2013. 09. 11.
A jelenléti ív csoportbeosztás szerint lesz vezetve. A részvétel az előadásokon kötelező!
Tankönyvek:
Előadások anyagai az előadások után egy héttel kerülnek fel az Internetre.
Baktériumok, gombák, vírusok, rovarok, paraziták
A Föld anyagforgalmában igen nagy szerepet játszanak a mikrobák. A gazdaszervezettel való együttélésben megkülönböztetünk hasznos és káros organizmusokat.
Vírusok: 10-300 nm Baktériumok: 0.3-30 μm Protozoonok, gombák: 5-100 μm Férgek: >200μm
A baktériumokat alakjuk, biológiai tulajdonságuk, izolálásuk, az okozott betegség vagy a felfedezőjük alapján nevezzük el. A baktériumok pigmenteket, szaganyagokat termelhetnek, a véres táptalajt hemolizálhatják.
A baktériumok eszenciális komponensei:
A baktériumok nagy részének sejtfalában peptidoglikán réteg van, a Gram-pozitív baktériumokban ez a réteg vastag, a Gram-negatív baktériumokban a peptidoglikán réteget lipopoliszacharid réteg fedi. A Gram-pozitív baktériumok Gram-festéssel kékre, a negatívak pirossal festődnek.
80% vizet tartalmaz, ebben zárványok, enzimek, ionok vannak. Nagyon hasonlít az eukarióta citoplazmára.
A citoplazmában szabadon, szorosan feltekerve (Nukleoid) ~ 1mm hosszú. Ezen kívül extrakromoszomális DNS-t is tartalmaznak plazmidok formájában, ezek átkerülhetnek egyik baktériumból a másikba.
Tápanyaghiánykor, kedvezőtlen viszonyok között képződnek. Rendkívül ellenállóak.
Eukarióta sejteknek nincs tokjuk. A baktériumok egy részének nincs tokja, mások tokképző vírusok. Bizonyos törzseknek mindkét változata létezik, ilyenkor a tokképző változat patogén (S-R variáció). A tokot tusfestéssel ki lehet mutatni, a tus megfesti a környezetet, de a tokot nem.
Monotrich (egy ostor), kopotrich (Több ostor azonos helyről), petrich (Több ostor különböző helyekről)
Kettéosztódással szaporodnak. A szaporodás sebességét a következő tényezők befolyásolják:
Elképesztően szélsőséges körülmények között is találhatunk baktériumokat, ez a baktériumok igen nagy változékonyságáról és adaptációs képességéről tanúskodik.