Eukaryota sejtek, növényi és állati jellemzőkkel.
Lehetnek sarjadzógombák, azaz egysejtűek, illetve fonalas gombák. A gombafonal, hypha 2-10 μm átmérőjű, hengeres, benne a sejtek nem különülnek el teljesen. A fonalak myceliumot alkotnak, ami lehet vegetatív micélium (lefelé nő, táplálékot vesz fel) vagy légmicélium (főleg a szaporodásban vesznek részt). A fonalas gombák fajra jellemző telepeket alkothatnak.
A sarjadzógombák képesek lehetnek pseudohyphák létrehozására. Telepeik makroszkóposan krémszínűek, 1-3 mm átmérőjűek.
Az orvosi jelentőséggel bíró gombák közül néhány dimorph. A természetben (saprophyták) micéliumot képeznek, a szövetekben sarjadzó formában jlennek meg.
A fonalas gombák obligát aerobok, míg az élesztőgombák fakultatív anaerobok. Heterotróf élőlények, szénforrásuk szerves anyag. Nitrogénforrásuk viszont anorganikus is lehet.
Lehet aszexuális és szexuális. A gombasejtek többsége haploid. A szaporodás legfőbb mechanizmusa a spóraképzés (100k-1G spóra/m<sup*2</sup*!)
Spóra típusa | Sejt forrása | Példa |
---|---|---|
Arthrospora | Hyphák feltöredeznek | Coccidioides immitis |
Chlamydospora | Hypha csúcsán lévő sejt megvastagodik | Candida albicans |
Blastospora | Bimbózással élesztőgombasejtből | |
Microconidium1) | Hypha végén vagy oldalán egymagvú képlet | Aspergillus fumigatus |
Macroconidium | Szeptumokkal több részre oszttt többmagvú képlet | Microsporum spp. |
Sporangiospora | Zsákszerű képletben (sporangium) keletkező mitotikus spórák | Absida spp. |
Az emberre pathogén gombák túlnyomó része nem szaporodik szexuálisan. A szexuális szaporodás során a donorsejt magja beépül a recipiens sejt magjába, és azonnal meiotikus osztódás kezdődik. Ebből alakul ki a szexuális spóra. Három típusa van:
4 osztályt különböztetünk meg, főleg a szexuális szaporodás alapján: