1. A gombák felépítése, metabolizmusa, életciklusa, rendszerezése

Eukaryota sejtek, növényi és állati jellemzőkkel.

• Cytoplazma
• Sejtmag
• Mitochondriumok
• Golgi helyett Golgi-ekvivalens organellum (WTF?)
• Glikogénszemcsék
• Poliszacharid sejtfal (N-acetil-glukózamin homopolimer + kitin)

Lehetnek sarjadzógombák, azaz egysejtűek, illetve fonalas gombák. A gombafonal, hypha 2-10 μm átmérőjű, hengeres, benne a sejtek nem különülnek el teljesen. A fonalak myceliumot alkotnak, ami lehet vegetatív micélium (lefelé nő, táplálékot vesz fel) vagy légmicélium (főleg a szaporodásban vesznek részt). A fonalas gombák fajra jellemző telepeket alkothatnak.

A sarjadzógombák képesek lehetnek pseudohyphák létrehozására. Telepeik makroszkóposan krémszínűek, 1-3 mm átmérőjűek.

Az orvosi jelentőséggel bíró gombák közül néhány dimorph. A természetben (saprophyták) micéliumot képeznek, a szövetekben sarjadzó formában jlennek meg.

A fonalas gombák obligát aerobok, míg az élesztőgombák fakultatív anaerobok. Heterotróf élőlények, szénforrásuk szerves anyag. Nitrogénforrásuk viszont anorganikus is lehet.

Lehet aszexuális és szexuális. A gombasejtek többsége haploid. A szaporodás legfőbb mechanizmusa a spóraképzés (100k-1G spóra/m<sup*2</sup*!)

Az emberre pathogén gombák túlnyomó része nem szaporodik szexuálisan. A szexuális szaporodás során a donorsejt magja beépül a recipiens sejt magjába, és azonnal meiotikus osztódás kezdődik. Ebből alakul ki a szexuális spóra. Három típusa van:

• Zygospora
• Ascospora
• Basidiospora

4 osztályt különböztetünk meg, főleg a szexuális szaporodás alapján:

1. Zygomycotina
2. Ascomycotina
3. Basidomycotina
4. Deuteromycotina