====== Mikrocirkuláció II. ======
* 2012. 10. 27.
* Előadó: Dr. Várnai Péter
A kapillárisfalon keresztüli transzportnak három módja van:
**1. Diffúzió**
Hajtóereje a koncentráiókülönbség; J=DA/ΔX * Δc
A kapillárisfalra egy módosított képletet használunk: J=PK*S*(c1-c2)
//Az átjutó anyagok típusai://
* Lipidoldékony anyagok: O2, CO2, szteroidok... Az endothel sejtmembránján keresztül.
A Krogh-cilinder annak a modellje, hogy egy kapilláris mekkora területen biztosít elegendő oxigént. (a kapilláris körüli képzeletbeli henger) Az oxigén mennyiségét az oxigén parciális nyomásával adjuk meg. Az oxigén parciális nyomását meghatározó tényezők:
- Az artériás pO2
- Az O2 felhasználás mértéke
- Távolság a kapilláristól
- Véráramlás mértéke
Alig működő szövet (pl. nyugalomban levő izom) esetén az oxigénfelhasználás kicsi, ezért a Krogh-cilinder sugara nagy lesz, így kevesebb kapilláris is el tudjalátni az izmot. Az izom működése során az oxigénfelhasználás megnő, így a Krogh-sugár lecsökken, több kapilláris szükséges.
* Vízoldékony anyagok: glukóz, urea, ionok
Paracellulárisan jutnak át a pórusokon vagy pinocytotikus csatornákon.
Minél nagyobb a méretük, annál kisebb permeabilitással jutnak át. Az átjutás felső mérethatára 60 kDa. (Az albumin molekulatömege 62 kDa, ezért az már nem jut át)
Kismolekulákra nagyon nagy a permeabilitás; ezért ezek szinte akadálytalanul, nagyon kis koncentrációkülönbség hatáára átjutnak; a kapillárison átjutó mennyiséget a rendelkezésre álló anyag mennyisége szabja meg (flow-limitált transzport)
A nagyobb molekulák transzportjának sebességét a permeabilitás szabja meg; itt a diffúzió-limitált tranzportról beszélünk.
**2. Pinocitózis**
Nagyobb molekulák, lipoproteinek átjutását biztosítja
**3. Hidrodinamikai folyadékcsere**
Az interstitiumban szabad folyadékcseppek elvétve fordulnak csak elő; felszaporodásukkor ödémáról beszélünk.
A víztranszport irányának megfelelően beszélhetünk filtrációról vagy (re)abszorpcióról.
A víztranszport hajtóerejét __Starling-erőknek__ hívjuk, ezek a következők:
- A kapilláris hidrosztatikai nyomása (Pc); kifelé hajt
- Az interstitiális hidrosztatikai nyomás (Pi); befelé hajt
- Kolloid (!) ozmotikus nyomás (Onkotikus nyomás) a kapillárisban (πc); befelé hajt
- Kolloid (!) ozmotikus nyomás (Onkotikus nyomás) az interstitiumban (πi); kifelé hajt
Az effektív filtrációs nyomást (Peff) megkaphatjuk: Peff=(Pc-Pi)-σ(πc-πi) (a σ a fehérjék rejekciós hányadosa: folytonos kapilláris esetén ez 0,75-0,95.) Ha az effektív filtrációs nyomás pozitív, filtráció van, ha negatív, (re)abszorpció. A nyomások mérése nagyon nehéz, és minden szövetre más interstitiális érték jellemző. A kapillárisokban is folyamatosan változik a nyomás az arteriolák és venulák aktivitása miatt. A számoláshoz 35 Hgmm (arteriolás vég) és 12 Hgmm (venulás vég) fogunk használni, iterstitiális nyomás: 1 Hgmm.
Az onkotikus nyomás könnyen számítható, középértékei: πc = 25 Hgmm, πi = 5 Hgmm
Az onkotikus nyomás 80%-áért az albuminok, 20 %-áért a globulinok, és 1%-áért a fibrinogén felelős.
Peff, arteriolás = (35 Hgmm-1 Hgmm)-(25 Hgmm-5 Hgmm)=14 Hgmm - filtráció
Peff, venulás = (12 Hgmm-1 Hgmm)-(25 Hgmm-5 Hgmm)=-9 Hgmm - reabszorpció
Az átjutó anyagmennyiség:J=Kfc * Peff (Kfc: filtrációs koefficiens)
A filtrációs koefficiens a kapilláris felületétől, a fal permeabilitásától etc. függ, kapillárisonként igen változó. (Agyban nagyon kicsi, bélben nagy, izomban közepes érték.) Az endothelsejtek képesek a pórusok méretnének változtatására, így a filtrált anyag mennyiségét is erősen befolyásolhatják. A filtráció mértéke összesen kb. 20 ml/perc, ennek 90%-a, 18 ml/perc reabszorbeálódik.