====== Az intermedier anyagcsere szabályozása III. ====== ===== Glukokortikoidok ===== Az emberben a legnagyobb jelentőséggel rendelkező glukokortikoid a **kortizol**. ACTH hatására termelődik a mellékvesekéregben. Stressz hatására az ACTH-szekréció, így a kortizolszekréció is fokozódik. A stresszhatást sok dolog létrehozhatja, és a stressznek ez csak az egyik hatása. ==== A glukokortikoidok, így a kortizol hatásai ==== * **proteolízis** a szövetekben, szabad aminosavak felszabadítása * Glukoneogenezis fokozása, a részt vevő enzimek expressziójának fokozódása * Az inzulinérzékenység csökkenése, az inzulinhatás gátlása főleg az inzulinreceptor tirozin-kináy aktivitásának gátlása útján. * Plazmamembrán GLUT4 transzporter-tartalmának csökkenése * Foszfodiészteráz gátlása -> cAMP-szint növelése * β-receptorok expresszióját fokozza, így megengedi a glukagon hatását. > Mellékvesekéreg-elégtelenségben a szervezet nem csak a kortizol hiánya miatt lesz hipoglikemiás, hanem a glukagon hatásának elmaradása miatt is. === Izomszövet === Az izomszövet kortizol hatására nem használ fel glukózt, hanem ketontesteken és FFA-n él. Ilyenkor intenzív proteolízist folytat. === Zsírszövet === A kortizol a zsírszövetben lipolízist és szabad zsírsavak felszabadítását indítja el, és itt is gátolja a glukóz felhasználását. Nem minden zsírszövetre fejt ki azonban ugyanolyan hatást a kortizol: * A subcutan zsírszövetre igazak az előzőekben elmondottak * Az abdominalis zsírszövet anyagcseréje más; ebben nem indukálódik lipolízis glukokortikoidok hatására. > Glukokortikoid-többletben a subcutan zsírszövet lebomlik, de az abdoinalis zsírszövet megmarad. === Máj === Kortizol hatására a máj intenzív glukoneogenezisbe és ketontestszintézise kezd; ennek alapanyagai a felvett fehérjék, zsírsavak és glicerin. Kortizol hatására azonban a **glikogénszintézis** is fokozódik, ez egy olyan hatás, ahol a **kortizol hatása megegyezik az inzulinéval!** > A máj méregtelenítő funkciója függ a glikogénszintjétől (glukuronidáció), így különböző mérgezésekkor glukokortikoidot is szokás adni a máj funckiójának segítésére. ===== Növekedési hormon, GH ===== Elválasztását serkenti: * hypoglikemia * aminosavak Gátolja: * Glukóz * Szabad zsírsavak A novekedési hormonnak **direkt** és **áttételes** hatásai (IGF-1-en keresztül) vannak. ==== A GH direkt hatásai ==== * Inzulinérzékenység csökkentése * Pancreas α-sejtjének serkentése -> glukagonszekréció fokozása * Zsírszövet glukózfelvételének csökkentése, lipolízis serkentése * Máj protein- (IGF- ) szintézisének serkentése Magas GH-szint esetén ezek a hatások dominálnak. ==== A GH indirekt hatásai ==== Ha a növekedési hormon aminosavak szintje miatt szeretálódik (azaz nem hipoglikemia, ilyenkor rendszerint inzulin és kortizol is jelen van), az indirekt hatások dominálnak. Ez főleg növekedés, az aminosavak felvétele -> fehérjeszintézis serkentése. ===== Az intermedier anyagcserére ható egyéb hormonok ===== ==== Pajzsmirigyhormonok ==== A pajzsmirigyhormonok (T3((trijód-tironin)), T4((tiroxin))) igen hidrofób anyagok, így kötőfehérjéhez kapcsolódnak a plazmában. A plazma-tiroxinszint így nehezen változik, gyors szabályozást ezzel létrehozni **nem lehetséges**. Aktív formája a T3, ez a májban alakul át T4-ből.((A [[pajzsmirigy_1#Termelt hormonok|pénteki előadás]]ban ez másképpen hangzott el.)) Hatásai: * Lipolízis, glukoneogenezis, glukózfelszívás fokozása * Proteinszintézis és lebontás serkentése * Katekolaminok hatásának erősítése * Inzuinérzékenység csökkentése ==== Androgének, ösztrogének ==== Elsősorben lipid- és fehérjeanyagcserére hatnak. Az intermedier anyagcserével és tápanyagellátással kölcsönösen hatnak egymásra. ==== Adipocytokinek ==== Az abdominalis zsírszövet termeli őket. ===== Étkezéssel kapcsolatos hormonális változások ===== ==== Szénhidrátban gazdag táplálék felvételekor ==== * Vér glukózszintje emelkedik a glukóz felszívásával * Inzulinszekréció nő egyrészt a glukózkoncentráció növekedése, másrészt a bél által termelt GIP ((Glukóz-dependens intesztinális peptid))/GLP((Glukagon-like peptid)) hatására * A glukagonszekréció csökken ==== Aminosavban / fehérjében gazdag ==== * A vér aminosavszintje növekszik * Az inzulinszint megemelkedik, hogy az aminosavak eliminálódhassanak * A glukagonszint is megemelkedik, hogy az inzulin indukálta glukóz-eliminációt ellensúlyozza. ==== Vegyes táplálkozás ==== Vegyes és gyakori táplálkozáskor az inzulinszint együtt fog mozogni a táplálékfelvétellel, a glukagon - mivel kétirányú erő hat rá - nem változik jelentősen. ===== Éhezés hatásai az intermedier anyagcserére ===== Feladatok: * Obligát glukózfelhasználó sejtek igényeinek kielégítése * Töbi szövet számára más tápanyagok biztosítása * Energiafelhasználás csökkentése * Tápanyagok igény szerinti módosítása ==== Éhomi állapot ==== A máj (75%-ban glikogénből, 25%-ban aminosavakból) glukózt állít elő az obligát glukózfelhasználók számára. A zsírszövet zsírsavakkal látja el a többi szervet. A vérplazma glukózszintje nem változik. A glukagonszint emelkedik, a kortizolszint nem változi, de hiánya súlyos anyagcserezavart okoz. ==== Rövidtávú éhezés (24-72 óra) ==== A máj glikogénraktárai kimerültek. A glukózt immár 100-ban aminosavakból állítja elő. A zsírszövet zsírsavaival nem csak a többi szervet látja el, hanem a máj ketontestjeinek szintéziséhez is hozzájárul. Az inzulinszint leesik, a glukagon- és adrenalinszint megemelkedik. ==== Hosszútávú éhezés ==== A ketontestek mennyisége megnő, az agy ilyenkor az energiaigényének felét képes ezekől fedezni. A glukoneogenezis és így a proteolízis mértéke csökken. Hormonális változások: megjelenik a GH, a T3 szintje csökken, hogy az anyagcsere lassuljon. Megterhelésre, stresszre adott hormonális változások igen hasonlóak az éhezésre adott válasznak, de mivel itt ez a **primer** változás, itt **emelkedik a vércukorszint, a FFA és ketontestek szintje**. Fokozott munkavégzés hatására is ugyanez történik, de itt a többlettápanyagok fel is használódnak. ===== Anyagcserebetegségek ===== ==== Diabetes mellitus, I. típus ==== Főként fiatalkorban alakul ki, ezért **juvenilis diabetes**nek is nevezik. A betegséget a pancreas β-sejtjeinek autoimmun pusztulása okozza. Ha a sejtek több, mint 60%-a pusztul el, létrejön az **exogén hyperglikemia**. Ilyenkor az éhomi állapotban normális vércukorszint jellemző, de glukóz bevitelére igen nagy vércukorszint-emelkedés jön létre. Ennél nagyobb mértékű pusztulás **endogén hyperglikemiát** okozhat, amelyben már az éhomi glukózszint is magas. Ilyenkor - bár magas a glukózszint - csak az obligát glukózfelhasználó szövetek égetnek glukózt. A májba ugyan bejutna a glukóz, de a máj is glukózt termel, mert a glukagon van túlsúlyban. A zsírszövet élénk lipolízist folytat. Az α-sejt inzulin hiányában nem képes glukózszenzor-funkciójának ellátására, így folyamatosan azt hiszi, hogy kevés glukóz van, ezért növekedik a glukagonszekréció is. Az I. típusú diabetes terápiájában **inzulint adnak**. Tünetek: * A vesében ozmotikus diurézis jön létre, így fokozott szomjúság és elektrolitvesztés (főleg Na+) lép fel. * A ketontestek felszaporodása ketoacidózist okoz. Erre létrejön egy respiratorikus kompenzáció. * A beteg hányással további folyadékot veszíthet * Ezek következménye lehet az **ájulás**. A diabetes diagnosztikai módja korábban a **vércukorterhelési görbe** felvétele volt. A mai vizsgálat során csak az éhomi vércukorszintet és a terhelés utáni 2 órás vércukorszintet mérjük. * Ha az éhomi érték 6.1 mM alatt van, az illető egészséges. * Ha 7.0 fölött van, megállapítják a diabetest * Ha a két érték között van, elvégzik a terheléses vizsgálatot: * Két órával a terhelés után 11.1 mM fölötti értéknél megállapítják a diabetest * 7.8 mM alatt a vizsgált személy egészséges * A két érték között a glukóztolerancia sérült, de ez még nem diabetes. A vizsgálatot megelőző több hónapos glukózszintje jól jellemezhető a hemoglobin glikáltságának mértéke. A diabetes hatására létrejövő hemoglobin-glikáció erősen emeli a myocardialis infarctus és perifériás érbetegségek kockázatát. ==== Diabetes mellitus, II. típus ==== A II. típusú diabetes nagyon gyakran együtt jár más típusú elváltozásokkal is. Elhízott emereknek sokkal több inzuint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy vércukorszintjüket normális értékre hozzák. Az **inzulinrezisztencia** és **inzulinhiperszekréció** korrelációt mutat a BMI((Testtömegindex, body mass index))-vel.