Pont annyi, amennyit beleteszel.



Loading


A pajzsmirigy működése

A pajzsmirigy klinikai jelentősége nagy, mert tapintása által értékes információkat nyerhetünk.

Szerkezete

Működési egysége a köbhámsejtek által határolt folliculus, melynek lumenében homogén, eozinofil massza, a kolloid található. Hyperfunkciós pajzsmirigyben a kolloid mennyisége lecsökken, és a hámsejtek hengeressé válnak. Hypofunkció esetén a változások ellentétesek.

Termelt hormonok

A pajzsmirigy tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) termel. A tiroxin teljes neve a 3,5,3',5'-tetrajód-tironin, míg a trijód-tironiné a 3,5,3'-trijód-tironin. Mindkettő hatásos, de a T3 hatása erősebb. A T4 T3-ná tud alakulni. A reverz T3 (amelynek a belső gyűrűjéről hiányzik a jód) hatástalan.

Bioszintézis

  1. A szintézis a follikulusba szekretált thyreoglobulin fehérje láncában található tirozin jódozásával kezdődik, így először MIT1), majd DIT2) oldalláncok alakulnak ki.
  2. Két DIT-oldallánc kondenzációjával T4 keletkezik. MIT és DIT kondenzációjával T3 hormonhatással nem rendelkező reverz T3 keletkezhet. Ezek még mindig a thyreoglobulinhoz rögzítve, annak oldalláncaiként vannak, így hormonhatással nem rendelkeznek.
  3. A kész thyreoglobulin endocytosissal felvevődik a follikulust határoló sejtekbe. A vezikulában proteázok szabadítják fel a T3-t és T4-t.
  4. A kész pajzsmirigyhormonok - lipofil jellegük révén - passzívan, diffúzióval kerülnek a véráramba.

A hormonszintézishez jódra van szükség. A pajzsmirigy follicularis hámsejtjei NIS3) segítségével, másodlagosan aktív transzporterrel veszik fel a jodidiont, nagy intracelluláris jodidkoncentrációt felépítve. A T/S hányados (a pajzsmirigysejt és a szérum jodidkoncentrációjának hányadosa) elérheti a 20-30-as értéket is. A jodidionok passzív transzporteren (pl. pendrin) keresztül a follikulus lumenébe kerülhetnek.

A jód beépüléséhez a jód aktivációjára van szükség. Az aktivációhoz a Duox2 NADPH-oxidáz enzim H2O2-t termel. Ezután a thyreoperoxidáz ezzel különböző mértékben oxidált reaktív jódszármazékokat hoz létre. A Duox2 és thyreoperoxidáz (TPO) enzimek hiánya súlyos hypothyreózist hoz létre.

A thyreoglobulin-emésztése során félkész intermedierek is keletkeznek, amelyeket dejodinázok bontanak le, így a jód visszakerülhet a körforgásba.

A jód anyagcseréje

Minimálisan 50-100 μg szükséges naponta. Ha a jódbevitel tartósan alacsonyabb ennél, pajzsmirigy-alulműködés jön létre.

Az átlagos jódbevitel körülbelül 400 μg naponta. A felvett jód nagy része a vizelettel távozik. ~60 μg jód fordítódik átlagosan naponta hormonszintézisre.

A pajzsmirigy - hormontermelésének mechanizmusa következtében - normális esetben 7500 μg jódot tartalmaz, ezért az elégtelen jódbevitel vagy pajzsmirigybetegségek hosszú lappangási idő múlva mutatnak csak tüneteket.

Az elégtelen jódbevitel a tengerektől távoli területeken komoly népegészségügyi probléma. Endémiás jódhiánynak nevezzük az ilyen, földrajzi területhez köthető, egész lakosságot sújtó jódhiányt. Ezek az állapotok jód mesterséges adásával elkerülhetők (pl. konyhasó jódozása).

A hormonszintézis gátlása

Jodidionok felvételének gátlása

  • Perklorát (ClO4-)
A transzporterhez kötődik.
  • Pertechnetát (TcO4-)
Diagnosztikában van nagy szerepe, a transzporteren átjut, ellentétben a perkloráttal.
  • Tiocianát (SCN-)
A transzporteren átjut, így kompetál a jodidionokkal. A manióka sok cianidot tartalmaz, amely tiocianáttá metabolizálódik, így okoz pajzsmirigy-alulműködést.

Thyreoperoxidáz (TPO) gátlása

  • Tiourea-származékok (pl. propil-tiouracil)
  • Szulfonamidok

Egyéb

Nagy mennyiségben (>2mg) a jodidionok gátolják a hormonszintézis több lépését is. Ez a Wolf-Chaikoff-effektus.

1)
Monojód-tirozin
2)
Dijód-tirozin
3)
Na-I-symporter

Más nyelveken
Oldal fordításai:
QR Code
QR Code A pajzsmirigy működése (generated for current page)