A filariázisok kórokozói

Nematodák. Közös jellemzőjük, hogy szúnyogok, esetleg legyek terjesztik őket, melyek egyben köztigazdák is. Az emberi szervezet nyirokcsomóiban vagy kötőszövetében élnek. A keringésbe jutó élve szült lárvák a microfilariák. Kivétel a dracunculiasis.

Az elephantiasis kórokozója, a trópusokon 200-300 millió ember fertőzött. A kifejlett féreg néhány cm hosszú, a microfilaria 200-300 μm.

A microfilariákat nőstény szúnyogok terjesztik (Culex, Anopheles, Aedes). Fertőződés után a féreg kifejlődéséhez egy év kell. A fertőzésnek korai tünetei nincsenek, késői tünetek a láz, lymphadenitis és cellulitis. A nyirokerek elzáródása okozza a láb és genitáliák ödémáját, az elephantiasist.

Éjszaka vett vérből Giemsával festve kimutathatók a microfilariák. Kimutatható még „Buffy coat” vizsgálattal és szerológiával is.

• Vektorok irtása
• Csípés megelőzése
• Mebendazol és diethylcarbamazin

3-7 cm hosszú, a microfilariák 250-300 μm hosszúak. Majmok is fertőződnek → fontos rezervoárok.

Életciklusa a W. bancroftiéval megegyezik, de ezt a Crysops légy terjeszti. A microfilariák aktív mozgással jutnak be a sebbe. A kifejlett filariák a kötőszövetben élnek, ez, és az itteni mozgásuk okozza a tüneteket: viszketés, ödéma → Calabar duzzanat. Jellemző a férgek megjelenése a conjunctivák látható részén.

Nappal vett vérből mikroszkóppal kimutathatók a microfilariák.

• Diethylcarbamazin
• Vektorok irtása
• Szemből sebészi úton

Az oncocerciasis, más néven folyómenti vakság kórokozója. A hímek 3-4 cm, a nőstények 25-40 cm hosszúak. Összetekeredve, 1-2 cm nagyságú fibrosus csomóban helyezkednek el. A microfilariák 300μm hosszúak, borítékuk nincs. Köztigazdájuk a Simulium fajhoz tartozó nőstény szúnyog, mely főleg gyors folyók mentén található, innen a név.

A lárvák a bőr alatti kötőszövetbn vándorolva fejlődnek kifejlett féreggé. A tünetek a szemet, bőr alatti kötőszövetet, bőrt érintik, leginkább az immunválasz által okozott tünetek a jellemzők. Gyakran jutnak a szembe, mert vonzódnak a fényhez, előbb-utóbb vakságot okoznak. A lágyéktáj érintettségével elephantiasist okozhatnak.

• Biopszia az érintett területről
• PCR, szerológia

• Csípés elkerülése
• Ivermectin

Elsősorban kutya, macska, erdei ragadozók és rágcsálók kórokozói: D. repens és D. immitis. A köztigazdák ugyanúgy szúnyogok.

D. repens nőstények: 10-17 cm, hímek: 5-7 cm. A D. immitis akár kétszer ekkora is lehet. A kifejlett férgek akár 10 évig is egy helyben állva a véráramba ürítik a microfilariákat. A D. repens a subcutisban él, míg a D. immitis a tüdőartériákban.

Emberben nem fejlődnek ki teljesen, így a fertőzés akár tünetmentes is lehet, de subcutan csomókat (D. repens) és keringési zavarokat D. immitis okozhatnak.

• Biopszia

• Csípés elkerülése
• Házi kedvencek kezelése
• Ivermectin, diethylcarbamazin

A dracunculiasis kórokozója. A hím 2-3 cm, de a megtermékenyítés után elpusztul. A nőstény 30-35 cm-es, uterusában >10⁶ microfilaria található. Afrika trópusi területein, Közép-Keleten és Indiában fordul elő.

Az ember a Cyclops fajba tartozó, fertőzött rákok véletlen megivásával fertőződik. A lárvák innen a bélfalon át a retroperitoneumba jutnak, 9-12 hónap múlva itt történik a megtermékenyítés.

A megtermékenyített nőstény D. medinensis toxint bocsát ki, amitől a bőr felhólyagosodik. Vízben a hólyag felpattan, és a féreg uterusa szétrobban.

Tünetek: Fájdalmas, viszkető, kifekélyesedő bőrtünetek. A sérült féreg allergiás reakciót okozhat.

• Klinikai kép alapján
• (Kiszabaduló lárvák mikroszkópos vizsgálata)

• Vizek elkerülése
• Sebészi eltávolítás