A rezidensképzésről

Fogorvosi diplomával öt szakvizsga szerezhető meg, ezek az alábbiak:

• Gyerekfogászat
• Fogszabályozás
• Parodontológia
• Dentoalveoláris sebészet
• Konzerváló fogászat és fogpótlástan (Ez lépett a régebbi fog- és szájbetegségek szakvizsga helyébe, ami már nem megszerezhető, de dolgoznak ilyen szakvizsgával fogorvosok.)

• A fogorvosi diploma megszerzése után minden fogorvos önállóan dolgozhat, rendelőt nyithat, de még messze nincs egy frissen végzett fogorvosnak olyan tapasztalata, ami a teljeskörű betegellátáshoz szükséges lenne. A szakorvosképzésben három évi felügyelet mellett olyan jártasságra, tapasztalatra, rutinra és elmélyült szakmai tudásra tesz szert a fogorvos, ami önálló munkáját egy sokkal magasabb szakmai színvonalra emeli.
• A munkaerőpiacon sokkal többet ér egy szakorvosi képesítés.
• A páciensek bizalma általánosan erősebb egy szakorvos irányába.
• Tutor, mentor felügyeli a rezidens szakmai előmenetelét.
• Az OEP nem köt szerződést csak szakorvossal, kivéve az ellátatlan területeket, és ezeken is csak ritkán.
• Szakmai protokollok írják elő az elvégezhető beavatkozásokat. Egy szakorvos ismeretében van a beavatkozások szövődményeivel, így ezeket szakmailag kifogástalanul tudja ellátni. Egy esetleges peres eljárásban felelősségre vonható az a fogorvos, aki szakorvosi képzettséget igénylő beavatkozás során okoz kárt betegének.

• A szakorvosképzésre pályázni kell. A pályázat során a hallgatókat pontozzák, erről 5. éven a fogorvosi praxismenedzsment nevű szabadon választható tárgy minden információt megad.

• 2011-ben 16 államilag támogatott fogszakorvosi hely került meghirdetésre, 4-4 minden képzőhelyen.Ehhez a Fogorvostudományi Kar 10 központi gyakornoki helyet tudott hozzátenni, így 2011-ben a Semmelweis Egyetemen 14 fogszakorvosjelölt kezdte meg a három éves képzést. Ezek a számok csak tájékoztatásra szolgálnak, évről évre változóak a keretszámok. Ezek a hallgatók rezidensi fizetést kapnak és hetente minimum 30 órában dolgoznak.

• A kari központi gyakornoki helyeken kívül külső akkreditált képzőhelyeken is beléphetnek a szakorvosképzésbe a fogorvosok. A külső képzőhelyekről a hallgatók a Fogorvosi Centrum 7. emeletén található Szak- és továbbképzési titkárságon kaphatnak információt. A külső képzőhelyeken a képzés önköltséges, a fogorvos 36 hónapos munkáltatói szerződést köt a képzőhellyel, tanulmányi szerződést pedig a Semmelweis Egyetemmel, így részt vesz a törzsképző előadásokon, csakúgy, mint minden más szakorvosjelölt, de ezért havonta ötvenezer forint körüli összeget köteles fizetni. Ez átlagosan 55-60 külső képzőhelyen képződő szakorvost jelent. Ez az állami és kari helyekkel együtt az évfolyam többségét adja.

• Később is megkezdhető a szakorvosképzés, de egyre nehezebb támogatott helyeken bekerülni. Külső képzőhelyen bármikor megkezdhető a képzés, sokan több szakvizsgát is megszereznek pályájuk során.

• A fogorvosi diploma külföldön is ekvivalens, de a szakvizsga nem. Honosítására van szükség, mert a szakvizsgák országonként különbözhetnek. A két legáltalánosabb szakvizsga a Fogszabályozás és a Dentoalveoláris sebészet, ezek szinte minden Európai Uniós tagországban elfogadottak. A munkaerőpiacon pedig külföldön sem mindegy, hogy szakorvosról, vagy fogorvosról van-e szó, ez még akkor is jelentős előnyt jelent, ha az adott szakvizsga a célországban nem elfogadott.