====== A mellékvesekéreg működése II. ====== ===== A mellékvesekéreg-hormonok hatásai ===== ==== Tüdő ==== A tüdőben a kortizol serkenti a 2. típusú pneumocyták érését. Ez a magzat fejlődésének utolsó szakaszaiban fontos, mivel ezek a sejtek termelik a surfactantot. ==== Gyulladásgátló és immunszuppresszív hatások ==== A kortizol gátolja a gyulladásos mediátorok, pl. a citokinek felszabadulását. * A PLA2 és COX2 gátlásával csökkenti a prosztaglandinok és leukotriének szintézisét. * Csökkenti a makrofágok IL-1 szekrécióját * A nyirokszövet sorvadását, a T-lymphocyták apoptózisát okozza. Így az MHC II. kifejeződése és az antigénprezentáció is csökken. * Gátolja a proteolitikus enzimek felszabadulását a lizoszómákból. * Stb. > A kortizol gátolja az allergiás-anafilaxiás reakciókat, ezért életmentő hatású lehet, de az immunrendszer elnyomásával súlyos fertőzésveszélyt okoz. ==== Csontszövet ==== A glukokortikoidok csökkentik az osteoblastok aktivitását. Ezen kívül csökkenti a kollagénszintézist, és serkenti a RANKL kifejeződését, ami osteoclast-aktiválódáshoz és így a csontállomány leépüléséhez, **osteoporosishoz** vezet. Csökkenti a vérplazma Ca2+-koncentrációját, így fokozza a parathormon felszabadulását, amely szintén osteoporosishoz vezet. ==== Androgén hatások ==== A glukokortikoidok és bomlástermékeik **androgén hatással** rendelkeznek. Mellékvesekéreg-daganat a nőbetegek szőrzetét férfias jellegűvé változtathatja. ==== Idegrendszeri hatások ==== Glukokortikoidok szükségesek, hogy a mellékvesevelőben noradrenalinból adrenalin keletkezhesen. Aldoszteron-injekció magas vérnyomást okoz. A kortizol szükséges a szinaptikus plaszticitáshoz, így a **memória** működéséhez és megőrzéséhez. A magas kortizolszint étvágytalansággal jár, és visszaszorítja a GnRH termelését, így szexuális diszfunkciót okoz. ===== Szteroidhormonok bioszintézise ===== A szteroidhormonok **nem tárolódnak**. Így a szteroidhormonoknak nem az elválasztása, hanem termelése szabályozódik a szintetizáló enzimek kifejeződése által. A hormontermelő sejtekben koleszterinészterek raktározódnak lipidcseppekben. A hormontermelést serkentő hormonok (trophormonok) hatására aktiválódik a hormonszenzitív lipáz. A lipáz felszabadítja a koleszterint a mitokondriumokból. ACTH serkenti a StAR fehérje kifejeződését, amely a koleszterin mitokondriális transzportját végzi. Ugyanez a hatása az angiotenzin II-nek. Lásd a feltöltött előadást a bioszintetikus útvonalakért! A kortizol és aldoszteron szintézisének végső lépését a 21-hidroxiláz katalizálja. Ennek defektusakor magas ACTH-szint lép fel, ami a bioszintézist az androgén hormonok (DHEA) termelése felé tolja el. A 11-β-hidroxiláz defektusakor hipertónia alakul ki. ==== Szekréció, szállítás, hatásmechanizmus ==== Az aldoszteron elválasztása századrésze a kortizolénak. A kortizol a plazmában specifikus kötőfehérjéhez, transzkortinhoz kötődik, míg az aldoszteron csak nem specifikusan, albuminhoz kötődik, így igen gyorsan bomlik. A lebontásban a máj és vese vesz részt. > Szimpatikus aktivitásfokozódásra csökken a máj keringése, így az aldoszteron lebomlása csökken, másodlagosan magas aldoszteronszint alakul ki. A szteroidhormonok citoszolikus (magi) receptorhoz kapcsolódnak, amelyek a transzkripciót szabályozzák, így fehérjék termelését serkentik vagy gátolják. Ez egy lassú mechanizmus. Működhet maga a citoszol-receptor transzkripciós faktorként, vagy egy citoszolban levő transzkripciós faktorhoz kötve gátolhatja az az által serkentett gének transzkripcióját. === Prereceptor specificitás === Az I. típusú mineralokortikoidreceptor aldoszteront és kortizolt egyformán köt, de a mineralokortikoidok célsejtjeiben a kortizolt még a receptorhoz kötődés előtt a 11-β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz lebontja. > A 11-β-OH-SDH hiánya látszólagos mineralokortikoid-túltermelési szindrómát okoz. A medvecukorban található licoris gátolja ezt az enzimet. ==== A kortizol elválasztásának szabályozása ==== Az ACTH receptora a mellékvesekéregben a 2-es melanokortin-receptor (MC-R2). A mellékvesekéreg túléléséhez szükséges az ACTH jelenléte. Magas ACTH-koncentráció a keratinocyták MC-R1 receptorához is köt -> a keratinocyta a saját POMC-peptidjéből melanocyta-stimuláló hormont (MSH) hasít ki, és parakrin módon serkenti a melanocytákat. Ez okozza az Addison-kóros bronzbőrűségét. A hypophysis ACTH-elválasztását idegrendszeri hatások (CRH és AVP) és negatív feedback-körök szabályozzák. A hypothalamus veszélyre reagálva növeli a CRH és AVP termelését: * Közvetlenül befolyásolja * [Glükóz] * Ozmotikus nyomás * Hőmérséklet * Toxinok * Agytörzsön keresztül befolyásolja * Hypotonia * Hypoxia * Limbikus rendszeren keresztül * Nucleus suprachiasmaticus (cirkadián ritmus) révén Természetesen veszélyhelyzetekben is működik a negatív feedback, így nem lesz nagyon magas a kortizolszint. ==== Az aldoszteronelválasztás szabályozása ==== Só- és vízháztartási és keringési változások és stressz fokozza az aldoszteron szekrécióját. Fiziológiásan serkent: * K+ * Angiotenzin II * ACTH (Csak átmeneti hatás) * Acidózis Fiziológiásan gátol: * ANP((Pitvari natriuretikus hormon)) A glomerulosasejteken 1 mM [K+]-emelkedés jelentős Ca2+-jelet hoz létre. Diétában, izommunkában, szövetsérüléskor és veseelégtelenségben van ennek szerepe. Az angiotenzin II serkentő hatása akut folyadékvesztéskor jelentkezik. (Vérzés, verejtékezés, hasmenés, orthostasis, a. renalis szűkülete, ascites, ödéma) ==== Az androgénelválaszás szabályozása ==== Az androgénelválasztást valószínűleg POMC((Proopiomelanokortin))-termék szabályozza. ==== Stressz ==== * Cannon-féle vészreakció * Selye: a stressz nem specifikus válasz a szervezet épségét fenyegető hatásokra. A válaszreakció során nő a perctérfogat, glukóz és FFA mobilizálódik. Endorphinok szabadulnak fel. CSökken a GnRH-szekréció és az immunválaszok. A kortizol permisszív hatással van az ér simaizmain noradrenalin és ATII receptor expressziójára, a máj glikogénraktárának feltöltésére.