====== Az EKG alapjai ====== ===== Elektrofiziológiai alapok ===== ==== Kamrai szívizomsejt AP-je ==== * a lényege, hogy a Na beáramlása depolarizál, a K kiáramlása repolarizál, míg a Ca beáramlása alakítja ki a platót 0. gyors Na-beáramlás - lassú Ca-beáramlás, K-kiáramlás (plató) - gyors K-kiáramlás - nyugalmi potenciál ==== EKG-hullámok keletkezése ==== * akkor keletkezik pozitív kitérés egy adott elvezetésben, ha a depolarizáció az elektróda felé halad * megj: vagy a repolarizáció az elktróda felől halad? (pl T hullám) ===== EKG-elvezetések ===== ==== Einthoven-féle bipoláris végtagi elvezetések ==== * ezeknél a három mért végtag (JK, BK, BL) közül csak kettő között mérünk * az I-es elvezetés legfelül van, a két kar között * ez oldalirányból tekint a szívre, a bal kar felől, vagyis a hexaaxiális rendszer 0˚-áról (szemből 3 óra) * a II-es van jobbról, a JK és a BL között * ez a bal láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 60˚-áról (szemből 5 óra) * a III-as van balról, a BK és a BL között * ez a jobb láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 120˚-áról (szemből 7 óra) ==== Goldberger-féle unipoláris végtagi elvezetések ==== * ezeket aVR, aVL, aVF jelöli * az 'a' az ''augmented'' rövidítése * az aVR -150˚-os szögben néz a szívre, vagyis 10 óránál * az aVL -30˚-os szögben néz a szívre, vagyis 2 óránál * az aVF 90˚-os szögben néz a szívre, vagyis 6 óránál ==== Mellkasi és dorsalis elvezetések ==== A mellkasi elvezetések jelzése: V1-V6. Az egyes elvezetések felhelyezése: * V1: 4. intercostalis tér, a sternumtól jobbra * V2: 4. intercostalis tér, a sternumtól balra * V3: középen a V2 és a V4 között * V4: 5. intercostalis tér, a medioclavicularis vonalban * V5: a V4 és V6 közé, az elülső hónaljvonalban * V6: 5. intercostalis tér, a középső hónaljvonalban A dorsalis elvezetéseket ritkán használják. Jelzésük: VD1-VD3. Helyük: (kb.) * VD1: a spina scapulae szintjében, a középvonal és a scapula medialis széle közötti vonalon * VD2: az angulus inferior scapulae alatt, a VD1-gyel azonos függőleges vonalban * VD3: valahol az L1 magassága körül, a fentiekkel egy vonalban ==== Az elvezetések orientációja a szívhez képest ==== * aVL 2 óra * I 3 óra * II 5 óra * aVF 6 óra * III 7 óra * aVR 10 óra ===== Az EKG hullámai és szakaszai ===== ==== P-hullám ==== * a pitvarok depolarizációja hozza létre * normálisan max. 2 kiskocka széles (ettől szélesebb= P mitrale) * gyanúsak a 2,5 kiskockánál magasabb P-hullámok (P pulmonale) * ennek hátterében a jobb pitvar hypertrophiája áll ==== PQ-szakasz ==== * ez az atrioventricularis (AV) átvezetést jelenti * időtartama: * nem kevesebb, mint 3 kiskocka (0,12 s) * nem több, mint 5 kiskocka (0,2 s) * a hossza állandó kell legyen ==== QRS-komplexum ==== * a QRS-komplexum a kamrai munkaizomzat depolarizációjának felel meg * a szabályos QRS-ben: * a legnagyobb Q és a legnagyobb R is maximum 25 mm lehet * a szélesség maximum 3 kiskocka (0,12 s)(kiszélesedése átvez. zavart jelenthet, jobb, vagy bal Tavara szár blokk, kiszélesedés nélkül inkomplett szár blokk) === A komplexus elemeinek definíciója === * az első negatív irányú kitérés a Q-hullám * az első pozitív irányú kitérés az R-hullám * az R-hullám utáni első negatív kitérés az S-hullám === Speciális esetek === * a Q vagy az S hiányozhat * ha csak egyetlen, negatív irányú kitérés van jelen, akkor azt QS-nek nevezzük * ha csak egyetlen, pozitív irányú kitérés van jelen, akkor az R-hullám * ha az S-hullám után közvetlenül újra pozitív kitérés jelentkezik, akkor az az R', amit S' követhet stb. ==== Ventricularis aktivációs idő (VAT) ==== * a Q kezdetétől az R csúcsáig eltelt idő ==== R-hullám-progresszió ==== * azt kell figyelni, hogy az R hullám magassága melyik elvezetésben haladja meg először az S hullám magasságát * normálisan ez a V3 vagy a V4 elvezetésben következik be ==== ST-szakasz és QT-távolság ==== * az ST-szakasz a kamrai izomzat depolarizált állapotának felel meg * fiziológiásan izoelektromos * a QT-szakaszt a QRS kezdetétől a T végéig kell mérni * hossza: * a QT-szakasz fiziológiás hossza függ a szívfrekvenciától, ezért a szívfrekvenciára korrigált QT-időnek van diagnosztikus értéke * ennek kiszámítása: QTc = QT / sqrt(RR) * a QTc normál értéke: 0,35-0,43 s, vagyis kb. 9-11 kiskocka ==== T-hullám ==== * magassága feleakkora, mint az őt megelőző QRS-é * ennek megítélése szubjektív * a túl lapos T-hullám is kóros tünet ===== His-köteg EKG ===== * aa His-köteg elektrogramon a P-hullám kezdete az A pont * a P-hullám csúcsánál van egy bifázisos impulzus, ez az A' * a H pont a His-köteg aktivációjának felel meg * a kamra aktivációja által keltett szabálytalan jel a V ===== Az EKG értékelésének algoritmusa ===== ==== Szívfrekvencia ==== * gyors megállapításának módja: 300 / RR nagykockákban * pontosabb megállapítása, illetve megállapítása arrhythmia esetén hosszabb időtartamon keresztül (pl. 10 s) R-hullámok számlálásával történik ==== Tengelyállás ==== * gyors megállapítása a hexaaxiális rendszer segítségével lehetséges * kizárólag a végtagi elvezetéseket figyelembe véve megkeressük azt az elvezetést, amelyben az R hullám a legnagyobb (lehet negatív is) * ha az R hullám negatív, akkor az adott elvezetésnek megfelelő irány ellenkezőjét vesszük szívtengelynek (butaság. az R hullám per definitionem pozitív ! használjuk a qrs komplexus összkimozdulásait, előjelesen összeadva.) * tartományai: * normál tengelyállás: 0 - 90˚ (3-6 óra) * ennek megfelelően legnagyobb R: I, II, -aVR, (aVF) * jobb tengelydeviáció: 90 - 180˚ (6-9 óra) * legnagyobb R: III, -aVL, (aVF) * bal tengelydeviáció: -90 - 0˚ (0-3 óra) * legnagyobb R: aVL, -III, (I), (-aVF) Ezek mind bonyolultak és időigényesek! Én így tanultam: * ha I.-ben magasabb az R-hullám, akkor bal tengelyállás * ha aVF-ben, akkor pedig jobb tengelyállás