A szervezet pufferrendszerei: a fiziolgiás pufferrendszerek disszociálatlan gyenge savakból és disszociált ionjaikból, H+ és A- állnak. A Henderson-Hasselbach egyenlet alapvető, bármely pufferrendszerre alkalmazva a pKd és az [A-]/[HA] arány meghatározza a pH-t. A pufferkapacitás a pufferek hatékonyságának megítélésére szolgál. Az a mmolban kifejezett sav vagy bázismennyiség, amit az 1 liter oldathoz kell adni, hogy pH-ja eggyel változzon. Két tényezőtől függ, a koncentrációótól és a pufferkomponensek arányától. Ha utóbbi egyenlő, a pH közel esik a pK-hoz. Az ideális pufferban a kncentráció magas és a pK pHhoz közeli.
Az egykomponensű szénsav/bikarbonát puffer: szénsav - protondisszociációra képes gyenge sav, bikarbonát a felvételre képes bázis. A szénsav viszont gyorsan bomlik CO2-re és vízre, ezért a HHbach módosul: Fiz. körülmények közt a a tört nevezője mindössze 1,2 mM, ami sokkkal kevesebb mint a 24 mM-os HCO3, viszont a CO2 a tüdőn keresztül távozhat, így állandó a koncentrációja, ami jelentősen növeli a pufferkapacitást.
sav hatása: rajz / CO2 hatása: izobikarbonát oldat
A többkomponensű pufferek: a vérben a szénsav-bikarbonát mellett fehérje és foszfátpufferek is vannak. A foszfát a 6,8-as pK miatt ideális lenne, de alacsony koncentrációja miatt nem végez nagy munkát. A fehérjék közül a Hb a legfontosabb, mivel His oldalláncai pK=7,0-7,9 értékkel rendelkeznek.
erős sav hatása: a savterhelés megoszlik a pufferek közt, így a bikarbonát és a pH is kevésbé csökken.
CO2-többlet: az oldott CO2-vel arányosan nő a bikarbonát és csökken a nem bikarbonát puffer koncentrációja, mivel keletkezik bikarbonát és proton is, de a nem bk pufferek kötik a protont. A pH kisebb mértékben csökken.
A légzés szerepe a szabályozásban: 15 mmol volatilis sav eltávolítása naponta. hypercapniában a pH csökken és acidosis jön létre, hypocapniában fordítva, pH nő és alkalosis alakul ki. Respirációs kompenzáció esetén a megnőtt [H+] ingerli a kemoreceptorokat, amelyek hyperventillatiót okoznak, ezzel csökkentik a pCO2-t, növelik a pH-t. Alkalosisban fordított irányú a változás. A légzési alkalmazkodás gyors.
A vese szerepe: nem illékony savak és bázisok eltávolítása. Három szorosan kapcsolt folyamattal. H+-szekréció, bikarbonát reabszorpció és új bikarbonát szintézis vagy szekréció.
A szervezet sav-bázis mérlegének megítélése: a meghatározás arteriás vagy arterializált kapilláris vérből származik. Mért paraméterek a pH és a pCO2, akt. bikarbonát (értéke függ az akt. pCO2-től) és st. bikarbonát (40 Hgmm-es pCO2-vel ekvilibrált érték, független a ventillatiótól). Normálisan az utóbbi kettő megegyezik. BB, az összes protonkötésre alkalmas bázis a vérben (plaza bikarbonát, fehérje és foszfátkonc.), valamint a vvt-k bikarbonát és Hb koncentrációja. 40-es pCO2 és 100 Hboxigenálás mellett adjuk meg. BE megfelel annak a mval-ban megadott sav vagy bázismennyiségnek, amit egy l vérhez kell adnunk, hogy helyreálljon a 7,4-es normál pH. Azonos irányban változik, mint az st. bikarbonát.
A sav-bázis egyensúly primer rendellenességei: