SotePedia aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel

A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel ======

	+	=== kézzel kidolgozott tételek ===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:túlélési_jel_1.jpg?linkonly\|A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:túlélési_jel_2.jpg?linkonly\|A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel (2)}}

A HDL szerepe a koleszterin-anyagcserében és kapcsolata egyéb lipoproteinekkel

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A HDL szerepe a koleszterin-anyagcserében és kapcsolata egyéb lipoproteinekkel ======

	+	===== Az LDL és a HDL összetétele, szerepük a koleszterin-transzportban =====
	+
	+	==== Az LDL és szerepe ====
	+
	+	* A keringésben lévő VLDL mintegy fele fokozatos átalakulás után, melynek során trigliceridtartalmát elveszíti és az apoproteinek nagy részét a HDL-nek átadja, LDL-lé alakul.
	+	* Az LDL-ben a meghatározó lipid a koleszterin-észter, a fehérjék közül pedig a B-100 apoprotein.
	+	* A szervezet legtöbb sejtje rendelkezik olyan receptorral, amely a B-100 fehérje felismerésére képes, azonban mégis kevés szervnek van meghatározó szerepe az LDL metabolizmusában.
	+	* A receptor csak a B-100 apoproteint köti, annak ellenére, hogy a B-48 és B-100 fehérjékben számos közös epitop van. Az LDL-nek mintegy kétharmada ezen nagy affinitású receptor közreműködésével hagyja el a keringést.
	+	* Az LDL kisebb része más mechanizmussal, lassabban kerül felvételre a sejtekbe, amelyeknek azonban megnő a jelentősége olyan egyénekben, akikben a specifikus receptor hiányzik.
	+
	+	* Az LDL metabolizmusában kvantitatíve a máj játssza a legfontosabb szerpet, mivel itt történik az LDL-lebomlás fele. Fontos még a bélrendszer, illetve a mellékvese és a gonádok részvétele az LDL keringésből történő eliminálásában.
	+	* Az LDL-receptorok feladata kettős:
	+	* meghatározzák az LDL keringésből történő eliminációját
	+	* lehetővé teszik a koleszterin sejtekbe juttatását.
	+	* A receptorok az apo B-100-at ismerik fel és kötik meg -> az LDL-receptor-LDL-komplex endocitotikus vezikulábakban internalizálódik.
	+	* A sejten belül az LDL disszociál a receptorról
	+	* a receptor visszavándorol a sejtfelszínre
	+	* az LDL-t tartalmazó endocitotikus vezikulák pedig a lizoszómákkal fúzionálnak
	+	* a lizoszomális enzimek hatására az LDL fehérjekomponense lebomlik.
	+	* koleszterin-észetrázok hatására felszabaduló koleszterin komplex módon befolyásolja a sejtek koleszterinmetabolizmusát.
	+	- gátolja az LDL-receptorok szintézisét -> gátolja a feleslegesen nagy mennyiségű koleszterin felvételét a plazmából.
	+	- a sejten belül gátolja a koleszterin de novo szintézisét a 3-hidroxi-3-metil-glutaril-CoA-reduktáz szabályozásán keresztül. (hatására 10-szer gyorsabban bomlik le az enzim) a koleszterin gátolja az enzim transzkripcióját is.
	+	* Végeredményben a koleszterin mind a sejtek koleszterinfelvételét, mind pedig a szintézisét gátolja, s ezáltal megakadályozza kontrollálatlanul nagy mennyiségű koleszterin felhalmozódását a sejtekben.
	+
	+	* Koleszterinre minden sejtnek szüksége van a membránok felépítéséhez
	+	* A mellékvesekéregben és a gonádokban a szteroidhormonok szintéziséhez is felhasználódik a koleszterin
	+	* a májban epesavak szintetizálódnak belőle.
	+	* A felesleges koleszterint a sejtekben az //acil-CoA:koleszterin-aciltranszferáz (ACAT)// észteresíti, ami az LDL-felvétel következtében aktiválódik
	+	* a koleszterin-észterek a citoplazmában raktározódnak.
	+
	+
	+	==== A HDL és szerepe ====
	+
	+	* A koleszterinhomeosztázis fenntartásában fontos szerepet játszik a HDL, az ún. reverz koleszterintranszporttal koleszterint szállít a májba az extrahepatikus sejtekből és az artériák falából.
	+	* A májban a koleszterin epesavakká alakul, kiválasztódik az epébe, és ily módon a szervezetből kiürülhet vagy beépül VLDL-be.
	+	* HDL -> "jó koleszterin"
	+	* LDL -> "rossz koleszterin"
	+
	+	=== naszcens HDL ===
	+	* legnagyobb része a májból és a bélből szekretálódik.
	+	* Korongszerű képződmény, amely főleg foszfolipideket, koleszterint és apoproteineket tartalmaz. A naszcens HDL-ben a meghatározó fehérje az apo E.
	+
	+	=== érett HDL ===
	+	* Érett gömb alakú képződménnyé válásában két tényező játszik szerepet.
	+	- a //lecitin:koleszterin-acil-transzferáz (LCAT)// -> a koleszterin-észetereket hozza létre, s ezek mint neutrális lipidek, a HDL apoláros, belső részébe mozogva a bilayert szétfeszítik, amíg a gömb forma létre nem jön.
	+	- az apo E helyett apo A-I beépülése a struktúrába, ami az érett HDL legjellegzetesebb apoproteinje.
	+
	+	* A HDL nem statikus struktúra, összetétele a keringésben folyamatosan változik.
	+	* koleszterint vesz fel más lipoproteinektől és a sejtek membránjából -> ezeket az LCAT koleszterin-észterré alakítja
	+	* foszfolipidek és trigliceridek épülnek be
	+	* koleszterin-észetereket ad le
	+	* illetve apoproteineket ad le vagy vesz fel más lipoproteinektől.
	+	* A lipidek felvétele a HDL-be részben lassú spontán folyamat, részben az ún. lipid transzfer fehérjék közreműködésével megy végbe.
	+	* A HDL foszfatidilkolin komponense egyszersmind az LCAT enzim egyik szubsztrátja, és más foszfolipidekkel együtt szubsztrátja a máj-lipáznak is.
	+	* Az apoproteinek is cserélődnek a lipoproteinek között. Az érett HDL-ben az apo A-I egy része apo A-II-re cserélődhet, az apo C számára pedig a HDL olyan raktár, ahonnan a trigliceridtartalmú neszcens lipoproteinekre transzferálódhat.
	+
	+
	+	=== HDL szubpopulációk ===
	+	* A HDL-nek szubpopulációi léteznek, amelyek főleg a lipidösszetételben különböznek.
	+	* A HDL2 trigliceridekben gazdagabb és nagyobb méretű, mint a HDL3. (A trigliceridek a VLDL-ről kerülnek a HDL-re, amelyek viszont koleszterin-észtereket vesznek fel a HDL-ről.)
	+	* Klinikailag is megfigyelhető, hogy táplálkozás után megnő a HDL trigliceridtartalma. A HDL-trigliceridek a máj-lipáz szubsztrátjai, a belőlük keletkező zsírsavakat a májsejtek veszik fel. A HDL2 a máj-lipáz hatására válik HDL3-má.
	+	* A HDL-ből a koleszterin-észtereket is a máj veszi fel, ahol a koleszterin a már megbeszélt utakon alakulhat tovább.
	+	* Epidemiológiai vizsgálatokban egyértelmű negatív összefüggést találtak a plazma HDL-, ezen belül is a HDL2-koleszterin-szint és az arteriosclerosis kialakulása között.
	+	* A HDL védő hatása nem teljesen tisztázott mechanizmussal működik. Lehetséges, hogy egyszerűen a reverz koleszterintranszport normális funkciójáról van szó, amely megszabadítja a sejtek és az artériák falát a felesleges koleszterintől. Nem kizárt azonban az sem, hogy a HDL közvetlenül befolyásolja az atherogenezis folyamatát.

A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában ======

	+	=== kézzel kidolgozott tételek ===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:kaszpázok_tul1.jpg?linkonly\|A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:kaszpázok_tul2.jpg?linkonly\|A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában (2)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:kaszpázok_tul3.jpg?linkonly\|A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában (3)}}

A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai ======

	+	=== kézzel kidolgozott tételek ===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:kollagén_szerk1.jpg?linkonly\|A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:kollagén_szerk2.jpg?linkonly\|A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai (2)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:kollagén_szerk3.jpg?linkonly\|A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai (3)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:kollagén_szerk4.jpg?linkonly\|A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai (4)}}

A p53 fehérje szabályozása és aktivációjának hatásai

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A p53 fehérje szabályozása és aktivációjának hatásai ======
	+
	+	===kézzel kidolgozott tételek===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:p53_1.jpg?linkonly\|A p53 fehérje szabályozása és aktivációjának hatásai (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:p53_2.jpg?linkonly\|A p53 fehérje szabályozása és aktivációjának hatásai (2)}}

A VLDL szerepe, szintézisének helye, szerepe és sorsa

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== A VLDL szerepe, szintézisének helye, szerepe és sorsa ======
	+
	+	* A VLDL feladata, hogy a lipideket szállítja el a májból.
	+	* kb. 10% fehérjét és 90% lipidet tartalmaz.
	+	* Zsírtartalma főleg trigliceridekből áll, amelyből a zsírsavak több forrásból származnak.
	+	* a táplálékból származó, a kilomikron maradvánnyal a májba kerülő ZSS-ak
	+	* a keringő szabad zsírsavakból a májsejtek is vesznek fel ZSS-akat
	+	* a májban de novo szintézissel is keletkeznek ZSS-ak, (ezek legfőbb forrása a táplálékkal feleslegben elfogyasztott szénhidrátokból keletkező acetil-CoA)
	+	* A VLDL szállítja el a májból a koleszterint is
	+	* szintén részben a táplálékból származik
	+	* másrészt a májban de novo szintetizálódik
	+	* továbbá a plazmából felvett lipoproteinekkel kerül a májba.
	+	* A VLDL-ben a koleszterin/triglicerid arány általában 1:4 -> ez koleszterindús étkezést követően akár 1:1 is lehet.
	+	* Jellegzetes fehérje a VLDL-ben a B-100 apoprotein (ez a VLDL-ből keletkező LDL felismerését teszi majd lehetővé.)
	+	* A VLDL a keringéssel transzportálódik a szervekhez, elsősorban a zsírszövethez, ahol a már említett lipoprotein-lipáz (amit az apo C-II aktivál) a triglicerideket hasítja.
	+	* A keletkező zsírsavakat a sejtek felveszik, ezeket:
	+	* oxidálják
	+	* vagy újraszintetizálják a triglicerideket és intercelluláris lipidcseppek formájában raktározzák.
	+	* A VLDL-ből a plazmában ily módon kialakuló IDL koleszterint és kevés maradék trigliceridet tartalmaz, relatív fehérjetartalma nagyobb, zsírtartalma kisebb, mint a VLDL-é.
	+	* A lipid- és az apoproteintartalom mind a kilomikronban, mind a VLDL-ben lényegesen és folyamatosan változik a keringésben.
	+	* A VLDL koleszterint vesz fel közvetlenül a vörösvértestekből és a HDL-ből, illetve triglicerideket ad le a HDL-nek.
	+	* Az apoproteinek is cserélődnek: az apo A-I, A-IV a kilomikronról a HDL-re, az apo C-II, C-III pedig HDL-ről kilomikronra és VLDL-re kerül.
	+	* Az apoprotein transzfer reakciók gyorsak és végbemennek az alatt a viszonylag rövid idő alatt, amit pl. a kilomikron a keringésben eltölt. A kilomikronok a plazmába történő belépését követően 5-10 percen belül eltűnnek a keringésből, a VLDL esetében ez több órát vesz igénybe.
	+
	+	* A VLDL-ből a keringésben kialakuló IDL-t a májsejtek a felszínükön található apo E receptorokkal felismerik és endocitózissal felveszik. A keringésben maradó IDL-ből további átalakulással LDL jön létre.
	+	* Ennek során az apo-E, a lipoproteinek közötti fehérjetranszport révén a HDL-re kerül, a maradék triglicerid pedig elbomlik.
	+	* A trigliceridek hidrolízise a májsejtek felszínén, a hepatikus lipáz hatására megy végbe, amely a lipoprotein lipázhoz sok szempontból hasonló enzim. A triglicerideken kívül a felszíni foszfogliceridek hidrolízisét is katalizálja.
	+	* Nemcsak az IDL-ben, hanem a HDL<sub>2</sub>-ben lévő trigliceridek is szubsztrátjai, ezért szerepet játszik a HDL<sub>2</sub> HDL<sub>3</sub>-má történő átalakításában.

A zsírsavszintézis kiindulási lépései, az acetil-KoA-karboxiláz tulajdonságai

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1354284815		aktuális
Sor 36:		Sor 36:
	==== reguláció ====		==== reguláció ====

-	===allosztérikus===	+	=== 1. allosztérikus ===
	* gyors reakcióidejű reguláció		* gyors reakcióidejű reguláció
	* az enzim működéséhez citrát kell (inaktív monomerből citrát hatására lesz aktív polimer)		* az enzim működéséhez citrát kell (inaktív monomerből citrát hatására lesz aktív polimer)
Sor 46:		Sor 46:
	* palmitoil-KoA (végtermék)		* palmitoil-KoA (végtermék)

-	=== hormonális szabályozás - foszforiláció/defoszforiláció ===	+	=== 2. hormonális szabályozás - foszforiláció/defoszforiláció ===
	* a cAMP-függő protein-kináz foszforilálja az enzimet, ami ezáltal inaktiválódik		* a cAMP-függő protein-kináz foszforilálja az enzimet, ami ezáltal inaktiválódik
	* ez is egy azonnali változással reguláló út		* ez is egy azonnali változással reguláló út
Sor 57:		Sor 57:
	* a foszforilált enzim defoszforilálódik -> __acetil-KoA-karboxiláz aktív__		* a foszforilált enzim defoszforilálódik -> __acetil-KoA-karboxiláz aktív__

-	=== tartós alkalmazkodás ===	+	=== 3. tartós alkalmazkodás ===
	* az enzim szintézisének, mennyiségének szabályozása -> ez tartósabb, hosszabb idő alatt létrejövő alkalmazkodás		* az enzim szintézisének, mennyiségének szabályozása -> ez tartósabb, hosszabb idő alatt létrejövő alkalmazkodás
	* az étrendtől függ		* az étrendtől függ

ADP, ATP, fruktóz-1,6-biszfoszfát és alanin hatása L és M típusú piruvát-kináz ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1351871839		aktuális
Sor 16:		Sor 16:

	* A piruvát-kináz L, M és R típusú izoenzimeit ismerjük. Az L- a májban, az M- az izomban, az R-izoforma pedig a vörösvértestben található meg.		* A piruvát-kináz L, M és R típusú izoenzimeit ismerjük. Az L- a májban, az M- az izomban, az R-izoforma pedig a vörösvértestben található meg.
-	* A piruvát-kináz működése allosztérikus szabályozás alatt áll: az ATP és az alanin gátolja, a fruktóz-1,6-biszfoszfát pedig serkenti.	+	* A piruvát-kináz működése allosztérikus szabályozás alatt áll:
		+	* az ATP, az L-alanin gátolja
		+	* a fruktóz-1,6-biszfoszfát pedig serkenti. (feed forward)
		+	* kovalens szabályozás:
		+	* glukagon -> foszforilál (aktiválja a cAMP függő protein-kinázt) -> gátol
		+	* inzulin -> foszfoprotein-foszfatázt aktivál = defoszforilál -> aktivál
	===== Mérés =====		===== Mérés =====

Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások ======

	+	=== Kézzel kidolgozott tételek ===
	+
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_aktív_trombin1.jpg?linkonly\|Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_aktív_trombin2.jpg?linkonly\|Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások (2)}}

Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései ======

	+	=== mit kell tudni? ===
	+
	+	* hogyan keletkezik szabad arahidonsav (PLA2), és hogy indul az eikozanoidok szintézisének két fő útvonala (ciklooxigenáz reakció: PGG2 és PGH2 képződése, valamint lipoxigenáz reakció: HPETE képződése). A vizsgán kérdezhetik a reprezentatív végtermékek (PGE2, PGI2, TXA2 és LTE4) képletét.
	+	* A szteroid hormonok szintéziséből a P450 oldallánchasító enzim által katalizált lépést kell tudni, és általában egy citokróm P450 monooxigenáz enzim működését kell ismerni, hiszen az összes hidroxiláció a szteroidszintézisben P450 által katalizált reakció. Itt is megkérdezhetik a vizsgán a reprezentatív végtermékek képletét: progeszteron, kortizol, aldoszteron, tesztoszteron és ösztradiol.

Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok ======

	+	=== kézzel kidolgozott tételek ===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_érfal_sérülésétől1.jpg?linkonly\|Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_érfal_sérülésétől2.jpg?linkonly\|Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok (2)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_érfal_sérülésétől3.jpg?linkonly\|Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok (3)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_érfal_sérülésétől4.jpg?linkonly\|Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok (4)}}

Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok ======

	+	===kézzel kidolgozott tételek===
	+
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi1.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi2.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (2)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi_3.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (3)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi4.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (4)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi5.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (5)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi6.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (6)}}

aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:az_oxigen_redukcioja_a_szervezetben_oxige ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	Oxigén molekulaszerkezete
	+	Az alapállapotú oxigénmolekula triplett állapotban létezik: lazító-molekulaorbitálokon párosítatlan elektronnal rendelkezik, ennek következménye a könnyű redukálhatóság. A redukció során keletkező reaktív intermediereket Reaktív Oxigén Specieseknek (ROS) nevezzük. Ezek jellemzően olyan részecskék, amelyek párosítatlan elektront tartalmaznak, tehát gyökök.
	+
	+	Oxigén redukciója
	+	Az oxigénmolekula teljes redukciójához 4 elektronra van szükség, amelyet egy lépésben valósít meg a mitokondriális légzési láncban található citokróm-c-oxidáz. A teljes redukció mellett számos olyan folyamat létezik a sejtekben, ami az oxigén részleges redukcióját eredményezi. A részleges redukcióval az alábbi ROS-ok képződésére számíthatunk:
	+	- Szuperoxid-gyök: Oxigénmolekulából egy elektronos redukcióval keletkezik.
	+	- Hidrogén-peroxid: Szuperoxid-gyökből egy elektronos redukcióval és protonálással keletkezik.
	+	- Hidroxil-gyök: Hidrogén-peroxidból egy elektronos redukcióval

Epe hatása a lipáz enzimaktivitására

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1353254442		aktuális
Sor 25:		Sor 25:
	==== a gyakorlat ====		==== a gyakorlat ====

-	* a lipáz aktivitását a fölszabaduló zsírsavak (gyenge savak) fenolftalein indikátor melletti titrálásán keresztül vizsgáljuk.	+	* a lipáz aktivitását a fölszabaduló zsírsavak (gyenge savak) fenolftalein(savas: színtelen, lúgos: piros) indikátor melletti titrálásán keresztül vizsgáljuk.

	=== anyagok ===		=== anyagok ===

A glikolízis lépései

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1457961025		aktuális
Sor 139:		Sor 139:
	==== aerob körülmények ====		==== aerob körülmények ====

-	piruvát -> acetik-KoA (citrát ciklus)	+	piruvát -> acetil-KoA (citrát ciklus)

	==== anaerob körülmények ====		==== anaerob körülmények ====

K-vitaminfüggő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== K-vitaminfüggő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus ======

	+	=== kézzel kidolgozott tételek ===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:k_vitamin1.jpg?linkonly\|K-vitaminfüggő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:k_vitamin2.jpg?linkonly\|K-vitaminfüggő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus (2)}}

aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:kapcsolt_reakciok_elve_es_jelentosege_cso ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1476289378		aktuális
Sor 1:		Sor 1:
-	* Felsorolás lista elemA metabolizmusa****	+	A metabolizmus****

-	A sejtek működéséhez energiára van szükség, amely energiát tápanyagfelvétellel fedezik. A tápanyagot megemésztik, lebontják és a fel nem használt, felesleges anyagokat kiürítik. A tápanyagfelvételtől a tápanyagleadásig tartó biokémiai folyamatok összessége a metabolizmus. A metabolizmusnak két divízióját különítjük el az előzőek alapján:	+	A sejtek működéséhez energiára van szükség, amely energiát tápanyagfelvétellel fedezik. A tápanyagot megemésztik, lebontják és a fel nem használt, felesleges anyagokat kiürítik. A tápanyagfelvételtől a tápanyagleadásig tartó biokémiai folyamatok összességét nevezzük metabolizmusnak.
		+	A metabolizmusnak két divízióját különítjük el:

-	//1) Katabolizmus//	+	* Katabolizmus: Lebontó, oxidatív folyamatok. Exergonikusak, tehát szabadenergiacsökkenéssel járnak, spontán mennek végbe.
-	* Felsorolás lista elemLebontó folyamatok	+
-	- Oxidatív folyamatok	+
-	- Exergonikus folyamatok	+
-	- Spontán folyamatok	+

		+
		+	* Anabolizmus: Felépítő, reduktív folyamatok. Endergonikusak, tehát szabadenergianövekedéssel járnak, önmaguktól nem mennek végbe.
		+
		+	Itt érdemes megemlíteni, hogy egy exergonikus reakció a szervezetben uralkodó körülmények között nem jelent önmagától lezajló folyamatot, ugyanis ezen reakcióknak kinetikai korlátai vannak. Ez pedig a magas aktiválási energia. A metabolitikus folyamatokhoz ezért mindig enzimre van szükséges, amely az aktiválási energiát csökkentve növeli a reakciósebességet.
		+
		+	Kapcsolt reakciók elve
		+
		+	Az endergonikus reakciók önmaguktól sohasem mennek végbe, még enzimmel sem. Erre megoldás a kapcsoltság.
		+	Egy exergonikus reakció során felszabaduló energia fedezni tudja egy endergonikus reakció energiaigényét, ezáltal a nettó szabadenergiaváltozás negatív. A legtöbb anyagcserefolyamat kapcsolt.
		+	Például a citrátkörben végbemenő egyik folyamat:
		+
		+	* exergonikus reakció: szukcinil-koA + víz = szukcinát + koA
		+	* endergonikus reakció: GDP + P = GTP
		+
		+	A szukcinil-koA hidrolíziséből felszabaduló energia fedezni tudja a GDP foszforillációját.

LDH izoenzimek vizsgálata

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1360348832		aktuális
Sor 114:		Sor 114:

	== Az elektroforézis eredménye ==		== Az elektroforézis eredménye ==
-	{{ :aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:elektroforezis.jpg?nolink&200 \|}}	+	{{ :aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:elektroforezis.jpg?nolink&800 \|}}

Malonát hatása a szukcinát-dehidrogenázra, az enzim aktivitásának mérése.

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1351871482		aktuális
Sor 1:		Sor 1:
	====== Malonát hatása a szukcinát-dehidrogenázra, az enzim aktivitásának mérése. ======		====== Malonát hatása a szukcinát-dehidrogenázra, az enzim aktivitásának mérése. ======

-	<WRAP center round download 30%>	+	<WRAP center round download 20%>
	{{:aok:biokemia:masodik_felev:szukcinat.pdf\|gyakorlati jegyzet}}		{{:aok:biokemia:masodik_felev:szukcinat.pdf\|gyakorlati jegyzet}}
	</WRAP>		</WRAP>

Mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1351870284		aktuális
Sor 1:		Sor 1:
	====== Mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása ======		====== Mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása ======
		+
		+	<WRAP center round download 20%>
		+	{{:aok:biokemia:masodik_felev:mitox.pdf\|gyakorlati jegyzet}}
		+	</WRAP>
		+

	===== Respirációs kontroll és P/O hányados =====		===== Respirációs kontroll és P/O hányados =====

ADP, malonát, atraktilozid, DNP, oligomicin, KCN hatása a mitokondriális ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1351545063		aktuális
Sor 1:		Sor 1:
-	====== ADP, malonát, atraktilozid, DNP, oligomicin, KCN hatása a mitokondriális oxigénfogyasztásra malát+glutamát, illetve szukcinát mint szubsztrát jelenlétében. Rajzolja fel a kísérlet eredményét, ha a fenti reagenseket egymás után adjuk a reakcióelegyhez! ======	+	====== ADP, malonát, atraktilozid, DNP, oligomicin, KCN hatása a mitokondriális oxigénfogyasztásra malát+glutamát, illetve szukcinát mint szubsztrát jelenlétében.======
		+	Rajzolja fel a kísérlet eredményét, ha a fenti reagenseket egymás után adjuk a reakcióelegyhez!

	* {{:aok:biokemia:masodik_felev:mitox.pdf\|gyakorlati jegyzet}}		* {{:aok:biokemia:masodik_felev:mitox.pdf\|gyakorlati jegyzet}}

	{{:aok:biokemia:masodik_felev:mitox_gyak.jpg\|}}		{{:aok:biokemia:masodik_felev:mitox_gyak.jpg\|}}
		+
		+	==== Az oxidatív foszforiláció szabályozása ====
		+
		+	* nincs allosztérikus szab.
		+	* nincs kovalens szab.
		+	* egyszerű szabályozás: kell-e ATP a sejtnek, vagy nem?
		+	* az ATP szintézis szabályozódik (de a légzés hozzá van kapcsolva.)

	=== ADP ===		=== ADP ===

	* akceptor kontroll: ha ADP-t adunk, nő az oxigénfogyasztás, meghajtja a légzési láncot.		* akceptor kontroll: ha ADP-t adunk, nő az oxigénfogyasztás, meghajtja a légzési láncot.
		+	* F<sub>o</sub>F<sub>1</sub> gyorsul
		+	* H<sup>+</sup> grádiens gyorsan felhasználódik
		+	* a komplexek nagyobb sebességgel működnek
		+	* az O<sub>2</sub> fogyás ↑ -> légzés ↑

	=== oligomicin ===		=== oligomicin ===
Sor 14:		Sor 25:
	* az intermembrán térben növeli a protongrádienst, mert nem lesz több H<sup>+</sup> pumpálás		* az intermembrán térben növeli a protongrádienst, mert nem lesz több H<sup>+</sup> pumpálás

-	=== DNP ===	+	=== szétkapcsolószerek ===
-		+	* nem keletkezik ATP
-	* permeábilissá teszi a membránt a H<sup>+</sup>-ok számára. szétkapcsolószer.	+	* F<sub>o</sub>F<sub>1</sub> ATP-áz H<sup>+</sup>-okat pumpál ki -> ATP-t bont !****
-	* hő keletkezik (ATP nem) mert az oxigénfogyasztás és az ATP szintézis a H<sup>+</sup> grádiensen keresztül kapcsolt.)	+	* a légzés fölgyorsul (oxigénellátástól, NADH-tól függ)
-		+	* az energia hővé alakul
-	=== termogenin ===	+	* izomgyengeség
		+	* szívfunkció ↓
		+	* agyműködés ↓
		+	* eszméletvesztés, kóma
		+	* hyperthermia
		+	* hypoxia
		+
		+	== DNP ==
		+	* permeábilissá teszi a membránt a H<sup>+</sup>-ok számára => szétkapcsolószer.
		+	* hő keletkezik (ATP nem) mert az oxigénfogyasztás és az ATP szintézis a H<sup>+</sup> grádiensen keresztül kapcsolt.)

-	* a barna zsírszövetben található	+	== termogenin ==
-	* a membránt permeábilissá teszi H<sup>+</sup>-ok számára => szétkapcsolószer	+	* a barna zsírszövetben található
		+	* a membránt permeábilissá teszi H<sup>+</sup>-ok számára => szétkapcsolószer

	=== CO, cianid-oxid ===		=== CO, cianid-oxid ===

Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói ...

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói példákkal ======

	+	===kézzel kidolgozott tételek===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:protoonkogének1.jpg?linkonly\|Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói példákkal (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:protoonkogének2.jpg?linkonly\|Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói példákkal (2)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:protoonkogének3.jpg?linkonly\|Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói példákkal (3)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:protoonkogének4.jpg?linkonly\|Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói példákkal (4)}}

Szérum koleszterin- es trigliceridszintek meghatározása. Klinikai vonatkozások

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1354789449		aktuális
Sor 66:		Sor 66:
	* A glicerin+ATP (Mg<sup>2+</sup> és glicerin-kináz jelenlétében) glicerin-3-P + ADP lesz.		* A glicerin+ATP (Mg<sup>2+</sup> és glicerin-kináz jelenlétében) glicerin-3-P + ADP lesz.
	* Glicerin-3-P + O<sub>2</sub> (glicerin-3-P-oxidáz) -> H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + dihidroxi-aceton-P		* Glicerin-3-P + O<sub>2</sub> (glicerin-3-P-oxidáz) -> H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + dihidroxi-aceton-P
-	* H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> -> színessé tehető, fotometrálható.	+	* H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> -> színessé tehető, fotometrálható. [ H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + 4-amino-antipirin + ESPAS -> <wrap em>vörös kinon-származék</wrap> + 4 H<sub>2</sub>O ]
		+	* ESPAS: N-etil-N-szulfopropil-m-anizidin

	\| reagensek \| 1 \| 2 \| 3 \| 4 \|		\| reagensek \| 1 \| 2 \| 3 \| 4 \|

Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1354221693		aktuális
Sor 86:		Sor 86:
	* steatorrhoea= a székletben nagy mennyiségű zsír jelenik meg. -> az emésztésben/felszívódásban zavar van.		* steatorrhoea= a székletben nagy mennyiségű zsír jelenik meg. -> az emésztésben/felszívódásban zavar van.
	* létrejöhet: máj, apahólyag, epeutak betegsége, pancreas, bélhámsejtek elváltozása következtében		* létrejöhet: máj, apahólyag, epeutak betegsége, pancreas, bélhámsejtek elváltozása következtében
		+
		+	===== Exogén trigliceridek transzportja és sorsa =====
		+
		+	==== A lipidek transzportjának általános törvényszerűségei ====
		+
		+	* A lipidek a plazma vizes közegében nem oldódnak, ezért szállításuk a különböző szervek között bonyolultabb feladat, mint a glukózé, ami vízoldékony molekula lévén oldott állapotban van a keringésben.
		+	* A szervezet részben a táplálékkal jut lipidekhez, részben a bioszintézis biztosítja megfelelő mennyiségű zsír jelenlétét.
		+	* A táplálékkal elfogyasztott lipideknek a vékonybélből el kell jutni azokhoz a szervekhez, amelyek zsírok oxidálásával tudnak energiát termelni, illetve a májhoz, ami az anyagcsere központi szerve.
		+	* A szabad zsírsavakkal ellentétben - amik albuminhoz kötve szállítódnak a vérben - bonyolultabb a trigliceridek, a koleszterin és a koleszterin-észterek szállítása. Ezeket komplex struktúrák, lipoproteinek szállítják.
		+
		+	==== A lipoproteinek fajtái, funkciói ====
		+
		+	* A lipoproteinek általános jellemzője, hogy bennük a hidrofób lipidek egy hidrofil burokba csomagolva és ezáltal a plazma vizes közegétől elválasztva találhatók.
		+	* A burok részben fehérjékből áll, amelyet apoproteineknek nevezünk, továbbá foszfolipidekből, amelyek poláros csoportjaikkal a vizes közeg, apoláros csoportjaikkal pedig a lipoprotein belseje felé irányulnak.
		+	* Ebben a burokban tud helyet foglalni a koleszterin, 3-OH-csoportjával a foszfolipidek poláros feje felé fordulva; az apoláros lipidek, a trigliceridek és a koleszterin-észterek, amelyekkel kölcsönhatásba lépnek a burokban elhelyezkedő foszfolipidek apoláros csoportjai.
		+	* Ez a szerkezeti adottság minden lipoproteinre jellemző.
		+	* A különböző lipoproteinekben eltérő a lipid- és a fehérjetartalom, és ennek következtében a denzitásuk is különböző (minél magasabb a fehérjetartalom, annál nagyobb a denzitás).
		+	* A denzitás alapján történt meg a lipoproteinek megkülönböztetése, amely szerint az alábbi lipoproteinek ismeretesek:
		+	* kilomikron
		+	* VLDL
		+	* IDL
		+	* LDL
		+	* HDL
		+	* Az apoproteinek szerepe a lipoproteinek működésében összetett.
		+	* egyrészt a lipoproteinek szerkezetének alkotásában veszik ki részüket (=a lipidek oldatban tartásában vesznek részt.)
		+	* számos apoprotein emellett mintegy „megjelöli” a lipoproteineket, így a máj- és az egyéb sejteken található receptorok felismerik a lipoproteineket, endocitózissal felveszik azokat és ezáltal a keringésből eliminálják.
		+	* Az apoproteinek egy része a lipoproteinek metabolizmusában meghatározó enzimek, fehérjék működését is aktiválhatja/gátolhatja.
		+
		+	==== Az exogén trigliceridek szállítása - a kilomikron ====
		+
		+	=== összetétele, szerepe ===
		+
		+	* A táplálékkal elfogyasztott zsírokat szállítja el a bélből.
		+	* A legnagyobb méretű és százalékos összetételében a legnagyobb lipidtartalmú (98-99%) => a legkisebb denzitású lipoprotein.
		+	* A benne található lipidek legnagyobb része triglicerid.
		+	* A bélhámsejtekben keletkezik a béllumenből abszorbeálódott és a sejtekben reszintetizálódott trigliceridekből és koleszterinből.
		+	* Ezek a PL-ekkel együtt a SER-ben micellákat alkotnak, majd kiegészülnek azokkal az apoproteinekkel, amelyek szintén a bélhámsejtekben szintetizálódnak (apo B-48, A-I, A-IV) -> létrejön az ún. naszcens kilomikron.
		+	* A naszcens kilomikron a sejteket a nyirokkapillárisok felé hagyja el, a nyirokereken, majd a ductus thoracicuson keresztül jut a véráramba.
		+	* Itt további apoproteinekkel kiegészülve válik érett kilomikronná. (Apo C-I, C-II, E)
		+
		+	=== a lipoprotein-lipáz ===
		+
		+	* A zsírszövetben, a szívben, a harántcsíkolt izomban és a laktáló emlőben a kapillárisok tartalmaznak egy extracelluláris enzimet, a lipoprotein-lipázt, amely a kilomikron által szállított triglicerideket zsírsavra és glicerinre bontja.
		+	* A sejtfelszíni GAG-molekulákhoz kötődik és onnan heparinnal szabadítható fel. Az enzim kofaktora a C-II apoprotein, amely aktiváló hatású.
		+	* A glicerin a keringéssel a májba kerül, a zsírsavakat pedig a szervek felveszik.
		+	* Az izomban a zsírsavak eloxidálódnak és az izomműködés energiafedezetét biztosítják.
		+	* A zsírszövetben trigliceridekké szintetizálódva raktározódnak.
		+	* A kilomikron, ami ily módon trigliceridtartalmának jelentős részét elveszítete, kisebb méretű és nagyobb denzitású részecskévé alakul: kilomikron maradvány (rennant)
		+	* ezt az apo-E-nek köszönhetően a májsejtek felismerik és endocitózissal felveszik a keringésből.
		+	* Az anyagcsere állapotától függően a trigliceridek itt lebomlanak és energiát szolgáltatnak vagy ketontestekké alakulnak.
		+	* Ha a táplálék nagy mennyiségben, feleslegben tartalmaz zsírsavakat, akkor a májban azonnal újraszintetizálódik a triglicerid, és VLDL formájában a zsírszövethez szállítódik.

Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal ======

	+	=== kézzel kidolgozott tételek ===
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:tumorszupresszor1.jpg?linkonly\|Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:turmorszupresszor2.jpg?linkonly\|Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal (2)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:tumorszupresszor_3.jpg?linkonly\|Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal (3)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:tumorszupresszor4.jpg?linkonly\|Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal (4)}}

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok ======

	+	===kézzel kidolgozott tételek===
	+
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi1.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (1)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi2.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (2)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi_3.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (3)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi4.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (4)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi5.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (5)}}
	+	* {{:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:biokemia_iii:tetelek:az_em_fehérjéi6.jpg?linkonly\|Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok (6)}}