====== Tápcsatorna I. ======
===== A gasztrointesztinális rendszer szabályozása =====
A feladata a lebontás és felszívás. Ehhez szükséges a szekréció, a motoros működés és ezek koordinációja és a vérellátás szabályozása. Az idegi szabályozásért az **enterális és a központi idegrendszer** is felelős. Hormonális szabályozásában a **gasztrointesztinális hormonok és a parakrin hatások** játszanak szerepet.
==== Az enterális idegrendszer ====
Autonóm, nem szükséges a központi idegrendszer befolyása a működéséhez (~108 neuron, kb. annyi, mint a gerincvelőben). A nyelőcső alsó 1/3-ától a m. sphincter ani internusig van jelen. A plexus myentericus (Auerbachii) és plexus sumucosus (Meissneri) alkotja. Együttesen záródó reflexívek révén rendezi össze a szekréciós és motoros működéseket.
**Neurotranszmitterei:**
* Nem peptid neurotranszmitterek: Acetil-kolin (Mind nikotinerg, mind muszkarinerg receptorokon), ATP (P2X (Ca2+-csatorna) és P2Y (Gs/i/q) receptorok, NO (cGMP-szint növelése), Glutamát
* Peptidek: Tachykininek, Substance P (sP, Gq receptorok), Opioid peptidek (Opiátreceptorok: Gi), VIP, PACAP (VIP és PACAP receptor: Gs), GRP (Gastrin Releasing Peptide Gs fehérjén keresztül)
Az enterális reflexív lokális, azaz minden eleme a tápcsatornában található meg. Vázlata: //receptor → afferens neuron → „Központ” → efferens neuron → effektorsejtek//
A **receptorsejtek** ingere általában a táplálék megjelenése.
Lehetnek:
* Mechanoreceptorok, pl. a simaizmok feszítésére érzékeny receptorok vagy a nyálkahártya érintésére érzékeny receptorok.
* Kemoreceptorokat is találunk, ami a táplálék összetételét vizsgálják.
* Ozmoreceptorok figyelik a béltartalom ozmotikus koncentrációját.
* Ezenkívül parakrin mediátorok receptorai is szerepet játszanak (Hisztamin, cholecystokinin(CCK), szerotonin (5HT) )
Kémiai vagy mechanikai változások ingerületbe hozzák az enterokromaffin sejteket, ezek szerotonintermeléssel reagálnak, ami az afferens ideget ingerli.
**Afferens neuronok:**
A primer szenzoros neuron transzmittere substance P, hatás: serkentés
A **központban** történik az enterális átkapcsolás. Interneuronokat is találunk itt, ezek elágaznak, elosztó funkcióval rendelkeznek. Kétféle létezik belőlük:
* Ingerlő (Ach – nAchR; ATP; glutamát)
* Gátló (IPSP-t okoz: opioid peptidek, somatostatin)
**Efferens neuronok és effektor sejtek**:
A beidegzett struktúrák szerint:
* Simaizmokhoz futó - Aktiváló (Ach, substance P), ezek beidegezik a körkörös és hosszanti simaizmokat is, - Gátló (NO, VIP, ATP, PACAP), csak a körkörös izmokhoz futnak.
* Cajal-féle interstitiális sejteken végződő neuronok: a Cajal-féle sejtek pacemaker sejtek, önálló ingerképzésre képesek, a simaizmokkal elektromos szinapszist alkotnak, depolarizációjuk azok összehúzódását váltja ki. Serkentő és gátló beidegzés, megegyezik a simaizmokéval.
* Szekréciós hámsejtekhez (külső elválasztás) - Csak aktiváló beidegzés (VIP, talán Ach)
* Peptideket, hormonokat, parakrin mediátorokat termelő sejtekhez futó (GRP, Ach)
* A mucosa ereihez futó neuronok - az enterális idegrendszerból kizárólag vazodilatátor beidegzést kapnak, VIP; Ach által kiváltott NO, a funkcionális hyperaemiáért felelős
==== A központi idegrendszer szerepe ====
A központi idegrendszer szerepe alárendelt, inkább csak módosító funkcióval bír. Elsődlegesen a rágásban, nyelésben, nyálelválasztásban, gyomor raktározó funkciójában és a székelésben van kiemelt szerepe.
Hosszúpályás reflexekkel vesz részt a szabályzásban. A gasztrointesztinális rendszerben keletkező ingerre feltétlen reflexek válaszolnak, míg a gasztrointesztinális rendszeren kívülről származó ingerek (hallás, látás, szaglás, tapintás) feltételes reflexeket válthatnak ki. Az afferens neuronok a ggl. Intervertebraléban találhatók, ezek adhatnak kollateralisokat az enterális idegrendszerhez. A központ a központi idegrendszerben helyezkedik el. Az efferens neuronok vegetatív idegrendszeri
hatásokon keresztül fejtik ki a hatásukat:
* Paraszimptikusan a n. vagus rostjai
Vázlat: Enterális afferens → interneuron → enterális efferens. Az enterális efferens roston végződnek a vagus-rostok, ezek működését befolyásolja. Vago-vagalis reflexek. A magasabb agyi működésekből és az enterális receptorokból a nucleus tractus solitariibe mennek, innen átkapcsolódás után a nucleus dorsalis nervi vagiból visszaindulnak a vagus-rostok a célszervhez.
* Szimpatikus hatások noradrenalin mediátorral: α1 receptorok a sphincterek és erek simaizomsejtjein: kontrakció és vazokonstrikció (a vazokonstrikcióhoz ATP jelenléte is szükséges P2X receptoron keresztül), α2 receptorok hiperpolarizálják és ezzel gátolják az enterális efferens neuronokat. β2-receptorok a bélfal simaizomsejtjeit elernyedését váltják ki és fokozzák a G-sejtek gasztrinszekrécióját.
===== Humorális szabályozás =====
Hormonok és parakrin faktorok vesznek részt benne. A gasztrointesztinális hormonok a tápcsatornában termelődnek táplálék hatására és a véráramban terjednek. A pararkrin mediátorok szintén táplálékfelvételi ingerek hatására termelődnek, de csak lokálisan hatnak.
Az APUD (Amino-Precursor Uptake Decarboxilation) sejtek aminokat vesznek fel, és belőlük hormonhatású vegyületeket szintetizálnak. Polarizált sejtek, luminális pólusuk kefeszegéllyel borított, bazolaterális pólusukon adják le a hormonjukat. APUDomáknak nevezzük a daganatukat.
=== Rendszerezésük:===
| **Név** | **Elhelyezkedés** | **Termelt anyag** | **Megjegyzés** | **Receptor** |
| G | Gyomor antrum | Gasztrin | | CCK 2 (Gq) |
| D | Gyomor antrum | Somatostatin | A központi idegrendszerben neurotranszmitterként szerepel | SSTR (Gi, Ca2+ csatorna gátló) |
| Enterochromaffinhoz hasonló, ECL | Gyomor antrum | Hisztamin | | H2R (G2) |
| I | Duodenum, jejunum eleje | Cholecystokinin | | CCK1 és CCK2 (Gq) |
| S | Duodenum, jejunum eleje | Secretin | | SCTR (G2) |
| M | Duodenum, jejunum eleje | Motilin | | MTR (Gq) |
| Enterochromaffin | Duodenum, jejunum eleje | Serotonin | A központi idegrendszerben neurotranszmitterként szerepel| 5HTR3 (kationcsatorna, depolarizációt okoz) |
Ezeket a hormonokat //családokra// osztják:
* Gasztrin-CCK család: 5 terminális aminosav közös - Gasztrin típusai: G34 G17 G14 (kevés), hatásukért a 4 terminális aminosav felelős (c-terminálison) Klinikumban G5 mesterségesen előállított CCK: CCK83 CCK58 CCK33 CCK8
=== Hatások: ===
1. **Gasztrin**: Sósavszekréció fokozása a gyomorban, közvetlenül fedősejtre is hat, illetve serkenti az ECL-sejteket, majd az ezek által termelt hisztamin serkenti a
fedősejteket. Serkenti a gyomormozgásokat. Trophicus hatású.
//Szabályozása://
* A G sejteken elhelyezkedő szimpatikus posztganglionáris sejteken beta2-receptorokon keresztül szimpatikus posztganglionáris sejtek ingerlő hatása érvényesül.
* A GRP–receptoron enterális efferens neuron alkot szinapszist. Ezt vagus vagy enteralis neuron ingerelheti (Ach).
* A bél lumene felé néző kemoszenzitív zóna is serkentheti a G-sejteket (Aminosavak).
* A D sejteket a lumen pH-jának csökkenése, mAchR hatás (vagus) vagy CCK (CCKR1) serkentheti. A D sejtek somatostatint termelnek, ami a G és ECL-sejteket gátolja.
* A G sejtek által termelt gasztrin serkenti az ECL sejteket.
2. **Somatostatin**
Általános gátló hatása van, a G, ECL, A és B sejteket gátolja. Termelésének szabályozása részen hormonális (CCK), részben humorális (pH ↓), részben idegi (Ach).
3. **Cholecystokinin**
* Fokozza a pancreas enzimszekrécióját
* Az epehólyag ürülését serkenti
* Fokozza az inzulinszekréciót
* Gátolja a gyomor ürülését
* Jóllakottságérzetet vált ki (központi idegrendszeri hatás)
//Szabályozás://Termelését serkentik az aminosavak és a 10 szénatomnál hosszabb zsírsavak.
4. **Secretin**: A secretinen kívül a glukagon, VIP és GIP tartozik a secretin-családba.
//szabályozás:// A duodenumban a sósav megjelenése serkenti a termelését.
* Pancreas ductus sejtek és epecsatorna ductus sejtek HCO3- elválasztását serkenti.
* Potencírozó hatása van; fokozza a pancreas acinussejtjein a CCK hatását
Immunológiai védekezés a tápcsatornában: A nyálkahártyában hízósejtek vannak, felszínükön IgE-t hordoznak. Antigén kötésekor hisztamint szabadítanak fel, ami az enterális idegrendszert serkenti. Nő az elválasztás és a mozgás, ami a kiürülést serkenti (Fokozott szekréció kimossa, a fokozott motoros működés gyorsabban eltávolítja a béltartalmat, ez a hasmenés.)
===== Motoros funkciók =====
A feladata a továbbítás mellett keverés, őrlés és raktározás is. A táplálék a lenyeléstől az ileocoecalis sphincterig kb. 8 órán át jut el. A vastagbélben azonban nagy egyéni különbségek vannak, és sok más tényező befolyásolja a sebességet. A mozgás perisztaltikus. Kontrakciós gyűrűk keletkeznek, a kontrakciós gyűrűtől disztálisan (aborálisan) elernyed az izomzat, így a táplálék csak egy iránya haladhat. Antiperisztltika fiziológiásan csak a colon kezdeti szakaszán figyelhető meg. (Vizsgálat: kontrasztanyag+Rtg) A motorika a nyeléstől kezdve automatikus.
A szájtól a proximális gyomorig a központi idegrendszer szabályozása alatt áll, innen a sphincter ani internusig az enterális idegrendszer felügyeli, majd innen ismét a központi idegrendszer szabályozza.
==== Rágás ====
Somatomotoros beidegzésű harántcsíkolt izmok végzik. Akaratlagos (főleg az indítás), de sok reflexes elem figyelhető meg benne. Központjai a nyúltvelő és az agykéreg. Beindítását mechanikai inger serkenti. Először oldalra-előre-fel, ezután le-másik oldalra-hátra végezzük a rágómozgásokat, egy periódus ideje 0,6~0,8 s. A metszőfogatnál 100-250N erőt fejtünk ki, az őrlőfogaknál ez akár300-650N lehet. A fogak közötti távolság növekedésekor csökken az erő: 1 cm foghiánykor már csak 400N, 2 cm-nél már csak 120N. A rágás/őrlés folyamatában néhány mm3-as falatok keletkeznek, a rágás közben reflexes nyálelválasztás lép fel, ami segíti a nyelést. A rágásnak fontos szerepe van a koponya, rágóizmok és parodontium fejlődésében. A rágás feladata a táplálék feldarabolása és a fogak tisztán tartása.
==== Nyelés ====
Csak továbbító funkciója van. A központi idegrendszerben integrált. A szájban és garatban somatomotoros beidegzésű harántcsíkolt izmok helyezkednek el. Indítása lehet akaratlagos is, de üres garattal nem lehet nyelést indítani. Reflexes indítását a táplálék váltja ki a garatfalon levő receptorokon, ezt megállítani nem lehet. A nyúltvelői központok koordinálják a légzéssel együtt.