Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


Szakdolgozat

A szakdolgozat ÁOK-s elkészítési rendje a http://neptun.semmelweis.hu/ oldalon érhető el (információk » tanulmányi információk » karok, intézetek » listában ott van)

Ebben viszonylag kevés szempontot adnak meg (szemben pl. a doktori disszertáció követelményeivel), tehát ez azt jelenti, hogy viszonylag szabadon formázható és szerkeszthető a dolgozat.

Az alapvető megadott követelmények a következők (csak formai szempontokról írok, tehát az ilyen „önálló munka” meg „dolgozatot vásárolni tilos” részeket most kihagyom):

  • terjedelem 50.000 és 100.000 karakter között lehet, szóköz nélkül
  • itt szöveg önmagát cáfolja, mert „a terjedelembe […] az irodalomjegyzék is beletartozik, de […] a bibliográfia nem.” – ezt mindenki értelmezze úgy, ahogy akarja
  • a terjedelembe biztosan beletartozik a táblázat, és biztosan nem az ábra és lábjegyzet szövege
  • a betűtípus kötelezően Times New Roman, a betűméret kötelezően 12-es
  • leadás dossziéba befűzve vagy bekötve 2 példányban
  • a borítón (értsd belső borítón) fel kell tüntetni
    • dolgozat címét
    • hallgató nevét, évfolyamát, csoportját
    • beadás idejét
    • konzulens nevét, munkahelyét
  • a hallgató a tanszékkel egyeztetve írhatja a dolgozatot orosz, angol, német, francia, spanyol és olasz nyelven is

Ezek a megadott feltételek, nem változtattam rajtuk semmit, ezért tűnhetnek némileg kevésnek.

A továbbiakban szempontokat írok le, amelyek – mivel nem előírtak, ezért – nem is kötelező jellegűek, azonban stilisztikailag helyénvalóak. Ugyanakkor jellemző, hogy különböző tudományos folyóiratok különböző formai követelmények alapján dolgoznak, ezért az alábbiaktól eltérő megoldás is szabályos lehet. A stilisztikai szempontok mellett néhány gyakorlati jótanácsot is adok.

témaválasztás

  • ÁOK-n ötödév végéig kell a témaválasztást leadni a szintén http://neptun.semmelweis.hu/ oldalon található 'Szakdolgozati igazoláson'.
  • a témakat az intézeti/klinikai weboldalakon, hirdetőtáblákon találod.
  • szempontok a témaválasztáshoz:
    • ha már tudjuk, merre tartunk az egyetem után, érdemes szakmaspecifikus szakdolgozatot írni, a rezidensfelvételin pluszpont is jár érte.
    • korábbi több éves TDK munkát mindig jó egy szép szakdolgozattal zárni, hiszen ha a saját kutatómunka is belekerül, azt mindenképp pozitívumként értékelik.
    • a témaválasztás mellett legalább olyan fontos a konzulensválasztás. a korábbi évfolyamoknál, az intézetben finoman kérdezzünk utána, ki az, aki lelkiismeretesen foglalkozik a hallgatókkal.

írás előtt, első lépések

A szakdolgozatírás elsőre nagyon nehéz és véghezvihetetlen feladatnak tűnhet. Egy kis átgondolással és struktúrával azonban lépésről-lépésre járva azon kaphatjuk magunkat, hogy már a befejező sorokat írjuk. Íme néhány jótanács:

  • üljünk le a konzulensünkkel, hallgasuk meg a jótanácsokat. valószínűleg irodalmat is fog ajánlani.
  • ezek után kicsit nézzünk utána a témának magunk is, mik a súlypontok, stb.
  • építsük fel fejben, hogy fog kinézni a szakdolgozat! írjuk meg a fejezetcímeket és küldjük el őket a konzulensnek. ha rábólint, kezdődhet is az írás.
  • az egész művet egy ülésben megírni szinte lehetetlen, de egy fejezetet annál inkább. fejezetenként haladjunk, úgy mintha mindegyik egy kis dolgozat lenne.

a dolgozat fölépítése

Az ajánlott fölépítés:

  • egyes esetben a köszönetnyilvánítást az irodalomjegyzék után írják.
  • mottót, idézetet tehetünk a címoldal és a tartalomjegyzék közé.

címoldal

  • ez esetben el lehet térni a 12-es betűmérettől.

Sorrendben felülről lefelé:

  • oldal tetején, balkizárt szöveg: egyetem és alá a kar teljes neve
  • oldal közepén, középre igazított, nagy betűkkel: SZAKDOLGOZAT
  • alá középre igazítva a dolgozat teljes címe
  • oldal alján, jobbkizárt szöveg: hallgató neve, évfolyama, csoportja
  • alatta „konzulens: konzulens neve”
  • konzulens titulusa (nem kötelező)
  • konzulens munkahelye (úgy mint: egyetem, tanszék)
  • alá: beadás éve (évszám)

rövidítések jegyzéke

A magyarázatra szoruló betűszavak, mozaikszavak jegyzéke.

  • a definíciók során az angol/latin, a magyar, vagy mindkét jelentést megadhatjuk, de ne keverjük egymással a kettőt.
    • pl. DIC = disseminalt intravascularis coagulatio VAGY disszeminált intravaszkuláris koaguláció DE NEM disszeminált intravascularis coagulatio
  • bár itt kifejtjük az egyes rövidítések jelentését, ettől függetlenül a szövegben első alkalommal mindig ki kell írni a teljes kifejezést, és csak azt követően használjuk a rövidítést rutinszerűen
  • rövidítést címben, alcímben nem illik használni, ez esetekben mindig írjuk ki a teljes kifejezést
  • a rövidítéseket betűrendben szokás megadni, nem a szöveg szerinti megjelenési sorrendben

tartalomjegyzék

  • a dolgozat oldalait számozni kell, figyeljünk oda, hogy a címoldal ne legyen számozva, a tartalomjegyzék a második oldallal kezdődjön
  • a tartalomjegyzékben a fölépítésnél leírt részek feltüntetendőek (értelemszerűen a tartalomjegyzékben saját maga, tehát a tartalomjegyzék nem jelölendő)
  • a tartalomjegyzékben tetszés szerinti részletességgel jelölhető a törzsanyag.
    • egyetlen szempont, hogy a részletesség általános érvényű, tehát ha alfejezetekig részletezzük a dolgozatot, akkor minden alfejezetet fel kell tüntetnünk; ha csak a fejezetcímeket tüntetjük föl, akkor köztük ne szerepeljen egy alfejezetcím sem.

bevezetés

  • tartalmi szempontokat itt nem részletezek
  • a fejezetek számozása:
    • egyesek a bevezetést és az összegzést is számozzák (tehát 1. bevezetés, 2. az első fejezet címe és így tovább),
    • mások csak a törzsszöveget számozzák, tehát
  • Bevezetés
  • 1. első fejezet
  • 4. utolsó fejezet
  • Összefoglalás
  • ez utóbbi megoldás preferálandó, mert tematikailag a törzsanyagot osztjuk fejezetekre.

törzsszöveg

  • fejezetekből és alfejezetekből áll.
  • jó rendszert adhatunk meg a struktúrának megfelelő számozással:
  • 1. első fejezet címe
    • 1.1. első alfejezet
      • 1.1.1. első alfejezet első alegysége

és így tovább. Egyéni érzés alapján eldönthető, hogy mekkora terjedelmű szöveg képezzen egy egységet, ez a dolgozat témájától nagy mértékben függ.

  • érdemes a szöveget arányosan tagolni, tehát a fejezetek, alfejezetek, alegységek nagyjából azonos terjedelműek legyenek. ha nagy különbség van egy-egy fejezet mérete között, érdemes megfontolni a további tagolást (összevonást vagy felosztást)
  • ne felejtsük el, hogy a tagolás során a címeknek is 12-es betűméretűeknek kell lenniük. elegáns tagolási módszer, ha a fő fejezetcímek előtt és után egy sort kihagyunk, míg az alfejezeteket közvetlenül a szöveg fölött tüntetjük föl.
szöveg formázása:
  • margók: felső, jobb és alsó: 2 cm, bal: 3 cm (a kötés miatt)
  • tudományos szövegben alapvetően kevés szövegen belüli formázás ajánlott, a kiemelés elegánsabb dőlt betűvel, mint félkövér típussal – szintén az író ízlése alapján eldönthető
  • a követelményekben nem jelzett, de ajánlott a szöveget másfeles sorközzel írni
  • egy alfejezet vagy alegység első bekezdésének első mondatát a margóhoz ajánlott igazítani, a további bekezdések első mondatát a tagolás érdekében pedig 1-1,5 cm-rel beljebbről indítani
kép és táblázat:
  • tetszőleges formátumú táblázatot és képet lehet használni
  • a táblázat során el lehet térni a 12-es betűmérettől
  • minden képet és táblázatot ajánlott magyarázó szöveggel ellátni, ez elhelyezhető a táblázat vagy kép fölött vagy alatt.
  • minden képet és táblázaton a magyarázatot érdemes magyarosítani és csak akkor maradni az eredeti formánál, ha az valamilyen pluszt ad vagy a magyar fordítás nem adja vissza a lényegét.

A kép/táblázat aláírásának formátuma:

1. ábra. Az ábra összefoglaló címe. XY: az ábrán látható rövidítések felsorolása, magyarázata. [hivatkozás száma, ahonnan az ábra származik]

  • az „1. ábra.” tetszés szerint lehet félkövér vagy dőlt betűs.
    • pl. „1. ábra. A praeeclampsia kezelési stratégiájának sematikus ábrája.[27] EOPE = early onset praeeclampsia, LOPE = late onset praeeclampsia.
  • a törzsszövegben a táblázatra vagy ábrára való hivatkozást ajánlott szintén dőlt betűvel szedni:
    • pl. „Vizsgálatunk eredményeit a 4. ábra mutatja.”
  • amennyiben módosítottunk az ábrán vagy táblázaton, ez esetben csillaggal jelölni, majd lábjegyzetben részletezni kell a módosításokat
    • pl. „A fenti ábrán szereplő adatokat a magyar protokollban használatos értékek szerint módosítottam.”
  • a kép és táblázat tartalmi követelményeire (esetszámok megfelelő feltüntetése, mértékegységek stb.) itt nem térek ki

köszönetnyilvánítás

  • szép gesztus, ha a témavezetőt / konzulenst nem felejtjük ki a köszönetnyilvánításból. :) minden más tetszőleges.

irodalomjegyzék és hivatkozások

  • a hivatkozások létrehozásában óriási segítséget jelent, ha erre rendszeresített programot használsz (pl. EndNote). Ez letölthető az egyetem honlapjáról. Használata nem igényel különösebb felkészültséget. Az adatokat bármilyen nagyobb tudományos keresőről letöltheted (pl Pubmed).
  • a szövegben számos módon jelölhető egy hivatkozás:

Első számú példamondat[1]. Második példamondat [1]. Harmadik példamondat (1).

szempontok:

  • a jelölés minden esetben a tagmondatot záró pont vagy vessző előtt szerepeljen
  • a számozás a szövegben történő megjelenés alapján haladjon (tehát az először megjelenő tudományos hivatkozás 1. számot kap, a következő 2. és így tovább – függetlenül attól, hogy tematikailag vagy esetleg a forráscikkben milyen sorrendben jelent meg egy hivatkozás)
  • többes hivatkozás esetén:
    • amennyiben több, eltérő sorszámú hivatkozás [3,5,9] és ennek megfelelően;
    • amennyiben egymást követő hivatkozások [10-13] és ennek megfelelően;

Értelemszerűen itt is tartani kell a megjelenési sorrendet: ha új hivatkozás jelenik meg a többi mellett, az kapja a legutolsó számot, míg a korábbiak változatlanok maradnak (így lehetséges az egymástól távol álló számok közös hivatkozása), ha pedig az összes hivatkozás most jelenik meg először, akkor a sorrendiség miatt nem kell kiírni az összes hivatkozást. Vigyázat, ha melléütünk, akkor a hivatkozás egészen más értelmet nyer, tehát [7,11] nem egyenlő [7-11] !

  • a hivatkozásoknak megfelelően a forrásokat az irodalomjegyzékben gyűjtjük össze. ehhez ajánlott valamilyen hivatkozáskezelő program használata (pl. end note), különben a végén igen fáradtságos munka kézzel szerkeszteni az összes hivatkozást
  • értelemszerűen a megjelenési sorrendből adódóan a források sorrendje a jegyzékben is ehhez igazodik
  • figyeljünk rá, hogy egy forrás egyszer forduljon csak elő (akkor fordulhat elő halmozódás, ha a forráscikkeink hivatkozásait is felsoroljuk, és több forráscikk is hivatkozik egy bizonyos tanulmányra)

A forrásmegjelölésnek számos módja elfogadott, ezért csupán iránymutatásnak egy formula:

szerzők (teljes vezetéknév és a keresztnév kezdőbetűi) vesszővel elválasztva, majd végén pont. ezután a cikk címe. majd az újság címe (általában rövidítés), az adott publikáció évszáma, évfolyama és oldalszáma.

Példa:

  • Weiner CP, Thompson LP. Nitric oxide and pregnancy. Semin Perinatol. 1997;21:367–380.
  • az újságcímet szokás dőlt betűvel szedni
  • elektronikus források idézésénél URL cím és DOI szám is feltüntetendő
  • tankönyvből való idézéskor a szerző / szerkesztő, a tankönyv címe, kiadója és a kiadás évszáma feltüntetendő
  • amennyiben magyar szövegből, tankönyvből szó szerint idézünk, ez esetben idézőjel használata kötelező az idézett szövegnél, végén forrásmegjelöléssel. angol cikkeknél ez a fordítás miatt nem szükséges.
  • a wikipediás források használata a tudományos közleményekben és szakdolgozatokban nem ajánlatos. amilyen információt ott találtunk, keressük meg az ottani forrást, és ha tényleg erre volt szükségünk, hivatkozzunk rá.
  • ha illusztrálni szeretnénk egy google keresés eredményét (hány találatot kaptunk például), adott esetben erre is szükséges hivatkozni. ennek módja például a 'thrombosis' címszóra kereséskor:
  • Thrombosis. In Google Search. Adatgyűjtés ideje: 2012.04.26. 11:56.

áttekintés

  • érdemes megmutatnunk a konzulensen kívül minél több ismerősünknek a dolgozatot az elírások, logikai hibák kiszűrése végett
  • az esztétikus megjelenés érdekében tekintsük át a végleges verziót, pl. nem csúszott-e át fejezetcím az egyik oldal aljára, miközben a szöveg csak a másik oldalon kezdődik (ilyenkor, csakis a végső formázáskor érdemes oldaltörést beszúrni)
  • a nagyobb szerkezeti egységeket érdemes minden esetben új oldalon kezdeni, így a tartalomjegyzéket, rövidítések jegyzékét, bevezetést, köszönetnyilvánítást és irodalomjegyzéket
  • figyeljünk rá, hogy a táblázatok és ábrák magyarázó szövege se csússzon el messzire az adott elemtől
  • fussuk át a szöveget, hogy ne maradjon benne saját vázlatpont, megjelölés (színes betoldások, javítások, átnézendő részek jelölései, kommentek)
  • helyesírási hiba se maradjon a végleges változatban!
  • a nyomdába pdf formátumban vigyük a kész művet, így azt fogjuk kapni, amit otthon láttunk.

szakdolgozatvédés

  • a leadás után az intézet/klinika opponenst jelöl ki, aki bírálatot készít a dolgozatról. a bírálatban hivatalos hangvételben nyilatkozik a formai és stiláris szempontokról, szakmai szempontokról és kérdéseket javasol a védésre.
  • a kérdésekre a védés előtt lesz néhány nap előre felkészülni. érdemes a kérdések témáját jól kirüljárni. a védésen a kérdésekre próbáljunk széles látókörben, de tömören, néhány mondatban választ adni.
  • a védésre készüljünk egy kis összefoglalással a munkánkról (miért ezt a témát választottuk, miért fontos a téma, ha van benne saját munka, emeljük ki). a válaszoknál nem lesz szükség arra, hogy a hivatkozott cikkek szerzőit pontosan megtanuld, elég például az 'egy amerikai munkacsoport, 2009-ben'. ebből következően, a válaszok ismertetése ne felolvasás legyen!
  • a védésen jelen vannak: az intézetvezető, az opponens és a konzulens.
  • egyes helyeken az intézeti referálókon vannak a védések, néhol powerpoint vetítést is kérnek. tájékozódjunk előre!

nyomtatványok


Más nyelveken
Translations of this page: