SotePedia aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:eloadasok

Alkohol metabolizmus

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Alkohol metabolizmus ======
	+	* 2012. 12. 12.
	+	* Előadó: Csala Miklós

	+	==== Etanol katabolizmus ====
	+
	+	Tápanyagnak tekinthető, vízben és lipidekben is korlátlanul oldódik - vélhetően //aquaporinon// keresztül lép be a sejtekbe, a szájnyálkahártyán keresztül kezd már felszívódni. Fő metabolizálója a máj (portális keringés ide viszi). Enzim:
	+	* alkohol-dehidrogenáz NAD<sup>+</sup>-dal dehidrogenál, acetaldehid keletkezik
	+	* aldehid-dehidrogenáz NAD<sup>+</sup>-dal dehidrogenál, karbonsav (acetát szabadon nem szokott keletkezni!) keletkezik.
	+	* acetil-KoA-szintetáz KoA-SH-ból ATP hasítása mellett (AMP + PP<sub>i</sub>) acetil-KoA keletkezik - energiabefektetés megtérül, amikor az acetil-KoA vízzé és CO<sub>2</sub>-dá ég el.
	+	Teljes katabolizmus - probléma: nem szabályozott folyamat, nincs negatív visszacsatolás, alkohol lebontása során NADH+H<sup>+</sup> és acetil-KoA dömping a májban.
	+
	+	Léteznek alternatív anyagcsereutak - kisebb affinitással (nagyobb K<sub>m</sub>), kisebb aktivitással (kisebb V<sub>max</sub>) működnek, normális esetben ezek az utak elhanyagolhatók. Nagy mértékű alkoholfogyasztás mellett a kis mennyiségben jelen lévő citokróm p450 is bontani kezd - alkohol-dehidrogenáz már telített, a nagy koncentráció miatt a Cyp450 indukálódik a szubsztrát gyakori és nagy mértékű jelenlétében - mennyisége megnő.
	+
	+	ER membránban: monooxigenálási lépéseket katalizál a Cyp2E1 - acetaldehid és acetát keletkezik, NADPH+H<sup>+</sup> redukciója és víz keletkezése mellett, O<sub>2</sub> lép ki.
	+	Alkoholizmusban az alkohol lebontás már kevésbé szolgáltat energiát - erősebb a Cyp útvonal, ez energiát fogyaszt. Emellett az alkohol toxikus hatása is érvényre jut, az etanol és az acetaldehid is //szétkapcsolószer// - ATP nyerés hatásfoka drámaian csökken. Alkoholfogyasztás nagy mennyiségben ezért kóros fogyást okozhat.
	+
	+	Jó víz- és lipidoldódása miatt a dipólusmomentumot csökkenti - membránok fluiditása változik, ez a neurotranszmissziót megváltoztatja.
	+
	+	Acetaldehid viszont súlyos méreg (alkoholbetegben és nem alkoholbetegben is keletkezik). Biotranszformációs enzimekre jellemző a polimorfizmus - enzimek aktivitása, bontási sebessége változó lehet.
	+	* kis aktivitású alkohol-dehidrogenáz: sokáig kering az etanol, sokáig hat, nem halmozódik fel az acetaldehid.
	+	* nagy aktivitású alkohol-dehidrogenáz: etanol gyorsan lebomlik - acetaldehidaemia a hangsúlyos (ázsiai populációra jellemző). Antethil (diszulfiram) molekulából felszabaduló hatóanyag gátolja az aldehid-dehidrogenázt - acetaldehid felhalmozódása a kellemetlen acetaldehidaemiát okoz, terápiás lehetőség volt.
	+
	+	==== Káros következmények - etanol ====
	+
	+	* Redox eltolódás a NADH+H<sup>+</sup>/NAD<sup>+</sup> arányban: megnő a hányados.
	+	- zsírsavoxidáció enzimjeinél a szabályozó tényező ez - csökken a zsírsavoxidáció
	+	- citrátkörben csökken az acetil-KoA oxidáció - fokozott zsírsavszintézis
	+	- glicerin-3P-dehidrogenáz gátlása, glicerin-3P felhalmozódik
	+	Ezek a tényezők a triglicerid, zsírszintézist segítik elő - májban való átmeneti felhalmozódás velejárója az átmeneti zsírmáj. Reverzibilis állapot - zsír szekrációja meg fog történni. Tejsavas acidózis is kialakul.
	+
	+	==== Káros következmények - acetaldehid ====
	+
	+	Acetaldehidaemia - acetaldehid adduktot képez fehérjékkel:
	+	* apolipoproteinekkel - csökken a VLDL termelés + zsírmáj
	+	* tubulinnal - fehérjeszekréciós zavar, szintén VLDL szintézis ellen
	+	* DNS-hibajavító enzimek - DNS károsodások
	+	* GSH-val (glutation), csökkenti az antioxidáns és konjugációs kapacitást, oxidatív stresszt okoz
	+
	+	==== CYP2E1 "indukciója" ====
	+
	+	(nem valódi - nem az enzim átírását fokozza!)
	+	Etanol jelenlétében megnő az enzim féléletideje - szubsztrát nélkül ubikvitinálódás, szubsztrátkötéssel nem - lizoszómában bomlik le, nagyságrenddel lassabb lebontás.
	+
	+	Ez az enzim nem csak alkoholt - gyógyszereket is metabolizál!
	+
	+	Májban hipoxiát okoz, mert oxigént fogyaszt, oxidatív stresszt okoz (ROS generálás, mitokondriális légzési láncnál nagyobb hibaszázalékkal működik), felhalmozza a mérgező intermediereket - első fázis aktivitását fokozza (intermedier gyakran mérgezőbb, mint a xeno/endobiotikum! A második fázis enzimjének inkább a gátlását okozza - konjugáció lehetetlenné válik (GSH kötése, UDP-glukóz hiány - alkoholizmusban gyakori a szénhidrátéhezés, az elégtelen táplálkozás miatt).
	+	Megzavarja a gyógyszermetabolizmust: alkohol fogyasztása melletti gyógyszerbevitel során az alkohol kompetitíven kiszorítja a gyógyszert a katabolizmusból - ez okozhatja a hatás megnyúlását, a hatás elmaradását (ha az első lépéssel keletkezik a hatékony intermedier). Alkoholfogyasztás utáni gyógyszerbevitel a CYP2E1 indukciója miatt a gyógyszerlebontás gyorsabb - a hatás elmaradhat, vagy megnyúlhat (ha az intermedier a hatóanyag).
	+
	+	Alkoholista beteg: inkább az alkohol mellett szedje a gyógyszert, mert így beállítható a gyógyszer.
	+
	+	Acetaminofen, paracetamol (gyulladáscsökkentő és lázcsillapító): lebontása során CYP2E1 enzimmel ROS generáló intermedier (NAPQI) keletkezik, májsejteket elpusztíthatja - normálisan UDP-glukoronizációval konjugálódik, vagy a NAPQI glutationnal konjugálódik - ha a CYP2E1 indukált, a májnak ez a letális károsodását
	+
	+	okozhatja.
	+
	+	====== Intermedier anyagcsere integrációs tételei ======
	+
	+	==== Anyagcsere jóllakott állapotban ====
	+
	+	Elfogyasztott tápanyagok emésztése: hidrolízis. Szénhidrátok: glikozidos, fehérjék: peptid, lipidek: észterkötés hidrolízise.
	+
	+	Felszívódás:
	+
	+	* glu, fru, gal és aminosavak Na<sup>+</sup> függő szekunder aktív transzporttal, vagy Na<sup>+</sup> független passzív facilitált diffúzióval szívódik fel - májba jutnak
	+	* 2-monoacilglicerol (MAG), glicerin, koleszterin - passzív transzporttal bélhámsejtbe, ott reszintézis, kilomikronnal a nyirokkeringés útján extrahepatikus szövetekbe kerül elsőként. Trigliceridek leadása - koleszterinészterek nem kerülnek még leadásra, elérnek a májig.
	+	* Xenobiotikumok: hidrolízis is lehet tramszformációs lépés, passzív felszívás.
	+
	+	=== Májba kerülő monoszacharidok sorsa: ===
	+	* Glut2 transzporter (magas K<sub>m</sub>! - magas glukózfogyasztás után sem lesz az extrahepatikus vérben magas glukózszint)
	+	* Glu-6-P keletkezik - glikogén újraszintetizálandó. Többlet glukóz: glikolízissel acetil-KoA képzés - kis része bomlik le azonnal a terminális oxidációban, felhalmozódik az acetil-KoA - zsírsavszintézis - malonil-KoA keletkezik az acetil-KoA-ból, végtermék zsíracil-KoA. NADPH igényes zsírsavszintézishez a pentóz-foszfát ciklusból származik - glukóz direkt módon oxidálódik. Dihidroxi-acetonP-ból glicerin-3P keletkezik, ez zsíracil-KoA-val észterkötést képez és triglicerid keletkezik.
	+	VLDL-be csomagolva szekrécióra kerül.
	+
	+	=== Szabályozás: ===
	+
	+	* Közvetlen glukózszenzor funkció - GLUT2, glukokináz, glikogén-foszforiláz, glikogén-szintáz
	+	* Hormonális szabályozás: magas inzulin, alacsony glukagon, adrenalin, glukokortikoidok - fent leírt folyamatok mellett a fehérjeszintézis is fokozódik.
	+
	+	=== Májba kerülő aminosavak sorsa: ===
	+
	+	* Na<sup>+</sup> függő, illetve facilitált diffúziót lehetővé tevő transzporterekkel felvétel
	+	* Aminoacil-tRNS keletkezik, fehérje szintetizálódik - szekrécióra kerül. Feleslegben felvett AS lebomlás - aminocsoport leválasztása dezaminálással, transz-dezaminálással (glutamát közbeiktatása), szénváz visszamarad. NH<sub>4</sub><sup>+</sup> ureaciklusba belép, vérbe való szekréció, ürítés. Szénváz: piruvát, citrátköri intermedier jóllakott állapotban acetil-KoA-vá alakul, ez malonil-KoA keletkezésével zsíracil-KoA szintéziséhez vezet, VLDL-be trigliceridek beépítése, szekréció.
	+
	+	=== Lipidek sorsa: ===
	+
	+	Kilomikron és VLDL triglicerid-tartalma - lipoprotein-lipáz bont, glicerin a májba kerül vissza. Zsírsavak: zsíracil-KoA keletkezik. A zsírsejtbe eközben inzulinmediált GLUT4 miatt glukóz beáramlás - glikolízis intermedierekből glicerin-3P, zsírsacil-KoA-val észterkötés, zsírcsepp formájában raktározza. Glikolízissel energiatermelés + acetil-KoA-ból zsírsavtermelés. NADPH a pentózfoszfát út segítségével pótlódik.
	+
	+	=== Szabályozás a zsírsejtben ===
	+	* magas inzulin, alacsony glukagon, adrenalin
	+	* GLUT4, LPL, hormonszenzitív lipáz aktiváció
	+	* acetil-KoA karboxiláz aktiváció
	+
	+	==== Anyagcsere jóllakott állapot után ====
	+
	+	Posztabszorptív szakasz után csak több órával jön létre rövid/hosszú éhezés - kezdetben a glikogénbontásból még fenntartható a glukózszint.
	+	//Rövid éhezés//: fél/egy nap, glukoneogenezis erőteljes, glikogén még bomlik
	+	//Hosszú éhezés//: több naptól - ketontestszintézis, aminosavak glukoplasztikus - ketoplesztikus lebontása
	+
	+	Glukózszint fenntartása: kezdetben glikogénlebontás - majd glukózszintézis. Glukoneogenezishez szükséges piruvátot fel kell venni (laktát előanyag lehetne, de éhezésben alapvetően nem nagy mennyiségben keletkezik) - aminosavszint megnő a vérben - //fehérjelebontás// felé eltolódó egyensúly. AS-akból piruvát keletkezik.
	+	zsírsavlebontás: zsíracil-KoA acetil-KoA-vá lebomlással energiát szolgáltatnak. Glicerin is felhasználásra kerül a glukoneogenezisben - citrátkör már nem tartható fent. zsírsavakból menekülőútvonalban ketontest keletkezik - ez már hosszútávú éhezés.

Az intermedier anyagcsere – bioenergetika

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1351869834		aktuális
Sor 92:		Sor 92:

	^ koenzim ^ átvitt kémiai csoportok ^ prekurzor emlősökben ^		^ koenzim ^ átvitt kémiai csoportok ^ prekurzor emlősökben ^
-	\| biotin \| CO<sub>2</sub> \| biotin \|	+	\| biotin \| CO<sub>2</sub> \| biotin (B<sub>7</sub>) \|
	\| koenzim A \| acil csoportok \| pantoténsav (B<sub>5</sub>) \|		\| koenzim A \| acil csoportok \| pantoténsav (B<sub>5</sub>) \|
	\| 5’-Deoxiadenozilkobalamin és metilkobalamin \| H atomok és alkik csoportok \| B<sub>12</sub> vitamin \|		\| 5’-Deoxiadenozilkobalamin és metilkobalamin \| H atomok és alkik csoportok \| B<sub>12</sub> vitamin \|
	\| FAD \| elektronok \| riboflavin (B<sub>2</sub>) \|		\| FAD \| elektronok \| riboflavin (B<sub>2</sub>) \|
	\| liponsav \| elektronok és acil csoportok \| - \|		\| liponsav \| elektronok és acil csoportok \| - \|
-	\| NAD<sup>+</sup> \| hidrid ion: H<sup>-</sup> \| nikotinsav (niacin) \|	+	\| NAD<sup>+</sup> \| hidrid ion: H<sup>-</sup> \| nikotinsav (niacin/B<sub>3</sub>) \|
	\| piridoxál foszfát \| amino csoportok \| piridoxin (B<sub>6</sub>) \|		\| piridoxál foszfát \| amino csoportok \| piridoxin (B<sub>6</sub>) \|
-	\| tetrahidrofolát \| egyszénatomos csoportok \| folát \|	+	\| tetrahidrofolát \| egyszénatomos csoportok \| folát (B<sub>9</sub>) \|
	\| tiamin pirofoszfát \| aldehidek \| tiamin (B<sub>1</sub>) \|		\| tiamin pirofoszfát \| aldehidek \| tiamin (B<sub>1</sub>) \|
	\| purin nukleotidok (ATP/GTP) \| foszforil csoport \| - \|		\| purin nukleotidok (ATP/GTP) \| foszforil csoport \| - \|

A citrátkör, légzési lánc

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1351875032		aktuális
Sor 74:		Sor 74:
	* váltakozóan két illetve egy elektron megkötésére képes elektronszállítók (FAD 2, Fe-S 1, ubikinon 1, végül oxigénre 4 kerül)		* váltakozóan két illetve egy elektron megkötésére képes elektronszállítók (FAD 2, Fe-S 1, ubikinon 1, végül oxigénre 4 kerül)

-	//Oxigén redukciója a negyedik komplexben:// egyesével érkeznek az elektronok, az oxigénre mindenképpen 4 elektront kell helyezni (ha a folyamat félresiklik: szuperoxid anion, hidroxilgyök, hidrogén-peroxid keletkezhet!) Fe3+ és Cu2+ ionok egymás mellett a komplexben → kupri ion kupro ionná redukálódik, ferri ion ferro ionná alakul, érkezik az oxigén, datív kötéseket alkot a két fémionnal, keletkező gyökök állandóan kovalensen kötött állapotban, végső lépésben két hidroxilcsoport – „óvatosság” ellenére is történnek biokémiai balesetek, keletkezik ROS	+	//Oxigén redukciója a negyedik komplexben:// egyesével érkeznek az elektronok, az oxigénre mindenképpen 4 elektront kell helyezni (ha a folyamat félresiklik: szuperoxid anion, hidroxilgyök, hidrogén-peroxid keletkezhet!) Fe<sup>3+</sup> és Cu<sup>2+</sup> ionok egymás mellett a komplexben → kupri ion kupro ionná redukálódik, ferri ion ferro ionná alakul, érkezik az oxigén, datív kötéseket alkot a két fémionnal, keletkező gyökök állandóan kovalensen kötött állapotban, végső lépésben két hidroxilcsoport – „óvatosság” ellenére is történnek biokémiai balesetek, keletkezik ROS

	Elektronszállítók egyre nagyobb redoxpotenciálú vegyületekre kerülnek, minden komplex után némi szabadenergia-csökkenés → 3 komplexben hasznosul a felszabaduló energia		Elektronszállítók egyre nagyobb redoxpotenciálú vegyületekre kerülnek, minden komplex után némi szabadenergia-csökkenés → 3 komplexben hasznosul a felszabaduló energia

Elektronátvivők, redox reakciók enzimjei

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1351906003		aktuális
Sor 89:		Sor 89:
	- Dioxigenáz (egy molekulányi oxigén épül be) AH + O<sub>2</sub> – A-O<sub>2</sub>H hidroperoxil, reaktív csoport keletkezik		- Dioxigenáz (egy molekulányi oxigén épül be) AH + O<sub>2</sub> – A-O<sub>2</sub>H hidroperoxil, reaktív csoport keletkezik
	* peroxidázok: H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> és hidroperoxidok eliminálása		* peroxidázok: H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> és hidroperoxidok eliminálása
-	- Kataláz – diszproporcionálódás: 2 részben redukált kiindulási anyagból teljesen redukált + teljesen oxidált termék H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> – H<sub>2</sub>O + O<sub>2</sub>	+	- Kataláz – diszproporcionálódás: 2 részben redukált kiindulási anyagból teljesen redukált + teljesen oxidált termék H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> – 2H<sub>2</sub>O + O<sub>2</sub>
	- Peroxidáz – antioxidánssal, pl. glutation-peroxidáz. Prosztetikus csoportok lehetnek: hem, szelén, cisztein oldallánc H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + AH<sub>2</sub> – 2 H<sub>2</sub>O + A		- Peroxidáz – antioxidánssal, pl. glutation-peroxidáz. Prosztetikus csoportok lehetnek: hem, szelén, cisztein oldallánc H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> + AH<sub>2</sub> – 2 H<sub>2</sub>O + A

Glikogén metabolizmus (I-II.)

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Glikogén metabolizmus (I-II.) ======
	+	* 2012. október 16-17.
	+	* Előadó: Mandl József

	+	//Vércukorszint fenntartása// – anyagcsere központja a glükóz. 24 óra: glikogén bontása tartja fenn a glukóz-szintet, ezután glukoneogenezis indul meg.
	+	24 óra alatt: máj glikogén-tartalma napszak (étkezések) szerint változik.
	+
	+	Fénymikroszkóposan is látható óriási molekula – alapszerkezet: 1,4-kötéssel kapcsolódó D-glukóz egységek, 1,6-kötéssel elágazási pontok (glukózláncok közötti kapcsolat). Nem redukáló végek száma fontos paraméter: felépítés-lebontás sebességét meghatározza
	+
	+	==== Glikogén felépítés: ====
	+	* glu-6-P – glu-1-P átalakulás: foszfoglukomutáz enzim katalizálja, szerin az aktív centrumban (inhibitora: DIPF - diizopropilfluorofoszfát)
	+	* glu-1-P + UTP – UDP-glukóz (aktivált glukóz, bioszintézis prekurzora) UDP-glukóz pirofoszforiláz katalizálja a folyamatot. Pirofoszfát hidrolízise teszi exergonikussá a folyamatot
	+	* glikogén-szintáz enzim: elkötelező lépést katalizál, primer szükséges – glukogenin fehérje, autokatalitikus glikoziláló enzim. Két génje van: izomra és májra, sejt glikogén-szintjét a glikogenin mennyisége határozza meg. Négy glukóz egység mindig kötve van hozzá (Tyr-on keresztüli kötés) – adott méret után a granulum (partikulum) nem nő tovább (lezáró mechanizmus nem ismert!).
	+	* glikogén elágaztató enzim (glikozil-4,6-transzferáz aszparaginsavhoz kapcsolt funkciós csoporttal rendelkezik): kb. 11 glukózegység után 7 egységet levág – 1,6 kötéssel a másik lánchoz kapcsolja a rezidumot – több redukáló vég lesz, a reakciósebesség fokozódik
	+
	+	Jóllakott állapot: májban a glukóz tárolása glikogén formájában, glikogénraktárak feltöltése, majd ezután glikolízis.
	+
	+	Glukozilálás 2 ATP-t igényel, glu-glu-6-P átalakulás illetve UDP-glu létrehozása energiaigényes.
	+
	+	==== Glikogén lebontás: ====
	+	* glikogén-foszforiláz: piridoxal-foszfát kofaktorral működik, ez lizinhez kapcsolódik (Schiff-bázis kötés), foszforolízis: glukóz foszforilálva válik le a glikogénláncról, 1,4-kötés mellett bont
	+	* elágazást megszüntető enzim: transzferáz áthelyezi az elágazó láncot az egyenes lánc végére, egy glukózt hagy elágazásként (1,6 kötést nem bontja)
	+	* alfa-glikozidáz: nem foszforiláltan, hidrolízissel távolítja el az egyetlen visszamardó glukózt az elágazó lánc végéről
	+	* glukóz-6-foszfatáz: eltávolítja a Pi-ot a glu-6-P-ról, a glukóz már kiléphet a májsejtből
	+
	+	=== Glikogén-tárolási betegségek: ===
	+	célpontok: //máj// – vércukorszint szabályozása, egész szervezet energetikai szükségleteinek hátteret ad (glukóz-homeosztázis sérül, hipoglikémia, hepatomegália – májmegnagyobbodás) és //izom// – energetikai szükségletek biztosítása (ATP termelés sérül, izomgörcsök, izomgyengeség)
	+
	+	von Gierke-kór: //glukóz-6-foszfatáz// hiány – ER membránban helyezkedik el (transzporterekhez kötött enzim, néha az enzim mutálódik, néha a transzporterek hibásak). Glikogén szoros kapcsolatban az ER-mal! Glu-6-P – glu + Pi reakció nem megfelelő lejátszódása: glikogén mennyisége megnő, mert glukóz nem tud foszforilálva kilépni a májsejtből
	+
	+	McArdle-kór: nincs glikogén lebontás, mivel hiányzik a //glikogén-foszforiláz//. Elégtelen izommunka – mutatja az ADP szint emelkedése (nincs ATP utánpótlás!)
	+
	+	Andersen betegség: nincsenek elágazások a glikogénben, nem alakulnak ki megfelelő glikogén-granulumok, nem tartható fenn a vércukorszint – halálos kórkép
	+
	+	Pompe-kór: alfa-1,4-glukozidáz hiány – lizoszómában felszaporodó glikogén a károsodott lebontás következtében
	+
	+	==== Szabályozás ====
	+	izomban:
	+
	+	//glikogén-foszforiláz//: izomban - dimer vagy tetramer, egyetlen Ser aminosav foszforilációja befolyásolja az aktivitását, allosztérikusan az AMP szabályoz (glikogén lebontás célja: ATP szintézis, ha sok az AMP, szükség van a lebontás fokozására). Foszforiláltan aktívabb, kevéssé érzékeny az AMP/ATP arányra. Májban – enzim glukózt tud kötni („glukóz-szenzor”), foszforiláció is szabályozza – foszforiláltan R (relaxed), aktív állapot, kevésbé aktív a T (tense) állapot.
	+
	+	Foszforilációt a foszforiláz-kináz végzi. Béta alegység: foszforilálható, homronhatásra: adrenalin (izomban), delta alegység: kalmodulin, Ca2+ szenzor, hormonhatásra: adrenalin (májban) - aktiválható hormonálisan és allosztérikusan.
	+
	+	//glikogén-szintáz//: 9 foszforilációs hely, PKA és egyéb protein kinázok foszforilálhatják – aktív: foszforilálatlan forma (a), inaktív: foszforilált (b), glukóz-6-P allosztérikus aktivátor
	+	ami a glikogén-foszforilázt aktiválja, a glikogén-szintázt gátolja: egy effektor – két támadáspont! – adrenalin modulált
	+	PP1 – protein foszfatáz 1, foszforiláz a-t inaktivál, glikogén-szintázt aktivál. PP1 aktív, ha asszociál a glikogénhez egy regulátorfehérjén keresztül. protein kináz A foszforilálja a regulátort, PP1 disszociál. Inhibitor foszforilálásával inhibitor köti a PP1-et – kettős gátlás
	+	inzulin: tirozin-kináz egy protein-kinázt aktivál, amely máshol foszforilálja a regulátort – PP1 köt, glikogénszintézis felé tolódik el a folyamat
	+
	+	Májban: legfontosabb szabályozó szer: glukóz
	+	enzimek a glikogénhez asszociáltak – glükóz kötés befolyásolja őket: glikogén-foszforilázhoz való kötéssel PP1 disszociál: glikogénszintáz b a formába alakul át
	+	Szignál amplifikáció: 1 glukagon – 10000 glukóz vérbe jutása (Gs fehérje, adenilát-cikláz aktiválása, cAMP szint nő, aktív PKA, aktív glikogén-foszforiláz, glikogén bontása)
	+
	+	=== Vércukorszint szabályozása: ===
	+	* HIPERGLIKÉMIA: MÁJBAN - fokozott glukózfelvétel (GLUT2), glukokináz jelenléte, fokozott glikogenezis (inzulin, PP1-glikogén szintáz), csökkent glikogén lebontás
	+	PANCREASBAN – GLUT2, fokozott glukózfelvétel, inzulin szekréció
	+	IZOM, ADIPOCYTA – GLUT4 transzlokáció, emelkedett glukózfelvétel
	+	hosszú távú hatás: PEPCK szint csökken
	+	* HIPOGLIKÉMIA: újszülöttek – korlátozott ketontest-szintézis (glukóz mellett fontos energia-forrás). Agy/test arány agy felé eltolt, emiatt fokozott glukózigény , de PEPCK nem indukált, glukoneogenezis nem megfelelő, glikogén raktár nem elegendő, glukokináz, glu-6-P-áz nem indukált – ezeknek még ki kell alakulnia
	+
	+	==== Glukogén szubsztrátok belépése a glukoneogenezisbe ====
	+
	+	Vércukorszint fenntartása: nem szénhidrát prekurzorok segítségével is lehetséges
	+
	+	Glicerin: tartalékok a zsírszövetben, lipáz enzim bontja le a neutrális zsírokat: zsírsavak és glicerin – glicerin-kinázzal glicerin-3-P-tá alakul (ez már a glikolízis része)
	+
	+	Laktát: Cori-kör, vvt, kontrakcióban lévő izomsejt laktátot termel, májban glukóz-6-P majd glukóz keletkezik belőle
	+
	+	Szénhidrátok: hidrolázok, pl. amiláz (keményítő, glikogén – dextrin), dextrináz, maltáz. Csak alfa 1,4 és alfa 1,6 kötést tudnak bontani az enzimek – béta-glikozidos kötést nem (cellulóz bonthatatlan) – végtermék: glukóz, fruktóz, galaktóz
	+
	+	Laktáz: galaktóz és glukóz közti kötést hidrolizál – laktáz a születési érték 5-10%-ára csökken felnőtt korra (laktóz intolerancia)
	+	Monoszacharidok felszívódása: Na/glu szimport, GLUT transzporterek segítségével
	+
	+	Galaktóz felhasználása: májban galaktokinázzal
	+	Galaktóz felhalmozódik valamely enzim hiány miatt: katarakta a szemlencsében. Galaktozémia: galaktóranyagcsere veleszületett defektusa, ált. galaktóz-1-P-uridiltranszferáz hiánya
	+
	+	Fruktóz: májban specifikus fruktokináz enzim, más sejtekben hexokináz kezdi meg a folyamatot. Metabolizmus speciális jelentősége: csak belőle képződő metabolitok: fruktóz-1-p – glicerinaldehid (beléphet a glikolízisbe) + dihidroxiaceton-foszfát (ez már glikolízis intermedier), aldoláz B katalizálja
	+
	+	//Fruktóz kikerüli a glikolízis sebesség meghatározó (szabályozó) lépését:// kontrollálatlan szubsztrátbelépés, energiabevitel – minden fruktóz felhasználásra kerül a májsejtben, limitáló tényező a mennyiség – mint az etil-alkohol esetében („hedonikus út”). Édesítőszer (édesebb, mint a glükóz) – civilizációsan nő a bevitele. Magas fruktózbevitel kontrollálatlan zsírsavszintézist hoz létre: megtelt glikogénraktárak: zsírszövetben raktározás, zsírmáj
	+
	+	Esszenciális fruktozúria (fruktokináz hiány), fruktóz intolerancia (aldoláz B hiány) – második esetben a fruktóz-1-P ATP szintet csökkent, nem tud tovább alakulni, toxikus állapotot okoz (hasgörcs, hiperurikémia)
	+
	+	Szorbitol: édesítőszerként szintén használt
	+
	+	Laktózszintézis, glikoproteinszintézis: UDP-galaktóz + glu – laktóz + UDP laktóz szintetáz (galaktozil transzferáz) segítségével alfa laktalbumin jelenlétében a laktáló emlőben
	+
	+	UDP-glukóz: aktivált, bioszintetikus folyamatok kiinduló lépése. UDP-glukuronsav UDP-glukóz-dehidrogenáz segítségével, glükózaminoglikánok keletkezése felé való reakcióút. //Glukuronsavas konjugáció:// sejtbe bekerülő anyagok, melyek nem metabolikus szubsztrátok (nem rendelkeznek elvonható hidrogénnel) kivonása szükséges – biotranszformáció (biokémiai detoxikáció) – ehhez glükóz szükséges. Például: bilirubin, gyógyszerek kivonása glukuronsavval való konjugálással.
	+
	+	//C-vitamin szintézis:// UDP glukuronsavból indul ki, szintézisfolyamat utolsó enzimatikus lépése: gulonolakton-oxidáz által katalizált folyamat emberben nem zajlik le, nem képes termelni. C-vitamin a //redoxhomeosztázis// alapja (a glutation mellett), gulonolakton-oxidáz enzim másik mellékterméke a H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> – szabadgyök keletkezne, magyarázhatja a lépés kiesésének hasznos mivoltát.
	+
	+	//Redoxhomeosztázis:// oxigén egy lépésben vesz fel 4 e—t – tökéletlenül redukált oxigén-származékok is keletkezhetnek, spontán vagy enzimregulált folyamatban reakcióképes szabadgyökök keletkezhetnek – antioxidáns homeosztázis ellensúlyozza a káros következményeit, két legfontosabb komponens: C-vitamin és glutation.
	+
	+	=== Pentóz-P út (pentóz-P sönt) ===
	+	glukóz direkt oxidációja
	+	reduktív bioszintézis kofaktora: NADPH (zsírsavak, koleszterin, neurotranszmitter, nukleotid szintézise, glutation redukciója) citoplazmai izocitrát-dehidrogenáz, almasav (malát) enzim, G6PDH, 6P-glukonát dehidrogenáz enzimek képesek NADPH-t termelni – homeosztázisa:
	+	mitokondriumból citrát kilépése esetén a katabolikus folyamatból anabolikus folyamat lesz, acetil-KoA lesz belőle, majd oxálacetát, belőle keletkezhet malát: képes átlépni mindekét irányba a mitokondrium membránt. Malátból keletkezhet piruvát NADPH keletkezése mellett, piruvát visszaléphet a mitokondriumba.
	+	Citrátból izocitrát: belőle izocitrát-dehidrogenáz segítségével NADPH keletkezés mellett alfa-ketoglutarát – NADPH szintézise a mitokondriális metabolizmus terhére történik – ezáltal oxigénhez kötött – nem közvetlenül, de hiányában NINCS MITOKONDRIÁLIS MŰKÖDÉS!
	+
	+	Pentóz-5-P keletkezése (nukleotid-anyagcsere miatt fontos):
	+	* oxidatív fázis (NADPH keletkezik): glukóz-6-P dehidrogenáz által katalizált lépés: glu-6-P – 6-P-glukono-delta-lakton keletkezik NADPH keletkezése mellett, majd laktonázzal 6-P-glukonát, majd 6-P-glukonát dehidrogenázzal (oxidatív dekarboxilezés) D-ribulóz-5-P és CO<sub>2</sub> – DIREKT OXIDÁCIÓ! ribulóz különböző pentózok szintézisének kiindulópontja (ezek ősi, növényekben is lezajló reakciók)
	+	* nem oxidatív fázis (cukrok átalakulása, glikolízishez kapcsol): transzketoláz (két szénatomos töredéket helyez át) és transzaldoláz (három szénatomos töredéket helyez át) katalizál: különböző szénatomszámú termékek
	+
	+	//Pentóz-foszfát út jelentősége://
	+	- biztosítja a NADPH képződését (mitokondrium metabolimustól függetlenül, tehát oxigén hiányában is működőképes!), ribóz-5-P képződését (nukleotid-szintézishez)
	+	- oxidatív fázist NAD<sup>+</sup> szint szabályoz, nem oxidatív fázist a szubsztrátok szintje
	+
	+	Gyorsan osztódó sejtek: nem oxidatív fázis dominál, mert nagyobb a pentóz-P igény, mint a NADPH igény
	+
	+	Ribóz-5-P és NADPH egyaránt szükséges: működik az oxidatív fázis is, NADPH felhasználásra kerül valamilyen bioszintetikus folyamatban, ribóz a nukleotidszintézisben
	+	Több NADPH kell, mint ribóz-5-P: pl. zsírszövetben – oxidatív és nem oxidatív fázis is működik, glukóz direkt oxidáción megy keresztül egy ciklikus folyamatban (mitokondriumtól függetlenül, citoplazmában zajlik le)
	+
	+	NADPH és ATP igény is magas: glukóz-6-P úgy alakul piruváttá (NADPH és 2 ATP keletkezése mellett), ogy nem érinti a fruktóz-6-P és fruktóz-1,6bP állapotokat! – pentóz sönt
	+
	+	Aktív pentóz-foszfát út: mellékvese szteroidszintézise, máj zsírsav (50-60%-ban itt zajlik!) és koleszterinszintézise, testis szteroidszintézise, zsírszövetben zsírsavszintézis, ovarium szteroidszintézise, mamma zsírsavszintézise, vörösvértest redukált GSH szint fenntartása
	+
	+	Glukóz-6-P dehidrogenáz hiánya: elsősorban afroamerikaiakban jellemző, csökkent enzimexpresszió – véd a malária ellen
	+
	+	Glutation redukciós-oxdációs ciklusa: antioxidáns működés alapja, glutation reduktáz, glutation peroxidáz katalizál. Glutation reduktáz redukált glutation szintet tart fenn, ehhez NADPH szükséges – ha nincs mitokondrium/oxigén (anaerob a környezet), csak a pentóz-foszfát út tartja fenn a NADPH szintet, ha ez csökkent mértékben működik (G6PDH) – vörösvértest nem tudja fenntartani a NADPH szintet, hemolitikus anémia alakul ki
	+	Állapot fenntartható, ameddig nem éri a szervezetet oxidáló környezeti hatás – drog, lóbab nagy mennyiségű fogyasztása
	+	Transzketoláz hiánya: //Wernicke-Korsakoff szindróma// – elsősorban B vitamin hiány mellett (alkoholizmusban, alultápláltságban) mutatkozik meg, neuropszichiátriai zavart okoz

Glikolízis

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1350859178		aktuális
Sor 16:		Sor 16:

	==== Glikolízis lépései: ====		==== Glikolízis lépései: ====
-	glukóztól a piruvátig, 2 fázis: energia befektető, energianyerő	+	1. fázis: glukóztól a piruvátig, 2. fázis: energia befektető, energianyerő

	=== 1. fázis: ===		=== 1. fázis: ===

Ketontestek biokémiája

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Ketontestek biokémiája ======
	+	* 2012. 11. 06.
	+	* Előadó: Buday László

	+	==== Ketontestek általános jellemzői ====
	+
	+	* béta-hidroxivajsav, acetoacetát, aceton - ezek ismertek az emberi szervezetben
	+	* kizárólag a májban szintetizálódnak - I. típusú diabetes mellitusban illetve éhezés esetén keletkeznek
	+	* közepesen erős savak, pk=3,5. Nagy mennyiségben metabolikus acidózist okoznak. 0,2 mM alatti érték normálisan, patológiásan 15-20 mM-nál is nagyobb koncentráció - KETOACIDÓZIS
	+	* ketoacidózis esetén tüdőn át távozik az aceton egy része - //"acetonos lehellet"//
	+
	+	==== Szintézis menete ====
	+
	+	//2 acetil-KoA béta ketotioláz// segítségével acetoacetil-KoA-vá alakul, belőle //HMG-KoA szintetázzal// 3-hidroxi-3-metil-glutaril-KoA (glutársav, képletét tudni kell)- HMG liázzal acetecetsav + acetil-KoA keletkezik
	+	acetecetsavból: D-béta-hidroxivajsav (béta oxidációban L konformációjú vajsav keletkezik!) állítható elő redukcióval, NADH oxidálódik (NADH/NAD arány dönti el a reverzibilis folyamat irányát). Spontán dekarboxilációval (tehát enzim nélkül) aceton keletkezik, legegyszerűbb keton.
	+
	+	==== Ketontestek szerepe éhezésben ====
	+
	+	* glikogénraktárak merülnek ki először - cél a vércukorszint fenntartása. (Nők esetében előbb fogy el a glikogén.)
	+	* fokozott glukóz szekréció - fokozott glukoneogenezis (aminosavak, glicerin, oxálacetát prekurzorokból) ketontest szintázishez szükséges: ne legyen oxálacetát - de nem elegendő tényező!
	+	* fokozott lipolízis - szabad zsírsavak koncentrációja albuminhoz kötve nő a vérben, máj eloxidálja, maximális béta-oxidáció - sok acetil-koA
	+	Ezekből következik: a glukoneogenezisben //elhasználódott az oxálacetát, sok az acetil-KoA// - ez a glukoneogenezis felé, glikolízis felé nem tud elmenni - ketontest szintézisben vezetődik le.
	+
	+	Extrahepatikus szövetek el tudják égetni a ketontesteket - például az agy (glukózt preferál - vércukorszintre, liquor cukorszintre nagyopn érzékeny)
	+	ketontestek szabadon diffundálnak a vérből a sejtekbe, lipofilek - membránon átdiffundálnak, felvételük nem inzulinfüggő (éhezésben nincs is inzulin) felvételüket két enzim katalizálja: //acetoacetát-aktiváló enzim// acetoacetátot ATP-vel, KoA-val aktivál, AMP és PP<sub>i</sub>, acetoacetil-KoA keletkezik, vagy //transzferáz// a szukcinil-KoA KoA-ját helyezi át acetoacetátra - acetoacetil-KoA. Periférián működik a citrátkör - itt nem fogyott el az oxálacetát, mivel nem történt glukoneogenezis!
	+
	+	Aktivált ketontest a béta-oxidációban ég el a mitokondriumban.
	+	Transzferáz enzim az éhezés szignáljára expresszálódik - kis látencia, néhány nap múlva lesz maximális az enzim aktivitása.
	+
	+	Ketontestek szintézisének szabályozása (a májban): ELŐADÁSÁBRA!
	+
	+	éhezés állapota - lipolízis, sok szabad zsírsav - albuminról ledisszociálva a máj citoszolban aktiválódnak ATP terhére. Acil-KoA karnitinnel bejut a mitokondriumba, béta oxidáció során acetil-KoA keletkezik. Glukagon hatás miatt nincs szénhidrátból zsírsavszintézis, acetil-KoA karboxiláz gátlás alatt az acil-KoA magas szintje miatt - így //nem keletkezik malonil-KoA//, ami gátolná a karnitin transzportot - acetil-KoA nagy mennyiségű keletkezése.
	+
	+	Glukoneogenezisben elhasznált oxálacetát - nem működik a citrátkör - ketontestek szintézise felé eltolódó folyamat.
	+
	+	==== Diabetes mellitus ====
	+
	+	inzulin relatív vagy teljes hiányával járó betegség
	+
	+	I. típusú: inzulin-függő, fiatalkori
	+
	+	II. típusú: nem inzulinfüggő, időskori
	+
	+	Fiatalkori: általában béta-sejtek sérülnek, //nincs vagy kevés az inzulin// - sovány betegek, inzulin adásos terápia
	+	Időskori: //elhízott beteg// inzulinigényét nem fedezi a béta-sejtek működése - később kimerülhet az inzulintermelés, inzulirezisztencia alakul ki. Terápia: diéta, fogyás, mozgás, később orális anti-diabetikumok, végső esetben inzulinterápia
	+
	+	Ketontest keletkezésének oka inzulin-függő cukorbetegségben: inzulin-glukagon arány felborul - mivel nincs inzulin. Domináló glukagon: állandóan jellemző szabad zsírsav felszabadulás, máj ezeket felveszi, lebontás nincs gátolva, mert nincs malonil-KoA. Sok acetil-KoA keletkezik - citrátkörbe az oxálacetát hiánya miatt belépni nem tud, ketontestek szintetizálódnak - a glukagon túlsúly állandó glukoneogenezist okoz. Magas a vércukorszint - de a máj ezt csak tovább emeli glukoneogenezissel. Inzulin adásával leáll a zsírsavkeletkezés, glukoneogenezis, vércukorszint lecsökken, mert a perifériás szövetek felveszik.
	+
	+	====== Koleszterin anyagcsere ======
	+
	+	Szerkezete: szteránváz, ABCD gyűrűk, A csoporthoz hidroxilcsoport - észterkötés kialakításának lehetősége. Kis polaritás ebben a csoportban: membránban eltűnik, mert észtert képez. Vízben rosszul oldódik, //szabadon (membránban) vagy észterként// van jelen. Napi szintézis: 2 g, szteroid hormonok szintézise (gonádok, mellékvesekéreg).
	+	D vitamin prekurzor, lebontásakor epesavak keletkeznek belőle a májban - a vérbe visszaszívódik.
	+
	+	Jóllakottsági állapot: zsírsavszintézis - koleszterinszintézis első lépései: ketontest szintézishez hasonló! Mitokondriumból citrátfüggő módon kilép az acetil-KoA a plazmába, citoszolban acetil-KoA-ból acetoacetil-KoA, majd HMG-KoA, belőle koleszterin. Ketontest szintézis a máj mitokondriumában - koleszterinszintézis sejtek (nem csak máj) citoszoljában - enzimek izoformái vannak jelen két különböző kompartmentben.
	+
	+	Összességében 22 lépés - HMG-KoA-ból HMG-KoA reduktáz enzim segítségével, NADPH oxidációjával mevalonsav keletkezik. Ez a folyamat az elkötelező lépés, szabályozott - végtermék gátlás, sok koleszterin legátolja a reduktázt. Magas exogén koleszterin (koleszterinbevitel) állandó koleszteringátlás - szintézisfolyamat el van nyomva. Genetikusan beállított koleszterinszint jellemző.
	+	Biológiai izoprének keletkeznek a mevalonsavból, szkvalén majd lanoszterin, végül koleszterin keletkezik.
	+
	+	=== Mevalonsav szintézise: ===
	+
	+	//Acetil-KoA béta-ketotiolázzal// - acetoacetil-KoA - HMG-KoA - mevalonsav
	+	Biológiai izoprének keletkezése: (geranil és farnezil keletkezéséig ismerni kell a folyamatot)
	+	eredményeként két öt szénatomos blokk alakul ki, egymás izomerjei - ezekből szintetizálható a szkvalén. Ötösével hozzáadott szénláncok (geranil-PP, farnezil-PP intermedierekkel ezek a lipid természetű molekulák fehérjék membránlokalizációját is végzik a sejtekben). Farnezil-PP-ból kettő összekapcsolódásával harminc szénatomos szkvalén keletkezik.
	+	Szkvalénból lanoszterin, enzimatikus lépések, kettős kötések átrendeződésével koleszterin keletkezik.
	+
	+	=== Koleszterin-háztartás szabályozása: ===
	+
	+	* HMG-KoA reduktáz - kulcsenzim, kettős szintű szabályozás. Enzim lebontásának sebessége szabályozható - féléletidő 3 óra. Lebontás sebessége: koleszterin-függő kináz, az enzimet inaktiváló hatással foszforilálja - inaktív enzim degradálódik. Ha kevés a koleszterin, nincs meg a kináz általi gátlás. Expresszió szintű szabályozás: koleszterinszint magas - transzkripció gátlása, nem keletkezik mRNS - ez hosszabb távú hatás.
	+	LDL-receptorok mennyisége (LDL szállít koleszterint a perifériára): sok receptor - receptormediált endocitózissal sok koleszterin jut be - receptor down-reguláció
	+
	+	Máj kulcsszerepe: legmagasabb HMG-KoA reduktáz aktivitás, legtöbb LDL receptor expressziója, itt történik epesavakká történő átalakítás is.
	+
	+	Koleszterinészterek előállítása: LCAT és ACAT.
	+
	+	LCAT: //lecitin-koleszterin aciltranszferáz// (lecitin: foszfatidil-kolin) - foszfolipidek egyik zsírsavját áthelyezi a koleszterin OH-csoportjára, vérben, HDL-lel asszociál (HDL a koleszterint visszaszállítja a májba).
	+
	+	ACAT: //Acil-KoA-koleszterin aciltranszferáz//, máj ER-ban észtert képez, VLDL-be csomagolja, szekrációra kerül, perifériára jut a koleszterin észter formájában.
	+	Két enzim: ellenkező irányú koleszterintranszport.
	+
	+	VLDL/LDL sorsa ábra (tankönyv)
	+
	+	Máj szekretál: naszcens VLDL (triglicerid, koleszterinészter). ApoC, E átvételével érett VLDL - perifériára jut. Lipoprotein lipáz aktiválódik (Apoc), triglicerid kiemésztése. ApoC leadásával IDL - ez LDL-lé ApoE leadásával, trigliceridszint lecsökkenésével alakul. LDL koleszterinészterekkel tele - B100 receptormediált endocitózis - koleszterinészterek kiszabadulása, koleszterin felhasználása. Felhansználásra nem kerülő LDL - visszaszállítódik a májba.
	+
	+	HDL szerepe: éretlen HDL bélben, májban alakul ki - koleszterint vesz fel a szövetektől, kilomikrontól. LCAT észtereket szintetizál - HDL3-HDL2 átalakulás. HDL2 nem kerül receptor-mediált endocitózissal a sejtekbe - leadja a koleszterint, majd HDL-má alakul. A zsírsavleadás máj lipázzal, a koleszterinleadás SR-B1 receptorral történik - HDL kikötődik a sejthez, koleszterinészter-transzportot indukál, folyamata nem ismert.
	+
	+	HDL/LDL arány jelentősége: koleszterinszint meghatározása a máj-periféria utakon - magas szint atheroszklerózist, szívinfarktust indukál. HDL: védőfaktor, eltávolítja a perifériáról a koleszterint. Női ösztrogén szint: magasabb HDL/LDL arány, később lesz érelmeszesedés, kevesebb szívinfarktus.
	+
	+	Klinikai vonatkozások: magas LDL-szint //érelmeszesedést, infarktust valószínűsít//. Familiáris hiperkoleszterinémia II - nincs receptor, fiatalkori infarktus.
	+
	+	Segíthet: májtranszplantáció - van rajta receptor, az életkor kissé kitolható. Endogén koleszterinszintézis gátolható a HMG-KoA reduktáz gátlásával.
	+
	+	====== Membrán lipidek biokémiája ======
	+	* 2012. 11. 07.
	+	* Elődadó: Buday László
	+
	+	Szerep: sejten belüli kompartmentek, terek elszigetelése a feladatuk. Csoportjaik: //foszfolipidek// (foszfátészter kötés), //glikolipidek// (glukóz alapú molekulát tartalmaz). Foszfolipidek: glicerofoszfolipidek, szfingolipidek, glikolipidek: szfingolipidek, galactolipidek.
	+
	+	Egyéb szerep:
	+	* Foszfatidil-kolin (lecitin) - koleszterin stabilizálása az epében, LCAT enzim kofaktora a HDL-ben
	+	* Glikoszfingolipidek - vércsoportmarkerek
	+	* Szfingolipidek: axonokat körülvevő mielinhüvelyben
	+	* Dipalmitoil-lecitin: surfactant, tüdő alveolus felületi feszültségét csökkenti
	+	* Foszfatidil-inozitol-foszfátok: jelátvitel, glikoproteineket horgonyoz ki membránhoz.
	+	* PAF (thrombocyta aktiváló faktor): éter-lipid
	+
	+	Szerkezet: (előadás ábrája!)
	+	* triglicerid - glicerin + 3 zsírsav
	+	* glicerofoszfolipidek - glicerin + 2 zsírsav + foszfát + alkohol
	+	* szfingolipidek (ceramid) - szfingozin + zsírsav + szabad OH csoportra származékok csoportjai
	+	* Szfingomielin - szfingolipid foszfáttal és kolinnal
	+	* Glikoszfingolipid - szfingolipid + mono/diszacharid
	+	* Galactilipid (szulfolipid): glicerin + 2 zsírsav + mono/diszacahrid + szulfát (csak növényekben!)
	+
	+	==== Glicerofoszfolipidek ====
	+
	+	foszfáthoz alkohol - valamilyen poláros csoport, pl. etanolamin, kolin, szerin, glicerin, inozitolgyűrű (hat szénatom, mindegyikhez OH csoport - foszforilációs lehetőségek), kapcsolódhat hozzá másik foszfolipid is - pl. kardiolipid. Csak hidrogén: foszfatidsav.
	+
	+	Glicerofoszfolipidek szintézise: két stratégia ismert emlősökben.
	+
	+	1. //Foszfatidsav kiindulási anyag// (trigliceridszintézishez is kell, megtalálható a sejtekben). CTP-vel aktiválódik - lipidek általában CTP-vel aktiválódnak - CDP-diacilglicerol keletkezik pirofoszfát lehasadásával, két nagy energiájú kötés hasítása lesz szükséges.
	+	Alkohol molekula: citidin-monofoszfát (CMP) lehasadása mellett beköt, kialakul a megfelelő glicerofoszfolipid. //Foszfatidil-inozitol, foszfatidil-glicerol, kardiolipin// szintetizálódik ezen a módon.
	+
	+	2. //Alkohol aktiválódik//, aktiváló ATP - alkohol-foszfát alakul ki, ADP visszamarad. Foszforilált alkohol + CTP - CDP-alkohol + pirofoszfát - három nagyenergiájú kötés hasítása szükséges! CDP kötött alkohol diacilglicerollal glicerofoszfolipid alakul ki, CMP visszamarad. //Foszfatidil-kolin, foszfatidil-etanolamin// szintetizálódik ezen a módon.
	+
	+	Példa: Foszfatidil-etanolamin szintézise
	+
	+	etanolamin-kináz foszforilálja az etanolamint, foszfoetanolamin-citidil-transzferáz CDP-etanolamint, etanolamin foszfotranszferáz foszfatidil-etanolamint alkot.
	+
	+	ER-ben: foszfatidil-etaolaminból az etanolamint szerinre lecserélő enzim, revezribilis reakció. Foszfatidil-szerin dekarboxiláz a máj mitokondriumában foszfatidil etanolamint hoz létre a foszfatidil-szerinből.
	+
	+	Klinikai vonatkozás: respiratory distress syndrome (RDS)
	+
	+	Újszülött halálozás 20 %-a erre vezethető vissza! Koraszülöttek tüdejében kis mennyiségű surfactant. Ha nincs, akkor a légvétel utáni kilégzéskor az alveolusok összeesnek, újbóli belégzés akadályozott. A surfactant csak az utolsó hetekben szintetizálódik meg a II. típusú pneumocyták által. 34. gesztációs hétre a lecitin/szfigomielin aránynak legalább 2-nek kell lennie az amnionfolyadékból vett mintában. Ha alacsonyabb, szteroid adható - fokozza a surfactant termelését.
	+
	+	Koraszülötteknek surfactant spray-t adnak, exogén pótolható.
	+
	+	==== Foszfolipázok ====
	+
	+	* A1 - első szénatomhoz kapcsolódó zsírsav emésztése, szabad zsírsav + lizofoszfolipid (például lizofoszfoetanolamin) - név: membránhoz hozzáadva lizálják a sejtet - a termék.
	+	* A2 - második zsírsav leválasztása - szintén szabad zsírsav + lizofoszfolipid
	+	* C - foszfát előtt hasít, glicerin után. Inozitol-foszfolipideket bont, Ca2+ szint szabályozásához kapcsolódóan.
	+	* D - foszfát után hasít
	+
	+	==== Szfingolipid ====
	+
	+	Palmitoil-KoA + szerin - béta-ketoszfinganin keletkezik dekarboxilációval és KoA lehasadásával. Ketocsoport redukálódik NADPH-val - szfinganin keletkezik. Acil-csoport megkötése (KoA-val aktivált) aminocsoporthoz - savamid-kötéssel beépül, ez lesz a második hosszú szénlánc. N-acil-szfinganin kevert funkciójú oxigenáz segítségével ceramid alaplánc keletkezik - belőle szintetizálódik a többi származék. Pl. szfingomielin-szintázzal foszfatidil-kolinból diacilglicerol lehasadásával + ceramiddal szfingomielin keletkezik - gyors ingerületvezetés lipidje.
	+	UDP-galaktóz transzferáz enzim galaktózt ceramidba beépít: galaktocerebrozid keletkzeik.
	+
	+	Gangliozidok lebontása: gangliozid GM1 - ceramid + glukóz + galaktóz + N-acetil-galaktózamin + N-acetil neuraminsav.
	+	Galaktóz lehasítása béta-galaktozidázzal gangliozid GM2 keletkezik - ennek az enzimnek a hiánya generalizált gangliozidózis.
	+	Hexózaminidáz A enzim hasításával gangliozid GM3, hiánya Tay-Sachs betegséget okoz (mentális retardáció, vakság, bénulás, korai halál)
	+	Glukocerebrozidáz enzim defektusa Gaucher betegséget okoz - lehet csecsemőkori, fiatalkori, felnőttkori megjelenése - agysorvadás, spleno- és hepatomegália, dementia.
	+	Szfingomielináz enzim szfingomielint bont le ceramiddá - hiánya Neumann-Pick kórt okoz (csecsemőkori halál).

Zsírok emésztése, felszívódása, lipoproteinek

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Zsírok emésztése, felszívódása, lipoproteinek ======
	+	* 2012. október 24.
	+	* Előadó: Buday László

	+	Zsírok emésztése: zsírtartalmú anyag bevitele – gyomorban még nincs számottevő lebontás, duodenum: epe+pancreas lipáz, két szabad zsírsav (1-es és 3-as) és monoacil-glicerol keletkezik, felszívódnak a bélhámsejtekbe, itt reszintetizálódik a neutrális zsír, triglicerid, kilomikronná alakulva nyirokba kerül, ductus thoracicuson keresztül vérkeringés, perifériás szövetek: lipoprotein lipáz teljesen emészti, zsírsavak izomban oxidálódnak, zsírsejtben reszintetizálódik és raktározásra kerül.
	+
	+	Reszintézis jelentősége: a triglicerid túl nagy ahhoz, hogy átférhessen a membránon
	+
	+	Szerkezet: glicerin alapváz, //észterkötés// zsírsavakkal – triacil-glicerol, triglicerid keletkezik
	+	* 38 kJ/g energia nyerhető belőlük (2x annyi, mint a szénhidrátokból)
	+	* nagy mennyiségben lehet raktározni, felhalmozni
	+	* 2-3 heti éhezés alatt a szervezetet energiával ellátja, vizet és szénhidrátot, glukózt is termel
	+
	+	==== Zsírok felszívódásának folyamata ====
	+
	+	táplálékkal felvett zsír főleg: triglicerid és koleszterin. Vékonybélben zsírsav + monoacil-glicerol keletkezik – először az epe emulgeálja a zsírokat, felületet növel, illetve kolipázzal aktiválja a pancreas lipázt. Membránon diffúzióval átjutnak, ER-ban bizonyos fehérjékkel (apoproteinek), kilomikron lipoproteinné reszintetizálódnak a trigliceridek, innen Golgiba kerülve szekretálódnak a nyirokba, majd a vérkeringésbe kerülnek.
	+
	+	Lipoproteinek: zsírok + fehérjék. Zsírok vízben rosszul oldódnak, szállítani kell őket a véráramban, két lehetőség:
	+
	+	* albuminhoz kötve (szabad zsírsavak) – máj termelte domináns vérfehérje
	+	* trigliceridek, koleszterin-észterek (belül), foszfolipidek (kívül) fehérjékkel (apoproteinek)„becsomagolva” lipoproteinek
	+
	+	Csoportosításuk: sűrűség alapján elkülönített frakciók.
	+
	+	* Kilomikron, bélhámsejtben, koleszterin-észterek+trigliceridek szállítása
	+	* VLDL (very low density lipoprotein) májban
	+	* IDL (intermedier) VLDL-ből az érpályában
	+	* LDL (low) IDL-ből az érpályában
	+	* HDL (high) májban, bélhámsejtben keletkezik, várpályában rakódik össze. HDL2 VLDL-ből keletkezik, HDL3 kilomikronból keletkezik
	+
	+	==== Lipoproteinek általános szerkezete ====
	+
	+	Foszfolipid membrán kívül (nem bilayer, egyszeres réteg), poláros foszfolipid fej a poláros fázis felé (vér), apoláros farki rész az apoláros, belső rész felé tekint.
	+
	+	Foszfolipid rétegben lehet szabad koleszterin. Apoláros térben raktározódik, szállítódik: koleszterin-észterek, trigliceridek. Fehérjéi apoproteinek – integráns fehérje átér a foszfolipid membránon, ezeket a lipoprotein csak teljes degradációval tudja eltávolítani, ezekkel az integráns fehérjékkel azonosítható a lipoprotein.
	+
	+	Felszíni fehérjék: foszfolipid-membránhoz kötődnek, cserélhetők!
	+
	+	Lipoproteinek összetételének tendenciái: eltérő sűrűség a //fehérje – zsír tartalommal// magyarázható. Minél több a fehérje, annál nagyobb sűrűség (zsírok fajsúlya igen kicsi!), kilomikronnak majdnem 100%-a zsír, HDL-nek több, mint a fele fehérje. Lipidtartalom: triglicerid százalékos előfordulása csökken, foszfolipid nő, koleszterin-észter nő. Kilomikron: főleg triglicerid, VLDL, IDL, LDL, HDL főként a koleszterin-anyagcserében fontos.
	+
	+	=== Apoprotein-funkciók ===
	+	* //Apo-A I//: lecitin-koleszterin aciltranszferáz aktivátor, HDL receptor ligand, felszíni fehérje
	+	* //Apo-B48//: kilomikron bélhámsejtből való kijutásához szükséges, integráns fehérje
	+	* //Apo-B100//: VLDL markerfehérjéje (ha továbbalakul IDL-lé, LDL-lé, akkor azoknak is markere!), integráns, kötődik az LDL receptorhoz
	+	* //Apo-CII//: lipoprotein-lipáz aktivátora, felszíni
	+	* //Apo-CIII//: gátolja a VLDL felvételét (visszavételét) a májba, felszíni fehérje
	+	* //Apo-E//: cserélhető, felszíni – kilomikron maradék, LDL receptor ligandja
	+
	+	=== Kilomikron: ===
	+
	+	Legkisebb sűrűségű, legnagyobb lipid-fehérje arány, trigliceridek felszívódása, bélhámsejt ER-ban keletkezik, ductus thoracicuson át véráram, érett és éretlen formája is van – éretten: foszfolipid réteg, benne triglicerid, kevés koleszterinészter, integráns Apo-B48, felszíni fehérjék cserélhetőek (ApoA1, Apo-CII, Apo-CIII, Apo-E), de ha mind a négy jelen van: érett a kilomikron
	+
	+	Ábra (tankönyv: 2-135. ábra, 183. oldal)
	+
	+	Bélhámsejtben reszintetizálódott trigliceridekből, koleszterin-észterekből, foszfolipidekből micella áll össze, apoproteinekkel koagulál (Apo-B48, Apo-AI) – kialakul a naszcens kilomikron, a nyirokkeringés közvetítésével a vérkeringésbe jut. Itt HDL-től átveszi az Apo-CII-t, Apo-CIII-at, Apo-E-t, ezekkel a felszíni apoproteinekkel kiegészülve érett kilomikronná alakul. Lipoprotein-lipáz: heparán-szulfáthoz kötött a kapillárisendothelen – megkezdődik a zsírsavak felszabadítása, amelyek a perifériás szövet sejtjeibe szívódnak fel, diffúzióval a membránon keresztül. A kilomikronból egy rezidum marad vissza, a HDL-nek átadja az Apo-C-t, Apo-A-t, majd Apo-E receptor segítségével felvételre kerül a májba maradék trigliceridjével és a teljes koleszterinészter-tartalommal.
	+
	+	=== Perifériás szövetekbe jutott zsírsavak: ===
	+	* izomsejt: //béta-oxidáció//, energiaszolgáltatás. Fehér izom: glikolitikus, főként glikogénraktár bontásával, gyors működés, Vörös izom: mitokondriumban gazdag, főként zsírsavak bontásával
	+	* zsírsejtekben //reszintetizálódnak//, raktározódnak
	+
	+	Trigliceridek szintézise (ábra a tankönyvben) dihidroxi-aceton-foszfátból enzimatikus lépésekkel triglicerid
	+
	+	==== Lipolízis a zsírsejtekben ====
	+	Trigliceridek bontása zsírsavakra (szabad, kijutnak a véráramba és albuminhoz kötve a perifériás szövetekhez jutnak) és glicerinre (véráramba kerül, májban glicerin-3-foszfáttá alakul glicerin-kináz segítségével – //glikolitikus prekurzor//)
	+
	+	Triacilglicerol: hormon-szenzitív lipáz egy zsírsavat lehasít. Diacilglicerolról diacilglicerol lipáz majd monoacilglicerol-lipáz zsírsavat hasít le, szabad zsírsavak és glicerin – 3 féle lipáz!
	+
	+	Sebesség meghatározó: hormon-szenzitív lipáz, ha nem aktív, nem indul meg a lízis (másik két enzim állandóan aktív, nem szabályozó jellegű). Hormon-szenzitív lipáz enzim aktivitásának szabályozása: inaktív állapota defoszforilált (lipáz foszfatáz), aktív állapota a foszforilált, PK-A foszforilálja, ami CAMP dependens – hormonok(pl. glukagon – éhség – adrenalin, noradrenalin, ACTH, MSH, TSH, GH) Gs fehérje jelátviteli útján aktiválják. Foszfodiészteráz: cAMP lebontása AMP-re, inaktiválja a zsírbontást: inzulin serkenti a foszfodiészterázt (jóllakottság-hormon), koffein, teofillin gátolja a foszfodiészterázt – fogyasztó hatású
	+
	+	Perilipin fehérje: rétege körbeveszi a zsírcseppet, elválasztja a pol-apol fázist – PK-A a perilipin molekulákat is foszforilálja, átrendezi a foszforiláció a réteget, összetorlódik – jobban hozzáférhetővé válik a triglicerid
	+
	+	VLDL: máj termeli, triglicerideket és koleszterin-észtereket visz a perifériás szövetekbe. Markere: Apo-B100, érett VLDL Apo-E-vel, Apo-CII-vel rendelkezik. IDL és LDL lesz belőle
	+
	+	=== Triglicerid-lipázok ===
	+	* Emésztésben: //lingvális lipáz// (nyálmirigyek termelik, kis jelentőségű), //gyomorlipáz// (0,5-1 éves korig, szopás alatt termelődik, 30-40 %-ban ez emészt!), //pancreas lipáz// (legjelentősebb)
	+	* Véráramban: //lipoprotein lipáz//, //hepatikus lipáz// (izoformái egymásnak, csak a hepatikus a hepatocyták felszínén van)
	+	* Intracelluláris lipáz: //hormon-szenzitív lipáz, diacilglicerol lipáz, monoacilglicerol lipáz,// [TG lipáz (újonnan felfedezett, hormon szenzitív lipázhoz hasonlít, de eltérő szabályozású)]

Nukleotid anyagcsere

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1354028947		aktuális
Sor 125:		Sor 125:
	* hyperuricemia: húgysav túltermelés		* hyperuricemia: húgysav túltermelés
	* bazális ganglionok nem tudnak GTP-t szint. de novo -> alacsony szint		* bazális ganglionok nem tudnak GTP-t szint. de novo -> alacsony szint
-	* honnan lehet észrevenni? húgysav túltermelés -> kikristályosodik -> *kristályok a pelenkán	+	* honnan lehet észrevenni? húgysav túltermelés -> kikristályosodik -> kristályok a pelenkán
	* húgysav túltermelés -> kikristályosodik -> köszvény (ezek a gyerekek már nem igazán élik meg ezt a kort)		* húgysav túltermelés -> kikristályosodik -> köszvény (ezek a gyerekek már nem igazán élik meg ezt a kort)
	* génterápiával lehet rajta segíteni		* génterápiával lehet rajta segíteni
Sor 142:		Sor 142:
	\|vvs, baz. ggl - alacsony \| <wrap em>magas</wrap> \|		\|vvs, baz. ggl - alacsony \| <wrap em>magas</wrap> \|

-	* a de novo út gátlószerei:	+	A de novo út gátlószerei:
	* Ribavirin(IMP DEH)		* Ribavirin(IMP DEH)
	* Acivicin(Gln analóg)		* Acivicin(Gln analóg)
	* Vírusfertőzés, tumorok, vvs paraziták ellen		* Vírusfertőzés, tumorok, vvs paraziták ellen
		+
		+	====== Purin nukleotidok lebontása ======
		+	* 2012. 11. 28.
		+	* Előadó: Sasvári Márta
		+
		+	==== Lépései ====
		+	* Foszfát lehasítása 5'nukleotidáz hatására - ribóz 5. szénatomjáról, termékek adenozin és guanozin illetve egy foszfát lehet.
		+	* Dezaminálás vízzel - aminocsoport felszabadul, helyette oxocsoport lesz. Enzim: adenozin deamináz (ADA).
		+	* Cukor lehasítása: foszfát visszahelyezésével kezdődik, ribóz-1-foszfát keletkezik, ez nem fordul elő máshol az intermedier anyagcserében, egy enzim átalakítja.
		+
		+	Bázis keletkezik. Enzim: purin nukleozid foszforiláz (PNP).
		+
		+	==== Enzim deficienciák ====
		+
		+	ADA és/vagy PNP hiány - súlyos kórképek, magas adenozin koncentráció a T limfocitákra igen káros, sejtek szinte teljesen hiányoznak - //"non-HIV AIDS"//, súlyos, öröklődő ezért főként gyerekeket érintő immundeficiencia. Az immunrendszer nem tud megerősödni, általában tüdőgyulladás halálos kimenetelű. Mechanizmus: adenozin a vérben - relatív sok dezoxiATP keletkezik, ez a ribonukleotid reduktáz enzimet gátolja - dezoxi-ribonukleotidok nem keletkeznek, így DNS szintetizálódni és a sejtek osztódni nem tudnak. A leírt mechanizmus csak valószínűleg fedi a betegség okát.
		+
		+	Terápia: PEG-ADA enzimterápia, génterápia - csontvelő őssejtek kezelése
		+
		+	Hipoxantin (6-oxo) és guanin (2-oxo-6-amino) további eliminálása
		+	* Újrafelhasználás a //mentő reakciókban//
		+	* Maradék kiürítése: xantin oxidáz a hipoxantint oxidálja, közös intemedier: //[2,6-dioxo]//. Xantin-oxidáz flavin enzim, vízből molekuláris oxigént épít be és H<sub>2</sub>O<sub>2</sub> keletkezik. Guanáz H<sub>2</sub>O-t beépít, NH<sub>3</sub> felszabadul a guaninból. 2,6-dioxo-t a xantin oxidáz oxidálja - 2,6,8-trioxopurin, azaz húgysav keletkezik. Rosszul oldódik vízben, túltermelése a vérpályákban való kikristályosodást okoz.
		+
		+	==== Köszvény ====
		+
		+	Izületekben való húgysavkristályok keletkezése - irritáns, permanens gyulladás, főként a kézen és a lábon. Lesh-Nyan szindróma kísérőbetegsége.
		+	* Na-urát kristályok vesekövet okoznak
		+	* izületi fájdalmak és torzulások
		+	Két formája: akut és krónikus köszvényes artritisz. Akut: időleges magas húgysavszint - //fertőzés// miatt sejtpusztulás, DNS lebontása szükséges, a kiváltó ok megszüntetésével elmúlik. Krónikus formája főleg időskorban.
		+	Terápia: allopurinol - kompetitíven gátolja a hypoxantin átalakulását, hasonlít a szerkezete, //xantin-oxidáz// feleslegben adva inkább ezt oxidálja oxopurinollá.
		+
		+	Purin bázisok kiürülnek a vizelettel - hipoxantin és xantin jobban oldódik, mint a húgysav.
		+
		+	==== Hiperuricaemia okai ====
		+
		+	* PRPP (aktív ribóz, prekurzor) túltermelés: stimulált de novo szintézis, túl sok purin, így sokat kell lebontani. Oka lehet genetikus: PRPP szintetáz nem gátolható __mutáció__ miatt, vagy __ribóz-5-foszfát túltermelése__ a PRPP felépítését stimulálja. //Glu-6-foszfát// szintet emelő betegségek (Von Gierke kór - glukóz-6-foszfát felhalmozódása foszfatáz-hiány miatt), mert az fru-6-foszfáttá majd __ribóz-5-foszfáttá__ alakul. Von Gierke kór mellett a hipoglikémia mellett hiperuricaemia is tünet.
		+	* Purin mentőreakciók hiánya: - //HPRT deficiencia// - újrafelhasználás csökken, szintézisből származó purinok 100%-os lebontásra kerülnek.
		+	* Alcsony ATP szint, //ATP metabolizmus zavara//
		+	- Erős izommunka - nem kóros, időleges hiperuricaemia
		+	- __Fruktóz intolerancia__ - fru-1-P foszfátcsapdája
		+	* Másodlagos purin többlet - nem a nulkeotid anyagcserével van probléma - szöveti károsodás, sejttörmelék kiürítése során nagy mennyiségű DNS RNS lebontása miatt sok urát képződik.
		+
		+	====== Dezoxiribonukleotidok anyagcseréje ======
		+
		+	2'helyzetű oxigént a ribózról el kell távolítani - purin/pirimidin bázis + cukor + 2 foszfát alakú nukleotid a szubsztrátja a ribonukleotid reduktáz által katalizált reakcióknak, mind a négy féle dinukleotid szubsztrátja, külön kötő helyeken.
		+	Két enzim SH csoport átmeneti diszulfid hidat képez, H-t átad a szubsztrátnak, egy vízmolekula kilép. Enzim tiredoxinnal (vagy glutationnal) redukálódik, ez egy prosztetikus csoport, az enzim része. Szintén prosztetikus csoport, FADH<sub>2</sub> redukálja a tioredoxint, FAD<sup>+</sup> NADPH+H<sup>+</sup> oxidációja mellett redukálódik.
		+
		+	RR enzimszerkezet: B1 és B2 alegység - B2 tirozingyökkel rendelkezik, B1-ben két -SH csoport. 3'-n lévő H-t a tirozin gyök köti meg, ennek hatására a 2' szénatomon lévő H taszító elektrosztatikus hatás miatt leszakad, vízkilépés, diszulfidhíd, majd a két szénatom redukálása.
		+	__Szabályozás:__ bonyolult, mert négy szubsztrátja és négy terméke van. Fontos az arány szabályozás - a DNS polimerizálásához szükséges arányban termeljen nukleotidokat. dATP teljes allosztérikus gátlást hoz létre! Szubsztrát kötő helyek elrendeződése:
		+
		+	* CDP - dCTP
		+	* UDP - dTTP
		+	* GDP - dGTP
		+	* ADP - dATP
		+
		+	Általánosan: a dATP minden keletkezést gátol, a dGTP a felette lévőket gátolja, az alatta lévő dATP keletkezését serkenti, a dTTP az alatta lévőket serkenti, a felette lévőt gátolja, a legkisebb mennyiségben keletkező dCTP-nek nincs szabályozó szerepe.
		+
		+	=== Timidilát szintáz reakció (TMP S) ===
		+
		+	dUMP-ből metilációval (<sup>5</sup>N<sup>10</sup>N-metilén-tetrahidrofilsav donor!) dTMP keletkezik, dihidrofolsav keletkezik a tetrahidrofolsavból - dihidrofolát reduktázzal tetrahidrofolát keletkezik, NADPH+H<sup>+</sup> oxidációja mellett. Tetrahidrofolsav metiléncsoportot kaphat a szerinnel, glicinnel (+hisztidinnel, triptofánnal) való reakcióban - irreverzibilis lépés! <sup>5</sup>N-metil-tetrahidrofolsavat az enzim felhasználni nem tudja - ezt a homociszteinnek átadva (B12 vitamin!) tetrahidrofolsavvá alakul. Ha nincs B12 vitamin (vagy folsav) - metilcsapda! Vészes vérszegénység, mert nincs sejtosztódás.
		+
		+	Kemoterápiás szerek támadáspontja: //5-fluoro-dUMP// az enzimet gátolja, mert dTMP analóg - "öngyilkos" gátlószer, az enzimet teljesen bénítja, mert nem disszociál, vastagbélrákban alkalmazott.
		+
		+	Dihidrofolsav antagonistákkal, pl. //metotrexáttal// dihidrofolát-reduktáz enzim gátlása - DNS szintézis totális gátlása.
		+
		+	//5-fluoro-uracillal//: timin analóg, vastagbélrák kezelésére alkalmas kemoterápiás szer. 5-fluoro-uracilt a foszforiláz cukorfoszfáttal ribózt helyez a bázisra - 5-fluoro-uridin keletkezik. Enzimdeficiencia mellett a kemoterápia súlyosabb mellékahtásokat okoz!
		+	Keletkező 5-F-UDP (TMP szintáz gátlás) és 5-F-UTP a DNS és RNS szintézist is gátol!
		+
		+	Folát-szintézis gátlása: ember számára vitamin, táplálékkal bevitt, de a baktériumok nem tudnak osztódni. Folsav analóg: szulfonamidok (Sumetrolim) - antibakteriális hatás.
		+

Ornitin ciklus, Porfirin-anyagcsere

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1353271089		aktuális

Pirimidin nukleotidok anyagcseréje, Biotranszformáció

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1354699928		aktuális
Sor 58:		Sor 58:
	Antivirális nukleozid-analógok: mentőreakciók nem alakítják át, így a vírusok nem kapnak nukleotidokat. Pl. Acyclovir, stavudine, Gancyclovir.		Antivirális nukleozid-analógok: mentőreakciók nem alakítják át, így a vírusok nem kapnak nukleotidokat. Pl. Acyclovir, stavudine, Gancyclovir.
	Timidin-kináz csak timidinnel működik és csak S fázisban van jelen - herpes simplex vírus dTK-ja kevésbé szubsztrátspecifikus, így a bevitt analógokat csak a vírusfertőzött sejtek használják és pusztulnak el. Génterápia: öngyilkos gén beépítése (vírus dTK gén), majd analóggal való kezelés - AIDS prevenciós lehetőségek, HIV vektorként, öngyilkos génnel ellátva, való alkalmazása (legyengített, elpusztított!) - fertőzés előtt kell kezelni!		Timidin-kináz csak timidinnel működik és csak S fázisban van jelen - herpes simplex vírus dTK-ja kevésbé szubsztrátspecifikus, így a bevitt analógokat csak a vírusfertőzött sejtek használják és pusztulnak el. Génterápia: öngyilkos gén beépítése (vírus dTK gén), majd analóggal való kezelés - AIDS prevenciós lehetőségek, HIV vektorként, öngyilkos génnel ellátva, való alkalmazása (legyengített, elpusztított!) - fertőzés előtt kell kezelni!
		+
		+	====== Biotranszformáció I. ======
		+	* 2012. 12. 05.
		+	* Előadó: Csala Miklós
		+
		+	Szervezet a legtöbb metabolitot szintetizálni tudja, lebontani szintén - egyes intermedierek, termékek nem lebonthatók szintézisüket követően - nem esszenciálisak, nem lebonthatók, pl. koleszterin (epesavakként eliminálhatók a tápcsatornán keresztül), porfirinváz - hem
		+
		+	Endobiotikumok: szervezetben szintetizálódott (endogén) vegyületek, amely az intermedier anyagcserében nem lebonthatók, rendszerint hidrofób vegyületek, membránban és lipidcseppekben fel tudnak halmozódni. Felhalmozódva mérgezővé válhatnak! Pl. koleszterinek, hem, eikozanoidok, katekolaminok, szteroid hormonok
		+
		+	Xenobiotikumok: kívülről felvett (exogén, táplálékkal), hasonló sajátosságú vegyületek. Pl. növényi eredetű táplálék-összetevők, vegyszerek, tartósítószerek, gyógyszerek, környezetszennyező anyagok
		+
		+	Biotranszformáció: azon biokémiai reakciók és transzportfolyamatok összessége, amelyek az endo- és xenobiotikumok inaktiválásában, eliminálásában, kiürítésében szerepet játszanak.
		+
		+	==== Biotranszformáció fázisai ====
		+
		+	- endobiotikum (E-H), biológiailag aktív vegyület lehet, ált. alacsony polaritás (kevés heteroatom, funkciós csoport), alacsony vízoldékonyság - funkciós csoportot tartalmazó intermedier keletkezik az //előkészítő fázisban//, pl. E-OH
		+	- //konjugáció fázisa//: a funkciós csoportra valamilyen vegyület (Y) kapcsolódik, termék E-O-Y rendszerint inaktív, ez a konjugált végtermék a
		+	- //kiürítés fázisában// az epébe, vizeletbe (emellett faggyúmirigyek váladékába, elhalt hámsejtekbe...) kerülve elhagyja a szervezetet
		+
		+	Endobiotikum általában nem ligand vagy hormon - előkészítő fázisban keletkező intermedier általában hormon hatású, vagy receptor ligand, magas vízoldékonyságú - aktívabb lehet, mint az eredeti endobiotikum, mérgezőbb hatású lehet a felhalmozódása!
		+	Xenobiotikumok magukban nem feltétlenül toxikusak, ált lipidoldékony vegyület, gyakran a funkciós csoporttal válik mérgezővé az anyag, a kopnjugált forma már általában nem mérgező és vízoldékony, eltávolítható
		+
		+	Biotranszformáció: átmenet a biológiai hatás kiváltása (jelátviteli utak a szabályozás számára, hormonok, neurotranszmitterek) és a biológiai hatás inaktiválása között (szintén a szabályozás fontos része). Jelmolekulák viszont nem csak saját szabályozási - védekezési funkcióval is keletkeznek (evolúciós hajtóerő - táplálékláncban kialakult endo- és xenobiotikumok kifejlesztése, eliminálása).
		+
		+	==== Előkészítés - I. fázis ====
		+
		+	cél: funkciós csoportok (-OH, -NH<sub>2</sub>, -SH, -COO<sup>-</sup>
		+	Főként redoxreakciók, oxidáció:
		+	- hidroxiláció
		+	- dezalkiláció (metil, etilcsoport lehasítása)
		+	- dezamináció
		+	Redukció: azo-, nitro-, diszulfid redukció
		+	Hidrolízis: konjugációra alkalmas funkciós csoportok felszabadítása (majd újrakonjugálása!): észterek (alkohol+karboxi), amidok (amino+karboxi)
		+	//Enzimek:// monooxigenázok, dioxigenázok, dehidrogenázok (reduktáz funkcióval), hidrolázok - ált. O atom beépítése, nem H elvonás!
		+
		+	=== Példák az első fázis reakcióira, kevésbé jelentősek mennyiségi szempontból (képleteket NEM kell tudni!:) ===
		+	* Azo-redukció: pl. prontosil (gyógyszer), belőle szulfonamid keletkezik, ez lesz biológiailag aktív
		+	* Nitro-redukció: nitrobenzol (vegyipari intermedier) - anilin (rákkeltő, hólyagrákot okozhat) átalakulás, klóramfenikol (antibiotikum) átalakulás. Lényegük: NO<sub>2</sub> csoport NH<sub>2</sub> csoporttá alakul
		+	* Diszulfid redukció: Disulfiram (gyógyszer) - diszulfid híd mentén való kettéhasítással aktív molekulák
		+	* Egyéb redukciók: kettős kötés telítése, oxocsoport-hidroxilcsoport
		+	* Észterek hidrolízise: acetil-szalicilsavból acetát és szalicilsav keletkezik, mindkettő ciklooxigenáz gátlószer
		+	* Amidok hidrolízise: penicillinek két amidkötésének hidrolízise, ez inaktiválja a penicillinmolekulát (emberi szervezetben lebontás, antibiotikum-rezisztencia)
		+
		+	==== Monooxigenálás ====
		+
		+	Biotranszformáció első fázisa, legjelentősebb átalakulás
		+	Citokróm P450 enzimcsalád
		+	* Pirosas-barna színű enzimek (fényelnyelési maximum 450 nm-nél)
		+	* Hem prosztetikus csoport
		+	* Nem mindegyik monooxigenáz
		+	* Simafelszínű endoplazmás retikulumban lokalizált
		+	* NADPH-t használnak a monooxigenáláshoz
		+	* Széles szubsztrátskála (csekély specificitás), egy adott molekularészletre, funkciós csoportra és környékére specifikus enzimek, viszonylag "nyitott" aktív centrum - rengeteg xeno- és endobiotikum, nem alakulhatott ki mindegyikre specifikus enzim
		+	* Jelentős polimorfizmus: egyszerű genetikai eltérések egyének között (érzékeny pont)
		+	* Indukálhatóság - nem a már meglévő enzim aktivitását, hanem a mennyiségét szabályozó lépések, pl. transzkripció szintű szabályozás, degradáció szabályozás. Nagyobb mennyiségű xenobiotikum bejutása során mennyiségük nagyságrendekkel megemelkedhet.
		+
		+	P450 reduktáz működése:
		+	Simafelszínű endoplazmatikus retikulum membránjában is található egy rövid mikroszomális (ER lokalizált) légzési lánc - hasonlít a mitokondriálishoz
		+
		+	NADPH elektront ad a láncnak, flavoproteinekre kerül: FAD - FMN - hem (ez már a P450 reduktáz-ban), majd az elektronok oxigénre kerülnek. Mitokondriumban molekuláris oxigénre kerülnek az elektronok, cél a víz létrehozása - mikroszomális légzési láncban csak az egyik O atom redukálódik vízzé, a másik egy szerves vegyületbe köt! R-H - R-OH átalakulás O<sub>2</sub> - H<sub>2</sub>O átalakulás mellett, ez a citokróm P450 monooxigenáz által zajlik le (CypP450) - hem prosztetikus csoport köti az oxigént, majd adja tovább
		+	Endoplazmás retikulum felszínén történik, citoplazmatikus NADPH felhasználása, szubsztrátok általában a membránban lokalizált (nem eléggé hidrofil a citoplazmai megjelenéshez), termék már lehet citoplazmában "oldott".
		+
		+	Monooxigenálás az endo- és xenobiotikumokban:
		+	* Benzol - fenol átalakulás (hidroxilcsoport, leggyakoribb)
		+	* Benzpirén (koromban) - benzpirén-7,8-epoxid (epoxidcsoport - rákkeltő)
		+	* Fenacetin (gyógyszer), monooxigenálással félacetál keletkezik - acetaminofen (hatóanyag) + acetaldehid (dezalkilálás monooxigenáláson keresztül)

Szénhidrát anyagcsere (I-II.)

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

	aktuális
Sor 1:	Sor 1:
	+	====== Szénhidrát anyagcsere (I-II.) ======
	+
	+	* 2012. október 9-10.
	+	* Előadó: Mandl József
	+
	+	Metabolizmus stratégiája: energia kivonása a környezetből – energia többletet tárolni kell – „hidrogén tárolása”
	+
	+	Cél: elektronátviteli potenciált foszforilcsoport átviteli potenciállá alakítani, ATP-t nyerni
	+
	+	Folyamat: szénatom oxidálódik (alkohol, aldehid, karbonsav, szén-dioxid), lehet egy lépésben történő folyamat, történhet lépésekben is, lehet tökéletlen – ROS keletkezése
	+
	+	//Energia-tárolás: //
	+	* „zsír-szint” –CH<sub>3</sub>, -CH<sub>2</sub>- csoportok, leghatékonyabb, de nem lehet azonnal hozzáférni zsírszövetben – ketogén tárolási rendszer
	+	* „szénhidrát-szint” –CH<sub>2</sub>OH csoportok, azonnali energia-mobilizálás lehetősége, fontos a vércukorszint megfelelő szinten tartása! (pl. agy számára egyedüli tápanyagforrás a glukóz, hiánya komatózus állapotot idéz elő) – glukogén tárolási rendszer (máj, mint „vércukor-raktár”)
	+
	+	//Metabolizmus konvergenciája:// minden sejt számára energiaforrás, metabolizmus középpontja: glukóz, ketogén és glukogén tárolási rendszer között kevés átmenet történhet, ha létrejön: irreverzibilis átalakulás.
	+	Metabolikus szindróma: megváltozott étkezési szokások – sok telített zsírsav („Western-diet”), mozgásszegény életmód – obesitas (elhízás), oka: energia egyensúlytalanság
	+
	+	//Glukóz napi igénye:// (egészséges fiatal férfi modelljén)
	+	160 g, ebből 120 g az agy igénye - 20 g a vér és a testnedvek összglukóz-tartalma (ez az egész metabolizmust egyensúlyban tudja tartani, nagyon érzékeny szabályozási rendszer!) Sok glukózt fogyaszt még: vörösvértest, cornea, vese velőállomány, here, leukocíták, fehér izomrostok (ezekben a mitokondrium is kevés, vagy nincs is – anaerob metabolizmus, glikolízis)
	+
	+	Vércukorszint állandó – szükséges egy állandó, mindig aktiválható raktár, ez a glukogén raktár – májban (hepatocyták) glikogén formájában. Vércukorszint emelése – csökkentése is szükséges lehet – máj és vese (kisebb mértékben) parenchyma-sejtjei glukóz kibocsájtására képesek.
	+
	+	Máj glikogénje 24 óráig tudja fenntartani a vércukorszintet (glikogenolízis) – ezután glukoneogenezis – nem szénhidrát prekurzorokból glukóz szintézis kezdődik meg: aminosav, laktát, glicerol, propionát (egymás mellett működik a glikogenolízis és a glukoneogenezis, csak az arány tolódik el folyamatosan!)
	+
	+	Glikolízis szabályozása: reverzibilis és irreverzibilis folyamatok – IR: glukózfelvétel még kétirányú, de foszforiláció után már a glu nem léphet ki (más cukrokra is igaz, negatív töltéssel kilépés nincs). [további irreverzibilis lépések, lásd [[:aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:eloadasok:glikolizis_pdh\|előadásjegyzet (09.25-26.)]] ] – glukoneogenezis és glikogenolízis közös szabályozási mechanizmusa ezeknek a lépéseknek a szabályozása!
	+
	+	=== GLUT-trasnzporterek: ===
	+	több, mint 5 izoforma (leglább), transzmembrán domének, facilitált diffúziót tesznek lehetővé
	+	* GLUT1 és GLUT3: minden sejtben, kivéve máj és pancreas béta sejtek, vannak vér-agy, vér-placenta gátban is, glukóz függő sejtekben is (vesevelőállomány, here) nagy affinitás (K<sub>m</sub>: 1mM),
	+	* GLUT2: kis affinitás (K<sub>m</sub>: 15mM), vércukorszint 5 mM – miért jó? Máj és pancreas sejtjeiben jellemző (glukóz szenzor sejtek)
	+	* GLUT4: közepes affinitás, inzulin-dependens expresszió (transzlokáció) vázizomban és adipocitákban található elsősorban (fakultatív glukóz felhasználó sejtek – ezek glukózfelvételével lehet változtatni a glukóz-szintet – inzulin kiemelten fontos szerepe!!) GLUT4 a sejten belüli membránraktárakban (endomembrán rendszer) is előfordul – kihelyeződése inzulinfüggő folyamat (inzulin-rezisztencia!)
	+	* GLUT5 – elsősorban epithelialis sejtekben, abszorpció és reabszorpció meghatározója
	+
	+	=== GLUKÓZ FOSZFROILÁCIÓJA: ===
	+	hexokináz, glukokináz végzi, ATP igényes, glu-6-P keletkezik.
	+
	+	Hexokináz: minden sejtben jelen van, nagy affinitású (K<sub>m</sub>: 0,1 mM) – de nem működik teljes kapacitással, allosztérikusan gátolja a végtermék, glu-6-P (végtermék-gátlás – egyensúly eltolásán kívül még allosztérikus gátlás is, ez teszi lehetővé a vércukorszint szinten tartását – kicsi K<sub>m</sub>!!) glukózra nem specifikus, fruktózt is foszforilál
	+
	+	Glukokináz: specifikus glukózra, kis affinitás (K<sub>m</sub>: 10 mM), hexokináznál sokkal lassabban telítődik. Hepatocytákban, pancreas béta sejtjeiben fordul elő: máj összegyűjti a portális keringésből a tápanyagokat (first pass effect – szűrés, gyógyszerek felvétele) glukóz felvétele – aktív transzporter, GLUT2-vel, magas cukorszintre aktív, glukóz specifikus enzim foszforilál: glukóz így ejthető csapdába a sejtben, majd glikogénné alakítva tárolható. Vena portae-ben 20 mM is lehet a vércukorszint – ezt a kiugrást tünteti el a táplálkozás után a glukokináz-GLUT2 rendszer (kérődzőkben – elhúzódó emésztés miatt – nincs glukokináz). Glu-6-P nem gátolja, fru-6-P gárolja!
	+
	+	Újszülöttben (főként koraszülöttekben!): nem tud tárolódni a tápanyag megfelelően, mivel még nincs glukokináz, GLUT2, terhesség alatt az anyai máj tárol a két szervezet számára!
	+
	+	MODY: maturity onset diabetes of the young (25 év alatti cukorbetegség) – mutáns glukokináz gén, rossz inzulinszekréció-szabályozás – vércukorszint emelkedésével nem tud megfelelően növekedni az inzulinszint (pancreas béta sejtek szenzorfunkciója kiesik)
	+
	+	Összefoglalóan:
	+
	+	vércukorszint nő: hepatocyta glukokináz aktiválódik, csökken: dezaktiválódik. Nő: béta sejtben is aktiválódik, inzulinszekréció mennyiségét is növeli.
	+	Glukokináz aktivitás szabályozása: regulátor alegység, ha kötődik, inaktív glukokináz, regulátorhoz fru-6-P kapcsolódik. Fru-1-P kötődik R-hez: disszociál glukokinázról, glukokináz aktív (fru-1-P csak fruktózból képződik!)
	+
	+	Egyes metabolitokból a sejt annyit vesz fel, amennyi rendelkezésre áll, pl. etanol, fruktóz – civilizációs metabolit, édesebb, mint a glukóz, magas szintje kontrollálatlan zsírszintézist eredményez – zsírmáj kialakulása!
	+
	+	GLUKÓZ DEFOSZFORILÁCIÓJA: glukóz-6-foszfatáz enzim, ER membránjában expresszálódik, aktív központja ER lumenben – belső terében minden szecernált anyag összegyűlik.
	+
	+	Glu-6-P bekerül az ER-ba, az enzimmel együtt transzporterek is expresszálódnak, foszfát és glukóz is kijut az ER lumenből, majd a sejtből – glukóz kijutásának mechanizmusa nem tisztázott
	+	Máj mellett vese, pancreas, epehólyag, here, lép, mellékvese, bél tartalmaz – oka tisztázatlan
	+	Cukorbetegségben emelkedett szint, születés után aktiválódik (már terhesség alatt expresszálódik) – glukagon indukálja
	+
	+	=== Foszfofruktokináz 1 aktivitásának szabályozása: ===
	+	kulcsenzim – glu-6-P-ból fru-6-foszfát, belőle fru-1,6-biszfoszfát, ez a glikolízis elkötelező lépése! Foszfofruktokináznak aktívnak kell lennie azonnali energiaigény és energiaraktározás igénye esetén is.
	+
	+	Pasteur-effektus: glikolízis oxigén jelenlétében és hiányában különböző sebességgel zajlik – foszfofruktokináz szabályozása felelős ezért
	+
	+	//Allosztérikus inhibitor:// ATP – de az enzim működéséhez szükséges ATP hasítása is (végtermék-gátlás), citrát (mitokondrium állapotát mutatja, erősíti az ATP gátló hatását), zsírsavak (energiaraktárak állapotát mutatja)
	+
	+	//Aktivátor:// AMP, fru-2,6-biszfoszfát (gátolja az ATP gátló hatását, magasabb szintű szabályozás – külön enzim foszforilálja a fruktóz-6-p-ot, defoszforiláló enzim is van)
	+	Szigmoid telítési görbe: tetramer szerkezetű, jellemző a T (tense) és R (relaxed) állapot
	+	Elletétes folyamatot a fruktóz-1,6-biszfoszfatáz katalizálja (glukoneogenezis része)
	+	Egy polipeptid láncon két enzimaktivitású domén: //tandem enzim//, egy kináz és foszfatáz (ellentétes irányú folyamatokat katalizálnak), regulátor régióban egyetlen szerin foszforilációjával dől el, melyik aktivitás lesz a domináns – foszforilálás gátolja a kinázt, serkenti a foszfatázt, ez csökkenti a fru-2,6-biszP szintet, ezáltal gátlás alá kerül a glikolízis
	+
	+	Szerin oldallánc foszforilálása: protein kináz A, ezt a glukagon aktiválja
	+	Inzulin hatás: májban, glikolízis serkentése,
	+	Glukagon hatás: májban, glikolízis gátlása.
	+
	+	PFK1 – F1,6bP-áz koordinált szabályozása: reciprok kontroll: ugyanaz a molkeula (ATP, citrát, AMP, ADP) az egyik enzimet aktiválja, de akkor a másikat gátolja – fru2,6-bP is, de hormonális alapon! (inzulin, glukagon hatás)
	+	Hőtermelés történik a foszforilálás során
	+
	+	=== Piruvát képződése és metabolizmusa: ===
	+	aerob-anaerob, szénhidrát-zsír átalakítási folyamatok központja, közös lépése
	+
	+	piruvát kináz szabályozása: kifolyást gátolja – glukoneogenezis folyamata felé hat. Szövetspecifikus izoenzimek, májban: PK-L – allosztérikus szabályozás (ADP gátol, acetil-koA serkent), hormonális szabályozás (inzulin, glukagon hatás; vázizomban nem regulált, mert a glukoneogenezisnek nincs jelentősége)
	+	fru-1,6-bP stimulál – glikolízis előrehaladott állapotáról ad információt
	+
	+	//PK aktivitás módosítása poszttranszlációs módosítással:// foszforilált kevéssé aktív lesz – piruvát kináz szabályozása furcsának tűnik, glikolízis utolsó lépése – de a glukoneogenezis kezdeti lépéseinek egyike a piruvát visszaalakulása PEP-tá, meg kell akadályozni a „felesleges ciklust”
	+
	+	piruvát – oxálacetát – foszfoenolpiruvát útvonal
	+	foszfoenol-piruvát karboxikináz segítségével alakul PEP-tá a piruvát, expresszió szinten szabályozódik csupán, stimulál: glukagon, glukokortikoidok, gátol: glukóz, inzulin – nincs allosztérikus kontroll!
	+
	+	laktát – piruvát átalakulás: laktát az egyik legfontosabb glukoneogenezis prekurzor
	+
	+	=== Glikogén szubsztrátok belépése a glukoneogenezisbe: ===
	+
	+	alanin, laktát (Cori-kör), glukoplasztikus aminosavak – piruvát szintjén lép be, glicerin – dihidroxi-aceton szintjén lép be
	+
	+	Cori-kör: laktát zsákutca – csak a glikolízishez szükséges oxidált NAD<sup>+</sup> miatt keletkezik. Vér útján májba: glukóz képződik belőle, ATP felhasználásával, újrafelhasználható lesz
	+
	+	Glikolitikus kapacitás: vázizomban magas, aktív a glikolízis, alkalmazkodást tesz lehetővé a hipoxiás periódusokhoz (izomkontrakció, gyengülő vérellátás esetén is túlél a sejt) – nincs vázizom infarktus
	+
	+	Szívizom nem rendelkezik ilyen alkalmazkodóképességgel, rossz hipoxiás alkalmazkodóképesség, sok mitokondrium miatt kicsi a glikolitikus kapacitás változtatásának lehetsősége – //infarktus//
	+
	+	Vvt: glikolízisből 90% energia, nincsenek mitokondriumok, laktát termelődik
	+
	+	Tumoros sejtek: túlélésre programozva – nem spórol energiát, glikolitikus enzimek transzkripció szintű, oxigénhez kötött szabályozása teljesen hiányzik! Gyorsan növekedő tumor, piruvát túltermelés, laktát miatt lokális acidózis
	+
	+	Foszfoglicerát mutáz: glikolízis szabályozásának lehetősége, His reverzibilis foszforilációja-defoszforilációja a 2,3-biszP, 2-P, 3-P-glicerát képződését katalizálja (2,3-biszfoszfoglicerát a Hb telítődés szigmoid jellegét biztosítja, kötőhely a Hb-on, allosztérikusan szabályozza az oxigénkötést)
	+
	+	Glikolízis zavarai: hexokináz hiány (BPG csökken, Hb oxigén affinitás nő), piruvát-kináz hiány (BPG nő, csökken az oxigén affinitás)
	+	Arzénmérgezés: Arzénsav észterek CSÁP-ja alacsony, arzén alternatív elektronakceptor, szétkapcsolja a légzési láncot és a terminális oxidációt

Zsírsavak oxidációja, szintézise

anonymous@undisclosed.example.com (Anonymous) — Sun, 24 Nov 2024 15:49:39 +0000

1495541069		aktuális
Sor 31:		Sor 31:
	* 7 NADH+H<sup>+</sup> - 21 ATP		* 7 NADH+H<sup>+</sup> - 21 ATP

-	ÖSSZESEN: 131 ATP, ebből levonunk kettőt, mert két nagyenergiájú kötés bontására volt szükség. __**199 ATP**__	+	ÖSSZESEN: 131 ATP, ebből levonunk kettőt, mert két nagyenergiájú kötés bontására volt szükség. __**129 ATP**__

	Mérési eredmények mást mutatnak: NADH+H<sup>+</sup> - 2,5 ATP, FADH<sub>2</sub> - 1,5 ATP – 108 ATP-ből 2 – __106 ATP felhasználható.__		Mérési eredmények mást mutatnak: NADH+H<sup>+</sup> - 2,5 ATP, FADH<sub>2</sub> - 1,5 ATP – 108 ATP-ből 2 – __106 ATP felhasználható.__

1351869834		aktuális
Sor 92:		Sor 92:

	^ koenzim ^ átvitt kémiai csoportok ^ prekurzor emlősökben ^		^ koenzim ^ átvitt kémiai csoportok ^ prekurzor emlősökben ^
-	\| biotin \| CO<sub>2</sub> \| biotin \|	+	\| biotin \| CO<sub>2</sub> \| biotin (B<sub>7</sub>) \|
	\| koenzim A \| acil csoportok \| pantoténsav (B<sub>5</sub>) \|		\| koenzim A \| acil csoportok \| pantoténsav (B<sub>5</sub>) \|
	\| 5’-Deoxiadenozilkobalamin és metilkobalamin \| H atomok és alkik csoportok \| B<sub>12</sub> vitamin \|		\| 5’-Deoxiadenozilkobalamin és metilkobalamin \| H atomok és alkik csoportok \| B<sub>12</sub> vitamin \|
	\| FAD \| elektronok \| riboflavin (B<sub>2</sub>) \|		\| FAD \| elektronok \| riboflavin (B<sub>2</sub>) \|
	\| liponsav \| elektronok és acil csoportok \| - \|		\| liponsav \| elektronok és acil csoportok \| - \|
-	\| NAD<sup>+</sup> \| hidrid ion: H<sup>-</sup> \| nikotinsav (niacin) \|	+	\| NAD<sup>+</sup> \| hidrid ion: H<sup>-</sup> \| nikotinsav (niacin/B<sub>3</sub>) \|
	\| piridoxál foszfát \| amino csoportok \| piridoxin (B<sub>6</sub>) \|		\| piridoxál foszfát \| amino csoportok \| piridoxin (B<sub>6</sub>) \|
-	\| tetrahidrofolát \| egyszénatomos csoportok \| folát \|	+	\| tetrahidrofolát \| egyszénatomos csoportok \| folát (B<sub>9</sub>) \|
	\| tiamin pirofoszfát \| aldehidek \| tiamin (B<sub>1</sub>) \|		\| tiamin pirofoszfát \| aldehidek \| tiamin (B<sub>1</sub>) \|
	\| purin nukleotidok (ATP/GTP) \| foszforil csoport \| - \|		\| purin nukleotidok (ATP/GTP) \| foszforil csoport \| - \|