====== A vese működése, kiválasztás ======
  * 2012. 11. 09.
  * Előadó: Prof. Enyedi Péter

Vese → ureter → húgyhólyag → urethra → külvilág

==== A vese funkciói ====

  * **Metabolitok**, anyagcseretermékek eltávolítása
  * **Só- és vízháztartás** fenntartása
  * Elektrolitok egyensúly
  * **Sav/bázis** egyensúly metabolikus oldala
  * **Hormontermelés:** Renin (nem hormon, de angiotenzin termelését szabályozza), Eritropoietin, Kalcitriol
  * //Glukoneogenezis//

==== Anatómiai vonatkozások ====

Rostos tok; kéregállomány; 1-1,5 millió glomerulus+Bowmann-tok; Ureter, erek...

A glomerulus + Malpighi-testek + Bowmann-tok + elvezetőcső együttest nephronnak nevezzük. Kétféle nephron létezik.
Afferens és efferens arteriolák! Az efferens arteriola újra kapillárisokra oszlik. A kortikális nephronok a kéregben elágazva sűrű és gazdag érellátást biztosítanak a kéregben. A juxtamedulláris nephronok efferens arteriolái az elvezetőcsöveket követve futnak (vasa recta).
A glomerulusokban ultrafiltrátum keletkezik. A glomerulusnak az egyes anyagokra nézve azok méretével arányos a permeabilitása. A tubulusokban visszaszívás, illetve – a kortikális tubulusokban – további szekréció lehetséges.

==== Vese általános paraméterei ====

A vesék tömege 300-400 g, de a vesék a perctérfogat //20-25%-át// kapják, ezzel fajlagosan nagyob mennyiségű vért kap, mint az agy vagy a szív. Ez a vérátáramlás (Renal Blood Flow, 1200-1300 ml/perc) a filtrációhoz szükséges. (Renal Plasma Flow, 600-700 ml/perc) Percenként (GFR, Glomerule Filtration Rate) 120 ml filtrátum keletkezik.

A vesefunkciós paraméterek meghatározása:

Q<sub>artériás be</sub>=Q<sub>vénás ki</sub>+Q<sub>vizelet</sub>

U<sub>X</sub>*V=(P<sub>X(a)</sub>-P<sub>X(v)</sub>)*RPF

  * Vizelettel nem ürülő anyagok esetén P<sub>X(a)</sub>=P<sub>X(v)</sub> megegyezik, így a vizeletben nulla a koncentrációja.
  * Filtrálódó és szekretálódó anyagok esetén csak P<sub>X(v)</sub> lesz 0, így az eredeti képlet átrendezésével juthatunk az U<sub>X</sub>*V/P<sub>X(a)</sub>=RPF=C<sub>X</sub> összefüggéshez. (Ilyen anyag pl. a PAH, illetve néhány antibiotikum.) A C betű a clearance jele.
  * Csak filtrálódó anyagok (pl. a kis molekulatömegű inulin) esetén, amikor nincs szekréció és reabszorpció, a U<sub>X</sub>*V=[F]<sub>X</sub>*GFR  

P<sub>X(a)</sub>=[F]<sub>X</sub> képlet lesz igaz. U<sub>X</sub>*V/P<sub>x</sub>=GFR=C<sub>x</sub>

A PAH teljesen kiürül a vesében, ezért RPF=C<sub>PAH</sub>
Az RBF a hematokrittal korrigált RPF-érték, RBF=RPF/(1−Ht).

A kreatinin állandóan keletkezik és a vesében ürül. Viselkedésében nagyon hasonló az inulinéhoz, ezért a GFR-re következtethetünk az ürülésének üteméből. Egy bizonyos testtömegnél viszonylag állandó mennyiségű kreatinin keletkezik, így nagyon egyszerű számítással következtethetünk a GFR-re.

==== Keringés ====

A vesének sorba kapcsolt erei vannak. Afferens arteriola → glomerlus → efferens arteriols → kapilláris → véna. Az afferens és efferens arteriolák mint rezisztenciaerek vesznak részt a keringésben, ezeken a szakaszokon van jelentős vérnyomásesés. A glomerulusokban sokkal nagyobb a nyomás, mint a kapillárisokban általában, ~50 Hgmm. 

Ugyanakkor a második rezisztenciaerek miatt a vesék kapillárisrendszerben a legkisebb a nyomás, ~15 Hgmm, ez biztosítja a visszaszíváshoz szükséges Starling-erőket. A keringés szabályozásának biztosítania kell, hogy:

  * A glomerulusok kapillárisaiban ne emelkedjen túl magasra a nyomás.
Megnövekedett artériás középnyomás esetén az afferens arteriolák kontrahálnak (autoreguláció)
  * Egyenlő vérátáramlást a ~1,5 millió nefron számára.
  * A Na<sup>+</sup> konzerválását Na<sup>+</sup> hiány esetén

Na<sup>+</sup> hiány esetén csökken a tubulusan a reninszekréció. A renin a macula densán keresztül a granuláris sejteket angiotenzin termelésére készteti, ami az afferens és efferens arteriolák konstrikcióját okozza. Ez a hatás a plazma angiotenzin- koncentrációját növeli, ezért az egész szervezetben és így az összes nefronra hatással van.

Az ANP (Atrial Natriuretic Peptide) az afferens arteriolák dilatációját kiváltva serkenti a víz- és nátriumürítést.
  * (Nagyon nagy) vészhelyzetben a vese perctérfogata csökkenhessen, hogy a létfontosságú szervek megfelelő mennyiségű vérhez jussanak.

Nagyfokú szimpatikus izgalom hatására vagy vérnyomásesés hatására a granuláris sejtek a renin → angiotenzin útvonalon keresztül késztetik az arteriolákat konstrikcióra.

==== A juxtaglomeruláris apparátus ====

A disztális tubulus kezdete hozzáfekszik ahhoz a glomerulushoz, ahonnan kiindult. A macula densa a juxtaglomeruláris apparátus része. A NaCl konentrácit érzékeli, ennek emelkedésekor kontrahál az afferens arteriola, csökken a GFR. Ezzel a filtrátum tubulusban töltött ideje szabályzódik, így szabályzódik a filtrátum NaCl tartalma. Egy juxtaglomeruláris apparátus ezen szabályozása csak az adott nephronra van hatással. A simaizomsejtek gap junctionnal kapcsolódnak a granuláris
sejtekhez.

==== Az arteriolák konstrikciójának következményei ====

  * Az afferens arteriolák konstrikciója az aferens arteriolákon nagy nyomásesést hoz létre. Így a glomeruélusokban alacsonyabb lesz a nyomás, ez kisebb mennyiségű filtrátum képződéséhez vezet.
  * Az efferens arteriolák konstrikciójának hatására emelkedik a glomerulusok nyomása, így nő a filtrátum mennyisége.