Lassan adaptálódó | Gyorsan adaptálódó | |
---|---|---|
Felszíni | Merkel | Meissner |
Mély | Ruffini | Paccini |
Imokban, inakban, ízületekben elhelyezkedő receptorok. Ezekből aα és aβ rostok indulnak ki.
Az anterolaterális rendszerben szállítódik az információ.
Megkülönböztetünk:
Nociceptorok érzékelik, szövetkárosító hatásokat érzékelnek. Többféle van belőlük:
Specifikusak, vékony velőshüvelyes aδ
Polimodális receptorok is vannak, ezek az előző hatásokon kívül pH-hatásokat is érzékelnek, c-rostokkal.
Egy külön submodalitás a viszketés.
Kapszaicin a csípős paprikák „hatóanyaga”. Ezzel ingerelhetőek a perifériás nociceptív receptorok. A kapszaicinreptor tölti be a fájdalomérző funkciót, ioncsatornája pH-változásra ás hőmérséklet-változásra nyílik. Más nevük a vanilloid-1 vagy TRP-V1 reveptor. Ezekbe a családokba más receptorok is tartoznak, más hőmérséklet-érzékenységgel.
Receptor | Hőérzékenység | Aktiváció |
---|---|---|
TRP-V1 | ≥43°C | Kapszaicin |
TRP-V2 | ≥52°C | |
TRP-V3 | ≥34°C | Kámfor |
TRP-V4 | ≥27°C | |
TRP-M8 | ≤28°C | Mentol |
TRP-A1 | ≤18°C |
A nocicepcióban részt vesznek epitheliális Na-csatornák is. Feltételezhetően a Merkel-sejtek és a keratinocyták is részt vesznek az érzékelésben.
A másodlagos neuronok receptív mezeje különbözik az elsődleges neuronokétól a konvergencia és a gátló receptív mező miatt. Az adaptációs tulajdonságok viszont hasonlóak a pálya teljes hosszában. A széli gátlás megelőzi az ingerület szétterjedését, kontrasztos érzetet biztosítva.
A széli gátlásnak két mechanizmusa van:
Gátlást okozhatnak különböző leszálló neuronok.