p53 fehérje mennyiségének szabályozása
Transzkripciós faktorként, tetramerként kapcsolódik a DNS-hez. Sejtciklust leállító hatásai:
Stressz, DNS károsodás, onkogén hatás, vírusfertőzés aktiválja, gátolja a G1 és S-ből való továbblépést:
G2-M átmenetnél gátol:
Programozott sejthalál: olyan károsodás, hatás éri a sejtet, hogy el kell pusztulnia, de van erőforrás programozott módon való pusztulásra, ilyen az apoptózis, autofagoszómás programozott sejthalál.
Nekrózis: nem programozott, olyan károsodás éri a sejtet, hogy a halál programot sem tudja lefuttatni.
Funkciók:
Morfológiai eltérések a nekrózisban és az apoptózisban:
Nekrózis | Apoptózis |
---|---|
Sejt duzzad, majd lizál | Sejt zsugorodik, nincs lízis |
Sejt tartalma kiáramlik, gyulladásos reakció, további nekrózis (citokinek) | Membránnal határolt hólyagokra lefűződés, gyulladás nélküli fagocitózis |
Apoptotikus sejt zsugorodik, eltűnnek sejtkapcsolatai, lefűződnek róla hólyagok, kromatinja kondenzál, DNS fragmentálódik („létrásodás”) - piknózis, apoptotikus testeket a fagociták bekebelezik.
Kaszpáz kaszkád: iniciátor kaszpázok aktiválódnak először, majd effektor kaszpázok, ezek halál-szubsztrátokat hasítanak, amelyek a morfológiai változásokat kiváltják.
Halál szubsztrátok: kaszpázok aktiválta, végrehajtó fehérjék. Köztük vannak: sejtadhéziós fehérjék, citoszkeletális fehérjék, organellumok szerkezeti fehérjéi (ER, Golgi), DN-ázok gátlófehérjéi, transzlációs fehérjék, citokinek, DNS kötő fehérjék, transzkripciós faktorok, receptorok és jelátviteli fehérjék
Aszpartát-specifikus cisztein-proteázok - célfehérjében aszpartát mellett hasít, aktív centrumában ciszteint találunk. Inaktív zimogén formában, prokaszpázként fordulnak elő élő sejtekben, két helyen való hasítás szükséges ahhoz, hogy aktiválódjanak (prodomén leszakad), dimerizálódás kisebb és nagyobb alegységből.
Humán prokaszpázok egy része apoptotikusak, de vannak köztük gyulladásos reakcióban részt vevők is!
Szerkezetük: iniciátorok rendelkeznek komplexképző doménnel - CARD (caspase-recruitment domain) és DED (death effector domain) domének.
Hasítással aktiválás irreverzibilis - kell aktív enzimet gátló mechanizmus is: IAP (inhibitor of apoptosis protein) fehérjék az aktív kaszpázokat gátolják.
Iniciátor kaszpázok önmagukat aktiválni a következő komplexekben tudják:
Bax fehérjékből csatorna jön létre a mitokondrium membránjában, amely már fehérjékre is átjárható lesz - intermembrán térből fehérjék szabadulnak ki. Felszabadult apoptoszóma prokaszpázt aktivál, illetve egyes fehérjék a DNS-ben hoznak létre változást.
Kulcsmomentum: Bax-Bax pórus kialakulása - szabályozó: Bcl-2 fehérjecsalád, bennük BH és esetleg transzmembrán domének találhatók.
Ezek a proapoptotikus fehérjék kivonják a gátló hatású Bcl-2-t, Bcl-XL-t, így már kialakulhat a pórus. Kiaszabadul az intermembrán térből a citokróm c - elektronszállító, de az Apaf1-gyel való kötés hatására kialakítják az apoptoszómát oligomerizációval (dATP szükséges hozzá - energiaigény!), prokaszpáz 9-et kötnek, elindul az apoptózis. Smac, Omi fehérjék a kaszpáz inhibitorokat gátolják - kaszpáz kaszkád két irányú támogatása.
DNS-t manipuláló fehérjék: AIF, EndoG - kromatint kondenzálnak és DNS-t hasítanak.
Túlélési jel: inzulin receptoron át Bad és kaszpáz 9 foszforilációs gátlása, sejtadhéziós fehérjék túlélési szignáljai.
Halálreceptor trimer a membránon a ligandját kötve képes lesz FADD-ot kötni - DISC komplex kialakul, kaszpáz 8 aktiváció - kaszkád. Bid fehérje aktiválásával a mitokondriális út is belép.
Halálreceptorok: TNFR1 [TNFalfa] (tumor nekrózis faktor), Fas [FasL], TRAILR 1/2 [TRAILRL]
p53 aktiváció - PIDD-oszóma apoptózist elindít, Bid aktivációval mitokondriális utat aktivál. Összességében a p53 az apoptózis minden mechanizmusát elindítja:
Ölősejt-mechanizmus: Granzim B proteáz sejtbe való injektálása - egymaga prokaszpázokat és halál-szubsztrátokat aktivál és véghez viszi az apoptózist. - Daganatos sejt vélhetően a granzim B bejuttatásához szükséges fehérjét sem expresszálja - nem fog apoptotizálni.