====== 5. A gombás betegségek mikrobiológiai diagnosztikája ======

Problémát jelent, hogy a minta igen könnyen kontaminálódik (10<sup>5</sup>-10<sup>9</sup> spóra/m<sup>3</sup>), valamint hogy egy opportunista gomba jelenléte nem jelenti annak etiológiai szerepét.

Általában **bőrből és függelékeiből, szemváladékból, exsudatumokból, vérből, liquorból, hüvely-, cervix-, alsó- és felső légúti váladékból illetve biopsziás anyagokból** szktak mikológiai vizsgálatot végezni.

===== 1. Mikroszkópos vizsgálat =====

A **spórák, hyphák, sarjadzó gombasejtek** morfológia alapján **definitív diagnózist** jelenthetnek. Mivel a tenyésztés és a további vizsgálatok hosszadalmasak, ennek kiemelt jelentősége van. KOH-hal a gombán kívül csaknem minden feloldható a mintából. **Szelektíve** festhető a poliszacharid tokjuk **PAS, Gömöri-féle meténamin festés (GMS) és calcifluor (CFL)** módszerekkel.

===== 2. Tenyésztés =====

Lásd: [[4]]

===== 3. Molekuláris próbák =====

DNS, RNS-hibridizáción alapuló próbák, PCR. Sejtfalkomponensek kromatográfiás vizsgálata.

===== 4. Szerológia =====

**Nehezen használható**, mivel komplex (nagy a keresztreakció valószínűsége) és gyenge antigének. Így legalább 1:32-es titer tekinthető pozitívnak, fontos a titer**emelkedés** figyelése. Természetesen opportunista fertőzések esetén nem informatív. //C. neoformans// kimutatásakor fontos a poliszacharid tok kimutatása a liquorban latex agglutináció útján.