====== Tápcsatorna II. ====== ==== Nyelés ==== A nyeléskor reflexesen gátlódik a légzés. A koordinációban részt vevő neuronok sérülésekor (pl. tumor) viszont ez a mechanizmus nem működik, a beteg nyelés közben táplálékot aspirálhat, ami ismétlődő tüdőgyulladást eredményez. Ez végül a beteg halálát okozza. === A nyelőcső felépítése === * A felső 1/3-át a nyelőcsőnek harántcsíkolt izom, az alsót simaizom alkotja, középen átmeneti zóna található. * Felső sphincter: 2-4 cm hosszú, neurogén tónussal rendelkező harántcsíkolt izom, fiziológiai sphincter. Alatta az intrathoracalis nyomással egyezik meg az esophagus belnyomása. * Corpus: 20-22 cm hosszú tömlő * Alsó sphincter: miogén tónussal rendelkező anatómiai sphincter, a simaizmok megvastagodása alkotja. A táplálék továbbítása **perisztaltikus mozgással** történik. A felső 1/3 harántcsíkolt izomnak szomatomotoros beidegzése van nAchR receptoron keresztül. Az alsó kétharmad hosszanti simaizmait postganglionaris //vagus-rostok (mAchR)// idegzik be, a nyelőcső ennek hatására megrövidül. A körkörös simaizmokhoz menő preganglionaris vagus-rostok gátló postganglionaris rostokkal idegzik be őket //(NO, VIP)//, ennek hatására az izmok elernyednek. A gátlás megszűnése után //simaizom eredetű inger// hoz létre kontrakciót („Off” válasz / rebound kontrakció). A simaizmok válaszideje (//latenciája//) a nyelőcső különböző szakaszain eltér, ezért lefelé halad a kontrakciós gyűrű. Az alsó sphinctert is vagus-rostok idegzik be gátlóan, ez 2 másodperccel a gátlás megszűnése után után kontrachál. Egyébként tónusos aktivitása van, ezzel kivédi a refluxot. Beidegzésének sérülésekor nem képes ellazulni, ekkor a táplálék összegyűlik a nyelőcsőben és nyelőcsőtágulatot okoz (adalasia). A **primer** (nyelés által kiváltott) **perisztaltika** 7s-ig tart. Ha a nyelőcsőben maradt táplálék, **szekunder perisztaltika** indul meg a nyelőcső falának mechanikai ingere hatására. Mindkettő **vago-vagalis reflex.** A lenyelt falatot bennéknek vagy //chymusnak// nevezzük. ==== A gyomor ==== A gyomor részei a //proximális és disztális gyomor//, ezek funkciói jelentősen eltérnek. === Gyomormozgások a digesztív fázisban === A **proximális gyomor** (cardia, fundus, corpus felső 1/3-a) //tároló funkciót lát el//. Nyugalmi myogen tónusa van, amit a stabil nyugalmi membránpotenciál tart fenn. Falat érkezésekor a nyelőcső tágulásának hatására reflexesen csökken a tónusa, ezzel helyet biztosítva a tápláléknak (**receptív relaxáció**). A gyomortartalom gyűlésének hatására feszülni kezd a gyomorfal, ez is relaxációt vált ki (**Adaptív relaxáció**). Mindkettő **vago-vagális reflex**, //VIP és NO// mediátorral. Ezen reflexek révén a gyomor 50~1500 ml között a nyomás növekedése nélkül változtathatja a méretét. A proximális gyomor kiürítését a //miogén tónus lassú helyreállása// biztosítja, nincs fázisos kontrakció. A **distalis gyomor** (corpus alsó 2/3-a, antrum, pylorus) funkciója az //őrlés, tárolás és továbbítás//. Perisztaltikus mozgása van, ami **miogén** (tehát nem idegi eredetű) hatásra jön létre. Ezt az ún. pacemaker sejtek hozzák létre, a **Cajal-féle interstitialis sejtek**. Az általuk keltett ritmus a BER (**Bazális Elektromos Ritmus**) vagy „Slow Wave”, frekvenciájuk kb. 3/perc. Az ingerület átterjed a simaizmokra és distalis irányba halad. A simaizomsejtek tulajdonságai distal felé haladva változik. A proximális-disztális határon kicsi a potenciálingadozásuk, és alig jön létre kontrakció bennük. Distal felé nő a potenciálingadozás, és egyre nő a kontrakció amplitúdója, a potenciálingadozás önmagában is kiválthat kontrakciót. A létrejövő kontrakciós gyűrűk disztál felé haladnak. A kontrakció közeledtével a pylorushoz növekszik a nyomás, ez néhány ml vagy néhány mm3-es szemcsenagyságú chymust átjuttat a pyloruson. A kontrakció eléri a pylorust is, itt maximális erejű a kontrakció, ezért a pylorus bezár, így rajta a még tovább emelkedő nyomás sem képes további chymust átnyomni. A chymus nekipréselődik a pylorusnak, majd visszafordul a gyomorba (//retropulsio//). Eközben a chymusban nyíróerők ébrednek, ez őrli és aprózza a táplálékot. A distalis gyomor mozgásának módosításában idegi és enterális reflexek játszhatnak szerepet. Vannak rövid- és hosszúpályás reflexek, ezek mind a BER aktivitását befolyásolják. Serkentő hatású a n. vagusból felszabaduló Ach, ami a depolarizáció (és így a kontrakció) hosszát növeli (mAchR, gátolható atropinnal). Gátló beidegzését is a vagusbol kapja VIP és NO-erg. Hormonális hatások hozzák az információt a distalisabb bélszakaszokból, amik termelését a bélfal ozmo- és kemoreceptorai serkentik. A gasztrin fokozza, a CCK gátolja a gyomor motilitását. === Hányás === A hányás egy védekező reflex, ami a mérgezett, fertőzött vagy túl sok tápláléktól védi a szervezetet. A hányásnak 3 szakaszát különböztetjük meg: 1. **Bevezető szakasz** * Cardiovascularis tünetek: sápadtság és szapora pulzus * Verejtékezés és bő sós nyál * Hányinger (nausea) 2. **Öklendezés** * Antiperisztaltika lép fel a vékonybél felső szakaszán. * A glottis zár, a belégzőizmok aktiválódnak, ennek hatására csökken az intrathoracalis nyomás. A hasizmok kontrachálnak, nyílik a cardia, így a nyomáskülönbség hatására a chymus a nyelőcsőbe kerül. 3. **Expulsio** * A hasizmok és a kilégzőizmok aktiválódnak //A hányást kiváltó receptorok:// * a központi idegrendszerben elhelyezkedő kemoreceptorok, amik főként mérgeket érzékelnek. * a gyomor-bél rendszer és a hátsó garatfal mechanoreceptorai * peritoneális gyulladás * a kismedencei szervek vongálása (uterus-görcs, heretrauma, húgyhólyag, ureter) * labyrinthus (tengeribetegség) * erős érzelmi inger * Kellemetlen szag, látvány //A nyúltvelői központok:// * Öklendezési központ: Aktivitása öklendezést vált ki expulsio nélkül * Hányási központ: Hányást vált ki öklendezés nélkül, kóros folyamatok hatására egyedül is aktiválódhat. Az ilyenkor létrejövő, öklendezés nélküli hányást centrális hányásnak nevezzük. ==== Vékonybél ==== A vékonybél hosszanti simaizmai cholinerg beidegzéssel rendelkezne, bazális aktivitásuk és réskapcsolataik nincsenek. A körkörös simaizmokat ellenben réskapcsolatok kapcsolják egymáshoz, itt is megtalálhatók a **Cajal-féle sejtek**, a kontrakciót BER okozza. //Mozgásformái:// * Szegmentáló mozgás: feladata a keverés, továbbítással nem jár. Kontrakciós gyűrűk képződnek, amiket relaxált szakaszok váltanak fel. * Perisztaltika * Bélbolyhok kontrakciója A szegmentáló mozgásban csak a körkörös simaizmok vesznek részt. A perisztaltikus mozgás során mindig a kontrakciótól aboralisan (distal felé) relaxált szakasz előz meg, ebben hosszanti és körkörös izmok koordináltan vesznek részt. Körkörös izmok kontrakciós gyűrűket hoznak létre, a hosszanti izmok az adott bélszakaszt megrövidítik enterális reflex hatására. A perisztaltikus mozgást a bélfal feszülése váltja ki. A szegmentáló és perisztaltikus mozgásban közös, hogy a chymus jelenlétének helyén jönnek létre, a körkörös simaizmok kontrakciós gyűrűket hoznak létre. A VIP hatására csökken a BER, a kontrakció létrejöttekor opiáterg neuronok gátolják a VIP-et felszabadító neuronokat (dezinhibició). === Interdigesztív mozgás === Táplálékfelvételi szünetben is lépnek fel mozgások (interdigesztív motilitás) 90-120 percenként. A gyomorból kezdődik, az egyre erősödő depolarizáció kontrakciót okoz. Ilyenkor azonan a pylorus teljesen nyitva van. Kb. 5 percig tartó kontrakció vonul végig a gyomortól az ileocecalis szájadékig 1,5 óra alatt. Ezt a jelenséget interdigesztív migráló myeloelektromos komplexnek hívjuk. Lefolyása alatt nő az ér motilinszintje. Lehetséges, hogy a bél pH növekedése, üres vékonybél vagy hipoglikémia váltja ki a motilin elválasztását. A motilin serkenti a distalis gyomor idegvégződéseit és a vékonybél simaizmait. A mozgás táplálékfelvétel hatására azonnal átvált digesztív mogásra. ==== Vastagbél ==== A vastagbél kezdeti szakaszán perisztaltika és antiperisztaltika is megfigyelhető, de a chymus innen nem jut vissza az ileumba. A második szakaszán lassú továbbítás történik perisztaltikus mozgással. A végső szakasz feladata a tárolás és ürítés. A helyi idegelemek hiánya egy szakaszon az adott bélszakasz nem képes relaxálni, ezért az előtte való bélszakaszok kitágulnak és pang bennük a béltartalom (Hirschprung-betegség, megacolon congenitum) A gastrocolicus reflex étkezés után székletürítést eredményez. A gyomor mechanoreceptorai és a táplálék energiatartalma (kemoreceptorok) vastagbélkontrakciót váltanak ki. A székletürítés a végbélen keresztül történik. Ennek nyílását két sphincter zárja, a belső simaizom, a külső harántcsíkolt. A belső sphincter miogén tónussal és szompatikus (alpha1) beidegzéssel rendelkezik. A külsö neurogén tónussal rendelkezik a sacralis segmentumokból. Székletürítést a végbél feszülése vált ki. Az afferens neuron intramurálisan átkapcsolódva VIP segítségével ellazítja a belső sphinctert. A külső sphincternek is megszűnik a neurogén tónusa. Mellkasi, hasi és gátizmok is kontrachálnak. Ez egy integrált reflexfolyamat, amiben a központi és enterális idegrendszer is részt vesz. Nagy szerepe van benne az agykérgi indításnak é a hypothalamusnak.