====== Egyes szervek vérkeringése II. ====== * 2012. 11. 6. * Előadó: Dr. Toszt Hilda ==== Coronariák ==== **1. Mechanikai**, lásd [[áok:targyak:orvosi_elettan_a-d:szervek_verellatasai|Előző előadás]] **2. Kémiai** pO2 csökken, pCO2 nő, [laktát] nő, pH csökken, [K+]EC nő, [Adenozin] nő - **vazodilatációt** okoznak **3. Idegi** Izolált koronárián NA/A hatás enyhe //vazokonstrikciót// okoz. Ennek magyarázata, hogy az erekben α1 receptor mellett jelentős mennyiségű β2 receptor található fiatalkorban. A kor előrehaladtával az α1 receptorok száma meghaladja a β2-ét, ezért idősebb korban a szimpatikus hatás nagyobb vazokonstrikcót vált ki. Acetilkolin hatására (a keringésben nincs acetilkolin, csak kísérletesen): M1,3 - Gq - [Ca2+] nő - eNOS - [NO] nő - //vazodilatáció// Indirekte a plexus cardiacus ingerlésének hatására nagyon erőteljes //vazodilatáció// jön létre a coronariákban. Szimpatikus hatásra a szív munkája fokozódik, ennek hatására a metabolikus hatásra jön létre a vazodilatáció. Általános szimpatikus ingerre még jobban nő a szív munkája, mert a TPR is megnő. Vagus-ingerlés hatására a szívfrekvencia csökken. A szívciklus ideje megnő. Nő a diasztolé ideje, így több idő áll rendelkezésre a vénás telődésre, nő a preload. A nagyobb preload miatt enyhén nő a szív munkája, ami enyhe vazodilatációt okoz. **4. Autoreguláció** Izolált koronária teljesen általános autoregulációt mutat. In vivo koronária kisebb autoregulációt mutat, mert az artériás vérnyomás növelésével a szív munkája is nő, így a metabolikus hatás is látszik a diagramon. A szív oxigénigénye a perctérfogat növekedésének köbgyökével arányos, míg a TPR-rel körülbelül egyenesen. A __Robinson-indexszel:__ O2 igény=f*psystole; 1 egység=72*120 ==== Vázizom ==== * Súly: 38-40 kg * Átáramlás: 1-5 ml/100g/perc (nyugalomban) * AVDO2 = 60 ml/l A vazomotor tónus felfüggesztésével az átáramlás körülbelül a háromszorosára nő, a miogén tónus felfüggesztésével további hétszeres (tehát összesen 21*) növekedése érhető el. === Szabályozás === **1. Mechanikai** A maximális összehúzódás 15%-a érezhetően összenyomja az artériákat, 50%-os erővel történő összehúzódás teljesen elzárja az artériás keringést. Ritmikus összehúzódás hatására a relaxáció alatt a metabolitok felhalmozódásának hatására erősen fokozódik az átáramlás, így az átlagos átáramlás is nő. **2. Kémiai** pO2 csökken, pCO2 nő, [laktát] nő, pH csökken, [K+]EC nő, [Adenozin] nő - //vazodilatációt// okoznak, kiemelt a //laktát// szerepe **3. Idegi** Szimpatikus noradrenerg receptorok és a keringő adrenalin inger hatására nincs vazokonstrikció, mert az itt jelen levő sok β2-receptor kivédi az α1-receptorok vazokonstriktor hatását. A ereknek hypothalamikus eredetű, szimpatikus kolinerg beidegzése van, ami //vazodilatátor// hatású. (Feltételes reflexes vazodilatáció; a munkavégzés előtti keringésfokozódást okozhatja. / Emocionális syncope: erőteljes érzelmi inger hatására erőteljes vazodilatáció jöhet létre a vázizmokban, ami ájulást okoz ~ tetszhalál mint védekezési módszer. Ezek csak elméletek.) **4. Egyéb** A sarcolemmában neuronális NO-szintáz található, amit az intracelluláris [Ca2+] stimulál, ez hozzájárul a //vazodilatációhoz.// ==== Bőr ==== * Teljes felszín: 1,67 m2 (a súlyát különböző okokból nem igazán lehet megadni) * Átáramlás: 1-150 (!) ml/perc/100g * AVDO2: 20-30 ml/l (a bőr metabolikus aktivitása alacsony, a bőr nem erre való.) Akrális régióra (alkar, lábszár, kéz, láb, fej; ami a ruházat alól kilóg) és nem akrális régióra oszthatjuk. (előadás ábrája) === Akrális keringés === * //Nutritív keringés// - Mechanikai szabályozás nincs - Metabolikus szabályozás van, reaktív hyperaemia figyelhető meg. - Idegi szabályozás: α1 noradrenerg //szimpatikus// szabályozás * A //non-nutritív keringés// az arteriovenosus söntökön keresztül megvalósuló keringést jelenti, itt nincs anyagtranszport - Mechanikai szabályozás nincs - Metabolikus szabályozás nincs - Idegi szabályozás: α1 noradrenerg //szimpatikus// szabályozás, ennek a hőszabályozásban van szerepe. A bőrfelület színét a vénás plexus vére adja. === Nem akrális keringés === * Mechanikai hatás nincs * Metabolikus hatás nincs * Idegi szabályozás: α1 noradrenerg //szimpatikus// szabályozás; A verejtémirigyek szimpaikus kolinerg beidegzéssel rendelkeznek. A verejtékmirigyek kallikreint termelnek, ami bradykininné alakulva vazodilatátor hatású === Hőszabályzás === A hőközpont információt kap az átáramló vér hőmérsékletéről, a bőr thermoreceptoraitól és a belső szervek thermoreceptoraitól. Hideg hatására nő a hőtermelés és a bőr arteriovenosus söntjein csökken az áramlás, így a hőleadás is csökken (a bőr lehűlésével csökken a grádiens a bőr és a környezet között). Ez megfigyelhető mind az akrális, mind non-akrális területen. Hidegben az α1-receptorok érzékenysége is nő, így még nagyobb **vazokonstrikció** jön létre. Nagy hideg hatására paralitikus vazodilatáció jön létre, mert a bőrben futó arteriolák simaizmában leáll az anyagcsere, elernyednek. A hemoglobin nem deoxigenálódik; a bőr ilyen helyzetben kipirul. Meleg hatására csökken a hőtermelés, valamint a bőrben vazodilatáció jön létre, mert csökken a noradrenalin-felszabadulás. Nő a verejtékmirigyek aktivitása, ami még nagyobb **vazodilatációt** hoz létre. Az α1 receptorok érzékenysége is csökken, ennek hatására gátolt a vazokonstrikció. Extrém meleg vazokonstriktor hatású, mert fájdalomérzetet kelt, ami a noradrenalin-felszabadulást növeli. Hipovolémiás sokkban (nagy mennyiségű vérvesztteség esetén) a beteg fázásra panaszkodhat, de nem szabad felmelegíteni, mert ezzel a bőr vazodilatációját okoznánk, ami (akár végzetes) vérnyomás-eséshez vezetne. **Axonreflex** Az axonokon a normális iránnyal ellentétesen terjed az ingerület. Ezek a hízósejtekből hisztamint, a thrombocytákból szerotonint szabadítanak fel, valamint segítik kininogénből bradykinin felszabadulását. Ezek a hatások vazodilatációt okoznak, növelik a kapillárisok permeabilitását (7 TM - Gq - [Ca2+]endothel nő - endothel kontrakciója), valamint a fájdalomérző idegvégződéseket szenzitizálják. ==== Splanchnikus terület ==== **Máj:** * Tömeg: 1.5 kg * Átáramlás = 1500 ml/perc. Ebből 25%-ot az a. hepatica (90-100 Hgmm), 75%-ot a vena portae (10-12 Hgmm) szolgáltat. A két vér a májsinusoidokban keveredik, itt a nyomás 8-10 Hgmm. Ebből következik, hogy a v. hepatica nyomása szokatlanul alacsony, 5-6 Hgmm. Az átáramlás minimális értéke 8 ml/perc/100g, ezt az idegi szabályozás okozza. A maximális érték 250-300 ml/perc/100g, ezt a kémiai szabályozás okozza. * AVDO2 = 40 ml/l === Szabályozás: === * Mechanikai szabályozás nincs * Kémiai szabályozása általános, a felszívás hatása jelentős. * Idegi szabályozás - Paraszimpatikus hatás fokozza a metabolikus hatást. - Szimpatikus hatásra noradrenerg α1 mediált //vazokonstrikció// jön létre. A szimpatikus hatás gátolja a tápcsatorna aktivitását is, ami a metabolikus hatást is kivédi.