat lehet testközelben, sokkal hatékonyabban tudja jelezni a szükségleteit. Ez különösen nyugodtabb temperamentumú kisbabák esetén bír nagy jelentőséggel, akik esetleg könnyebben „beletörődnek” abba, ha nem érkezik gyors válasz a jelzéseikre.
	+
	+	Körülbelül három hónapos kortól a kisbaba elkezdi fölfedezni a saját testét, elkezdi építgetni a testképét. Ebben a korban már nem tekinthető egyértelműen a szopási igény jelzésének, ha a kisbaba az ujját, öklét szopogatja, hiszen a saját testét is ily módon fedezi föl. Azonban az intenzív ujjszopás, a nyugtalanság, keresgélés utalhat arra, hogy érdemes megkínálni a csecsemőt.
	+
	+	Még később a kisbaba jelzései egyre egyértelműbbekké válnak. Rángatja a mama ruháját, ölbe kéredzkedik, nyugtalanul keresgél, így jelzi szopási igényét.
	+
	+	A totyogós korú kisgyerek szavakkal is jelezheti, hogy mit szeretne. Sok édesanya kialakít egy kívül állók számára semmitmondó megnevezést a szoptatás számára (pl. „tejcsi”, „ajszi”), így nem kell zavarba jönnie akkor sem, ha a kisgyerek nyilvános helyen kér szopizni.
	+	Amikor igény szerinti szoptatásról beszélünk, akkor a legelső, amire gondolunk, az a kisbaba igénye. De természetesen az anya igényei is fontos szerepet játszhatnak, vagyis előfordulhat, hogy az anya azért teszi mellre csecsemőjét, mert például már kellemetlenül feszül a melle, vagy nagyobb gyermeknél, hogy egy pár perc nyugalmat nyerjen pl. egy telefonbeszélgetés befejezésére. Mivel a szoptatás egyben az anya és a kisbaba közötti kapcsolat, természetes, hogy mindkét fél szükségletei belejátszanak.
	+
	+	===== Szopási gyakoriságok az utódgondozási stratégia és az anyatej összetétele szempontjából =====
	+
	+	A csecsemő szopási mintázatát az emberre jellemző utódgondozási gyakorlat és az anyatej összetétele is meghatározza.
	+
	+	Az emlősök körében többféle utódgondozási minta lelhető fel //(Mohrbacher, 2010)//.
	+
	+	Az //ún. fészeklakó állatoknál//, mint pl. a macska, a nyúl, a kutya, az utód egy biztonságos, védett vacokban található a kezdeti időszakban. Az anyaállat az utódokat a vacokban hagyja, nincs mellettük állandóan, hanem időről időre visszatér, és ilyenkor, csak bizonyos időközönként szoptat (pl. az oroszlán csak nyolc-, a nyúl huszonnégy óránként!). Az utódok az anyaállat távollétében nyugodtak, összebújva alszanak, és amikor az anya visszatér, akkor aktivizálódnak: felébrednek és az emlő felé törekednek.
	+
	+	Az //ún. követő állatoknál//, mint pl. a tehén, az elefánt, a lófélék, az utód a szülést követően nagyon hamar talpra áll és aktívan követi az anyaállatot. Az anya és az utód között folyamatos a kommunikáció, az anya eltűnése komoly stresszforrás az utód számára. A szoptatások nem szabott időközönként, hanem meglehetős gyakorisággal történnek.
	+
	+	Az //ún. hordozott állatok//, mint pl. a kenguru, a majmok, a főemlősök, utódai születnek a legfejletlenebbül. Megszületés után folyamatos testközelt igényelnek az alapvető életfolyamataik fenntartására. A testközel megszakadása az egyik legerőteljesebb stresszforrás az utód számára. A szoptatás szinte folyamatosan (erszényesek) vagy nagyon nagy gyakorisággal zajlik.
	+
	+	Az ember ez utóbbi csoportba tartozik. Az embercsecsemő egészséges testi és lelki fejlődésének alapja a nagy mennyiségű testkontaktus és a gyakori szoptatás. A nyugati civilizációban felnövő kisbabák egyik tragédiája, hogy megpróbáljuk a gyerekeket a fészeklakó életformára szorítani (kötött időpontokban történő szoptatás, két szoptatás között a gyerek aludjon vagy legalábbis „legyen el” a kiságyában), miközben mi sem áll távolabb a csecsemő természetes szükségleteitől.
	+
	+	Az anyatej összetétele is megfelel az adott fajra jellemző gondozási mintázatnak.
	+
	+	A fészeklakó emlősök teje bír a legmagasabb fehérje- és zsírtartalommal (ez alól kivételt képeznek a hideg tengerekben élő, követő életmódot folytató emlősök, pl. a bálnák teje, ott azonban a hőveszteség ellensúlyozására van szükség a nagyon magas zsírtartalomra). Így a tej lassabban halad át a tápcsatornán, az utód hosszabb időközökben igényelheti a szoptatást.
	+
	+	A követő emlősök tejében alacsonyabb a zsír- és fehérjetartalom, mint a fészeklakó állatok tejében, de még mindig elég magas. Náluk a cél a mihamarabbi lábra állás, az izomtömeg gyors növelése, de lehetőség van a gyakori szoptatások kivitelezésére is, mivel az utód az anyaállat mellett van.
	+
	+	A hordozott állatok teje, és ezen belül az emberé bír a legalacsonyabb fehérje- és zsírtartalommal, de a legmagasabb cukortartalommal. 100 gr humán tej átlagos fehérjetartalma 1 g, zsírtartalma 3,8 g, laktóztartalma 7 g – persze a tej pontos összetétele szopásról szopásra, illetve a laktáció előrehaladtával is változik. (Összehasonlításképpen az egyik észak-amerikai nyúlfaj teje 100 grammonként 13,9 g zsírt, 24 g fehérjét és 1,7 g laktózt tartalmaz.) //(Lawrence, 2011)//
	+
	+	A humán tejben található magas laktóztartalom arra utal, hogy az embercsecsemőnél az elsődleges cél az agyfejlődés – a lábra állásra és önállósulásra bőven elég időt ad a hosszú gyermekkor.
	+
	+	Viszont az alacsony zsír- és fehérjetartalom szintén gyakori szoptatást tételez fel, hiszen a tej így gyorsan emésztődik, hamar kiürül a gyomorból.
	+
	+	===== A szopási gyakoriság hatása a tejtermelődésre =====
	+
	+	Szülés után, ahogy a placenta eltávozik, a tejtermelés felszabadul a lepényi hormonok gátlása alól. 36-72 óra múlva bekövetkezik a tejbelövellés akkor is, ha a kisbaba nem kerül mellre. Az ún. prolaktin-receptor elmélet //(Riordan, 2005)// szerint azonban már ebben a korai szakaszban fontos a gyakori, igény szerinti szoptatás, mert a mellben ennek hatására tud megnövekedni a prolaktin-receptorok száma. Azaz minél gyakrabban kerül mellre a kisbaba a korai időszakban, annál érzékenyebben fog tudni reagálni a mell a keringő prolaktin mennyiségére, hiszen annál több receptor áll a rendelkezésre, hogy felvegye a prolaktint. Vagyis a tejtermelő képesség nem pusztán a keringő prolaktin mennyiségén múlik, hanem azon is, hogy a mell mennyire tud reagálni az elérhető prolaktinra. Ezen elmélet alapján a gyakori szoptatás az első napokban képes megalapozni a későbbi bőséges tejtermelést.
	+
	+	A tejtermelésért felelős hormon, a prolaktin-szintje már a várandósság alatt megemelkedik. Szülés után az alapszint a szoptató édesanyánál is lassan csökkenni kezd, bár a kiinduló, nemterhes, nemszoptató állapothoz képest valamennyire a szoptatás teljes időszaka alatt emelkedett marad.
	+
	+	Amikor a kisbaba szopni kezd, prolaktin szabadul föl magának a szopásnak a hatására. Ilyenkor a kiindulási prolaktin-szint akár a kétszeresére is nőhet, majd a szopás után lassan visszatér az eredeti szintre. A tejtermelés szempontjából ezek a kiugrások bírnak döntő hatással, nem az alapszint. Ha a kisbaba megfelelő gyakorisággal kerül mellre, akkor a prolaktinnak nincs ideje teljesen visszacsökkenni az alapszintre két szoptatás között //(Lawrence, 2011)//. A prolaktin-szintje cirkadián ingadozást mutat: legmagasabb az éjszaka folyamán //(Lawrence, 2011; Riordan, 2005)//.
	+
	+	Ha a kisbaba nem kerül mellre megfelelő gyakorisággal, az anya melle kellemetlenül túltelítődhet, feszülhet két szoptatás között. Sok édesanya a mellfeszülésnek ezt az érzését azonosítja azzal, hogy elegendő teje van. Valójában ilyenkor a feszülés, telítődés hatására egyrészt a tejtermelő sejtek nem képesek fölvenni a keringő prolaktint, másrészt egy olyan fehérjeszerű anyag (feedback inhibitor of lactation, FIL) kezd felszaporodni a tejben, ami gátolja a tejtermelést //(Lawrence, 2011)//. A ritkább szoptatás tehát hosszú távon a tejmennyiség csökkenését okozza.
	+
	+	Mindezekből következik, hogy az igény szerinti kontra időre szoptatás nem egyszerűen egy választás két különböző megközelítési mód között. A szoptatások korlátozása akár számban, akár időben gátolhatja a tejtermelés mechanizmusainak működését. Ha a kisbaba igény szerint szophat, megfelelő mennyiségű visszajelzést tud adni a mellnek az igényelt tej mennyiségét illetően. Ha csak bizonyos időközönként kerül mellre, akkor nem biztos, hogy a tejtermelés követni tudja az igényeit. Az ún. növekedési ugrások idején ez különösen kritikus lehet.
	+
	+	A növekedési ugrás kifejezés olyan intenzív növekedési szakaszokat takar a kisbaba fejlődése során, amikor a csecsemő átmenetileg több tejet igényel //(La Leche League, 2010)//. Ha igény szerint szophat, akkor ezekben a napokban különösen gyakran kéredzkedik mellre, így tudja föltornászni a tejmennyiséget a megfelelő szintre. Majd a növekedési ugrás lecsengésével a tejmennyiség is visszacsökken.
	+
	+	Ha a kisbaba csak meghatározott időpontokban szophat, a tejmennyiség ilyenkor nem tudja követni a szükségletet, hiszen nem éri több inger a mellet. A kisbaba elégedetlen lehet, a gyarapodás megtorpanhat. Növekedési ugrások jellemzően három- és hathetes, illetve három és hat hónapos korban szoktak előfordulni. Ez egyben magyarázat arra a gyakran tapasztalt jelenségre is, hogy az időre szoptató édesanyák általában ezeket az életkorokat szokták megjelölni, mint amikor „elkezdett apadni” a tejük.
	+
	+	===== Hogyan működik az igény szerinti szoptatás a gyakorlatban? =====
	+
	+	==== Szopási gyakoriságok és mintázatok ====
	+
	+	Igény szerinti szoptatás esetén természetesen éppen az igény szerintiség természetéből adódóan nagyon nehéz konkrét menetrendet, számokat mondani, hiszen minden kisbabának kicsit eltérő lehet az igénye temperamentumtól, élettani adottságoktól, testvérsorban elfoglalt helytől függően. Legfeljebb egy nagyon általános vezérfonal rajzolható föl.
	+
	+	Újszülött-korban az igény szerint és kizárólag szoptatott kisbabák általában minimum 8‑12 alkalommal szopnak 24 óra alatt, de ennél jóval több szopás is előfordulhat. Természetközeli életmódot folytató népeknél (pl. a !Kung San népcsoport a Kalahári sivatagban, //Mohrbacher, 2010)//, ahol a csecsemőket az anyák a meztelen felsőtestükön hordozzák, így a kisbabák korlátozás nélkül férnek hozzá a mellhez, akár 80-100 szoptatás is előfordulhat 24 óra alatt. Természetesen ezt az életformát nehéz lenne adaptálni a mi iparosodott nyugati világunkban, de a megfigyelés jól mutatja, hogy a kisbaba számára a szopások természetes száma valahol a spektrumnak ezen a végén van, és nem a napi 5-6 szopás irányában. Ha a kisbaba nagyon gyakran kéredzkedik mellre, nem „bír ki” több órát két szopás között, az a természetes viselkedés része, és jó gyarapodás, teli pelenkák esetén nem arra utal, hogy elégtelen a tejmennyiség vagy nem megfelelő a tej minősége.
	+
	+	A szopások nem egyenletesen oszlanak el a nap folyamán, nem mindig ugyanolyan időközönként történnek. A legtöbb kisbaba reggel-délelőtt nyugodtabb, többet alszik, kevesebbszer jelez, majd ahogy halad előre a nap, egyre kevesebb idő telik el két szoptatás között. Újszülötteknél gyakran tapasztalható egy olyan esti sírós, nyűgös többórás periódus, amikor a kisbaba nagyon gyakran kér szopni, vagy akár le sem lehet igazán venni a mellről. Ezt az időszakot gyakran illetik a „kólika” megnevezéssel, noha valójában nem feltétlenül arról van szó, hogy a kisbabának a hasa fájna, hanem inkább túlingerlődik, kimerül, és szopás közben tud megnyugodni.
	+
	+	Sok kisbaba kisebb csoportokba, „klaszterekbe” rendezi a napközbeni szopásokat is //(cluster feeding, La Leche League, 2010)//. Ilyenkor a kisbaba az egyes ébrenléti periódusokban egymás után többször is szopik, majd az összesűrített, gyakori szopásokat egy nagyobb alvás követi, aztán újra elölről. A szopások természetesen nem korlátozódnak a nappali órákra, a csecsemők éjjel is ébrednek és szopni kérnek.
	+
	+	Az egyes szopások hosszúsága nagyon eltérő lehet újszülöttkorban. Általában ilyenkor még a hosszabb szopások jellemzőek. A kisbaba számára még nem nagyon létezik más a világból anyán és anya mellén kívül, teljes valójában bele tud vonódni a szopásba. Akár az is normális lehet, ha egy-egy szopás kisebb megszakításokkal egy-másfél órán keresztül tart.
	+
	+	Amikorra a kisbaba eléri a három-négy hónapos kort, az idegrendszere hatalmas fejlődésen megy keresztül. Hatékonyabbá válik az ingerfeldolgozó képessége, ezáltal aktívabban képes kapcsolatot teremteni a környezetével. Elkezdi fölfedezni a saját testét és a világot maga körül.
	+
	+	E nagy változások következtében természetes, hogy a viselkedése, és így a szopási szokásai is változnak. A szopási idő többnyire drasztikusan lerövidül, akár néhány percre korlátozódik. A kisbaba figyelme erősen terelhetővé válik: ha szokatlan hangot hall, vagy valaki belép a szobába, elengedi a mellet és körülnéz.
	+
	+	Ezzel párhuzamosan a szopások száma megnövekedhet, a minimális mennyiség 10-12 alkalom szokott lenni 24 óra alatt. Vagyis nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy ahogy nő a kisbaba, úgy egyre ritkább szopásokra lenne szüksége – épp ellenkezőleg! A gyakoribb szopásokkal tudja ellensúlyozni a kisbaba a rövidülő szopási időket és a terelhető figyelmet.
	+
	+	Ebben a korban megnő az éjszakai szopások jelentősége is. Napközben a sok inger elvonhatja a kisbaba figyelmét, de éjszaka a csöndben és sötétben csak a szopásra kell figyelnie.
	+
	+	Időre szoptatott, kevesebb testkontaktusban részesülő kisbabáknál előfordulhat, hogy ebben a korban is még hosszan szopnak. Ha a lehetőség csak korlátozott számban áll rendelkezésre, akkor igyekeznek kihasználni a szopási alkalmakat.
	+
	+	Ez a mintázat aztán nagyjából az egész első félévben megmarad. Egy ausztrál tanulmányban egy és hat hónapos kor közötti, kizárólag szoptatott kisbabák szopási gyakoriságát nézték. Az átlag a napi 11 szopás volt (a szopások száma 6 és 18 között változott), a gyakoriság nem csökkent a kisbaba korával //(id. Mohrbacher, 2010)//. A hozzátáplálás megkezdésével sem feltétlenül csökken a szopások száma vagy gyakorisága az első időkben, sőt, az az ideális, ha a kisbaba továbbra is olyan gyakran szophat, mint korábban.
	+
	+	A mozgásfejlődés, helyváltoztatás beindulása a második félévben kihatással lehet a szopási viselkedésre is. Előfordulhat, hogy közvetlenül egy-egy új mozgásforma elsajátítása előtt a kisbaba különösen nyűgös, gyakran kér szopni. Mint lentebb majd látni fogjuk, ilyenkor a szopás sok különböző funkciója közül a megnyugtatás kerülhet előtérbe, illetve felfogható ez egyfajta „erőgyűjtésnek” is az új mérföldkő előtt.
	+	Az újonnan birtokba vett mozgásforma többnyire lenyűgözi, elbűvöli a kisbabát. Megesik, hogy ilyenkor napközben fáradhatatlanul jön-megy, szinte „nem ér rá” szopni sem a környezet felfedezése közben. Megintcsak az éjszakai szopások adnak jó alkalmat arra, hogy a kisbaba hozzájusson a számára fontos tejmennyiséghez. Nem ritka, hogy ebben a korban a 24 óra alatt igényelt tejmennyiség túlnyomó részét éjjel veszik magukhoz a csecsemők.
	+
	+	A későbbiekben a fejlődés során általában inkább a külvilág felé fordulós, és inkább az anyához közeledős periódusok válthatják egymást. Az út persze afelé mutat, hogy a kisgyerek végül kinövi a szopási igényt, és elválasztja magát, ám ez többnyire nem lineárisan történik meg igény szerint szoptatott kisbabák esetében. Az anya felé fordulósabb időszakokban a kisbaba, kisgyerek többször kérhet szopni, ezzel is megerősítve az őt az anyához fűző szoros kötelékeket.
	+
	+	=== Lehetnek egyéb, speciális hatások is, amik a szopási gyakoriságot befolyásolják, ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül. ===
	+
	+	Igény szerint szoptatott kisbabának az első hat hónapban még nagy melegben sincs szüksége kiegészítő folyadékra, vízre, teára. Ilyenkor a kisbaba nagy gyakorisággal kéredzkedik mellre, és a gyakori, adott esetben rövidebb ideig tartó szopásokkal fedezni tudja a folyadékigényét.
	+
	+	A frontos, szeles, változékony időjárású napok a kisbabát is megviselhetik. Nyugtalanságának, rossz közérzetének enyhítésére szintén többször kérhet szopni.
	+
	+	Ha a család életében egy stresszesebb időszak következett be, akár csak pl. egy költözés kapcsán, a kisbaba megérezheti a feszültséget. Biztonságérzetét leginkább gyakori szopásokkal tudja helyreállítani. Nagyobb gyereknél is előfordulhat a gyakoribb szopás, ha a biztonságérzete valamiért meginog, pl. az anya munkába áll, kistestvér készülődik vagy akár az anya kimondatlanul az elválasztást fontolgatja.
	+	De sokszor nem is kell különösebben nagy horderejű változás. Kis csecsemőnél sokszor elegendő egy nagyobb vendégjárás, felfordulás, hogy utána a kisbaba nyugtalan legyen, és sokszor kérjen szopni. Főleg, ha sokan vették őt kézbe, sok embernél járt. Ilyenkor a gyakori szopás hátterében fontos szerepet tölt be az anyatej immunológiai funkciója is. A kisbaba idegen baktériumflórákkal kerül érintkezésbe. Amikor utána fokozottan igényli az anyukája közelségét és a szopást, ezzel lehetővé teszi, hogy az édesanya szervezetébe is bekerüljenek ezek a baktériumok, és a tejben ellenanyagok jelenjenek meg ellenük, amik segítik a kisbaba védelmét.
	+
	+	===== Milyen funkciókat hordoz az anyatej, a szoptatás? =====
	+
	+	A fentiekben is történt már említés arról, hogy az anyatej nem csak a kisbaba táplálását szolgálja. A tejben számos olyan összetevő van, amely nem közvetlenül a táplálásért, hanem a kisbaba pszichés és fiziológiai jóllétéért felelős //(pl. Lawrence, 2011)//. Ezek a hatások egymástól elválaszthatatlanok és egyformán fontosak.
	+
	+	A saját anya teje, sőt, akár annak illata is fájdalomcsillapító hatással bír csecsemőkben kellemetlen beavatkozások esetén //(Blass, 1997; Gray, 2002; Nishitani, 2008)//.
	+
	+	Az anyatejben deltaalvás-indukáló peptid-szerű anyagok találhatók //(Graf, 1984)//, amelyek segíthetik a kisbabát az elalvásban. Az anyatej triptofántartalmának cirkadián változásai segítik az érett alvás-ébrenlét ciklus kialakulását a csecsemőkben //(Cubero, 2005)//.
	+
	+	Az anyatej maga is tartalmaz prolaktint. A prolaktin a tejtermelés szabályozásán kívül ellazító, megnyugtató hatással is bír //(Lawrence, 2011)//.
	+
	+	Mindazonáltal az anyatej kedvező élettani és pszichés hatásai elválaszthatatlanok magának a szoptatási helyzetnek a hatásaitól. A La Leche Liga alapkönyvében, A szoptatás női művészetében //(The Womanly Art of Breastfeeding, La Leche League, 2010)// olvasható az alábbi elgondolkodtató föltevés: //„Mit tennél, ha választanod kellene? Az egyik lehetőség, hogy cumisüvegből eteted a babádat szigorúan meghatározott időközönként, kevés testkontaktus mellett, de az üvegben a saját anyatejed van. A másik, hogy az ő jelzéseire reagálva szoptatod a babádat, de a melledből tápszer jön.”//
	+
	+	Sok édesanya vagy akár szakember az első lehetőséget választaná. Az anyatejes táplálás előnyeiről rengeteg tudományos kutatás áll rendelkezésre, miközben magának a szoptatásnak a hatásairól jóval kevesebb. A „végtermék”, az anyatej jelentősége került előtérbe a „folyamat”, a szoptatás helyett. //Epstein-Gilboa (2009)// könyvében remekül leírja, hogy ebben a hangsúlyeltolódásban hogyan játszott szerepet a cumisüveg-, tápszer- és mellszívógyártók erőteljes marketingje, akinek érdekük volt, hogy magának a szoptatásnak a fontossága elsikkadjon.
	+
	+	A szoptatás semmiképpen nem egyenlő az anyatejes táplálással! Ahogy fentebb is többször említettem, a szoptatás jóval több a kisbaba etetésénél, a megfelelő tápanyagokkal való ellátásánál. Tulajdonképpen sokkal inkább tekinthető egy babagondozási módszernek, ami leginkább az igény szerinti szoptatáson keresztül tud megvalósulni.
	+
	+	Maga a szoptatási helyzet, a szopómozgás és a bőr-kontaktus egyidejű megléte mellett számos pozitív hatást fejt ki a csecsemőre. A szoptatás maga is bír fájdalomcsillapító hatással, segít ellazulni, megnyugodni a kisbabának. Segíti az állapotregulációt. Ezeket a hatásokat a szopás következtében felszabaduló kolecisztokinin és endogén ópiátok mediálják //(Blass, 1996)//.
	+
	+	A szoptatás megkönnyíti a kisbaba, kisgyerek elaltatását, amikor még az önálló elalvásra való képesség nem alakult ki //(Sears, 2005)//. A ritmusos szopómozgás és a testközel elősegíti az elalváshoz elengedhetetlen befelé fordulást, ellazulást, illetve az éberségi szintek, állapotok közötti átmenetet.
	+
	+	A testközelség hatására felszabaduló centrális oxitocin nagy szerepet játszik a kötődés kialakításában, és szintén ellazító, megnyugtató hatást fejt ki a kisbabára és a mamára egyaránt //(Uvnas-Moberg, 1998; Prime, 2007)//.
	+
	+	A szoptatás ezen hatásai nemcsak csecsemőkorra jellemzőek, hanem a szoptatás teljes időtartama alatt tapasztalhatók //(Epstein-Gilboa, 2009)//. Ahogy nő a kisgyerek és fokozatosan áttér a családi étkezésekre, úgy kerülnek egyre inkább előtérbe a szoptatás tápláláson túlmutató funkciói.
	+
	+	Ha azt tartjuk szem előtt, hogy a szoptatás tulajdonképpen maga a kapcsolat anya és kisbabája között, akkor beláthatjuk, hogy mennyire abszurd lenne ezt időhöz kötött korlátok közé szorítani.
	+
	+	Az időhöz kötött etetés ideája a cumisüveges, mesterséges táplálás elterjedéséhez köthető, és innen szivárgott vissza a szoptatásba //(Mohrbacher, 2010)//. A nyugati civilizációban élő anyák sokszor megpróbálják a mesterséges táplálás normáit alkalmazni a szoptatásra, főképp mert ez összhangban van az uralkodó kulturális értékekkel (pl. kiszámíthatóság, kontroll, a minél korábbi önállóság mindenek fölé helyezése). Ráadásul a XX. századi, „tudományos igényű” gyermeknevelés a szabályozás igényével lépett fel, és leginkább azokat a dolgokat tudta kezelni, amik mérhetőek. Sajnos ez a hozzáállás még ma is sokszor tapasztalható a tudományos életben, a szoptatással kapcsolatos kutatások megtervezésénél, de szerencsére növekvő tudásunk és a kifinomultabb módszerek mára egyre inkább lehetővé teszik a korábban figyelmen kívül hagyott tényezők vizsgálatát is – mint például az oxitocin hatása.
	+
	+	===== A kizárólagosság jelentősége: miért fontos, hogy a kisbaba a mellen nyugodhasson meg? =====
	+
	+	A fentieken túl egy további mechanizmus megléte gondoskodik alapesetben arról, hogy a kisbaba minél többször kéredzkedjen mellre, ez pedig a //humán orális imprinting// //(Mobbs, 2007)//. Miközben általánosan elfogadott, hogy a kisbabák előnyben részesíthetik például az egyik fajta cumit a másikkal szemben, a mögöttes jelenség, az orális imprinting megléte és ennek a szoptatásra gyakorolt hatása nem igazán kap teret a gyermekgyógyászati szakirodalomban //(Lawrence, 2011)//.
	+
	+	Az orális imprinting veleszületett folyamat, melynek alapja az orális taktilis ingerlés. A száj a csecsemő legérzékenyebb, központi szerve. Már az újszülött is képes a szájával a különböző alakú és textúrájú tárgyak között különbséget tenni. Ez a képesség segíti az újszülöttet abban, hogy az édesanyja mellét felismerje és arra imprintálódjon. Az anyamell az orális imprinting genetikailag meghatározott tárgya. Ha a „legjobb” tárgy nem áll rendelkezésre, akkor a kisbaba a hozzá leginkább hasonlót fogja választani.
	+
	+	Nem egyszerűen a kisbaba nagyfokú szopási igényéről van szó, hiszen akkor bármit egyforma szívesen szopna, ami a szájába kerül.
	+	Az orális imprinting nem a táplálékfelvétellel függ össze, hiszen a nyugtatócumiból vagy ujjszopás esetén a saját ujjából nem jut táplálékhoz a kisbaba, mégis ezt preferálhatja.
	+
	+	Az imprintinget nem pusztán az ízérzékelés vagy a szaglás irányítja, hiszen ujjszopós babáknál látható, hogy valamelyik konkrét ujjukat preferálják, noha valószínűtlen, hogy a többi ujjnak eltérő szaga vagy íze lenne.
	+
	+	Az imprinting viselkedés jellemzői az imprinting tárgyának felismerése, kiválasztása, a közelség biztosítása, hiányában nagyfokú stressz. Az orális imprinting megszilárdulását a szopás közbeni megnyugvás váltja ki, így a //komfortszopásnak// nagy szerepe van a létrejöttében. A kisbaba érzelmileg ragaszkodni fog az imprinting tárgyához. Alapesetben a kisbaba az anya melléhez tud imprintálódni, így a gondoskodás, a táplálék és a megnyugvás forrása mint az imprinting tárgya, egységet képez. Ha a közelség nincs biztosítva, a kisbaba a „második legjobb” dolgot fogja választani, ami lehet cumi, cumisüveg, a kisbaba ujja. Olyan kultúrákban, ahol a kisbaba szabadon hozzáfér a mellhez, ismeretlen dolog az ujjszopás, cumi, viszont ember által felnevelt emlősállatoknál tapasztaltak ilyet (ujjszopás, szopis rongy, üres cucli…).
	+
	+	Vagyis sem a cumizás, sem az ujjszopás nem élettani jelenség! Nem a kettő közül kell valamelyiket választani. Ha a kisbaba minden szopásigényét a mellen élheti ki, lehetősége van a komfortszopásra is, akkor a mellhez tud imprintálódni, nem igényel más tárgyat.
	+
	+	Mivel érzelmi ragaszkodás alakul ki az imprinting tárgya iránt, a cumit sem könnyebb elvenni a kisbabától, mint az ujját, ha azt szopja. Ilyenkor fel kell kínálni valami mást, a megnyugvás egyéb forrását kell biztosítanunk, hiszen valami fontostól fosztjuk meg a kisbabát, kisgyereket.
	+
	+	Az imprinting érzelmi alapja okozhatja, hogy ez akár a táplálékfelvétellel is konfliktusba kerülhet. Előfordulhat, hogy a cumizó vagy intenzíven ujjszopó kisbaba nem kerül elégszer mellre, nem jut elég táplálékhoz, és mégis elégedettnek tűnik, hiszen az imprinting tárgyával a közelség biztosítva van. Ennek élettani alapját a komfortszopás közben felszabaduló, jóllakottságért és elégedettségért felelős hormonok képezik. Ezáltal a cumihasználat vagy az ujjszopás alááshatja a szoptatás sikerességét, mind a kizárólagos szoptatás, mind a szoptatás teljes időtartama megrövidülhet //(Lawrence, 2011)//.
	+
	+	=== Bizonyos helyzetek könnyebben megakadályozhatják, hogy a szoptatott csecsemő az anya melléhez tudjon imprintálódni. ===
	+
	+	A cumit, cumisüveg markánsabb, erőteljesebb inger a szájban, mint az anyamell, könnyebben imprintálódik, aminek következtében a kisbaba egyrészt ezt az érzetet fogja keresni, másrészt rögzül a helytelen szopási technika.
	+
	+	Az időre szoptatás, a szoptatás „etetésként” való tekintése esetén nincs a kisbabának lehetősége a megfelelő mennyiségű komfortszopásra, a megnyugvás nem a mellhez kapcsolódik. Ide kapcsolódik az is, ha az anya megszakítja a szoptatásokat, amikor a kisbaba már „csak cumizik” a mellén.
	+
	+	Ha az anya érzelmileg vagy fizikailag nem elérhető, a megnyugvás nem tud hozzá kapcsolódni, mert nem tud figyelni a kisbaba ilyen szükségleteire.
	+
	+	Ha az anya túl gyors ütemet diktál az elválasztásban, ami a kisgyerek számára az adott korban nem megfelelő, akkor a mellen való megnyugvás is túl gyors ütemben csökkenhet. Ilyenkor későbbi életkorban is beléphet valami helyettesítő a kisbaba életébe akár cumi, akár ujjszopás formájában.
	+
	+	Előfordulhat, hogy az anya szándéka az, hogy igény szerint szoptatja a kisbabáját, ám a komfortszopás mégis nehézségekbe ütközik, és a kisbaba az ujját fogja választani megnyugvás céljából. Ilyen helyzet adódhat, ha pl. túl sok az anya teje és/vagy túl erős a tejleadó reflexe, vagy ha a szopás valamiért kellemetlen a babának (pl. refluxos kisbaba esetén, vagy ha a csecsemő érzékeny valamire az anya étrendjében). Ezen esetekben a kiváltó ok megkeresése és megszüntetése segíthet abban, hogy a kisbaba a mellhez tudjon imprintálódni.
	+
	+	Az imprinting jelensége nyilvánulhat meg olyan esetekben is, amikor a kisbaba az anya valamelyik mellét preferálja vagy akár elutasítja az egyik mellet – különösen ha a két mell, mellbimbó eltérő méretű, alakú. Ez azonban nem akadálya az igény szerinti és kizárólagos szoptatásnak: egy mell is teljesen el tud látni egy kisbabát.
	+
	+	===== Tévhitek az igény szerinti szoptatással kapcsolatban =====
	+
	+	Számos hiedelem és tévhit kering a köztudatban az igény szerinti szoptatással kapcsolatban, amik alkalmasak arra, hogy a kezdő édesanyákat elbizonytalanítsák és megijesszék, és ezzel a szoptatást aláássák. Ahogy fentebb is volt róla szó, ezen tévhitek nagy része valójában az uralkodó kulturális normában gyökerezik, a tudomány köntösében olyan dolgot szeretne morális alapokra helyezni, ami valójában biológiai, élettani meghatározottságú.
	+
	+	Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány ilyen tévhitet szeretnék áttekinteni, górcső alá venni.
	+
	+	Nagyon gyakran figyelmeztetik az édesanyákat arra, hogy ha az igény szerinti szoptatást választják (noha ez már eleve nem egy egyszerű választás eredménye kellene, hogy legyen, de ez a sugallat), akkor az életük könnyen káoszba fordul, kiszámíthatatlanná válik. Valójában amikor egy családba kisbaba érkezik, akkor az élet a táplálási módtól függetlenül gyökeresen felfordul, és időbe telik, mire minden a helyére kerül, méghozzá egy teljesen új rendszerbe.
	+
	+	Ennek a tévhitnek az egyik alapja, hogy a mindennapok rendjét mindig szigorúan a kezünkben kell tartanunk, holott egy kisbaba, kisgyerek mellett az első, amit megtapasztalhat az újdonsült szülőpár, hogy mindig adódhatnak váratlan helyzetek, nem lehet mindent kontrollálni. Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi, hogy az édesanya ráhangolódjon a kisbabájára, ami az egyik legfontosabb feladat a korai időszakban. Az időhöz kötött szoptatás a kisbabát vérmérséklettől, személyiségtől függetlenül igyekszik egy skatulyába gyömöszölni, ami egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő a számára, és akadályozhatja, hogy a szülők megismerjék kisbabájuk valódi szükségleteit, illetve hogy a gondozásuk milyenségét a növekvő kisbaba szükségleteihez tudják igazítani. Az igény szerint szoptató édesanyák előbb-utóbb többnyire fölismernek egy mintázatot, azt a ritmust, ami szerint a kisbaba „működik”. Mikor vannak nyugodtabb időszakai, mikor igényel több testközelt, több szoptatást, mi az, ami különösen felzaklatja a kisbabát. Persze ez egy rugalmas ritmus, ami változhat a kisbaba aktuális állapota, életkora függvényében – lehetnek neki is jobb és rosszabb napjai.
	+
	+	A másik fontos tényező, hogy minek tekintjük magát a szoptatást. Olyasvalaminek, amire nagyon rá kell készülni minden egyes alkalommal, vagy olyannak, ami az élet természetes része, és a napok menetébe szervülve működik? Egy felnőtt sem gondolja, hogy káosz az élete, mert nem mindig ugyanakkor eszik, mert jön-megy, és közben fölhajt egy pohár vizet, mert tevékenykedés közben beszélget a párjával, mert melléérve olykor végigsimít a másikon, és ezek egyáltalán nem időhöz kötve működnek, mégsem zavaró a „kiszámíthatatlanságuk”. Ha a szoptatást is a babával való kapcsolat egy formájának tekintjük, ami táplálkozás, ivás, de egyben megnyugtatás, „beszélgetés”, elaltatás stb. is, akkor sokkal könnyebb elfogadni, és az élet részeként tekinteni rá. Persze nem egyszerű mindezt megélni, nem kis részben azért, mert a mai édesanyák többnyire úgy nőnek föl, hogy nem láttak szoptatott, pláne igény szerint szoptatott kisbabát, vagyis nemcsak általában a szoptatás menetéről nincs belső tudásuk, de arról sem, hogy mi várható egy kisbabától, és hogyan lehet a kisbaba szükségleteinek kielégítését a mindennapok menetébe integrálni.
	+
	+	Ehhez kapcsolódik, az a hiedelem, hogy az anya nem fog tudni semmit megcsinálni a háztartásban, nem fognak tudni elmenni sehová, mert a kisbaba bárhol és bármikor „megéhezhet”, és azt „szokta meg”, hogy mindig kaphat szopni, ha akar.
	+
	+	Ebben a vélekedésben a XX. század első felének népszerű, Amerikából indult pszichológiai irányzatának, a behaviorizmusnak a hatása tükröződik, melynek egyik legjelesebb képviselője John Watson volt //(Mohrbacher, 2010)//. A behavioristák abban hittek, hogy a személyiséget gyakorlatilag figyelmen kívül lehet hagyni, és a viselkedés a megerősítések és büntetések függvényében szinte a végtelenségig alakítható, formálható. Vagyis ha a kisbaba jelzéseit csak bizonyos alkalmakkor erősítem meg azzal, hogy megszoptatom, akkor előbb-utóbb megtanulja, hogy csak ilyenkor kérjen szopni, a köztes időben pedig nyugton maradjon.
	+
	+	Ma már ismerjük a behaviorista irányzat korlátait is. Az alapvető szükségletek nem olthatók ki, legfeljebb bizonyos viselkedésformák, de azok sem mindenkinél ugyanúgy. Ha a szükségletet nem elégítem ki, az akkor is fennmarad, és más kielégülési formát keres magának. Lehet, hogy a kisbaba megtanulja, hogy a szokásos időkön kívül hiába jelzi, hogy szopni szeretne, de ha a jelzés el is marad, ettől ő még stresszt él át a kielégületlen szükséglettől. Nagyon sokszor ilyenkor kerül sor különböző pótszerek bevezetésére, mint pl. a cumi, a cumisüveg, vagy épp a kisbaba az ujját kezdi szopni, amik mind alááshatják a szoptatás sikerét. A kisbabánál még nem működnek azok az agyi kapcsolatok, amik lehetővé teszik a szükséglet azonnali kielégülésének késleltetését //(Gerhardt, 2009)//.
	+
	+	A szoptatás egyik nagyszerű hozadéka, hogy bárhová és bármennyi időre induljon is el az anya, biztos, hogy elegendő tej lesz nála, épp megfelelő hőmérsékleten, és fogyasztásra készen. A házon kívüli diszkrét szoptatás a legtöbb esetben megoldható akkor is, ha az anya nem szeretne mások előtt szoptatni. Épp az időre szoptatás okozhat nehézségeket a kimozdulásban, hiszen bármikor előfordulhat egy váratlan esemény, ami miatt nem sikerül időre visszaérni.
	+
	+	A kisbaba ritmusát megismerve az otthoni teendőket is jobban lehet tervezni, hogy vajon mikor mire nyílik lehetőség. Ha az édesanya használ valamilyen hordozóeszközt, testközelben tartja a gyermekét, akkor a legtöbb teendő a kisbaba mellett is elvégezhető, akár a szoptatás is megoldható közben.
	+
	+	Sokszor elhangzik olyan vélemény is, hogy esetleg első gyereknél még kivitelezhető az igény szerinti szoptatás, de ahol van egy vagy több nagyobb testvér, ott már biztos, hogy nem. Valójában sok-sok többgyerekes, igény szerint szoptató édesanya tudja cáfolni ezt a tévhitet, sőt, inkább előfordul, hogy az első gyermeket nem sikerül igény szerint szoptatni, mert az édesanya még bizonytalan a saját anyai identitásában is, és a többieket igen. Több gyerek esetében már inkább készségszinten működhet az anyánál a gyerekek szükségleteinek kielégítése. Valamilyen hordozóeszköz használata persze ebben a helyzetben is sokat segít. A nagyobb gyerekek számára is fontos tapasztalás, hogy mire van szüksége egy kisbabának, és hogyan lehet mindazt megadni neki.
	+
	+	Gyakran merül föl a „túlevés” kérdése is, különösen bukós vagy sokat gyarapodó kisbabáknál szokták az anyákat figyelmeztetni arra, hogy ne tegye olyan gyakran mellre a gyermeket. A hasfájás okaként is gyakran szerepel az egészségügyi szakemberek véleményében a túl gyakori vagy „össze-vissza” szoptatás. Ezen a téren megint a szoptatás kizárólagosan etetésként való föltételezése jelenik meg. A kisbaba nem véletlenül kér gyakran szopni, hanem mert számos felmerülő szükségletére ez a megoldás, illetve sokszor megeshet, hogy „csak” komfortszopni szeretne anélkül, hogy jelentősebb mennyiségű tejhez jutna. Ha egy kisbaba nem akar szopni, akkor biztosan nem lehet mellre tenni őt.
	+
	+	A bukás nem feltétlenül tekinthető kóros jelenségnek. Fontos immunológiai funkciója is van: bevonja az orrnyálkahártyát, gátolva ezzel a kórokozók bejutását. A bukás általában nem utal arra, hogy a kisbaba túlságosan nagy mennyiségű tejet fogyasztott el, ennek hátterében egyéb tényezők is szerepelhetnek (pl. erőteljes tejleadó reflex vagy a kisbaba érzékeny pl. az anya által elfogyasztott tejre, tejtermékre, aminek fehérjéi megjelennek az anyatejben). A bukás akkor ad okot aggodalomra, ha a baba részéről a gyarapodás elmaradásával, rossz közérzettel vagy cianotikus epizódokkal társul.
	+
	+	Kizárólag szoptatott kisbabáknál gyakori, hogy az első időszakban igen gyorsan gyarapodnak, majd a gyarapodás üteme a születési súly megduplázása után drasztikusan lelassul. A korábban használt növekedési görbék sokszor a mesterségesen táplált csecsemők egyenletesebb gyarapodási ütemét tükrözték, amiből a szoptatott kisbaba kilóghat. Ha a kisbaba közérzete jó és kizárólag szopik, akkor a nagy gyarapodási ütem nem ad okot az aggodalomra, és semmiképpen nem indokolja a szopások korlátozását vagy kiegészítő folyadék bevezetését, hiszen ezek jelentős mértékben alááshatják a szoptatást.
	+
	+	Természeti népeknél, ahol a kisbabák nagyon gyakran kerülnek mellre, a hasfájás ismeretlen //(Karp, 2003)//. A gyakori, még a nagyon gyakori szoptatás sem okoz önmagában hasfájást. Az anyatej nagyon könnyen emésztődik, gyorsan kiürül a kisbaba kicsi gyomrából, de ha esetleg még van a kisbaba gyomrában az előző adagból, és megint szopni kér, akkor sem történik semmi. A gyomornak nincs szüksége a szokásosan emlegetett „pihenésre” sem éjjel, sem nappal. Sőt, a kisbaba emésztése és formálódó cukor- és zsíranyagcseréje szempontjából épp kedvezőbbek a gyakori, kisebb adagok egyenletesen elosztva a nap folyamán //(Gonzalez, 2005)//.
	+
	+	A gyakori szoptatás akkor okozhat gondot, ha az édesanyának nagyon sok teje termelődik és/vagy erőteljes a tejleadó reflexe, így a kisbaba relatíve sok laktózban gazdag, de zsírban szegényebb elsőtejhez, kevesebb hátsótejhez jut. Ezen azonban különböző praktikákkal lehet változtatni az igény szerinti szoptatás fenntartása mellett.
	+
	+	Az édesanya szempontjából sokszor azért javasolják a szoptatási idő limitálását és/vagy a szopások gyakoriságának korlátozását, mert úgy vélekednek, hogy a gyakori/hosszú ideig tartó szoptatás a mellbimbó „felázásához”, sebesedéséhez vezethet. Noha – főleg először szülő anya esetében – a mellbimbó kezdetben érzékenységgel reagálhat a szoptatással együtt járó intenzívebb igénybevételre, még a nagyon gyakori és hosszú ideig tartó szoptatások sem okoznak nagyfokú fájdalmat, sebesedést. A sebesedés arra utal, hogy a kisbaba nem megfelelően kerül mellre és/vagy nem megfelelő technikával szopik //(Mohrbacher, 2010)//. Így értelemszerűen nem is előzhető meg azzal, ha a szoptatásokat korlátozzuk, hanem a kiváltó okot kell felderíteni és orvosolni. A komfortszopás kiemelt jelentőséggel bír a kisbaba jólléte és fejlődése szempontjából, így ennek tartós korlátozása hátrányokkal járhat.
	+
	+	Pszichológiai szemszögből felmerülő aggodalom lehet, hogy milyen következményekkel járhat a kisbabára nézve, ha az anya nemcsak az éhségre, hanem többféle felmerülő problémára mellre tétellel, „etetéssel” reagál. Vajon nem azt tanulja-e meg a kisbaba, hogy a különböző problémákat nem adekvát módon, hanem evéssel oldja meg, nem válik-e „bánatevővé” nagyobb korában illetve felnőttként. Fentebb számos bizonyítékot próbáltam hozni annak alátámasztására, hogy a szoptatás nem egyenlő az etetéssel, és hogy a kisbaba legkülönbözőbb problémáira is élettanilag adekvát válasz. A szoptatás során nem étellel vigasztalódik a kisbaba, hanem a társas kapcsolat nyújt számára megkönnyebbülést. Vagyis teljesen természetes, hogy a kisbaba, kisgyerek szopni fog kérni akkor is, ha fáj valamije, nyugtalan, álmos, felzaklatódott vagy valami sérelem érte.
	+
	+	Ide kívánkozik az a fontos kutatási eredmény, hogy a szervezet saját endogén opiát rendszere kora gyerekkorban nem képes önállóan bekapcsolni, csak szociális hatásra indukálódik //(Kulcsár, 1996)//. Az endogén ópiátok részt vesznek a fájdalomcsillapításban, illetve a különböző lelkiállapotok regulációjában. A kisbabának szüksége van a társas kapcsolatra és a szoptatásra ahhoz, hogy ez a szabályozó funkció bekapcsoljon, különben „saját lelkiállapotának foglya” marad //(Klein, id. Kulcsár, 1996)//.
	+
	+	Az elválasztás-elválasztódás időszaka kiemelt jelentőséggel bír az endogén ópiát rendszer önindukcióra való átállásának szempontjából. Vagyis itt válik fontossá, hogy a szoptatást az édesanya testközelséggel, jelenléttel, odafordulással igyekszik-e pótolni, kiváltani vagy valóban étellel, édességgel jutalmaz és vigasztal.
	+
	+	===== Hogyan lehet áttérni az igény szerinti szoptatásra? =====
	+
	+	Sok olyan édesanya van, aki a kezdeti időszakban a nem helytálló információk hatására vagy megfelelő támogatás hiányában az időre szoptatás mellett döntött, de a felmerülő problémák miatt (leggyakrabban elégtelen tejtermelés, sírós, nyűgös kisbaba) szeretne áttérni az igény szerinti szoptatásra. Természetesen ez a szoptatás folyamán bármikor lehetséges, noha eleinte nehézségek jelentkezhetnek.
	+
	+	Főképp nyugodtabb temperamentumú kisbabáknál előfordul, hogy eleinte nem jeleznek a szokott „menetrenden” kívül, mert bár a szükséglet náluk is fönnáll, a viselkedéses megjelenés kioltódhatott a megerősítés elmaradásának hatására. Olybá tűnhet, mintha a kisbaba elégedett lenne, holott belül stresszt él át. Ilyenkor a kisbabát gyöngéden rá kell vezetni arra, hogy igenis érdemes jelezni. Ebben nagyon sokat segít a testközelség, amikor az anya is könnyebben észreveszi a kisbaba finomabb jelzéseit, és a kisbaba is hajlamosabb lehet szopásigényének kimutatására.
	+
	+	Ha a kisbaba cumit kapott vagy az ujját szopja, és erre alakult ki nála az imprinting, akkor szintén csak nagy türelemmel és fokozatosan vezethető vissza a mellen való megnyugváshoz. Ne feledjük, hogy az imprinting tárgya iránt érzelmi ragaszkodás alakul ki, és a tárgy nem helyettesíthető könnyen valami mással. A kisbaba korától függően akár hosszú hetekbe telhet, mire sikerül megszilárdítani a mellen való megnyugvás érzetét. Ezt a folyamatot is elősegíti az átmenetet nyújtó, megfelelő mennyiségű testközelség.
	+
	+	Az igény szerinti szoptatásra való áttérés kezdetén felléphet egy olyan időszak, amikor a kisbaba átmenetileg nagyon nyugtalanná válik, sokat nyűgösködik vagy sírdogál, rendkívül gyakran kér szopni. Ő maga is kibillenhet a korábbi egyensúlyából, zavart és bizonytalanságérzetet kelthet benne a változás (még ha a korábbi állapot nem is volt megfelelő), így megnyugvást a testközelben és a szopásban kereshet. „Tesztelheti” az új helyzetet, hogy valóban lehet-e a korábbinál többször jelezni. Ez azonban biztató jel, hiszen arra utal, hogy a kisbaba valóban kezdi átélni azt, hogy érdemes a szükségleteit mindenkor kommunikálnia. Ráadásul a gyakori szoptatás elősegíti a tejmennyiség megfelelő szintre való feltornászását.
	+
	+	===== Az igény szerinti szoptatás korlátai =====
	+
	+	Egészséges csecsemő esetében az igény szerinti szoptatás általában minden különösebb megszorítás vagy probléma nélkül alkalmazható, hiszen ez a biológiai, élettani norma. Azonban vannak olyan speciális helyzetek, amikor nem felel meg az igény szerintiség, végezetül ezeket szeretném röviden áttekinteni.
	+
	+	A leggyakoribb ilyen helyzet, amikor a kisbaba valamilyen oknál fogva aluszékonnyá válik (pl. besárgul a szülés után). Ha nem ébred/jelez legalább nyolc alkalommal 24 óra alatt, a súlygyarapodása nem kielégítő, a pelenkái alapján nem jut elég tejhez, akkor nem alkalmazhatjuk az igény szerinti szoptatást, nem várhatunk a kisbaba jelzéseire, mert ő erre nem képes. Így a szülőnek kell biztosítania a megfelelő tejbevitelt a kisbaba ébresztésével, gyakori mellre tétellel, ha szükséges, szoptatásbarát módon történő pótlással //(Mohrbacher, 2010)//.
	+
	+	Hasonló aluszékonyság léphet föl akkor, ha a kisbaba nem jut elég tejhez, és a szervezete megpróbál takarékoskodni az elérhető kalóriákkal. Ha ilyenkor a kisbaba jelzéseire várunk, akkor előfordulhat, hogy még kevesebb tejhez jut, még ritkábban ébred föl, és ebből az ördögi körből nehéz kikeveredni. Ha az anya gondoskodik a megfelelő bevitelről, a kisbaba élénkebbé, éberebbé válhat, ahogy az állapota rendeződik. Amikor már megbízhatóan jelez, vissza lehet térni az igény szerinti szoptatáshoz.
	+
	+	Az igény szerinti szoptatás nem alkalmazható akkor sem, ha a kisbaba valamilyen veleszületett //anyagcsere-betegségben vagy enzimhiányos állapotban// szenved.
	+
	+	//Galaktozémia// esetén a betegség enyhe formája kivételével a szoptatás egyáltalán nem lehetséges. Ha valamennyi enzim rendelkezésre áll, akkor bizonyos mértékű tejbevitel engedélyezett szoros endokrinológiai kontroll mellett //(Lawrence, 2011)//.
	+
	+	//Fenilketonuriában// szenvedő kisbabáknál a részleges szoptatás lehetséges, hiszen kis mennyiségű fenilalaninra ezeknek a babáknak is szükségük van, de a tejbevitelt szoros kontroll alatt kell tartani, és fenilalanin-mentes tápszerrel kiegészíteni. A vizsgálatok azt találták, hogy a fenilketonuriás gyerekek értelmi fejlődése szignifikánsan jobb eredményt mutatott iskoláskorban, ha a kezelést korán sikerült elkezdeni, a fenilalanin-szintet sikerült megbízhatóan alacsonyan tartani, és a speciális tápszer mellett a kisbaba anyatejet kapott meghatározott mennyiségben //(Lawrence, 2011)//.
	+
	+	===== Irodalomjegyzék: =====
	+
	+	- Blass, E.M.: Milk-induced hypoalgesia in human newborns Pediatrics, 1997 pp. 825-829
	+	- Blass, E.M.: Mothers and their infants: peptide-mediated physiological, behavioural and affective changes during suckling Regulatory Peptides, 1996, pp. 109-112.
	+	- Cubero, J. et al: The circadian rhythm of tryptophan in breast milk affects the rhythms of 6-sulfatoxymelatonin and sleep in newborn. Neuro Endocrinol Lett. 2005 Dec;26(6):657-61.
	+	- Epstein-Gilboa, Keren: Interaction and Relationships in Breastfeeding Families: implications for Practice Hale Publishing, 2009
	+	- Ferber, S.G. – Makhoul, I.R.: The effect of skin-to-skin contact (kangaroo care) shortly after birth on the neurobehavioral responses of the term newborn: a randomised, controlled trial Pediatrics, 2004, pp. 858-865.
	+	- Gerhardt, S: A szükséges szeretet. Az affektusok hatása a kisgyermek agyfejlődésére. Oriold, 2009
	+	- González, C: My Child Won’t Eat! La Leche League International, 2005
	+	- Graf, M. V. et al: Presence of Delta-Sleep-Inducing Peptide-Like Material in Human Milk The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism July 1, 1984 vol. 59 no. 1 127-132
	+	- Gray, L. et al: Breastfeeding Is Analgesic in Healthy Newborns Pediatrics 2002 pp. 590-593
	+	- Kulcsár Zs.: Korai személyiségfejlődés és énfunkciók Akadémiai Kiadó, 1996
	+	- La Leche League International: The Womanly Art of Breastfeeding Ballantine Books, 2010
	+	- Lawrence, Ruth A. – Lawrence, Robert M.: Breastfeeding. A Guide for the Medical Profession Elsevier, 2011
	+	- Mobbs, E.: Thumb-sucking and Dummy-sucking. Evidence for Human Imprinting. G. T. Crarf Pty Ltd., 2007
	+	- Mohrbacher, Nancy: Breastfeeding Answers Made Simple Hale Publishing, 2010
	+	- Nishitani, s. et al: The calming effect of a maternal breast milk odor on the human newborn infant Neurosci Res. 2008 Nov 1.
	+	- Prime, D, K. et al: Oxitocin: Milk Ejection, and Maternal-Infant Well-being IN: Hale, T.W. – Hartmann, P. (Eds): Hale and Hartmann’s Textbook of Human Lactation Hale Publishing, 2007
	+	- Riordan, Jan: Breastfeeding and Human Lactation Jones and Bartlett, 2005
	+	- Sears, W. – Sears, R. – Sears, J. – Sears, M: The Baby Sleep Book Little, Brown and Company, 2005
	+	- Uvnäs-Moberg, K.: Oxytocin may mediate the benefits of positive social interactions and emotions. Psychoneuroendocrinology, 1998, pp. 819–838.

Kevés a tej – Nem szopik eleget a csecsemő

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1377435771		aktuális
Sor 205:		Sor 205:
	=== 1. Szoptanít, SNS (Supplemental Nursing System) ===		=== 1. Szoptanít, SNS (Supplemental Nursing System) ===

-	{{:ekk:laktacios_szaktanacsado_vizsgara_felkeszito_szakiranyu_tovabbkepzesi_szak:tamop_jegyzet:sns.jpg?200 \|}}Ez a segédeszköz az anya nyakába akasztható műanyag flakonból, és három, különböző vastagságú szilikonszondából áll. A palackból kivezető szondát úgy rögzítsük ragasztószalaggal a mellen, hogy a vége körülbelül fél centivel érjen túl a bimbó hegyén. Így, miközben a csecsemő szopik, addig a szondán keresztül IS kap táplálékot. Az eszköz kupakjában levő rovátkákba behúzva a szondát meg lehet állítani a tej folyását az eszközből.	+	{{ :ekk:laktacios_szaktanacsado_vizsgara_felkeszito_szakiranyu_tovabbkepzesi_szak:tamop_jegyzet:sns.jpg?200\|}}Ez a segédeszköz az anya nyakába akasztható műanyag flakonból, és három, különböző vastagságú szilikonszondából áll. A palackból kivezető szondát úgy rögzítsük ragasztószalaggal a mellen, hogy a vége körülbelül fél centivel érjen túl a bimbó hegyén. Így, miközben a csecsemő szopik, addig a szondán keresztül IS kap táplálékot. Az eszköz kupakjában levő rovátkákba behúzva a szondát meg lehet állítani a tej folyását az eszközből.

	Amikor a csecsemő már ütemesen szív-nyel, (illetve amikor az anya tejleadó reflexe már kiváltódott) érdemes leállítani a pótlás folyását, hogy a mellből való szopást ösztönözzük. Az SNS segítségével áthidalható a cumizavaros csecsemő egyik fő problémája: az, hogy nincs türelme megvárni, amíg a mellből folyni kezd a tej (hiszen a cumisüvegből azonnal ömlik). A szonda elszorításával és kiengedésével újra és újra ösztönözni lehet a csecsemőt a hatékonyabb szopásra.		Amikor a csecsemő már ütemesen szív-nyel, (illetve amikor az anya tejleadó reflexe már kiváltódott) érdemes leállítani a pótlás folyását, hogy a mellből való szopást ösztönözzük. Az SNS segítségével áthidalható a cumizavaros csecsemő egyik fő problémája: az, hogy nincs türelme megvárni, amíg a mellből folyni kezd a tej (hiszen a cumisüvegből azonnal ömlik). A szonda elszorításával és kiengedésével újra és újra ösztönözni lehet a csecsemőt a hatékonyabb szopásra.

Kötődéselmélet és szoptatás

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1376143130		aktuális
Sor 73:		Sor 73:
	- Klaus, M., Kennell, J. (1976) Maternal–infant bonding: The impact of early separation or loss on family development. Saint Louis:Mosby		- Klaus, M., Kennell, J. (1976) Maternal–infant bonding: The impact of early separation or loss on family development. Saint Louis:Mosby
	- Klein, M. (1932). The psycho-analysis of children. London: Hogarth Press.		- Klein, M. (1932). The psycho-analysis of children. London: Hogarth Press.
-	- Lyons-Ruth, K., Spielman, E. (2004) Disorganized infant attachment strategies and helpless-fearful of parenting: integrating attachment research with clinical intervention Journal of Infant Mental Health 25, 318-335	+	- Lyons-Ruth, K., Spielman, E. (2004) Disorganized infant attachment strategies and helpless-fearful profiles of parenting: integrating attachment research with clinical intervention Journal of Infant Mental Health 25, 318-335
	- Main, M., Solomon, J. (1986): Discovery of a disorganized/disoriented attachment pattern. In: Brazelton MW. (ed) Affective development in infancy. Norwood, NJ, Ablex, 95-124.		- Main, M., Solomon, J. (1986): Discovery of a disorganized/disoriented attachment pattern. In: Brazelton MW. (ed) Affective development in infancy. Norwood, NJ, Ablex, 95-124.
	- Neuman, I. D. (2003): Brain mechanisms underlying emotional alterations in the peripartum period in rats. Depression and Anxiety, 17: 111-121.		- Neuman, I. D. (2003): Brain mechanisms underlying emotional alterations in the peripartum period in rats. Depression and Anxiety, 17: 111-121.

Laktóz túlterhelés

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1376216584		aktuális
Sor 84:		Sor 84:

	- Anderson SM, Rudolph MC, McManaman JL, Neville MC.: Key stages in mammary gland development. Secretory activation in the mammary gland: it's not just about milk protein synthesis! Breast Cancer Res. 2007;9(1):204. http://breast-cancer-research.com/content/9/1/204 (2011.12.29.)		- Anderson SM, Rudolph MC, McManaman JL, Neville MC.: Key stages in mammary gland development. Secretory activation in the mammary gland: it's not just about milk protein synthesis! Breast Cancer Res. 2007;9(1):204. http://breast-cancer-research.com/content/9/1/204 (2011.12.29.)
-	- Akre J (editor).: Lactation. In: Infant feeding the physiological basis Bulletin of the World Health Organization, Supplement to Volume 67, 1989. pp19-40. http://whqlibdoc.who.int/bulletin/1989/Vol67-Supp/bulletin_1989_67%28supp%29_2.pdf (2013.08.11.)	+	- Akre J (editor).: Lactation. In: Infant feeding the physiological basis Bulletin of the World Health Organization, Supplement to Volume 67, 1989. pp19-40. http://whqlibdoc.who.int/bulletin/1989/Vol67-Supp/bulletin_1989_67%28supp%29_2.pdf (2011.12.29.)
	- Brill H.: Approach to milk protein allergy in infants. Can Fam Physician. 2008 Sep;54(9):1258-64. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2553152/?tool=pubmed (2011.12.29.)		- Brill H.: Approach to milk protein allergy in infants. Can Fam Physician. 2008 Sep;54(9):1258-64. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2553152/?tool=pubmed (2011.12.29.)
	- Cox DB, Owens RA, Hartmann PE.: Blood and milk prolactin and the rate of milk synthesis in women. Exp Physiol. 1996 Nov;81(6):1007-20. http://ep.physoc.org/content/81/6/1007.full.pdf (2011.12.29.)		- Cox DB, Owens RA, Hartmann PE.: Blood and milk prolactin and the rate of milk synthesis in women. Exp Physiol. 1996 Nov;81(6):1007-20. http://ep.physoc.org/content/81/6/1007.full.pdf (2011.12.29.)

Szoptatástámogatás és mentálhigiéné

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1376916457		aktuális
Sor 47:		Sor 47:
	===== Szoptatás és abúzus, elhanyagolás =====		===== Szoptatás és abúzus, elhanyagolás =====

-	Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság (American Academy of Pediatrics) lapjában, a Pediatrics-ban megjelent egyik friss közlemény (Strathearn, 2009) arról számol be, hogy a rossz anyai bánásmód (különösen is az anyai elhanyagolás) és a szoptatás időtartama között direkt, más tényezőktől független összefüggést mutatható ki, a szoptatás védő faktorként azonosítható az anyai rossz bánásmód és elhanyagolás vonatkozásában. Ez az összefüggés függetlennek mutatkozott az alábbi, kiszűrt, az eredményeket potenciálisan befolyásoló faktoroktól: szociodemográfiai faktorok (anyai életkor, az anya iskolázottsága, életállapota, rasszhoz tartozása, foglalkoztatási státusz a családban); a terhesség kívánatos, vagy nem kívánatos volta; terhesség alatti szerhasználat; foglalkoztatási státusz a szülés utáni időszakban; a csecsemő ellátásával kapcsolatos szülői attitűd paraméterei; szorongásos vagy depresszív tünetek jelenléte; a csecsemőre vonatkozó faktorok (nem, érettség, intenzív osztályos ellátás, anya-gyerek szeparáció ténye és időtartama).	+	Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság (American Academy of Pediatrics) lapjában, a Pediatrics-ban megjelent egyik friss közlemény //(Strathearn, 2009)// arról számol be, hogy a rossz anyai bánásmód (különösen is az anyai elhanyagolás) és a szoptatás időtartama között direkt, más tényezőktől független összefüggést mutatható ki, a szoptatás védő faktorként azonosítható az anyai rossz bánásmód és elhanyagolás vonatkozásában. Ez az összefüggés függetlennek mutatkozott az alábbi, kiszűrt, az eredményeket potenciálisan befolyásoló faktoroktól: szociodemográfiai faktorok (anyai életkor, az anya iskolázottsága, életállapota, rasszhoz tartozása, foglalkoztatási státusz a családban); a terhesség kívánatos, vagy nem kívánatos volta; terhesség alatti szerhasználat; foglalkoztatási státusz a szülés utáni időszakban; a csecsemő ellátásával kapcsolatos szülői attitűd paraméterei; szorongásos vagy depresszív tünetek jelenléte; a csecsemőre vonatkozó faktorok (nem, érettség, intenzív osztályos ellátás, anya-gyerek szeparáció ténye és időtartama).

	A vizsgálat több mint 7000 anya-gyerek páros prospektív megfigyelésével történt. A vizsgálatban rossz bánásmódon az elhanyagolást, illetve a fizikai vagy érzelmi abúzust értették, és azokat az eseteket minősítették így, ahol erre konkrét, hivatalos gyermekvédelmi intézkedés, illetve feljegyzés utalt.		A vizsgálat több mint 7000 anya-gyerek páros prospektív megfigyelésével történt. A vizsgálatban rossz bánásmódon az elhanyagolást, illetve a fizikai vagy érzelmi abúzust értették, és azokat az eseteket minősítették így, ahol erre konkrét, hivatalos gyermekvédelmi intézkedés, illetve feljegyzés utalt.
Sor 57:		Sor 57:
	===== Szoptatás és a szoptató anyák lelki egészsége =====		===== Szoptatás és a szoptató anyák lelki egészsége =====

-	A szoptatás során bekövetkező hormonális változásokra, azok stressz-csökkentő, nyugtató hatására, illetve a szoptatás révén is kialakuló és erősödő anyai kötődésre vonatkozóan utalunk jelen jegyzetünk más fejezeteire, dr. Varga Katalin és Csóka Szilvia írásaira, ezeket a mechanizmusokat itt csak a teljesség kedvéért említjük meg. Inkább kiemelünk néhány olyan további aspektust, amely a – gyermekek lelki egészségének tárgyalása után – a szoptató anyák lelki egészségének elemzésére irányul.	+	A szoptatás során bekövetkező hormonális változásokra, azok stressz-csökkentő, nyugtató hatására, illetve a szoptatás révén is kialakuló és erősödő anyai kötődésre vonatkozóan utalunk jelen jegyzetünk más fejezeteire, [[ekk:laktacios_szaktanacsado_vizsgara_felkeszito_szakiranyu_tovabbkepzesi_szak:tamop_jegyzet:a_centralis_oxitocin_es_gyakorlati_jelentosege\|dr. Varga Katalin]] és [[ekk:laktacios_szaktanacsado_vizsgara_felkeszito_szakiranyu_tovabbkepzesi_szak:tamop_jegyzet:kotodeselmelet_es_szoptatas\|Csóka Szilvia]] írásaira, ezeket a mechanizmusokat itt csak a teljesség kedvéért említjük meg. Inkább kiemelünk néhány olyan további aspektust, amely a – gyermekek lelki egészségének tárgyalása után – a szoptató anyák lelki egészségének elemzésére irányul.
	Az anyai posztpartum depresszió szempontjából kockázati tényezőként tartják számon a szoptatás korai abbahagyását, illetve a nem-szoptatás tényét //(Ip, 2007; Kendall-Tackett, 2010)//. A kezeletlen anyai depresszió a csecsemő, kisgyermek lelki fejlődésére is hatással van. A depressziós anyák gyermekeinél gyakrabban fordultak elő olyan zavarok, mint az alacsony önértékelés, magatartászavarok, szerhasználat, mentális betegségek. A szoptatás során megvalósuló odafordulás és testközelség képes csökkenteni a depresszió azon hatásait, amelyek ezeknek a rendellenességeknek a kialakulásához vezethetnek //(Kendall-Tackett, 2010)//.		Az anyai posztpartum depresszió szempontjából kockázati tényezőként tartják számon a szoptatás korai abbahagyását, illetve a nem-szoptatás tényét //(Ip, 2007; Kendall-Tackett, 2010)//. A kezeletlen anyai depresszió a csecsemő, kisgyermek lelki fejlődésére is hatással van. A depressziós anyák gyermekeinél gyakrabban fordultak elő olyan zavarok, mint az alacsony önértékelés, magatartászavarok, szerhasználat, mentális betegségek. A szoptatás során megvalósuló odafordulás és testközelség képes csökkenteni a depresszió azon hatásait, amelyek ezeknek a rendellenességeknek a kialakulásához vezethetnek //(Kendall-Tackett, 2010)//.

1376920336		aktuális
Sor 10:		Sor 10:

	^1. TÁBLÁZAT: A centrális OT-rendszer pszichoemotiv hatásköre^		^1. TÁBLÁZAT: A centrális OT-rendszer pszichoemotiv hatásköre^
-	\|csökkenti a szorongást, a félelmet\\	+	\|csökkenti a szorongást, a félelmet\\ csökkenti a depressziót\\ csökkenti az antiszociális viselkedést\\ elősegíti a társas támasz nyújtását és fogadását\\ fájdalomcsillapító hatású\\ gyorsítja a sebgyógyulást\\ erősíti a szociális viselkedést\\ örömtelivé teszi a társas együttlétet, közelséget\\ növeli a bizalmat \|
-	csökkenti a depressziót\\	+
-	csökkenti az antiszociális viselkedést\\	+
-	elősegíti a társas támasz nyújtását és fogadását\\	+
-	fájdalomcsillapító hatású\\	+
-	gyorsítja a sebgyógyulást\\	+
-	erősíti a szociális viselkedést\\	+
-	örömtelivé teszi a társas együttlétet, közelséget\\	+
-	növeli a bizalmat\|	+


-	Az OT e funkciókörébe a szociális affiliációban (társas kapcsolatok) szabályozása tartozik. Ilyen például maga a szülői viselkedés, az újszülött kötődési magatartásformái (pl. megkapaszkodás, izolációs vokalizáció), valamint felnőttkorban a reproduktív viselkedés, annak számos elemével. A cOT magas szintje egyúttal csökkenti a plazma kortizol-szintjét. Az OT nyugtató hatására egy újfajta stresszkezelés is alapul, a cannoni jól ismert „üss vagy fuss” válaszhoz képest ez az adott helyen, társai közelében (legtöbbször összekapaszkodva, egymáshoz bújva), nyugalomban tartja az egyedet, főképp a nőket és a gyerekeket. A leselkedő veszélyhelyzetekben a feltehetően esélytelen szembeszállás (üss) vagy megfutamodás (fuss) lehetőségeivel szemben ez a stresszválasz, a „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) válaszminta, a fizikai és lelki értelemben nyugodt(abb) együttmaradás révén segíti a túlélést //(Uvnäs-Moberg, 2005; DeVries, 2003; Petersson, 2005)//.	+	Az OT e funkciókörébe a szociális affiliációban (társas kapcsolatok) szabályozása tartozik. Ilyen például maga a szülői viselkedés, az újszülött kötődési magatartásformái (pl. megkapaszkodás, izolációs vokalizáció), valamint felnőttkorban a reproduktív viselkedés, annak számos elemével. A cOT magas szintje egyúttal csökkenti a plazma kortizol-szintjét. Az OT nyugtató hatására egy újfajta stresszkezelés is alapul, a cannoni jól ismert „üss vagy fuss” válaszhoz képest ez az adott helyen, társai közelében (legtöbbször összekapaszkodva, egymáshoz bújva), nyugalomban tartja az egyedet, főképp a nőket és a gyerekeket. A leselkedő veszélyhelyzetekben a feltehetően esélytelen szembeszállás (üss) vagy megfutamodás (fuss) lehetőségeivel szemben ez a stresszválasz, a „nyugalom és összetartozás” (calm and connection) válaszminta, a fizikai és lelki értelemben nyugodt(abb) együttmaradás révén segíti a túlélést //(Uvnäs-Moberg, 2005; DeVries, 2003; Petersson, 2005)//.

	===== Az oxitocin szerepe a szaporodásban és utódgondozásban =====		===== Az oxitocin szerepe a szaporodásban és utódgondozásban =====
Sor 27:		Sor 19:
	Az oxitocin neuromodulátor szerepe a szaporodásban több ponton is igazolt. A tartós elköteleződés elősegítésében, a párkapcsolat erősítésében segíti a feleket a szexualitásban betöltött szerepe, ugyanis az orgazmus esetén nő a cOT. Állatkísérletek tanúsága szerint a közvetlenül az agyba juttatott cOT kiváltja az anyai viselkedést olyan egyedben is, akinek még sosem volt kölyke. OT antagonistával viszont „kivédhető” az anyai viselkedés. Az OT a gyerek (kölyök) az anyához való kötődését is elősegíti (ld. alább). Az oxitocinnak a szoptatás során betöltött perifériás – tejleadó reflexet szabályozó – szerepén túl lényeges a centrális hatása is: a felek megfelelő pszicho-emotív hangolása elősegíti a helyzet kölcsönösen pozitív megélését, ezáltal támogatva a biztonságos kötődést.		Az oxitocin neuromodulátor szerepe a szaporodásban több ponton is igazolt. A tartós elköteleződés elősegítésében, a párkapcsolat erősítésében segíti a feleket a szexualitásban betöltött szerepe, ugyanis az orgazmus esetén nő a cOT. Állatkísérletek tanúsága szerint a közvetlenül az agyba juttatott cOT kiváltja az anyai viselkedést olyan egyedben is, akinek még sosem volt kölyke. OT antagonistával viszont „kivédhető” az anyai viselkedés. Az OT a gyerek (kölyök) az anyához való kötődését is elősegíti (ld. alább). Az oxitocinnak a szoptatás során betöltött perifériás – tejleadó reflexet szabályozó – szerepén túl lényeges a centrális hatása is: a felek megfelelő pszicho-emotív hangolása elősegíti a helyzet kölcsönösen pozitív megélését, ezáltal támogatva a biztonságos kötődést.

-	Az OT társas viselkedés szabályozásában betöltött szerepével kapcsolatban tehát az az összkép körvonalazódik, hogy az agyi OT-szint növekedtével a reproduktív, illetve szülői/anyai viselkedés beindulása elősegíthető, a kölykök kötődési viselkedése kedvezőbb. Az OT antagonisták megakadályozzák ezek megjelenését, noha a már kialakult viselkedésre nincsenek érdemi hatással. Feltehetően a szociális ingerek affektív minősítése lesz kedvezőbb megfelelő OT-szint hatására.	+	Az OT társas viselkedés szabályozásában betöltött szerepével kapcsolatban tehát az az összkép körvonalazódik, hogy az agyi OT-szint növekedtével a reproduktív, illetve szülői/anyai viselkedés beindulása elősegíthető, a kölykök kötődési viselkedése kedvezőbb. Az OT antagonisták megakadályozzák ezek megjelenését, noha a már kialakult viselkedésre nincsenek érdemi hatással. Feltehetően a szociális ingerek affektív minősítése lesz kedvezőbb megfelelő OT-szint hatására.

-	Az OT rendszer és a mezolimbikus dopaminrendszer kapcsolata arra utal, hogy a cOT rendszer szerepe nem merül ki abban, hogy a megfelelő viselkedési mintákat indítja el az utódgondozás során, hanem egyúttal felhangolja az agyi jutalmazórendszert is, tehát kedvező érzelmi-motivációs hátteret is biztosít. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő gondozási viselkedéselemek lefuttatásán túl a cOT rendszer gondoskodik arról is, hogy az anyai viselkedés örömteli legyen, vagyis magas jutalmazó legyen az anyának az utódgondozási tevékenységek végzése (Cameron, 2008). A magasan hangolt OT rendszerrel jellemezhető anyák utódjaikról magas szinten gondoskodnak, szemben az alacsonyan hangolt OT-dopamin rendszerrel jellemezhető hanyag anyákkal.	+	Az OT rendszer és a mezolimbikus dopaminrendszer kapcsolata arra utal, hogy a cOT rendszer szerepe nem merül ki abban, hogy a megfelelő viselkedési mintákat indítja el az utódgondozás során, hanem egyúttal felhangolja az agyi jutalmazórendszert is, tehát kedvező érzelmi-motivációs hátteret is biztosít. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő gondozási viselkedéselemek lefuttatásán túl a cOT rendszer gondoskodik arról is, hogy az anyai viselkedés örömteli legyen, vagyis magas jutalmazó legyen az anyának az utódgondozási tevékenységek végzése (Cameron, 2008). A magasan hangolt OT rendszerrel jellemezhető anyák utódjaikról magas szinten gondoskodnak, szemben az alacsonyan hangolt OT-dopamin rendszerrel jellemezhető hanyag anyákkal.

	===== Az oxitocin szerepe az újszülött oldaláról =====		===== Az oxitocin szerepe az újszülött oldaláról =====

-	Az újszülöttnek is meghatározott viselkedésmintát kell mutatnia a megfelelő kötődés kialakulásához. A folyamatban az OT több ponton is szerepet kap. Az egyik legelemibb és legközvetlenebb hatás az anya szagának kialakítása. Patkánykísérletben igazolták, hogy az anya hasi (emlőtáji) részének lemosása hátráltatja a kölyköket abban, hogy megtalálják, és szopni kezdjék az emlőbimbókat. Az anya (periferiás) OT-kezelése helyreállítja ezt a folyamatot //(Insel, 1992)//. Az OT tehát egyike lehet a „mamaszag” előállításáért felelős mechanizmusoknak. Az OT hatására gyors kondicionált asszociáció építhető ki az anya szagára (de nem-szociális ingerekre nem), mindezt az OT antagonista lassítja. Ezt a feltevést tovább valószínűsíti, hogy az anyatejben az OT-koncentráció a plazmaszint arányában jelenik meg, és feltehetően a szopással a gyerek szervezetébe jutó OT felszívódik és az agyba jut //(Insel, 1997)//. Mindezt egybevéve: az OT a gyerek (kölyök) kötődését az anyához főképp azzal támogatja, hogy megkönnyíti az anyához kötődő jelzőingerek rögzülését a gyermek memóriájában.	+	Az újszülöttnek is meghatározott viselkedésmintát kell mutatnia a megfelelő kötődés kialakulásához. A folyamatban az OT több ponton is szerepet kap. Az egyik legelemibb és legközvetlenebb hatás az anya szagának kialakítása. Patkánykísérletben igazolták, hogy az anya hasi (emlőtáji) részének lemosása hátráltatja a kölyköket abban, hogy megtalálják, és szopni kezdjék az emlőbimbókat. Az anya (periferiás) OT-kezelése helyreállítja ezt a folyamatot //(Insel, 1992)//. Az OT tehát egyike lehet a „mamaszag” előállításáért felelős mechanizmusoknak. Az OT hatására gyors kondicionált asszociáció építhető ki az anya szagára (de nem-szociális ingerekre nem), mindezt az OT antagonista lassítja. Ezt a feltevést tovább valószínűsíti, hogy az anyatejben az OT-koncentráció a plazmaszint arányában jelenik meg, és feltehetően a szopással a gyerek szervezetébe jutó OT felszívódik és az agyba jut //(Insel, 1997)//. Mindezt egybevéve: az OT a gyerek (kölyök) kötődését az anyához főképp azzal támogatja, hogy megkönnyíti az anyához kötődő jelzőingerek rögzülését a gyermek memóriájában.

-	Megfelelő cOT-szint az utódban a biztonság élményét közvetítheti. Ha a patkánykölykök távol kerültek az anyjuktól, ultrahang „izolációs hívással” adnak jelt magukról. Centrálisan alkalmazott OT – dózisfüggő módon – csökkenti az ilyen izolációs hívás arányát //(Insel, 1992)//. A „nyugi, minden rendben” élmény (egyik) agyi közvetítője tehát az OT lehet.	+	Megfelelő cOT-szint az utódban a biztonság élményét közvetítheti. Ha a patkánykölykök távol kerültek az anyjuktól, ultrahang „izolációs hívással” adnak jelt magukról. Centrálisan alkalmazott OT – dózisfüggő módon – csökkenti az ilyen izolációs hívás arányát //(Insel, 1992)//. A „nyugi, minden rendben” élmény (egyik) agyi közvetítője tehát az OT lehet.

	Az állatkísérleti adatok mellett lényeges, hogy az OT fájdalomcsillapító hatása embernél is érvényesül, például a bőr-kontaktus – amely az OT felszabadítás egyik természetes útja – fájdalomcsillapító hatású az emberi újszülöttnél is //(Gray, 2000)//.		Az állatkísérleti adatok mellett lényeges, hogy az OT fájdalomcsillapító hatása embernél is érvényesül, például a bőr-kontaktus – amely az OT felszabadítás egyik természetes útja – fájdalomcsillapító hatású az emberi újszülöttnél is //(Gray, 2000)//.
Sor 45:		Sor 37:
	Minden jel arra mutat, hogy a szülés természetes, beavatkozás-mentes változata segíti leginkább kibontakozni az OT rendszer fent vázolt előnyeit.		Minden jel arra mutat, hogy a szülés természetes, beavatkozás-mentes változata segíti leginkább kibontakozni az OT rendszer fent vázolt előnyeit.

-	A szülés és szoptatás során (de csakis ekkor) az OT-termelő sejtek akciós potenciáljai pulzálva jelennek meg, ezáltal néhány perces szünettel tarkított hullámokban termelődik az OT. Mind patkányban, mind emberben ez a mintázat biztosítja a leghatékonyabb és legeredményesebb méhtevékenységet //(Russell, 2003)//.	+	A szülés és szoptatás során (de csakis ekkor) az OT-termelő sejtek akciós potenciáljai pulzálva jelennek meg, ezáltal néhány perces szünettel tarkított hullámokban termelődik az OT. Mind patkányban, mind emberben ez a mintázat biztosítja a leghatékonyabb és legeredményesebb méhtevékenységet //(Russell, 2003)//.

	A kívülről adagolt szintetikus OT nem követi ezt a ritmust, folyamatosan „bombázza” a perifériás OT-receptorokat. Emiatt a méh izmainak – és általában az anyai szervezetnek – nincs ideje kipihenni magát két hullám között. A természetes esetben a lassú (30 perces) lebomlású cOT fenntartja pszicho-emotív hatásait, míg a gyors (1-2 perces) lebomlású pOT feltöltődési szüneteket hagy az anyának – és a gyereknek egyaránt.		A kívülről adagolt szintetikus OT nem követi ezt a ritmust, folyamatosan „bombázza” a perifériás OT-receptorokat. Emiatt a méh izmainak – és általában az anyai szervezetnek – nincs ideje kipihenni magát két hullám között. A természetes esetben a lassú (30 perces) lebomlású cOT fenntartja pszicho-emotív hatásait, míg a gyors (1-2 perces) lebomlású pOT feltöltődési szüneteket hagy az anyának – és a gyereknek egyaránt.
	Az EDA mellett született gyerekek kevésbé éberek, kevésbé jól orientáltak közvetlen születésükkor, és még akár hat hétig is gyakrabban sírnak, mint a természetes úton született társaik (Buckley, 2005). Mindez kedvezőtlen helyzetbe hozza az így született gyerekeket az édesanyjukkal való első találkozás, illetve a korai egymásra hangolódás időszakában. Az ún. epidurális anesztézia (EDA) alkalmazásával született gyerekeknél rosszabb szopási készséget regisztráltak (Infant Breastfeeding Assessment Tool), mint háborítatlanul született társaiknál.		Az EDA mellett született gyerekek kevésbé éberek, kevésbé jól orientáltak közvetlen születésükkor, és még akár hat hétig is gyakrabban sírnak, mint a természetes úton született társaik (Buckley, 2005). Mindez kedvezőtlen helyzetbe hozza az így született gyerekeket az édesanyjukkal való első találkozás, illetve a korai egymásra hangolódás időszakában. Az ún. epidurális anesztézia (EDA) alkalmazásával született gyerekeknél rosszabb szopási készséget regisztráltak (Infant Breastfeeding Assessment Tool), mint háborítatlanul született társaiknál.

-	Svéd kutatók a szülés utáni 2. napon, szoptatás közben vett vérminta alapján hasonlították össze 17 sürgősségi császármetszéssel és 20 vaginális úton szült nő hormonális mintázatát, az OT-, a prolaktin- és a kortizol-szintet elemezve. A szoptatás első 10 percében a hüvelyi úton szült nőknél megjelenő pulzáló OT-termelődés elmaradt a császármetszéssel szült anyák esetében. Utóbbiak a szoptatás 20-30. perce körül jelentkező prolaktin emelkedést sem mutatták. Ez az eredmény bár látszólag még nagyon közeli hatás, de – sajnos – szépen illusztrálja a természetes szülés előnyét – ez esetben a szoptatásra nézve. A műtéti szülés nem hozza az OT-rendszer azon működési mintázatát, ami természetes esetben megjelenik, és fontos a szoptatás gördülékeny kialakulása szempontjából. Lényeges, hogy ez nem azt jelenti, hogy a császárral szült nők ne tudnának szoptatni, „mindössze” arról van szó, hogy esetükben nem a természetes ritmus szerint támogatja a szoptatást a hormonális rendszer //(Nissen, 1996)//.	+	Svéd kutatók a szülés utáni 2. napon, szoptatás közben vett vérminta alapján hasonlították össze 17 sürgősségi császármetszéssel és 20 vaginális úton szült nő hormonális mintázatát, az OT-, a prolaktin- és a kortizol-szintet elemezve. A szoptatás első 10 percében a hüvelyi úton szült nőknél megjelenő pulzáló OT-termelődés elmaradt a császármetszéssel szült anyák esetében. Utóbbiak a szoptatás 20-30. perce körül jelentkező prolaktin emelkedést sem mutatták. Ez az eredmény bár látszólag még nagyon közeli hatás, de – sajnos – szépen illusztrálja a természetes szülés előnyét – ez esetben a szoptatásra nézve. A műtéti szülés nem hozza az OT-rendszer azon működési mintázatát, ami természetes esetben megjelenik, és fontos a szoptatás gördülékeny kialakulása szempontjából. Lényeges, hogy ez nem azt jelenti, hogy a császárral szült nők ne tudnának szoptatni, „mindössze” arról van szó, hogy esetükben nem a természetes ritmus szerint támogatja a szoptatást a hormonális rendszer //(Nissen, 1996)//.