====== Biokémia, molekuláris és sejtbiológia III. szigorlati kérdések ======

====I. ====

  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Kapcsolt reakciók elve és jelentősége, csoportátviteli reakciók, magas csoportátviteli potenciállal rendelkező vegyületek, az ADP-ATP ciklus|A kapcsolt reakciók elve és jelentősége a bioenergetikában, csoportátviteli reakciók, csoportátviteli potenciál.]]
  - Oxidoredukcióban résztvevő enzimek csoportosítása és jellemzése. A dehidrogenáz típusú enzimek koenzimei.
  - A mitokondriális légzési lánc és az oxidatív foszforiláció.
  - A Szent-Györgyi-Krebs ciklus reakciólépései, jelentősége, szabályozása és feltöltése.
  - A piruvát-dehidrogenáz komplex és szabályozása. Az oxidatív dekarboxiláció enzimatikus mechanizmusa és koenzimei általában.
  - A glikolízis menete, jelentősége. A glikolízis vörösvértestben. Glikolitikus intermedierekből kiinduló szintézisek.A glikolízis regulációja májsejtekben és vázizomban. A fruktóz-2,6-biszfoszfát szerepe.
  - Az anaerób és aerób glikolízis energiamérlege. A redukáló ekvivalensek transzportja a citoplazmából a mitokondriumba.
  - A szénhidrátok szerkezete. A szénhidrátok emésztése, felszívódása és ezek zavarai.
  - A fruktóz anyagcseréje és annak zavarai.
  - A galaktóz metabolizmusa és annak zavarai.
  - A glukóz direkt oxidációja és a pentóz-foszfát ciklus. A Glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz defektusa.
  - A vércukorszint szabályozása. Magas vércukorszint hatása a vérpályában lévő fehérjékre.
  - A glikogénanyagcsere enzimei és reakciói. A glikogenózisok.
  - A glikogénanyagcsere szabályozása a májban és a vázizomban.
  - A glukoneogenezis lépései, és a glukózszintézis lehetséges előnyagai.
  - A glikolízis-glukoneogenezis koordinált szabályozása májsejtekben.
  - Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – glukóz-6-foszfát.
  - Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – UDP-glukóz.
  - Tejsavtermelő és -felhasználó sejtek. Tejsavas acidózishoz vezető állapotok.
  - Trigliceridek szerkezete, emésztése és felszívódása a bélből, az exogén trigliceridek transzportja a szervezetben.
  - A szénhidrát-anyagcsere összefüggése a zsírsav-, illetve trigliceridszintézissel.
  - A NADPH szerepe, NADPH-termelő és -felhasználó reakciók.
  - A VLDL szerkezete, szerepe, sorsa. A szabad zsírsavak eredete és transzportja.
  - A zsírsejtek triglicerid-anyagcseréje és hormonális szabályozása. A foszfatidsav-származékok metabolizmusa. Foszfolipázok.
  - A zsírsavak oxidációja és annak szabályozása.
  - A ketontestek képződésének, illetve felhasználásának helye és mechanizmusa. A ketontestképződés sebességét meghatározó tényezők. A magas ketontestszinttel járó állapotok.
  - A zsírsavszintézis lépései, szabályozása. A zsírsavak lánchosszabbítása és a telítetlen zsírsavak szintézise.
  - A koleszterin szerkezete, szerepe, szintézise (szkvalénig) és a szintézis szabályozása. A koleszterin-észterek fiziológiás és patológiás szerepe; keletkezésük lehetséges helyei és módjai.
  - Az epesavak szerkezete, szerepe, szintézise. Az enterohepatikus körforgás.
  - Az eikozanoidok, illetve a szteroid hormonok szintézisének kiinduló lépései.
  - Az exogén és endogén koleszterin transzportja a szervezetben. Az LDL-receptor defektusa.
  - A máj integráló szerepe a szervezet koleszterin-anyagcseréjében.
  - A HDL szerepe a koleszterin-anyagcserében és kapcsolata egyéb lipoproteinekkel.
  - Az ateroszklerózis biokémiája.
  - A membrán lipidösszetétele. Membránlipidek szerkezete. 
==== II.====

  - Az aminosavak szerkezete és fontosabb tulajdonságai. Fehérjék szerkezete és a szerkezet helyreállításában segítő in vivo mechanizmusok.
  - Az enzimek mint katalizátorok, enzimaktivitás egységei. Összefüggés az enzimreakció sebessége és a szubsztrát koncentrációja között. Izoenzimek.
  - Reverzibilis enzimgátlások kinetikai jellemzése. Antimetabolitok. Allosztérikus szabályozás elve és példái az anyagcserében.
  - Enzimaktivitás szabályozása kovalens módosítás segítségével (foszforiláció és limitált proteolízis).
  - Mioglobin és hemoglobin szerkezete és működése.
  - A fehérjék emésztése a bélben, az emésztésben résztvevő proteázok, az aminosavak felszívódása. A nitrogénegyensúly és annak eltolódása.
  - A transzaminázok és a glutamát-dehidrogenáz szerepe az aminosavak intracelluláris lebontásában. A glutaminsav szerepe az aminosav-anyagcserében.
  - Az ammónia sorsa a szervezetben. A glutamin és az alanin szerepe az ammónia transzportjában. Az aszparaginsav és a glutamin mint NH2-donorok.
  - Az urea szintézise. Az ornitin de novo szintézisének jelentősége. Enzimopátiák.
  - Az oxálacetáttá, ketoglutaráttá, illetve szukcinil-KoA-vá alakuló aminosavak lebontása és annak zavarai.
  - A glukoplasztikus+ketoplasztikus aminosavak lebontása. A fenilalanin és tirozin lebontása és annak zavarai.
  - A glicin, szerin, cisztein és metionin anyagcseréje. Szintézis, lebontás, származékok, konjugált vegyületek.
  - C1-fragment-donor aminosavak. A fólsav szerepe, fólsav-antagonisták, támadáspontjuk. Az S- adenozil-metionin metabolizmusa és az aktivált metil ciklus.
  - A porfirin-váz szerkezete, bioszintézise (ennek zavarai), fontosabb porfirinvázas vegyületek.  
  - A hem lebontása, epefestékek metabolizmusa.  
  - A purin nukleotidok de novo szintézise és annak szabályozása.  
  - A pirimidin nukleotidok de novo szintézise és annak szabályozása.  
  - Nukleotidok lebontása és a purin nukleotid ciklus. 
  - A dezoxi-ribonukleotidok szintézise. Mentő reakciók a nukleotid-anyagcserében.  
  - Antimetabolitok a purin nukleotid-anyagcserében, a purinanyagcsere zavarai.  
  - Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – piruvát.  
  - Elágazási pontok az intermedier anyagcserében – acetil-KoA.
  - A citokróm P450 enzimek és a mikroszomális elektron-transzfer lánc.  
  - Biotranszformációs folyamatok általában. Konjugációs reakciók. A biotranszformációhoz kapcsolódó transzport.
  - Az alkohol metabolizmusa, az alkoholos májkárosodás biokémiája.  
  - Metabolizmus és transzport: a metabolom kialakulása, az organellumok metabolikus profilja. 
  - A mitokondrium funkciói, mitokondriális betegségek, mitokondriális DNS. 
  - A peroxiszóma szerepe a sejt működésében. 
  - A lizoszóma metabolikus funkciói, az organellumok pH- és redox-homeosztázisa. 

==== III. ====

  - Magi (szteroid-tiroid-retinoid) receptor géncsaládhoz tartozó transzkripciós faktorok.  
  - Plazmamembrán receptorok csoportjai és működési mechanizmusuk.  
  - Jeltovábbításban szerepet játszó GTP-kötő fehérjék csoportjai, működésük szabályozása, a legismertebb effektor fehérjék (Gs, Gi, Gt, Gq, és Ras esetében).  
  - Szerin/treonin protein-kinázok aktiválásának ismert mechanizmusai példákkal.  
  - A cAMP jelpálya-rendszerében résztvevő komponensek. A cAMP segítségével történő génexpresszió-szabályozás folyamata. 
  - Foszfatidil-inozitol származékokkal működő jelpályák.  
  - Az NFκB, illetve a TGFβ jelpályája. 
  - A tirozinkináz receptorok szerkezete és működése, a Ras aktiválódásának mechanizmusa.  
  - Az Erkl/Erk2 MAP kináz kaszkád felépítése és szerepe. 
  - Az inzulin-receptorról induló jelpályák, az inzulin-rezisztencia fogalma. 
  - Oxigén-homeosztázis szabályozása – a hipoxia jelpálya. 
  - Az oxigén redukciója a szervezetben – oxigén tartalmú intermedierek keletkezése, káros hatásaik. 
  - Enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidáns védelem.  
  - A nitrogén-monoxid szintézise, annak szabályozása, és hatásai.  
  - A sejtciklus szabályozása: a G1 és S fázisokban.  
  - A sejtciklus szabályozása: a G2 és M fázisokban.  
  - A Bcl-2 fehérjék típusai és szerepük az apoptózis szabályozásában. 
  - A kaszpázok tulajdonságai, és szerepük az apoptózis szabályozásában.  
  - A „túlélési jel” összetevői és kapcsolata az apoptózis szabályozó fehérjéivel.  
  - A p53 fehérje szabályozása, és aktivációjának hatásai.  
  - Citoszkeleton felépítése. Mikrofilamentumok, aktinkötő fehérjék, mikrotubulusok. Intermedier filamentumok sejtspecifitása. Aktin citoszkeletonhoz kötött komplexek a sejt-sejt kapcsolatban. 
  - A kontraktilis rendszer különböző típusú izmokban. A kalciumfelszabadulás és a kontraktilis fehérjék aktiválódásának mechanizmusai. A kontrakció energiaszükségletének biztosítása. 
  - Az eukarióta sejt szerveződése. Kompartmentáció. 
  - Organellum-biogenezis. 
  - A fehérjeimport mechanizmusa a sejtmagban és a peroxiszómában. 
  - A fehérjeimport mechanizmusa a lizoszómában és a mitokondriumban. 
  - Fehérje-minőségellenőrzés az endoplazmás retikulumban, és a selejtfehérjék sorsa, ERAD. 
  - Az organellum stressz koncepciója, Golgi stressz, peroxiszomális stressz. 
  - Az endoplazmás retikulum stressz fogalma, a „selejtfehérje válasz” (UPR), az endoplazmás retikulum túltöltés válasz, szterinválasz. Endoplazmás retikulum stresszt okozó kórképek. 
  - Mitokondriális stressz és mitokondriális apoptózis. 
  - Lizoszomális stressz, lizoszomális tárolási betegségek, lizoszomotróp ágensek, lizoszomális apoptózis. 
  - Az apoptózis fogalma és formái. Endoplazmás retikulum eredetű apoptózis és autofágia. 

==== IV. ====
 
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Protoonkogének és onkogének fogalma, a protoonkogének által kódolt fehérjék funkciói példákkal.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Tumorszupresszor gének fogalma, az általuk kódolt fehérjék funkciói példákkal.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A daganatsejt kialakulásához vezető genetikai módosulások.|]] 
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A kollagén szerkezete, szintézise, szekréciója és ennek patológiai vonatkozásai.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az extracelluláris mátrix fehérjéi és szénhidrát komponensei. Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az acetil-kolin szintézise és lebontása. Kolinerg receptorok tulajdonságai.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A dopamin, noradrenalin és adrenalin szintézise. A katekolamin neurotranszmisszió.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A központi idegrendszer neurotranszmitterei, szerepük (glutamát, GABA, glicin).|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Transzporterek típusai és jellemzésük. A Na/K-ATP-áz, valamint a plazmamembrán és a szarkoplazmás retikulum Ca-ATP-áz működése.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az érfal sérülésétől a trombinaktiválásig vezető utak, azokban résztvevő mechanizmusok.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az aktív trombin szerepe a hemosztázisban. Pozitív és negatív visszacsatolások.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:K-vitaminfüggő alvadási fehérjék, a K-vitamin ciklus.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A vérlemezkék aktiválódását kiváltó ingerek és jelátviteli mechanizmusok, ezek hatása a sejt működésére.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az endotel sejtek szerepe a hemosztázis fenntartásában.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A fibrinolízis aktivációs és gátló mechanizmusai, orvosi vonatkozások.|]] 
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A hemosztáziszavarok és terápiás lehetőségeik biokémiai háttere.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A prokarióta és eukarióta DNS szerkezete. A DNS-szekvencia meghatározása.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A prokarióta DNS-replikációban résztvevő fehérjék, a replikációs villa.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az eukarióta DNS replikációja. A telomeráz.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Pontmutációk. A spontán pontmutációk kialakulása. Ames próba.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A legfontosabb DNS-károsodások és repair mechanizmusok.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Transzkripció prokarióta sejtekben. A prokarióta mRNS szerkezete. A transzkripció szabályozása prokariótákban.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Transzkripció eukarióta sejtekben és az mRNS érése. Az eukarióta génexpresszió szabályozása.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az eukarióta génexpresszió befolyásolásának (a transzkripció szabályozásán kívüli) ismert mechanizmusai.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Az állati vírusok csoportosítása replikációs mechanizmusuk szerint.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Kettős szálú RNS megjelenésének szerepe az interferonok hatásmechanizmusában. DNS vírusok replikációja.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A retrovírusok replikációja. Akut transzformáló retrovírusok.|]] 
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A tRNS szerepe, szerkezete, aminoacil-tRNS-szintetázok, kodon-antikodon kapcsolat.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A transzláció iniciációja prokariótákban és eukariótákban. Az eukarióta iniciáció szabályozása.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A transzláció elongációs szakasza, és terminálása. A fehérjeszintézis gátlószerei.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Poszttranszlációs módosulások. A fehérjék transzportja a sejten belül.|]] 
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A fehérjeszekréciós pálya. Vezikuláris transzport, motorfehérjék szerepe.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Intracelluláris proteolízis, ubikvitináció, proteaszóma, autofagocitózis.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A DNS-klónozás lépései. Expressziós vektor fogalma.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A génkönyvtár és a cDNS-könyvtár fogalma, előállítása, összehasonlítása. Klónozás lépései.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:Polimeráz láncreakció (PCR) lényege és néhány felhasználási területe. A DNS-chip fogalma és gyakorlati alkalmazása.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A real-time PCR elve és gyakorlati alkalmazásai.|]]
  - [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A hosszúság-polimorfizmusok és mutációk kimutatási módszerei, ennek orvosi jelentősége.|]]
  - * [[aok:targyak:biokemia_molekularis_es_sejtbiologia:tetel:A csontszövet, a fogak biokémiája, a mineralizáció és a csontátépülés mechanizmusa és szabályozása.|]]
 
(* csak FOK-os hallgatóknak)  

==== V. Gyakorlati tételek ====

  - A peptid-kötés kimutatása, a fehérjék mennyiségi meghatározása: a Biuret reakció. Az -SH csoportok mérése.
  - Fehérjék elválasztása kis molekulatömegű anyagoktól, a molekulaszűrés elve.
  - A papír- és vékonyréteg-kromatográfia elve, aminosavak elválasztása.
  - A gélelektroforézis módszere, szérumfehérjék elválasztása. A Western blot technika.
  - Szukcinát-dehidrogenáz kompetitív gátlása.
  - Mitokondriális légzés P/O hányadosának meghatározása.
  - ADP, malonát, atraktilozid, DNP, oligomicin, KCN hatása a mitokondriális oxigénfogyasztásra malát+glutamát, illetve szukcinát mint szubsztrát jelenlétében.
  - Allosztérikusan szabályozó metabolitok hatása piruvát-kináz izoenzimekre.
  - Tripszin tisztítása affinitás-kromatográfiával.
  - Szérum koleszterin és triglicerid meghatározása.
  - A mikroszomális drogmetabolizmus vizsgálata.
  - A vércukorszint meghatározása.
  - A Na+/K+-ATP-áz aktivitásának mérése.
  - A bakteriális β-galaktozidáz indukciója.
  - Transzaminázok és kreatin-kináz aktivitásának mérése.
  - Tejsav-dehidrogenáz izoenzimek vizsgálata.
  - Véralvadás laboratóriumi vizsgálata.