====== Trigliceridek szerepe, emésztése, felszívódása, az exogén trigliceridek transzportja és sorsa ======

  * Zsírsavak (ZSS) oxidációja -> energia -> ATP szintézis (szerep a metabolizmusban)
  * trigliceridek (TG): az energiaraktározás leggazdaságosabb módja
  * CH lánc hidrofób (ezen a kettős kötés változtat! cisz -> megtörik a lánc)
  * linolsav (ω-6) és linolénsav (ω-3) -> esszenciálisak, mert a 9. C-atomtól disztálisan van a kettős kötés


glicerin + ZSS-ak = acil gliceridek 
attól függően, hogy a glicerinnek hány OH-csoportja észteresített:
  -  monoacil-gliceridek = monogliceridek
  -  diacil-gliceridek = digliceridek
  -  triacil-gliceridek = **trigliceridek**

==== monogliceridek ====
  * a glicerin primer vagy szekunder C-atomon lévő OH-csoportja észteresített
    * 1-monoacil-glicerid
    * 2-monoacil-glicerid
  * a zsírok felszívódása során a bélhámsejtekben keletkeznek
  * lipidek intermedier metabolizmusa során is keletkeznek

==== digliceridek ====
  * 1,2- és 1,3-digliceridek
  * lipid anyagcsere intermedierjei
  * hormon-neurotranszmitter hatásának közvetítése

====trigliceridek====
  * legnagyobb jelentőség -> **ZSS raktározás** és **szállítás** ilyen formában
  * szintézis, raktározás, mobilizálás: zsírszövet - adipocyták
  * energiaraktározés hatékonysága:
    * a ZSS-ak erősen redukált molekulák
    * emellett hidrofóbok
  * neutrálisak
  * a a glicerin 1. és 3. C-atomján más ZSS van -> optikailag aktív (királis) -> a 2. C-atom a kiralitáscentrum
  * L-konfiguráció
  * a zsírsavak befolyásolják a zsírok olvadáspontját (fajonként-azon belül földrajzi helyzettel-változik a telített/telítetlen arány.)
    * kettős kötés: cisz-konfiguráció -> megtörik a lánc -> kevesebb London-féle kh. a környező apol. ZSS oldalláncokkal

===== trigliceridek emésztése, felszívódása =====

====emésztés====
  * felnőtt: napi 50-150 g zsír (**ennek 90%-a triglicerid**, a többi koleszterin, koleszterin észterek, foszfolipidek, ZSS-ak)
  * zsírok enzimatikus bontása:
   * szájüregben kis mértékben (nyelv mirigyei -> lipáz)
   * gyomor: a szájüregben termelt lipáz itt is aktív a savas közeg ellenére is. lassú hidrolízis (lipidcseppek -> nehezen hozzáférhetőek, kis felület)
   * az előző problémát az **epesavak** oldják meg.
     * májban szintetizálódnak
     * epehólyagban raktározódnak
     * epével a duodenumba választódnak ki
     * detergens hatás -> lipidcseppekkel és a bélcsat. vizes közegével is kh. -> **a lipideket emulgeálják.**
     * bélperisztaltika is segíti az emulgeálást.
   * vékonybél: itt történik a lipidek tényleges emésztése
     * enzimek a pancreasból ürülnek a duodenumba - hormonhatásra
     * jejunumba, duodenumba zsírtartalmú táplálék+fehérjék 
       * -> **kolecisztokinin** szekréció -> epehólyag kontrakció+pancreas enzim szekréció
       * -> **szekretin** -> a pancreasból bikarbonátban gazdag nedv ürül

===enzimatikus emésztés===
  * enzim: **hasnyálmirigy-lipáz**
    * a glicerin 1. és 3. C-atomján lévő észterkötéseket hidrolizálja -> ZSS és 2-monoacil-glicerol keletkezik
  * működését a **kolipáz** segíti
    * kis molekulatömegű fehérje
    * pancreasban keletkezik
    * funkciója: a lipázt a lipid és a vizes fázis határán rögzíti
  * lipáz mellett kevésbé specifikus **észterázok** is ürülnek a pancreasból
    * koleszterin észterek hidrolízise
  * foszfolipáz A<sub>2</sub> is ürül a vékonybélbe
    * a tripszin aktiválja
    * a foszfolipidek 2. C-atomjáról szedi le a ZSS-at -> lizofoszfolipid keletk. -> további észterázok lehasítják a másik ZSS-at -> glicerofoszfokolin -> széklettel távozik (vagy további hidrolízis után felszívódik)

==== felszívódás ==== 
  * az emésztés eredményeképp a jejunumban 2-monoglicerid, ZSS-ak, koleszterin
  * epesavakkal micellákat alkotnak
  * micellák a bélhámsejtekhez -> abszorbeálódnak
  * a bélhámsejtekben újra trigliceridek szintetizálódnak a digliceridekből és a ZSS-akból, koleszterin-észterek és foszfolipidek is keletkeznek.
  * bélhámsejtekben lipoprotein: **naszcens kilomikron** keletkezik, amit
    * foszfolipidek
    * trigliceridek
    * koleszterin-észterek
    * apo B-48 apoprotein alkotnak
    * a bélhámsejteket a nyirokrenszeren keresztül hagyja el
    * **feladata:** a lipidek elszállítása a bélhámsejtektől a májba és egyéb szervekbe (kivétel a 12C-atomnál kisebb ZSS-ak -> ezek közvetlen a vérpályába szívódnak föl.)

==== kóros működések ====
  * normális körülmények között a székletben nincs zsír. 
  * **steatorrhoea**= a székletben nagy mennyiségű zsír jelenik meg. -> az emésztésben/felszívódásban zavar van.
  * létrejöhet: máj, apahólyag, epeutak betegsége, pancreas, bélhámsejtek elváltozása következtében

===== Exogén trigliceridek transzportja és sorsa =====

==== A lipidek transzportjának általános törvényszerűségei ====

  * A lipidek a plazma vizes közegében nem oldódnak, ezért szállításuk a különböző szervek között bonyolultabb feladat, mint a glukózé, ami vízoldékony molekula lévén oldott állapotban van a keringésben.
  * A szervezet részben a táplálékkal jut lipidekhez, részben a bioszintézis biztosítja megfelelő mennyiségű zsír jelenlétét.
  * A táplálékkal elfogyasztott lipideknek a **vékonybél**ből el kell jutni azokhoz a **szervek**hez, amelyek zsírok oxidálásával tudnak energiát termelni, illetve a **máj**hoz, ami az anyagcsere központi szerve.
  * A szabad zsírsavakkal ellentétben - amik albuminhoz kötve szállítódnak a vérben - bonyolultabb a **trigliceridek**, a koleszterin és a koleszterin-észterek szállítása. Ezeket komplex struktúrák, **lipoproteinek** szállítják.

==== A lipoproteinek fajtái, funkciói ====

  * A lipoproteinek általános jellemzője, hogy bennük a hidrofób lipidek egy hidrofil burokba csomagolva és ezáltal a plazma vizes közegétől elválasztva találhatók.
  * A burok részben fehérjékből áll, amelyet **apoproteinek**nek nevezünk, továbbá **foszfolipidek**ből, amelyek poláros csoportjaikkal a vizes közeg, apoláros csoportjaikkal pedig a lipoprotein belseje felé irányulnak.
  * Ebben a burokban tud helyet foglalni a **koleszterin**, 3-OH-csoportjával a foszfolipidek poláros feje felé fordulva; az apoláros lipidek, a trigliceridek és a koleszterin-észterek, amelyekkel kölcsönhatásba lépnek a burokban elhelyezkedő foszfolipidek apoláros csoportjai.
  * Ez a szerkezeti adottság minden lipoproteinre jellemző.
  * A különböző lipoproteinekben eltérő a lipid- és a fehérjetartalom, és ennek következtében a denzitásuk is különböző (minél magasabb a fehérjetartalom, annál nagyobb a denzitás).
  * A denzitás alapján történt meg a lipoproteinek megkülönböztetése, amely szerint az alábbi lipoproteinek ismeretesek: 
    * kilomikron
    * VLDL
    * IDL
    * LDL
    * HDL
  * Az apoproteinek szerepe a lipoproteinek működésében összetett. 
    * egyrészt a lipoproteinek szerkezetének alkotásában veszik ki részüket (=a lipidek oldatban tartásában vesznek részt.)
    * számos apoprotein emellett mintegy „megjelöli” a lipoproteineket, így a máj- és az egyéb sejteken található receptorok felismerik a lipoproteineket, endocitózissal felveszik azokat és ezáltal a keringésből eliminálják.
    * Az apoproteinek egy része a lipoproteinek metabolizmusában meghatározó enzimek, fehérjék működését is aktiválhatja/gátolhatja.

==== Az exogén trigliceridek szállítása - a kilomikron ====

=== összetétele, szerepe ===

  * A táplálékkal elfogyasztott zsírokat szállítja el a bélből.
  * A legnagyobb méretű és százalékos összetételében a legnagyobb lipidtartalmú (98-99%) => a legkisebb denzitású lipoprotein.
  * A benne található lipidek legnagyobb része triglicerid.
  * A bélhámsejtekben keletkezik a béllumenből abszorbeálódott és a sejtekben reszintetizálódott trigliceridekből és koleszterinből.
  * Ezek a PL-ekkel együtt a SER-ben micellákat alkotnak, majd kiegészülnek azokkal az apoproteinekkel, amelyek szintén a bélhámsejtekben szintetizálódnak (apo B-48, A-I, A-IV) -> létrejön az ún. **naszcens kilomikron**.
  * A naszcens kilomikron a sejteket a nyirokkapillárisok felé hagyja el, a nyirokereken, majd a ductus thoracicuson keresztül jut a véráramba.
  * Itt további apoproteinekkel kiegészülve válik érett kilomikronná. (Apo C-I, C-II, E)

=== a lipoprotein-lipáz ===

  * A zsírszövetben, a szívben, a harántcsíkolt izomban és a laktáló emlőben a kapillárisok tartalmaznak egy extracelluláris enzimet, a **lipoprotein-lipáz**t, amely a kilomikron által szállított **triglicerideket zsírsavra és glicerinre bontja**.
  * A sejtfelszíni GAG-molekulákhoz kötődik és onnan heparinnal szabadítható fel. Az enzim **kofaktora a C-II apoprotein**, amely aktiváló hatású.
  * A **glicerin** a keringéssel** a májba** kerül, a **zsírsavakat** pedig **a szervek felveszik.**
    * Az izomban a zsírsavak eloxidálódnak és az izomműködés energiafedezetét biztosítják.
    * A zsírszövetben trigliceridekké szintetizálódva raktározódnak.
  * A kilomikron, ami ily módon trigliceridtartalmának jelentős részét elveszítete, kisebb méretű és nagyobb denzitású részecskévé alakul: **kilomikron maradvány** (rennant)
  * ezt az apo-E-nek köszönhetően a májsejtek felismerik és endocitózissal felveszik a keringésből.
  * Az anyagcsere állapotától függően a trigliceridek itt lebomlanak és energiát szolgáltatnak vagy ketontestekké alakulnak.
  * Ha a táplálék nagy mennyiségben, feleslegben tartalmaz zsírsavakat, akkor a májban azonnal újraszintetizálódik a triglicerid, és VLDL formájában a zsírszövethez szállítódik.