Tartalomjegyzék

A hypothalamo-hypophysealis rendszer

A hypophysis

Körülbelül 0,6g tömegű, a sella turcicában elhelyezkedő mirigy. „Mestermirigy”, azaz működésével más mirigyek működését befolyásolja. 3 lebenyből áll:

  1. Adenohypophysis: elülső lebeny
  2. Középső lebeny: csökevényes
  3. Neurohypophysis: hátsó lebeny.

A középső lebeny csökevényes. Róla és a hátsó lebenyről, amely neurokrin szekrécióval oxitocint és vazopresszint (ADH) szekretál, több szó itt ne essék.

Adenohypophysis

A Rathke-tasakból fejlődik, szekretoros sejteket tartalmaz. Az általa termelt hormonok:

Ezek a hormonok az alábbi sejteket serkentik:

Férfi
FSH SertoliGranulosa
LH Leydig Theca

* Ebbe a családba tartozik még a placenta által termelt humán choriogonadotropin (hCG). A terhességi tesztek ezt mutatják ki.

A hormonelválasztás szabályozása

Hypophyseotrop hormonok

HormonRövidítésReceptor típusaSerkentett hormon
Növekedési hormon releasing hormonGHRHGsGH
SzomatosztatinSST / GHIHGi Gátolja a GH és a TSH szekrécióját
Thyreotropin releasing homon TRHGqTSH
Kortikotropin releasing hormon CRF / CRH Gs ACTH
Gonadotropin releasing hormon LHRH / GnRH Gq LH, FSH
Vazopresszin1) V1bR, GqPotencírozza az ACTH termelését, azaz erősíti a CRH hatását
DopaminPIF 2) D2R, Gi Gátolja a prolaktin termelését

A gonadotropin 1-3 óránként pulzatilis szekrécióval ürül. A konstans GnRH deszenzitizálja a a gonadotrop sejteket.

A prosztatakarcinóma növekedését serkenti a tesztoszteron. GnRH-analógok folyamatos adásakor a gonadotrop sejtek deszenzitizálódnak, így nem termelnek hormont. Ennek hatására a tesztoszterontermelés is csökken, így a prosztatadaganat növekedésének üteme csökkenthető vagy leállítható.

A prolaktin konstitutíve termelődik, termelésének szabályozása főként a dopamin gátló hatásán keresztül történik. A hypophysisnyél szakadásakor vagy a portalis keringés sérülésekor ennek az egy hypophysishormonnak a termelése meredeken nő, míg a többié csökken.

A D2R receptor agonistája a bromokriptin: prolaktinomában vagy újszülött gyermek elvesztésekor a prolaktintermelés, így a tejtermelés leállítására használható. A prolaktin termelését járulékosan serkentik: TRH, VIP, PACAP (első kettő jelentős a szoptatás során!).

Hypothalamo-adenohypophysealis szabályozás

A hypothalamo-adenohypophysealis szabályozás negatív feedback körökön keresztül történik:

és serkenti a RIH-k termelését.

A hypothalamus releasing és inhibiting hormonait a központi idegrendszer és a felszálló pályák szabályozzák.

Növekedési hormon

Szabályozása

Az előzőekben tárgyalt szabályzó körök érvényesek. A fő szabályzó út a GH által serkentett termelésű IGF1 serkentő hatása a szomatosztatin termelésére. Mellékes útként a gyomor által termelt ghrelin serkenti a GH termelését. A növekedési hormon elválasztását serkenti továbbá:

Gátolja:

A GH szintje gyermekben körülbelül 8 ng/ml, felnőttben 2-3 ng/ml. Stimuláció hatására 20-30 ng/ml-t is elérhet felnőttben a koncentrációja. Pulzatilis szekrécióval ürül, éjszaka magasabb koncentrációban.

Receptora

Receptora homodimer JAK-kal kapcsolt receptor, ami aszimmetrikus GH-molekulát köt. A jelátvitel útvonala:

GH-R → JAK2 → STAT5 → transzkripciós faktor → szomatomedin

Hatásai

A növekedési hormonnak akut és krónikus hatásai vannak:

A növekedési hormon növekedést serkentő hatásainak megjelenéséhez szükség van még:

Hiánya

A GH hiánya hypophyser törpenövést okoz. Ennek jellemzői:

Túltermelése

A GH túltermelése gyors növekedést okoz az epiphysisporc záródása előtt. Jellemzői:

Felnőttkorban a GH-túltermelés acromegaliát okoz, melynek jellemzői:

Szomatomedinek

A GH hatását közvetítik. A lokálisan termelődő növekedési faktorok, pl. IGF1, NGF, EGF, PDGF, bFGF gyűjtőneve. Speciális szomatomedin a főleg máj által termelt IGF1, amely - szomatomedinekre nem jellemző módon - a keringésbe bekerülve serkenti a szomatosztatintermelést (a vérplazmában kötőfehérjéje is van), ám növekedést serkentő hatása nem jellemző. A GH csak inzulin jelenlétében serkenti a szomatomedintermelést. Éhezésben inzulin hiányában tehát nem serkenti a növekedést, csak az akut hatásait képes kifejteni.

1)
A hátsó lebenyben termelődik főként, de a parvocelluláris sejtek is termelnek a portalis keringésbe
2)
Prolaktin Inhibiting Factor