Biokémia, molekuláris és sejtbiológia III. szigorlati kérdések

1. A kapcsolt reakciók elve és jelentősége a bioenergetikában, csoportátviteli reakciók, csoportátviteli potenciál.
2. Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése. A dehidrogenáz típusú enzimek koenzimei.
3. A mitokondriális légzési lánc és az oxidatív foszforiláció.
4. A Szent-Györgyi-Krebs ciklus reakciólépései, jelentősége, szabályozása és feltöltése.
5. A piruvát-dehidrogenáz komplex és szabályozása. Az oxidatív dekarboxiláció enzimatikus mechanizmusa és koenzimei általában.
6. A glikolízis menete, jelentősége. A glikolízis vörösvértestben. Glikolitikus intermedierekből kiinduló szintézisek.A glikolízis regulációja májsejtekben és vázizomban. A fruktóz-2,6-biszfoszfát szerepe.
7. Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege. A redukáló ekvivalensek transzportja a citoplazmából a mitokondriumba.
8. A szénhidrátok szerkezete. A szénhidrátok emésztése, felszívódása és ezek zavarai.
9. A fruktóz anyagcseréje és annak zavarai.
10. A galaktóz metabolizmusa és annak zavarai.
11. A glukóz direkt oxidációja és a pentóz-foszfát ciklus. A Glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz defektusa.
12. A vércukorszint szabályozása. Magas vércukorszint hatása a vérpályában lévő fehérjékre.
13. A glikogénanyagcsere enzimei és reakciói. A glikogenózisok.
14. A glikogénanyagcsere szabályozása a májban és a vázizomban.
15. A glukoneogenezis lépései, és a glukózszintézis lehetséges előnyagai.
16. A glikolízis-glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
17. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – glukóz-6-foszfát.
18. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – UDP-glukóz.
19. Tejsavtermelő és -felhasználó sejtek. Tejsavas acidózishoz vezető állapotok.
20. Trigliceridek szerkezete, emésztése és felszívódása a bélből, az exogén trigliceridek transzportja a szervezetben.
21. A szénhidrát-anyagcsere összefüggése a zsírsav-, illetve trigliceridszintézissel.
22. A NADPH szerepe, NADPH-termelő és -felhasználó reakciók.
23. A VLDL szerkezete, szerepe, sorsa. A szabad zsírsavak eredete és transzportja.
24. A zsírsejtek triglicerid-anyagcseréje és hormonális szabályozása. A foszfatidsav-származékok metabolizmusa. Foszfolipázok.
25. A zsírsavak oxidációja és annak szabályozása.
26. A ketontestek képződésének, illetve felhasználásának helye és mechanizmusa. A ketontestképződés sebességét meghatározó tényezők. A magas ketontestszinttel járó állapotok.
27. A zsírsavszintézis lépései, szabályozása. A zsírsavak lánchosszabbítása és a telítetlen zsírsavak szintézise.
28. A koleszterin szerkezete, szerepe, szintézise (szkvalénig) és a szintézis szabályozása. A koleszterin-észterek fiziológiás és patológiás szerepe; keletkezésük lehetséges helyei és módjai.
29. Az epesavak szerkezete, szerepe, szintézise. Az enterohepatikus körforgás.
30. Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései.
31. Az exogén és endogén koleszterin transzportja a szervezetben. Az LDL-receptor defektusa.
32. A máj integráló szerepe a szervezet koleszterin-anyagcseréjében.
33. A HDL szerepe a koleszterin-anyagcserében és kapcsolata egyéb lipoproteinekkel.
34. Az ateroszklerózis biokémiája.
35. A membrán lipidösszetétele. Membránlipidek szerkezete.

1. Az aminosavak szerkezete és fontosabb tulajdonságai. Fehérjék szerkezete és a szerkezet helyreállításában segítő in vivo mechanizmusok.
2. Az enzimek mint katalizátorok, enzimaktivitás egységei. Összefüggés az enzimreakció sebessége és a szubsztrát koncentrációja között. Izoenzimek.
3. Reverzibilis enzimgátlások kinetikai jellemzése. Antimetabolitok. Allosztérikus szabályozás elve és példái az anyagcserében.
4. Enzimaktivitás szabályozása kovalens módosítás segítségével (foszforiláció és limitált proteolízis).
5. Mioglobin és hemoglobin szerkezete és működése.
6. A fehérjék emésztése a bélben, az emésztésben résztvevő proteázok, az aminosavak felszívódása. A nitrogénegyensúly és annak eltolódása.
7. A transzaminázok és a glutamát-dehidrogenáz szerepe az aminosavak intracelluláris lebontásában. A glutaminsav szerepe az aminosav-anyagcserében.
8. Az ammónia sorsa a szervezetben. A glutamin és az alanin szerepe az ammónia transzportjában. Az aszparaginsav és a glutamin mint NH2-donorok.
9. Az urea szintézise. Az ornitin de novo szintézisének jelentősége. Enzimopátiák.
10. Az oxálacetáttá, ketoglutaráttá, illetve szukcinil-KoA-vá alakuló aminosavak lebontása és annak zavarai.
11. A glukoplasztikus+ketoplasztikus aminosavak lebontása. A fenilalanin és tirozin lebontása és annak zavarai.
12. A glicin, szerin, cisztein és metionin anyagcseréje. Szintézis, lebontás, származékok, konjugált vegyületek.
13. C1-fragment-donor aminosavak. A fólsav szerepe, fólsav-antagonisták, támadáspontjuk. Az S- adenozil-metionin metabolizmusa és az aktivált metil ciklus.
14. A porfirin-váz szerkezete, bioszintézise (ennek zavarai), fontosabb porfirinvázas vegyületek.
15. A hem lebontása, epefestékek metabolizmusa.
16. A purin nukleotidok de novo szintézise és annak szabályozása.
17. A pirimidin nukleotidok de novo szintézise és annak szabályozása.
18. Nukleotidok lebontása és a purin nukleotid ciklus.
19. A dezoxi-ribonukleotidok szintézise. Mentő reakciók a nukleotid-anyagcserében.
20. Antimetabolitok a purin nukleotid-anyagcserében, a purinanyagcsere zavarai.
21. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – piruvát.
22. Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – acetil-KoA.
23. A citokróm P450 enzimek és a mikroszomális elektron-transzfer lánc.
24. Biotranszformációs folyamatok általában. Konjugációs reakciók. A biotranszformációhoz kapcsolódó transzport.
25. Az alkohol metabolizmusa, az alkoholos májkárosodás biokémiája.
26. Metabolizmus és transzport: a metabolom kialakulása, az organellumok metabolikus profilja.
27. A mitokondrium funkciói, mitokondriális betegségek, mitokondriális DNS.
28. A peroxiszóma szerepe a sejt működésében.
29. A lizoszóma metabolikus funkciói, az organellumok pH- és redox-homeosztázisa.

1. Magi (szteroid-tiroid-retinoid) receptor géncsaládhoz tartozó transzkripciós faktorok.
2. Plazmamembrán receptorok csoportjai és működési mechanizmusuk.
3. Jeltovábbításban szerepet játszó GTP-kötő fehérjék csoportjai, működésük szabályozása, a legismertebb effektor fehérjék (Gs, Gi, Gt, Gq, és Ras esetében).
4. Szerin/treonin protein-kinázok aktiválásának ismert mechanizmusai példákkal.
5. A cAMP jelpálya-rendszerében résztvevő komponensek. A cAMP segítségével történő génexpresszió-szabályozás folyamata.
6. Foszfatidil-inozitol származékokkal működő jelpályák.
7. Az NFκB, illetve a TGFβ jelpályája.
8. A tirozinkináz receptorok szerkezete és működése, a Ras aktiválódásának mechanizmusa.
9. Az Erkl/Erk2 MAP kináz kaszkád felépítése és szerepe.
10. Az inzulin-receptorról induló jelpályák, az inzulin-rezisztencia fogalma.
11. Oxigén-homeosztázis szabályozása – a hipoxia jelpálya.
12. Az oxigén redukciója a szervezetben – oxigén tartalmú intermedierek keletkezése, káros hatásaik.
13. Enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidáns védelem.
14. A nitrogén-monoxid szintézise, annak szabályozása, és hatásai.
15. A sejtciklus szabályozása: a G1 és S fázisokban.
16. A sejtciklus szabályozása: a G2 és M fázisokban.
17. A Bcl-2 fehérjék típusai és szerepük az apoptózis szabályozásában.
18. A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában.
19. A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel.
20. A p53 fehérje szabályozása, és aktivációjának hatásai.
21. Citoszkeleton felépítése. Mikrofilamentumok, aktinkötő fehérjék, mikrotubulusok. Intermedier filamentumok sejtspecifitása. Aktin citoszkeletonhoz kötött komplexek a sejt-sejt kapcsolatban.
22. A kontraktilis rendszer különböző típusú izmokban. A kalciumfelszabadulás és a kontraktilis fehérjék aktiválódásának mechanizmusai. A kontrakció energiaszükségletének biztosítása.
23. Az eukarióta sejt szerveződése. Kompartmentáció.
24. Organellum-biogenezis.
25. A fehérjeimport mechanizmusa a sejtmagban és a peroxiszómában.
26. A fehérjeimport mechanizmusa a lizoszómában és a mitokondriumban.
27. Fehérje-minőségellenőrzés az endoplazmás retikulumban, és a selejtfehérjék sorsa, ERAD.
28. Az organellum stressz koncepciója, Golgi stressz, peroxiszomális stressz.
29. Az endoplazmás retikulum stressz fogalma, a „selejtfehérje válasz” (UPR), az endoplazmás retikulum túltöltés válasz, szterinválasz. Endoplazmás retikulum stresszt okozó kórképek.
30. Mitokondriális stressz és mitokondriális apoptózis.
31. Lizoszomális stressz, lizoszomális tárolási betegségek, lizoszomotróp ágensek, lizoszomális apoptózis.
32. Az apoptózis fogalma és formái. Endoplazmás retikulum eredetű apoptózis és autofágia.

1. Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói példákkal
2. Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal
3. A daganatsejt kialakulásához vezető genetikai módosulások.
4. A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai
5. Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok
6. Az acetil-kolin szintézise és lebontása. Kolinerg receptorok tulajdonságai.
7. A dopamin, noradrenalin és adrenalin szintézise. A katekolamin neurotranszmisszió.
8. A központi idegrendszer neurotranszmitterei, szerepük (glutamát, GABA, glicin).
9. K-ATP-áz, valamint a plazmamembrán és a szarkoplazmás retikulum Ca-ATP-áz működése.
10. Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok
11. Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások
12. K-vitaminfüggő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus
13. A vérlemezkék aktiválódását kiváltó ingerek és jelátviteli mechanizmusok, ezek hatása a sejt működésére.
14. Az endotel sejtek szerepe a hemosztázis fenntartásában.
15. A fibrinolízis aktivációs és gátló mechanizmusai, orvosi vonatkozások.
16. A hemosztáziszavarok és terápiás lehetőségeik biokémiai háttere.
17. A prokarióta és eukarióta DNS szerkezete. A DNS-szekvencia meghatározása.
18. A prokarióta DNS-replikációban résztvevő fehérjék, a replikációs villa.
19. Az eukarióta DNS replikációja. A telomeráz.
20. Pontmutációk. A spontán pontmutációk kialakulása. Ames próba.
21. A legfontosabb DNS-károsodások és repair mechanizmusok.
22. Transzkripció prokarióta sejtekben. A prokarióta mRNS szerkezete. A transzkripció szabályozása prokariótákban.
23. Transzkripció eukarióta sejtekben és az mRNS érése. Az eukarióta génexpresszió szabályozása.
24. Az eukarióta génexpresszió befolyásolásának (a transzkripció szabályozásán kívüli) ismert mechanizmusai.
25. Az állati vírusok csoportosítása replikációs mechanizmusuk szerint.
26. Kettős szálú RNS megjelenésének szerepe az interferonok hatásmechanizmusában. DNS vírusok replikációja.
27. A retrovírusok replikációja. Akut transzformáló retrovírusok.
28. A tRNS szerepe, szerkezete, aminoacil-tRNS-szintetázok, kodon-antikodon kapcsolat.
29. A transzláció iniciációja prokariótákban és eukariótákban. Az eukarióta iniciáció szabályozása.
30. A transzláció elongációs szakasza, és terminálása. A fehérjeszintézis gátlószerei.
31. Poszttranszlációs módosulások. A fehérjék transzportja a sejten belül.
32. A fehérjeszekréciós pálya. Vezikuláris transzport, motorfehérjék szerepe.
33. Intracelluláris proteolízis, ubikvitináció, proteaszóma, autofagocitózis.
34. A DNS-klónozás lépései. Expressziós vektor fogalma.
35. A génkönyvtár és a cDNS-könyvtár fogalma, előállítása, összehasonlítása. Klónozás lépései.
36. Polimeráz láncreakció (PCR) lényege és néhány felhasználási területe. A DNS-chip fogalma és gyakorlati alkalmazása.
37. A real-time PCR elve és gyakorlati alkalmazásai.
38. A hosszúság-polimorfizmusok és mutációk kimutatási módszerei, ennek orvosi jelentősége.
39. * A csontszövet, a fogak biokémiája, a mineralizáció és a csontátépülés mechanizmusa és szabályozása.

(* csak FOK-os hallgatóknak)

1. A peptid-kötés kimutatása, a fehérjék mennyiségi meghatározása: a Biuret reakció. Az -SH csoportok mérése.
2. Fehérjék elválasztása kis molekulatömegű anyagoktól, a molekulaszűrés elve.
3. A papír- és vékonyréteg-kromatográfia elve, aminosavak elválasztása.
4. A gélelektroforézis módszere, szérumfehérjék elválasztása. A Western blot technika.
5. Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása.
6. Mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
7. ADP, malonát, atraktilozid, DNP, oligomicin, KCN hatása a mitokondriális oxigénfogyasztásra malát+glutamát, illetve szukcinát mint szubsztrát jelenlétében.
8. Allosztérikusan szabályozó metabolitok hatása piruvát-kináz izoenzimekre.
9. Tripszin tisztítása affinitás-kromatográfiával.
10. Szérum koleszterin és triglicerid meghatározása.
11. A mikroszomális drogmetabolizmus vizsgálata.
12. A vércukorszint meghatározása.
13. A Na+/K+-ATP-áz aktivitásának mérése.
14. A bakteriális β-galaktozidáz indukciója.
15. Transzaminázok és kreatin-kináz aktivitásának mérése.
16. Tejsav-dehidrogenáz izoenzimek vizsgálata.
17. Véralvadás laboratóriumi vizsgálata.