Pár szóban már említettük, hogy a szigorló év gyökeresen eltér az eddigi egyetemi éveidtől. Ez mindenki számára mást jelent, egy valami azonban pont ebből adódóan elmondható: ez az év rendkívül flexibilis, rengeteg lehetőséget rejt magában, és leginkább Rajtad múlik, mennyire használod ki ezeket. Ebben az évben jóval nagyobb szabadságot kapsz tanulmányaid, és így egész életed megszervezésében - más szóval hatalmas mennyiségű idővel gazdálkodhatsz.
Mindezt lehet a véletlen szerencsére is bízni (abból is kisülhet sokszor jó dolog), de talán egy fokkal magad is hatékonyabb lehetsz, ha előre átgondolod az előtted álló évet - és ezzel együtt saját magadat is ellenőrizheted: hol állsz egyetemi céljaidhoz képest? hol állsz az életben, a saját életedben? mi az, amit jó lenne még bepótolni végzés előtt? mibe fektetnél inkább energiát? merre haladnál tovább az egyetem után? mik a céljaid, mit értél el eddig és mit szeretnél még mindenképp átélni egyetemistaként? - a kérdésáradatot kedved szerint folytathatod!
Az alábbiakban saját élményeink alapján szeretnénk Neked pár kapaszkodót adni az előtted álló hosszú, de annál izgalmasabb év átgondolásához. Ha úgy érzed, kihagytunk valamit, ne habozz kiegészíteni a listát!
A szigorló év a legtöbb tekintetben már a jövőről szól, ez már egyfajta kapu a további élethez, ezért ennek alapján mindenképpen érdemes végiggondolnod, hogy mire használod ez év adta lehetőségeket.
Mindezt persze akkor lehet a leghatékonyabban végezni, ha már van nagyjából valamilyen képed arról, hogy merre tovább. Rezidensfelvételi? PhD képzés? Külföldi munka? Továbbtanulás? Ha tudod már a választ, sokkal könnyebb a választott irányban tervezni. Ha nem, akkor pedig kiváló alkalom maga a hatodév is, hogy eldöntsd, mihez kezdesz diplomával a kezedben. A hat fő tantárgy (sebészet, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, belgyógyászat, neurológia, pszichiátria) kiegészülve rövidebb kurzusokkal (mindenek előtt a mentőgyakorlat és a családorvoslás) így az egyetem vége előtt áttekintő képet ad arról, milyen irányokba indulhatsz a végzés után. A gyakorlatok során pedig testközelből átélheted az egyes területek hétköznapjait - ha ekkor még nem tudod, mihez kezdj, mindenképp érdemes aktívan bejárni a gyakorlatokra, mert egy-egy élmény vagy jó nap akár meghatározható lehet a döntésed, és ezáltal a jövőd szempontjából.
Ebben az évben okos szervezéssel jóval több időt fordíthatsz kutatásra. TDK munkáddal ekkor dinamikusabban, eredményesebben foglalkozhatsz: érdemes ekkorra lekerekíteni, összegezni az eredményeket, és lehetőség szerint még egy utolsó TDK konferencián részt venni. Az elért eredményeid magukban is jól mutatnak majd önéletrajzodon, emellett az egyetemi évek alatt végzett kutatásod egyben belépő lehet a PhD képzésbe is - ilyen tervek esetén elkezdheted előkészíteni a leendő témádat, kiépíteni az ehhez szükséges kapcsolatokat a kiszemelt intézményben. Ugyanakkor fontold meg a döntést, ha hatodévben szeretnél elkezdeni kutatni valahol - ekkor több lehetőséged is van: amennyiben komolyan szeretnél foglalkozni egy témával, amellyel eddig valamiért nem tetted, akár két év alatt is végezheted a szigorló évet (erről bővebben írunk még); máskülönben érdemes átgondolni (akár a kiszemelt témavezetővel egyeztetve), hogy ennyi idő alatt juthatsz-e olyan eredményre, amely előnyt jelenthet számodra a későbbiekben. Az alapkutatásra mindenképpen, de a legtöbb klinikai szakterületre is jellemző, hogy egy év alatt ritkán születnek igazán jó eredmények - ugyanakkor erre is érvényes a leendő PhD hallgatói hely megalapozása, ha ez a célod.
Amennyiben a rezidensképzés iránt kötelezted el magad, a jó tanulmányi átlag mellett más lehetőségeid is vannak a felvételi eredmény elősegítésében. Mindenek előtt érdemes utánaérdeklődnöd, hogy mik a lehetőségek a választott szakterületen: az előző évben hány hely volt, mennyi embert vettek föl, hol vannak/lesznek elérhető helyek - és mennyi esélyed van rá Neked, hogy fölvesznek. Ez már önmagában segítség, hogy mely irányba mozogj. Sokat nyomhat a latban, ha a kiszemelt intézményben valamilyen módon önkéntes munkát végzel - ez a TDK mellett önkéntes gyakorlat, éjszakai ügyelet formájában rengeteget adhat számodra: amellett, hogy az adott kórház vagy klinika orvosai megismernek, Te is gyűjthetsz rengeteg olyan tapasztalatot, amely aztán többszörösen hasznodra válik majd a fölvételi után (legyen szó elméleti tudásról, gyakorlati készségről, vagy épp az adott intézmény adminisztratív működésének ismeretéről). Sajnos, vagy nem sajnos, de manapság a személyes ismeretség is sokat jelent a fölvételinél, ezért ez a fajta „bedolgozás” ilyen módon is számíthat a szakmai életed következő pár évében.
A szigorló év adta szabadidőt az egyetem befejezése előtt fölzárkózásra is fordíthatod. Ez mindenkinek mást jelent: gondold végig, van-e valami, amit esetleg még mindenképp el kell végezned, vagy el szeretnél végezni a záróvizsga előtt. Sokan ekkor rakják le második nyelvvizsgájukat, vagy tesznek egyetemi záróvizsgát valamely idegen nyelvből. A szabadidő arra is lehetőséget ad, hogy esetleg tudásbeli hiányosságaidat pótold: bár tény, hogy nem kevés lelkierő kell a gyakorlatok után még extra tanulmányokat is végezni, de ekkor elképesztő tudásalapot hozhatsz össze okos, célirányos ismétléssel, akár csak ha az alapokról van szó, például: egyes szervek, szervrendszerek élettani alapjai; laborvizsgálatok; EKG; képalkotói vizsgálatok eredményeinek elemzése; vagy akár az általad választott szakterület alapjainak átnézése. Végül sokan ekkor szereznek jogosítványt vagy egyéb olyan képesítést, amire az elkövetkezendő pár évben nem lesz idejük.
Mit lehet kezdeni még (sok) szabadidővel? Természetesen lehet rengeteget utazni! A hatodév egyik legnagyobb előnye a hatalmas flexibilitás, amelynek köszönhetően a végletekig kiélheted kalandvágyadat (sokan ekkor nem egy, de akár három-négy utazást is megejtenek). Érdemes követned a NEPTUN-t, a Sotepediát vagy a Karrieriroda honlapját, mert ekkor lehet igazán kihasználni a rengeteg külföldi ösztöndíj lehetőséget. Alapvetően kétféle külföldi (tanulmány)úton vehetsz részt: vagy olyanon, amelynek keretében egy adott gyakorlatot töltesz le (ezáltal nem vesztesz időt az adott képzési időtartamból), vagy pedig olyanon, amely az adott tanulmányaidtól független. Előbbire jó példa az Erasmus, amikor az adott gyakorlat meghatározott idejére mész ki a választott országba, kórházba; utóbbira pedig például a heidelbergi ösztöndíj, amely a szakdolgozati témád hátteréül szolgáló kutatásra biztosít lehetőséget. Jellemzően a második kategóriába eső ösztöndíjak során merül föl az az igény/lehetőség, hogy a hatodévet két év alatt végezd el (erről szintén írunk még más helyen).
Bár a szigorló év részét képezi, de érdemes szót ejteni a szakdolgozatról is. Felsőbb években hallhatsz már hihetetlen történeteket arról, hogy emberek hónapokat (!) csúsznak a szakdolgozatukkal, nem sikerül leadniuk, vagy már elképesztő késések közepette esnek be a dékáni hivatalba (ahol aztán a jóságos dékánis nénik persze megsegítik egyetemünk hősét) - ezek a sztorik általában azon az egyszerű tényen alapulnak, hogy az érintett hallgató nem kezdte el időben a szakdolgozatát. Ezért a hatodév kezdete előtt érdemes erre is figyelmet szentelned, hogy az időbeosztásod során erre is tekintettel legyél.
Végül kevésbé bátorításként, de arról is említést teszünk, hogy amennyiben biztos vagy benne, hogy külföldön folytatod tovább tanulmányaidat, érdemes erre is fölkészülnöd: a hivatalos utánajárás és pontos leendő munkahely, valamint a korábban említett nyelvi ismeretek bővítése mellett érdemes utánanézni az egyes helyeken elvárt különbözeti vizsgáknak, ezek legjobb példája az Egyesült Államokba belépőnek számító USMLE vizsgarendszer.
Eddig jobbára a hatodév szakmai lehetőségeiről írtunk, de legalább ennyire fontos az élet többi területe is - igazán jó orvos az lehet, aki az élet többi területén is kiegyensúlyozott, boldog. Ezért a szakmával való foglalatoskodás mellett (és mindenkinek belátása szerint akár ahelyett) most igazán szánhatsz időt a számodra legfontosabb hobbijaidra. Sportolj, kirándulj, olvass, zenélj - egészséges mértékben ezek nem hogy elveszik az időt a tanulás elől, de még inkább segítenek, hogy bírd az állandó elvárásokat az egyetem részéről.
Adott esetben ekkor nyílik lehetőséged akár egyetemen kívüli munkára is; és nem utolsó sorban a hatodévben (végre!) pihenni is marad időd - minden csak Rajtad múlik, és a beosztásodon!
A fent leírtak elképesztő mennyiségű lehetőséget hordoznak magukban, és ezek mindegyikére nagy eséllyel nem lesz időd - azonban jó beosztással meglepően sok dologgal foglalkozhatsz ebben az évben. Mindezt nem egy regényből előkapott időnyerővel kell kivitelezned, természetesen.
A hatodév bizonyos szempontból mindenkinek annyira nehéz, amennyire magának eltervezi. Az egyetem (szerencsére) a legtöbb esetben nyitott arra, ha tanulni szeretnél, ugyanakkor a laza rendszerben nem titok, hogy számos helyen jóval kevesebb időt is eltölthetsz az előírtaknál. Ez utóbbi megoldás igen csábító - mégis buzdítanánk arra, hogy mindezt okosan, átgondoltan tedd: ha esetleg úgy érzed, hogy az aktuális gyakorlat nem ad Neked annyit, amennyiért komolyan ott maradnál, akkor a felszabaduló időd használd okosan és felelősséggel - hiszen meglehet, hogy utána sokáig nem lesz ennyi szabadságod.
Az időbeosztásodat nagy mértékben befolyásolhatja a gyakorlati helyek kiválasztása: kis utánakérdezéssel bármikor szerezhetsz infót arról, hogy melyik intézetben mennyit várnak el a hallgatóktól.
Ezen a linken a továbbiakban olvashatsz pár szempontot a konkrét Turnusválasztás mikéntjéhez-hogyanjához.