====== A pajzsmirigy működése ====== A pajzsmirigy klinikai jelentősége nagy, mert tapintása által értékes információkat nyerhetünk. ===== Szerkezete ===== Működési egysége a köbhámsejtek által határolt **folliculus**, melynek lumenében homogén, eozinofil massza, a **kolloid** található. Hyperfunkciós pajzsmirigyben a kolloid mennyisége lecsökken, és a hámsejtek hengeressé válnak. Hypofunkció esetén a változások ellentétesek. ===== Termelt hormonok ===== A pajzsmirigy tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) termel. A tiroxin teljes neve a 3,5,3',5'-tetrajód-tironin, míg a trijód-tironiné a 3,5,3'-trijód-tironin. Mindkettő hatásos, de a T3 hatása erősebb. A T4 T3-ná tud alakulni. A reverz T3 (amelynek a belső gyűrűjéről hiányzik a jód) hatástalan. ==== Bioszintézis ==== - A szintézis a follikulusba szekretált thyreoglobulin fehérje láncában található tirozin jódozásával kezdődik, így először **MIT**((Monojód-tirozin)), majd **DIT**((Dijód-tirozin)) oldalláncok alakulnak ki. - Két DIT-oldallánc **kondenzációjával** T4 keletkezik. MIT és DIT kondenzációjával T3 hormonhatással nem rendelkező reverz T3 keletkezhet. Ezek még mindig a thyreoglobulinhoz rögzítve, annak oldalláncaiként vannak, így **hormonhatással nem rendelkeznek**. - A kész thyreoglobulin endocytosissal felvevődik a follikulust határoló sejtekbe. A vezikulában proteázok szabadítják fel a T3-t és T4-t. - A kész pajzsmirigyhormonok - lipofil jellegük révén - passzívan, diffúzióval kerülnek a véráramba. A hormonszintézishez jódra van szükség. A pajzsmirigy follicularis hámsejtjei NIS((Na-I-symporter)) segítségével, másodlagosan aktív transzporterrel veszik fel a jodidiont, nagy intracelluláris jodidkoncentrációt felépítve. A T/S hányados (a pajzsmirigysejt és a szérum jodidkoncentrációjának hányadosa) elérheti a 20-30-as értéket is. A jodidionok passzív transzporteren (pl. pendrin) keresztül a follikulus lumenébe kerülhetnek. A jód beépüléséhez a jód aktivációjára van szükség. Az aktivációhoz a Duox2 NADPH-oxidáz enzim H2O2-t termel. Ezután a thyreoperoxidáz ezzel különböző mértékben oxidált reaktív jódszármazékokat hoz létre. A Duox2 és thyreoperoxidáz (TPO) enzimek hiánya súlyos hypothyreózist hoz létre. A thyreoglobulin-emésztése során félkész intermedierek is keletkeznek, amelyeket **dejodinázok** bontanak le, így a jód visszakerülhet a körforgásba. ==== A jód anyagcseréje ==== Minimálisan 50-100 μg szükséges naponta. Ha a jódbevitel tartósan alacsonyabb ennél, pajzsmirigy-alulműködés jön létre. Az átlagos jódbevitel körülbelül 400 μg naponta. A felvett jód nagy része a vizelettel távozik. ~60 μg jód fordítódik átlagosan naponta hormonszintézisre. A pajzsmirigy - hormontermelésének mechanizmusa következtében - normális esetben 7500 μg jódot tartalmaz, ezért az elégtelen jódbevitel vagy pajzsmirigybetegségek hosszú lappangási idő múlva mutatnak csak tüneteket. > Az elégtelen jódbevitel a tengerektől távoli területeken komoly népegészségügyi probléma. **Endémiás jódhiánynak** nevezzük az ilyen, földrajzi területhez köthető, egész lakosságot sújtó jódhiányt. Ezek az állapotok jód mesterséges adásával elkerülhetők (pl. konyhasó jódozása). ==== A hormonszintézis gátlása ==== === Jodidionok felvételének gátlása === * Perklorát (ClO4-) > A transzporterhez kötődik. * Pertechnetát (TcO4-) > Diagnosztikában van nagy szerepe, a transzporteren átjut, ellentétben a perkloráttal. * Tiocianát (SCN-) > A transzporteren átjut, így kompetál a jodidionokkal. A manióka sok cianidot tartalmaz, amely tiocianáttá metabolizálódik, így okoz pajzsmirigy-alulműködést. === Thyreoperoxidáz (TPO) gátlása === * Tiourea-származékok (pl. propil-tiouracil) * Szulfonamidok === Egyéb === Nagy mennyiségben (>2mg) a jodidionok gátolják a hormonszintézis több lépését is. Ez a Wolf-Chaikoff-effektus.